Dunántúli Napló, 1981. április (38. évfolyam, 90-117. szám)

1981-04-09 / 97. szám

1981. április 9., csütörtök Dunántúlt napló 5 Lakásépítés — önerőből Pályázati felhívás A Kommunista Ifjúsági Szö­vetség Baranya megyei Bizott­sága terv. és ötletpályázatot hirdet a fiatalok magánerős építkezésének megkönnyítése, elősegítése érdekében. 1. A tervpályázatra pályázni lehet olcsó kivitelezésű egyedi és csoportos építésre alkalmas családi házak, lakóházak terv­dokumentációjával. 2. Az ötletpályázaton pályázni lehet minden olyan építési-kivi­telezési rész- vagy egész tech­nológiák leírásával, amelyek bi­zonyíthatóan meggyorsítják, egyszerűbbé teszik, vagy anya­gilag könnyítik a magánerős építkezést. 3. A pályázaton részt vehet korhatártól függetlenül egyén vagy kollektíva, a pályázat nyílt. 4. Ä tervpályázatra beérkezett dokumentációkat az e célra lét­rehozott bíráló bizottság véle­ménye alapján a KISZ Bara­nya megyei Bizottsága pálya­díjjal jutalmazza, azzal, hogy az elbírálás után a pályázatok nyílt hasznosításra kerülnek. A pályázat jeligés, a jeligé­vel ellátott zárt borítékban mel­lékelni kell: — a pályázó ne­vét (vagy kollektíva megjelölé­sét), munkahelyét; pontos cí­mét, telefonszámát. 5. Az ötletpályázaton részt vehet bárki, képesítéstől függet­lenül, aki saját kivitelezésében már olcsó építési vagy szerelési technológiát alkalmazott, vagy olyan ötlete van, amely a 2. pontban írtaknak megfelel. Az ötletpályázatot a KISZ Bizott­ság külön díjazza, azzal, hogy a díjazott ötletek gyűjteményes kiadásban szabadon felhasz­nálhatók. 6. A terv- és az ötletpályázat kiírásának részletes feltételeit a Baranya megyei KISZ Bizott­ságon lehet megtekinteni (Pécs, Rét u. 4.) 1981. április 12-től­7. Pályadijak: a tervpályázat I. díj 25 000 forint, II. dij 15 000 forint, III. díj 10 000 forint. b) Ötletpályázat: ötletenként hasznosíthatóságtól függően 5000 forintig­8. A pályázatok benyújtásá­nak határideje: 1981. szeptem­ber 15. KISZ Baranya megyei Bizottsága, Pécs, Rét u. 4. 9. A pályázatok eredmény- hirdetése: 1981. november 7. KISZ Baranya megyei Bizottsága A KSZE baranyai taggazdaságainak részvételével Kukorica­termesztési bemiilató Bonyhádiul A több mint félmillió hektá­ron gazdálkodó Szekszárdi Nö­vénytermesztési Rendszer - a második a legnagyobb az or­szágban - legalább kétszáz­harminc partnergazdaságának képviselői adtak egymásnál randevút tegnap délelőtt Bony- hádon, a városi művelődési házban, amelyen a KSZE bara­nyai taggazdaságainak szak­emberei is részt vettek. A téma pedig, ami napirenden szere­pelt, ugyancsak időszerű, hi­szen néhány nap választ el bennünket a kukoricavetés megkezdésétől. Arról nem is szólva, hogy a rendszerhez tar­tozó gazdaságok megközelítő­leg százötvenezer hektáron ter­melik a kukoricát, ami a búza­területük után a második he­lyet foglalja el. A megjelenteket mint házi­gazda, a bonyhádi Pannónia Termelőszövetkezet elnöke, Et- tig László köszöntötte, majd La­katos Csaba igazgató tartott előadást a kukoricatermesztés időszerű kérdéseiről. Bevezető­jében utalt arra, hogy hazánk világviszonylatban is jelentős eredményeket ért el az utóbbi években a hozamok növekedé­se terén. Ami a KSZE-t illeti: az elmúlt esztendőben a búza hektáronkénti termésátlaga el­érte az 55 tonnát, míg a kukori­ca hektáronkénti hozama a tava­lyi ismert nehéz időjárási viszo­nyok ellenére is a legmagasabb volt a KSZE történetében, 6,3 tonna. Mindez azzal is össze­függ, hogy az elmúlt években végrehajtott fajtaváltás, az új hibridek termelésbe állítása na­gyot lendített a termelési ered­ményeken. Ma már elmondhatjuk, hogy a gazdaságok által alkalmazott fajták a világ élvonalában vannak, ezért rövid távon nem számolhatunk újabb hibridek belépésével, annál inkább a fajtákban rejlő — kilenc, tíz tonna/hektáros hozamok — le­hetőségek további kiaknázásá­ra. Természetesen a jövőben A kukoricatermesztés géprendszerének bemutatója a bonyhádi ha­tárban Befejeződött a közlekedésbiztonsági verseny Értékes díjak a legjobbaknak Bemutató, kultúrműsor, eredményhirdetés Véget ért az izgalmas harc, eldőltek a helyezések. A bol­dogabbak külföldi utazásra szó­ló meghívással, biciklivel, se­gédmotorkerékpárral térhetnek haza, de gazdára leltek a vá­sárlási utalványok, a vázák, serlegek, karórák is. Befejező­dött a háromnapos program, a gyermekek számára rende­zett közlekedésbiztonsági ver­seny pécsi országos döntője. Tegnap délelőtt a városi sportcsarnokban a kerékpáro­sokkal nagyobb erőfeszítéseket szükséges tenni a gazdaságok­nak a hozamok növelésére és ez elsősorban a jó talajelőké­szítéstől, az optimális időben történő és jó minőségű vetés­től, az egyenléíes tőszámtól várható elsősorban. Emellett nem hanyagolható el az a technika, ami a part­nergazdaságok rendelkezésére áll: szó esett arról, hogy a het­venes évek elején munkába lé­pett eszközök, vetőgépek he­lyett újakról szükséges gondos­kodni, amelyhez a nehezebb körülmények ellenére is meg­felelő segítséget kíván nyújtani a rendszer. Elhangzott, hogy a gazdaságokban egyre inkább terjed a nedves kukoricatáro- fÄs, amihez a KSZE üzemre adaptált módon kíván segítsé­get nyújtani a technológia be­vezetésében. Lakatos Csaba előadását kö­vetően Kovács Béla alközpont­vezető tartott tájékoztatót a kukoricavetéssel összefüggő teendőkről, kiemelve, hogy a Tolna és Baranya megyei tag­gazdaságok az elmúlt eszten­dőkben igen komoly eredmé­nyeket értek el a hozamok nö­velésében. Felhívta a figyelmet arra, hogy több éves megfigye­lés alapján az április 20—30-a között vetett kukorica hektá­ronként két-három mázsával több termést ad. A tájékoztatók elhangzását követően a szakemberek a zombai út mentén megtartott gépbemutatót tekintették meg, ahol munka közben cserélhet­tek véleményt a kukoricater­mesztés gépsoráról. S. Gy. Úttörő-terepstaféta döntője Lendvoy Beatrix, a Jókai úti Általános Iskola VII. oszt. tanulója a kecskével birkózik Fotó: Proksza L. Gyermekek a szünidőben A tavaszi szünet hetében több művelődési intézmény gondoskodik az iskolás korosz­tály szabad idejének hasznos és egyben kellemes kitöltésé­ről. Egyénileg és szervezetten keresik fel a gyerekek ezeket a rendezvényeket, hiszen az isko­lákban most is működnek a szünidei napközik. Az Ágoston téri gyerekeket például elvitték a Pintér-kertbe, majd kerékpár- túrára indultak tanáraik veze­tésével az Éger-völgybe. Szá­mos csoportot jegyzett elő e hétre a TIT Természettudomá­nyi Stúdiója, illetve a Planetá­rium. Az itteni programokra előszeretettel jelentkeznek az Mit jelent egy telefon 7 „Pénzben nem mérhető!” — mondta a Gyermek- és If­júságvédő Intézet igazgatója, s egy kicsit elakadtam: ugyan, miért nem? De azután elmondta, hogy különböző szocialista brigádok mit és hogyan tesznek a gyere­kekért ebben az intézetben, más nevelőotthonokban, s be kellett látnom: nem közhely­ről van szó. Közben Hideg Gyula fel­vette a telefont, egy pécsi postahivatalból jelentkezett egy szocialista brigád, pat- ronálási szándékkal. Egy kis­gyerek, akit elhagytak a szü­lei, megint gazdagabb lesz. Szétáradóbb lesz az ismere­te, nemcsak az intézet falaiig terjed, talán azt is megtudja, mi az, hogy család, megis­merkedik az „enyém—tied" törvényével, érzelmi húrok pendülhetnek meg benne, várja majd a patronálok ér­kezését, a velük együtt tett kirándulásokat, a karácsony melegében átadott ajándéko­kat, a szülőinek érzett otthon felszabadultságát. Ennyit jelentett az az egy telefon — a sok közül. Mennyi közül? Váradi Bá­lint, a pécsi Megye utcai ne­velőotthon igazgatója mond­ja: az intézetben 120 gyerek tanul, az alsótagozatosok kö­zött nincsen egy sem, akit ne patronálna egy szocialista brigád. A nagyobbakkal már nehéz hosszú távra előre tervezni, a brigádok is azt szeretik — érezni? -, ha ma­gukhoz nevelik-dédelgetik kis pártfogoltjaikat, ha szemük előtt nő okosabbra, nagyobb­ra, ha tudják: a folyamat vé­gén egy teljesen érett, a szo­ciális magatartást elsajátított fiatalember választ majd szakmát. Esetleg abba a gyárba, abba a műhelybe, abba a brigádba. Érthető: ezek a sok örömet szerző, családi-közösségi gondjaikat jó cél érdekében, a patroná- lással mégiscsak megszaporí­tó közösségek nemcsak tá­mogatnak. Szeretnek is. Most, a tavaszi szünet napjaiban az említett nevelőotthon 120 lakója közül csak 45-en van­nak az intézetben. A többiek mind vagy pártfogóikkal, vagy — szorosabb kötődé­sek megléte esetén — szü­leikkel töltik ezt a hetet. Nem mérhető pénzben? Bizony nem. Persze, van amit lehet: a falfestést, a vízveze­ték-szerelést, a padokat, ker­ti bútorokat, ruhadarabokat. A játékokét is. Csakhát, ha egy intézeti kisgyerek na­gyon elmerülten játszik a pat- ronálóitól alig pár nappal korábban kapott játékkal, félredobja, bizony, ha meg­hallja, hogy megint jöttek hozzá azok, akik szeretik. — mészáros — iskolai kirándulócsoportok, hi­szen megkezdődtek a diák-or­szágjárások is. Szegedi, kiskun- halasi, szigetvári diákok láto­gatták eddig a stúdió prog­ramjait, melyekre lehet jelent­kezni a hét további napjaira is. A Ságvári Endre Művelődési Ház szünidei matinésorozattal várja a környék iskolásait, akik ma délelőtt a gyermekmozi elő­adását, pénteken 10 órakor pe­dig a PNSZ Bóbita Bábegyüt­tesének két mesejátékát néz­hetik meg a Ságvári nagyter­mében. Péntek délután 3 óra­kor ugyanitt úttörődiszkót is rendeznek. A Szabó István Úttörőház hagyományaihoz híven ebben a tavaszi szünetben is megren­dezte felszabadulási terepsta­fétáját, melynek városi döntője tepnap zajlott le a Mecseki Kultúrparkban. Az idei verse­nyeken hétfőtől kezdve 27 ver­senyző csapat, közel 300 gye­rek vett részt a Mandulásban lebonyolított elődöntőkön. A tegnapi záróeseményen a ván­dorkupát a meszesi úttörők ve­hették át. Második helyezést az Anikó utcai, a harmadikat a Jókai úti iskola úttörői nyerték el. Egyébként valamennyi dön­tőbe jutó csapatot sportfelsze­reléssel jutalmaztak a rende­zők, a Pécs városi úttörőelnök; ség és az Úttörőház. Szombaton délután táncház várja a gyerekeket a pécsi KISZÖV Megye, utcai Műve­lődési Házában, ahol 16 órától az óvodásoknak, 17 órától az iskolásoknak tanítanak köny- nyen elsajátítható magyar tán­cokat. A szünet utolsó napján pedig mór a húsvéti tojásfestés tudományát gyakorolhatják az érdeklődők az Úttörőház gyer­mekjátszókörében. sok már nem versenyeztek, csak bemutatót tartottak. A tétre me­nő küzdelem utáni oldottabb hangulatot a kultúrműsor is fo­kozta, ezen a Pécsi Nemzeti Színház ifjú művészei szórakoz­tatták a nagyérdeműt. Ezt kö­vetően került sor az ünnepélyes eredményhirdetésre és a díj­kiosztásra. A díjakat, jutalma­kat Körösi György vezérőrnagy, nyugalmazott miniszterhelyettes, az Országos Közlekedésbizton­sági Tanács alelnöke nyújtotta át az erre érdemeseknek. A XIX. nemzetközi iskola ku­pa egyéni győztese Takács Ma­rianna (Budapest) lett Molnár Ferenc (Békés megye) előtt. Ez a két kerékpáros „zsonglőr” képviseli a magyar színeket az oslói nagy nemzetközi verse­nyen. A VI. ifjúsági közlekedés- biztonsági kupában indult se­gédmotorosok közül a baranyai Mészáros Károly és a tolnai Marosi Zoltán (az első, illetve a második helyezett) szintén Oslóba utazhat. A csehszlová­kiai Gottwaldowban való sze­replés a KGST II. ifjúsági köz­lekedésbiztonsági verseny finá­léjában kiváló teljesítbnényt nyújtottaknak jut, a lányoknál (a helyezések sorrendjében) a Hajdú megyei Balogh Enikő­nek, a fővárosi Zele Szilviának, a Bácsból iött Dinya Anitának és Kürtösi Györgyinek (Fejér m.). Fiúknál a rangsor: első Várszegi Tamás (Nógrád m.), második Schneider Ferenc (Bács m.), harmadik Erőss Ká­roly (Szabolcs m.), negyedik Túri József (Pest m.). Kerékpá­ros csapatban Bács m. győzött Budapest és Baranya előtt, míg a segédmotorosoknál Budapest együttese végzett az első he­lyen, Csongrád m. és Tolna m. előtt. A megyék közötti ver­senyben Pest rn„ Bács m„ Bu­dapest lett a végső sorrend. Következetesen az alkoholizmus ellen! Az alkoholizmus elleni küz­delem jegyében tanácskoztak tegnap az egészségügyi, állam- igazgatási, igazságügyi szervek megyei és pécsi képviselői. Pé­csett, a KÖJÁL székházának előadótermében dr. Farkas Ele­mérnek, a Baranya megyei Ta­nács egészségügyi osztálya képviselőjének megnyitója után dr. Simek Zsófia, az Országos Alkohológiai Tudományos Mód­szertani Központ igazgató fő­orvosa mondott rövid, gondolat- ébresztő, vitaindító bevezetőt. Többek között kifejtette, hogy az alkoholizmus elleni küzde­lemben az egészségügy tulaj­donképpen csak a karmester szerepét töltheti be, a gyógyí­tás nem elhanyagolható fon­tosságú tevékenysége mellett. Az egész társadalom összefo­gására van szükség, hogy e társadalmi méretű probléma legalább enyhüljön, hiszen megszüntetésére belátható időn belül nincs remény. Mint a munkaértekezlet so­rán a hozzászólások is alátá­masztották, tevékeny részt kell vállalni a munkahelyi közössé­geknek, a közvetlen környezet­nek, az egészség- és igazság­ügyi szerveknek, továbbá a Vö­röskeresztnek egyaránt. Az igazságügyi, rendőri szer­veket jogszabályok kötik, ezek alkalmazására már a szabály- sértés vagy bűncselekmény esetén kerül sor. A megelőzés, amikor a segítség, a gyógyulás reménye a legnagyobb, foko­zottabb feladatot ró az alapel­látást végző orvosokra. A gyó­gyító tevékenységnél Baranya és a környező területek számá­ra reményt keltő az új szigetvá­ri pszichiátriai kórház tevé­kenysége, együttműködése több, például a komlói járás egészségügyi szerveivel.

Next

/
Thumbnails
Contents