Dunántúli Napló, 1981. május (38. évfolyam, 118-147. szám)

1981-05-14 / 130. szám

1981. május 14., csütörtök Dunántúlt napló 3 Indul a fakultáció Választható tantárgyak a gimnáziumokban A kínálat az Iskola lehetőségeitől függ E l cv májusa a: az idő­szak, amikor több éves előkészítés után valóban érdemi részéhez érkezik a gimnáziumi fakultációs rendszer: e hónap végéig kell a másodikos gimnazis­táknak kiválasztaniuk azo­kat a tantárgyakat az isko­la által biztosított kínálat­ból, melyeket a kötelezően es szabadon választható órakeretben kívánnak ta­nulni, Még nem tudjuk, hogyan vizsgázik országos méretekben a fakultációs gimnázium, azt azonban mindenki varja tőle, hogy n kötelező tárgyak áltál stabilabb általános mű­veltséget adjon az érett­ségiző diakoknak, akik ugyanakkor a választható orak kereteben elmélyed­hetnek a továbbtanulásuk­hoz szükséges tantárgyok­ban — es nem kell draga pénzért különórákra járni­uk. Elsőben és másodikban Az általánosságokon túl néz­zük azonban a fakultáció e pil­lanatban aktuális feladatait. A gimnáziumokban 33-33 kötele­ző heti óraszámmal indultak elsőben és másodikban az osz­tályok. A másodikosoknál eh­hez már hozzájött iskolánként más és más 2 választható óra. A Leöwey Klára Gimnázium­ban például latint, franciát, kémiát, oroszt, rajz- és műal­kotáselemzés tárgyakat vehet­tek fel erre a szabad két órá­ra, míg a mohácsi Kisfaludy Károly Gimnázium németet, oroszt, franciát, matematikát, biológiát, ének-zenét, pszicho­lógiát kínált másodikosainak. Harmadik osztályban Ezek a másodikos tanulók most, május végéig választják ki, mit kívánnak tanulni harma­dikos korukban, amikor oktatá­sukban ténylegesen érvényesül a fakultáció. Ekkor 26 marad az alapórák száma, a magyar, matematika, történelem, orosz, fizika, biológia, rajz és test­nevelés alaptárgyakra. Az eh­hez jövő 7 fakultativ órát a tanulónak kötelezően választ­ható tárgyakkal kell kitöltenie. Rendelkezésére áll ezenkívül heti 2 órában az úgynevezett „szabad sáv", amelyre szaba­don választhat a tantárgykíná­latból. A kötelezően választható 7 órát 2 fakultatív tárgy töltheti ki: a gimnáziumok kínálatában két elméleti vagy egy elméleti és egy gyakorlati tárgy választ­ható együtt. Vegyük például a pécsi Nagy Lajos Gimnáziu­mot: itt magyar—történelem, orosz—matematika, biológia­kémia párosításban vehet fel kötelezően választható tárgya­kat a tanuló heti 7 fakultatív órájára. De választhat egy el­méleti és egy gyakorlati tár­gyat, például történelmet—ne­velési ismereteket, biológiát— természettudományi laborisme- retéket is. Emellett vinnie kell a „sza­bad sáv" 2 szabadon választott heti óráját is. Itt erősítheti va­lamelyik kötelező tárgyát; vá­laszthat idegen nyelvet vagy olyan tárgyat, amely szükséges a továbbtanulásához. Negyedik osztályban Bár még távol járunk tőle és .egyelőre elég fejtörést okoz a mostani másodikosoknak, hogy mivel foglalkozzanak ez év szeptemberétől — nézzük át, hogyan alakul ez a rendszer a gimnázium negyedik osztályá­ban. Ekkor 7-ről 9-re emelke­dik a kötelezően választható órák száma, a szabadon vá­laszthatóknál változatlanul megmarad a heti 2 óra. A 9 órában is még mindig két tan­tárgyat tanul elmélyültebben a gimnazista, és alapóraszáma az országban mindenütt taní­tott gimnáziumi tárgyakkal 27. A rendszer új és szokatlan még, lényege azonban, hogy érdeklődésének, képességeinek megfelelően válasszon két tan­tárgyat heti 7, illetve negyedik­ben 9 órájára a tanuló. És ez a célkitűzés rokonszenves, an­nál is inkább, mivel így a gim­názium mega kívánja megol­dani alapfeladatát, a tovább­tanulásra, munkába állásra való felkészítést. A választás lehetőségei Ne feledjük azonban, hogy a választhatóságban közreját­szanak az iskolák lehetőségei, a tantestületek hagyományai. Tény, hogy egy több párhuza­mos osztállyal dolgozó városi nagygimnázium többet tud kí­nálni diákjainak, mint a vidéki kis intézmények. Nem kell azt sem hangsúlyozni, hogy pél­dául a számítástechnika című választható tárgyat sem tudják minden város minden gimnázi­umában fakultative tanítani. Ugyanakkor Pécs, pontosabban a Komarov Gimnázium kínál olyan tárgyat, amit egyedül itt oktatnak az országban: ez a népi ipar- és díszítőművészet, melynek tantervét a megyei múzeummal közösen dolgozták ki. E specialitás jelleg is voná­sa tehát a gimnáziumi fakul­tációnak. •* Bizonyos időszakokban, el­sősorban a gyakorlati tantár­gyaknál a gimnáziumok vál­Esztergomi históriások a királyi palotában Magyarország története egyik legváltozatosabb korszakának, a 16-18. századnak zenei és irodalmi élete elevenedik meg Esztergomban a júliusi Eszter­gomi históriások című progra­mon. A háromnapos műsornak a királyi palota szabadtéri színpada ad korhű környezetet. Az első napon a 16-17. szá­zadban Magyarországon élt nemzetiségiek és a szomszédos népek zenéjéből, irodalmából adnak ízelítőt. Neves fővárosi együttesek és szólisták idézik fel a vitézi élet krónikásait, a históriás énekeket, az eszter­gomi török kori dalokat, a szép­históriákat, a lakodalmi tánco­kat, a vigságtevőket. A máso­dik nap a magyar hangszeres zenéé lesz: a magyar zenei köznyelv kialakulását, első fon­tosabb állomásait kísérik nyo­mon a késő reneszánsztól a ko­rai verbunkosokig. A harmadik nap a kuruc kor zenéjébe, köl­tészetébe ad betekintést. Ezen a napon elevenítik fel a királyi város egykori piacterén, a mai Széchenyi téren a középkori híres esztergomi vásárokat. toztatni fognak kínálatukon, hiszen állandóan figyelik a tár­sadalom igényeit, az elhelyez­kedés, a továbbtanulás lehe­tőségeit. Az olyan klasszikus párosítás, mint például a ma­tematika-fizika természetesen mindig megtalálható lesz a választható tárgyak sorában. Egy-egy induló első osztály­nak mindig kész a fakultációs terve egészen a negyedik osz­tályig. Éppen ezért, mielőtt gimnáziumot választ a tanuló, jó tájékozódni, milyen fakultá­ciós tárgyakat kínál harmadik osztálytól az adott intézmény. Gállos Orsolya Mi érdekli az egyetemistákat? Néhány kérdés a Filmvilág vetélkedője ürügyén A Pécsi Tudományegyetem öt hallgatója nyerte meg a Film­világ vetélkedő országos döntő­jét. amit az elmúlt hetek egyik vasárnapján közvetített a tele­vízió Szolnokról. Jári János, L. Kovács János, Péter Sándor közgazdászhallgató; Falusy Zsigmond és Frei János jogot tanul. A jó szereplés jutalma: részvétel a moszkvai filmfeszti­válon. A csapatból hárman jöttek el a beszélgetésre, amelynek tár­gya szándékoltan tágabbra si­került a filmművészetnél: a fia­talok, s ezen belül az egyete­misták érdeklődése szakmájuk és az azon túli világ iránt. Hogy ennek megvitatásához kevés hórom ember? Kevés lenne százhárom is. Jóri János, L. Ko­vács János és Frei János véle­ménye azonban több mint szubjektív megnyilatkozás: ge­nerációjuk sajátos rétegének korántsem egyedi állásfoglalá­sát tükrözi. — Én azt mondom, aki igazán sokoldalú érdeklődésű ember, az közgazdásznak menjen. Ez a jövő tudománya. A jog túlságo­san tradicionális, mégis ide ke­rül a „válogatottabb" társaság.- Szoros az összefüggés a származás és a szakmai-tár­sadalmi érdeklődés között? — A fizikai dolgozók gyerekei más előzményekkel jönnek, pontosabban: nekik sok eset­ben egyáltalán nincs is otthoni tapasztalatuk arról, hogyan le­het a műveltséget megszerezni. A jog vonzereje a hagyomá­nyok és a ,,DR.” miatt még ma is nagy az értelmiségi körök­ben. — Engem harmadszorra vet­tek föl... Nem akarok jogász lenni, de hát hová jelentkeztem volna? Ez nyitott pálya, több le­hetőséget nyitva hagy. Szíve­sen foglalkoznék a filmmel.. .- Ha már az egyes pá­lyák vonzerejénél tartunk: hogyan lehetne rangsorolni a lelsőoktatási intézményeket a társadalmi presztízsük sze­rint? Szekszárdi dzsesszműsor az UNIFEST-en A Szekszárdi Big Band együttes Fotó: Proksza László Big-band siker Pécsett Úgy érzem, nem szabad ma­gamba folytani azt a lelkese­dést, amely a közönséget is magával ragadta az Universi­tas fesztiválon bemutatkozó Szekszárdi Big Band hallatán. Már csak azért sem, mert ha­sonló, az igényeket jól megíté­lő lelkesedés hívta életre ma­gát a big-band-et is, mintegy másfél évvel ezelőtt. Egy olyan időszakban, amikor egyáltalán nem működött (ma sem műkö­dik) más hasonló nagyzenekar az országban. Ez az erény ter­mészetesen csak alapja, sem­miképp nem meghatározója a sikernek. Mert egy tizennyolc tagú dzsesszegyüttes, lelkese­dés ide, lelkesedés oda, sokfé­leképp megszólalhat. A szek­szárdiak sikerének titka pedig éppen a megszólaltatásban és a megszólaltatott művek jó megválasztásában kereshető. Az Universitas fesztivál prog­ramjában pénteken este, a Mű­szaki Fiőskolán kirobbanó sike­rű dzsesszkoncert hangzott el. Műsorában az eleve kuriózum­nak szánt big band szereplé­sének mintegy mottójául az ötvenes évek (akkor kozmopo­litának bélyegzett) nagy sláge­rét, a Glenn Miller zenekara nyomán népszerűvé vált Joe Garland In the mood-jót (ná­lunk „Kolombusz" címen is­mert) szólaltatta meg a zene­kar bevezető és befejező szá­maként. A tradicionális hang- szerelés legjellemzőbb vonásait felsorakoztató ismert szám ke­retével teremtett zenei atmosz­féra felforrósitotta a hangula­tot. A 6 tagú szakszofonkórus kellemes zsongását, a harsonák puha, telt hangzását ugyanúgy kirobbanó taps kísérte mind­végig, mint a trombitakar fe­szesen csengő bejátszásait és a ritmusszekció hatásos frazeá- lásait. A big band tagjaiból össze­állt dixieland együttes ugyan­csak örökzöld számokat muzsi­kált. Ebben hangszeres eré­nyeiket még inkább csillogtat-, hatták a szólisták, (Balogh Jó­zsef klarinéton, Pecze István trombitán, Kovács László harso­nán, Kelemen Endre zongorán, Lőrinczi Gyula bőgőn, Radnai Tibor dobon) hasonló tetszést aratott. A Pollack Mihály Műszaki Főiskola aulájában rendezett fesztiválprogram a lapunkban már többször méltatott SATUR- NUS együttes, valamint Deseő Csaba és Berki Tamás kiváló műsorával folytatódott. Bornemissza Géza Tantárgypedagógiai önképzési központok Baranyában Alsó tagozatos tanítók részé­re szervezett tantárgypedagógiai önképzési központokat a Ba­ranya megyei Pedagógustovább- 'képzési Intézet. Ez a lehetőség is része annak a felkészítési és továbbképzési folyamatnak, amellyel az alsó tagozaton taní­tó pedagógusok elmélyülhetnek a közelmúltban bevezetett új tantervi koncepcióban, kicserél­hetik tapasztalataikat az új do­kumentumok gyakorlati alkal­mazásáról. A nevelőknek ugyan­is régi óhaja volt, hogy kapja­nak több óralátogatási lehető­séget. így született meg az a rendszer, melynek keretében a pedagógusok havonta egy alka­lommal bemutató tanításokat tartanak. Ezeken a tanítók ön­kéntes jelleggel vehetnek részt, konzultálhatnak egymással, vé­leményt. tapasztalatokat cserél­hetnek. Ezekben az önképzési központokban megtalálható az összes új dokumentum, a tan­anyaghoz tartozó minden segéd, anyag, szemléltető- és audio­vizuális eszköz. A hat centrumot úgy szervez­ték, hogy azokat mindenünnen jól megközelíthessék a pedagó. gusok: Komló, Sásd, Mohács, Lánycsók, Szigetvár és Siklós ad helyet egy-egy ilyen önképzési központnak a járások nevelői számára. Az itt folyó munka fon­tos része az ötletbörze, a kér­dések, problémák előzetes ösz- szegyűjtése. Mivel sok vita folyik az olvasástanítás módszereiről, és mivel három módszer közül választhat a tanító, ugyanazon óra három különböző nevelő ál­tal tanított változatát is meg­szervezik. — Orvosi, jog ... — Nem, nem! Ezt a túljelent­kezést arányból lehet a legjob­ban megállapítani. Az orvos- egyetemek ebből a szempontból nem állnak az élen. Az első he­lyekre a divatos bölcsészeti sza­kokat (filozófia, pszichológia, szociológia) és a művészeti fő­iskolákat tehetjük. A további sorrendet már elég nehéz egy­értelműen megállapítani. — Es ha a hallgatók köz­életi, szakmai stb. nyitottsága szerint kellene az intézmé­nyeket rangsorolni, milyen sorrendet állapitanának meq? Természetesen a saját ta- pasztalataik alapján. — Az orvosi az utolsó. Per­sze ők eléggé agyon vannak terhelve. Nem valami aktívak a tanárképzősök sem. Egyébként mindenütt elég rossz a helyzet. Hogy csak a filmklubok példá­ját említsem: tavaly az orvos- egyetemen alig hatvan embert lehetett összeszedni, de ugyan­így jártunk a tudományegyete­men is. — Létezik olyan hallaató, akit egyáltalán nem érdekel semmi? És vaion meg lehet-e Ítélni a diákság cselekvő­készségét pusztán a lilmk'u- bokból, énekkarokból, irodal­mi színpadokból? Végül is egyetemeink Pécsett nem mű­vészképző in'ézetek. Lehet, hogv az is aktiv, aki nem foglalkozik mással, csak a szakmájára akar lelkészülni. Nem iár koncertre, art ki- nóba, ellenben sokat olvas, levéltárban kutat, egyszóval a tevékenysége sokkal kevés­bé látványos, mint a „nyüzs­gő” embereké. Ki kell zár­nunk őket az érdeklődök so­rából? — Ha csak a feladott lecké­vel törődnek, s csak azt olvas­sák el, ami kötelező, akkor igen. Nagyon sokan élik át így a diákéveiket. Ahhoz, hogy va­lakit aktívnak nevezzünk, az kell, hogy legalább egy terüle­ten többet produkáljon a mini­mumnál. Mozogjon az egyete­men kívül is, használja ki a város által nyújtott lehetősé­geket. A baj ott van, hogy mindenütt ugyanazokat látni. — Elképzelhető, hogy valaki elzárkózva is megőrzi a világ iránti érdeklődését. Hogy a pél­dánál maradiak: otthon olvas, vaav könvvtórba iár. Előbb- utóbb elő kell azonban hoza­kodnia azzal, amit „bent" vég­zett, mert nem ér semmit, ha az egészet csak a maga szóra­koztatására csinálta. — Változnak az évfolya­mok az aktivitás, a nyitottság szempontjából? Vaay csak a mindenkori öregdiákok látiák úgy, hogy az utánuk követke­zők már „mások", közönyö­sebbek. önzőbbek? — Természetesen van bizo­nyos hullámzás, de ez függet­len az intézménytől. Nagv a véletlen szerepe is abban, hogy mikor milyen társaság jön ösz- sze. — De ezek a hallgatók ugyanúgv a Dunántúlról. Ma­gyarországról jönnek, mint az elődeik! S a nagy létszámok kizárni látszanak a véletlent. — Én méais azt állítom, hogy egy-egy évfolyamról vagy kor­osztályról megbízhatóan nem lehet kimondani, hogy hajlamos a visszahúzódásra, vagy cselek- vőbb. Az alaphangulatot a ve­zéregyéniségek határozzák meg, de az ő kiválasztódásukban nincs megfigyelhető törvénysze­rűség. — Ha valamelyik intéz­ményben passzivitás tapasz­talható. ki a hibás: az, aki visszahúzódik, vagy az, aki nem ösztönöz a cselekvésre? — Az oktatási rendszert kel­lene alapvetően megreformál­ni. Az egyetemek már nem so­kat tehetnek. Az általános is­kolától kezdve a kész tények el­fogadására, a lezárt ismeretek megtanulására és visszaadásá­ra nevelik a diákokat. Tőlük már hiába várja n főiskola, az egyetem, hoav alkotó módon tanulianak: követik az eddig bevált módszert, a maaolást. a tanár véleményének kritikádon elfogadását, saját gondolataik „bölcs" elhallgatását. Havasi János

Next

/
Thumbnails
Contents