Dunántúli Napló, 1981. április (38. évfolyam, 90-117. szám)

1981-04-09 / 97. szám

6 Dunántúli napló 1981. április 9., csütörtök Egy hasznos kezdeményezés Iskola­alma Igaza van Buzássy Lajosnak: ha van iskolatej, miért ne le­hetne iskolaalma is?!- Buzássy Lajosnak, a Pécsi Állami Gazdaság főkertészének ötlete nyomán az egyik pécsi általános iskolában kísérlet­képpen elkezdték az iskola- alma-akciót. A Pécsi Állami Gazdaságban évi 3500-4000 tonna alma — Golden, Jonatán, Storking — terem. Tudott dolog, hogy már évek óta országszerte igen jó az almatermés, már régóta vá­lasztéki piac uralkodik. A fő­szezonban termett hatalmas mennyiségű almát képtelenség mind eladni, emellett egy-két exportpiac is bedugult (Cseh­szlovákia csak minimális meny- nyiséget, az NDK újabban semmit nem réndel). Mindemellett nincs megfele­lő tároló. Kiszámították, hogy ha a pécsi diákoknak csak egy- harmada eszik meg naponta egy almát, az a téli tárolási időszakban már hetven tonnát jelentene. S ha az iskolákba elviszik az almát, az más elő­nyökkel is jár. Például azzal, hogy esetleg a boltban drá­gábban kapható gyümölcsből az emberek kétszer is meggon­dolják magukat, hogy vesz- nek-e egy vagy két kilót, de ha már megveszik az almát, még mindig nem biztos, hogy más­nap nem feledkezik meg a csa­lád arról, hogy odaadja a gye­reknek tízóraira. Az országban egyelőre egye­dülálló akcióval viszont az al­ma „megy" a gyerekhez. Még­pedig garantáltan első osztá­lyú alma, amit darabra árusí­tanak. Arról kérdeztük Buzássy Lajost, hol folyik most ez a kí­sérlet, s mennyivel olcsóbban jutnak az iskolások az almá­hoz? — Két általános iskolát ke­restünk föl, az 1-es és a 2-es számú gyakorlót. Érdekes mó­don a régi — 2-es számú — gyakorlóban elzárkóztak az is- kolaalma-akció elől, azzal, hogy ott nincs rá igény. Az új gyakorló iskolában viszont igen lelkesen és pozitívan álltak a dologhoz. Igaz, hozzá kell ten­nem. ebben az iskolában a Ba­ranya megyei Élelmiszerkeres­kedelmi Vállalat működtet egy büfét, s az alma árusítását is ők vállalták. Sőt a vállalat szí­vesen tenné meg ugyanezt va­lamennyi iskolában, ahol büfé­je van. Pécsett szám szerint 15 oktatási intézményről lenne szó. Ahol azonban nincs büfé, ott rfii szívesen fizetnénk min­den eladott alma darabjáért 20 fillért annak, aki vállalja az értékesítést. Ez lehetne gond­nok, akár a konyhából valaki, vagy éppen egy úttörőcsapat. Sőt azt is el tudnám képzelni, hogy akadna erre vállalkozó tanár is. Végeredményben ez havonta 600-800 forintot jelen­tene annak, aki vállalja. A má­sik kérdésre válaszolva, míg az ülzetekben átlag 16 forint az alma kilója, mi 13 forintért ad­juk. Ez fajtától függően dara­bonként 1,50-1,60 Ft körül mo­zog. Az ország első iskolaalma- akciója máris nagy visszhangot váltott ki mindenütt. A Belke­reskedelmi Minisztériumban azt mondták: csak azt sajnáljuk, hogy nem nekünk jutott az eszünkbe ... Mi pedig remél­jük, hogy nem kell hozzá sok idő, s ez épp olyan természe­tes lesz a legtöbb iskolában, mint a tej. Dücső Csilla Ittas elkövető — ittas sértett Hatvan éve hunyt el a Jeles zeneművész Határozottabb fellépés - rablókkal és garázdákkal szemben A Séta téri galeri roblássorozata — a lánycsőki takarék- szövetkezet álarcos, fegyveres támadója — egy fiatal­ember halála az Olimpia étterem előtt — jugoszláv farmercsempész fegyveres kirablása — ezek voltak a közel­múlt lekirivóbb esetei, amelyek minden statisztikánál többet mondóan újból ráirányították a közfigyelmet arra a tényre, hogy elszaporodtak megyénkben az erőszakos, garázda jel­legű bűncselekmények, ezek közül is a társadalomra különösen veszélyes rablások. Az erőszakos és a garázda jel­legű bűncselekmények körébe tartoznak a legsúlyosabb bűn­esetek, amelyek a köznyugal­mat és az állampolgárok biz­tonságérzetét nagymértékben befolyásolják. A közvélemény figyelmét — jogosan — ráirá­nyítják a rendőri szervek tevé­kenységére. Szomorú tény: Ba­ranyában az erőszakos és ga­rázda jellegű bűncselekmények aránya meghaladja az orszá­gos átlagot. 1973 és 1978 kö­zött erőteljes csökkenés követ­kezett be, ám az elmúlt két esztendőben a grafikon szára ismét felfelé ívelt. A bűn­cselekmények jellemzői Általában este 9 óra és haj­nali 2 óra között a szórakozó­helyeken, illetőleg ezek köze­lében követik el e cselekmé­nyeket. Jellemzőjük az alka­lomszerűség és az eszköz nél­küli elkövetés. Az okozott sé­rülés gyógytartama ritkán ha­ladta meg a 8 napot. A rablá­sok többségét két vagy több személy követte el. A bűnelkö­vetők jelentős hányada cigány származású. A_ rablások felét 18 és 24 év közötti férfiak követték el. Igen szomorú és elgondol­kodtató, hogy magas a fiatal­korúak aránya. Az elkövetők kétharmada munkakerülő élet­módot folytat. Az elmúlt három és fél év alatt Pécsett mind­össze egy szakmunkás követett el rablást, ennél magasabb képzettséggel rendelkező egyet­len esetben sem. Az elkövetők többsége büntetett előéletű. Sértettek és áldozatok A megelőzés szempontjából igen tanulságos a sértett kör bemutatása. E bűncselekményt általában férfiak sérelmére kö­vetik el. A legveszélyeztetettebb korosztály o 35 éven felülieké. Foglalkozásuk szerint az áldo­zatok többsége közepes anyagi viszonyok között élő szakmun­kás. A sértettek körében a bűn- elkövetést elősegítő vagy meg­könnyítő okok között meghatá­rozó szerepe van az alkohol- fogyasztásnak: mintegy kéthar­maduk volt ittas a bűncselek­mény elkövetésekor. Az alko­hol és a bűnözés közötti szoros okozati összefüggés természe­tesen az elkövetőknél is meg­figyelhető. A garázda és erő­szakos jellegű cselekmények többségénél mind az elkövetők, mind pedig a sértettek ittas ál­lapotban vannak. A jellemző, s elemzésre mél­tó tények ismeretében a teen­dőkről. Mindenekelőtt: 1980 második félévében 1981 első hónapjai­ban már érezhető a javulás. Ez két oknak tudható be. A fő- kapitányság vezetése a helyzet értékelése után olyan döntése­ket hozott, amelyek hatéko­nyabbá tették a megelőzést és a felderítést. Másrészt a bíró­ságok ítéleteiben nagyobb hangsúlyt kapott az általános megelőzés elve és a megfelelő ítéletek sajtó útján való közzé­tétele, alighanem elgondolkoz­tatta a potenciális elkövető­ket. Fokozott együttműködést A rendőri és igazságügyi szervek tevékenysége önmagá­ban azonban nem hozhat gyö­keres fordulatot. A különböző állami és társadalmi szervek­nek például határozottabban kell fellépniük az ittas szemé­lyek kiszolgálása ellen. A la­kossági bejelentések gyorsasá­ga is sokat segíthet a rablók és garázdák elfogásánál. A szülőknek nagyobb felelősség­gel, alaposabban kell ellen­őrizniük gyermekük útjait, a fiatalok baráti körét. A növekvő idegenforgalom is tényezője a helyzetnek. Azzal kezdtük, hogy az erő­szakos és a garázda jellegű bűncselekmények nagymérték­ben befolyásolják a lakosság biztonságérzetét, hangulatát. Éppen ezért a megelőzés teen­dői sem csupán belügyi felada­tok. Ennek szellemében kell együttműködni a különböző szervekkel a jövőben is, ha azt szeretnénk, hogy az elmúlt né­hány hónap javulása tenden­ciává váljon. E. A. Hoffer Károly, a pécsi dalosélet kiemelkedő alakja Hatvan éve (1921. február 25-én) hunyt el Pécsett az a zeneművész, aki hosszú, tevé­keny élete során sok dicsősé­get szerzett városunknak. Bony- hádon született, 1840-ben, a Pécsi Tanítóképzőt 1862-ben végezte el, itt szerzett kántor­tanítói oklevelet. Ebben az év­ben lépett a Pécsi Dalárda tagjai sorába is. Városunk leg­híresebb és legtöbb dicsőséget elért kórusát 1847-ben alapítot­ták, de csak egy évig műkö­dött. Az újbóli alakulásra 1862-ig kellett várni, a politi­kai események ekkor tették le­hetővé ezt a lépést. A kevés, de lelkes alapítógárda nagy lelkesedéssel látott hozzá a tagtoborzáshoz, így néhány év alatt ütőképes énekkar alakult ki, Wachauer Károly karnagy vezetésével. A tüneményes te­norhanggal rendelkező fiatal­ember pályája is akkor ívelt fölfelé, amikor a Pécsi Dalárda a legnagyobb sikereket aratta. 1868-tól a debreceni, a nagy­váradi, a kolozsvári, a miskolci és a fővárosi dalosünnepeken elért első helyezések az ország első kórusává avatták a Pécsi Dalárdát. S hogy mennyire el­választhatatlan ez Hoffer Ká- rolytól, azt az 1884-es Miskol­con elnyert Mintadalárda cím utáni sajtóvisszhang bizonyítja. Egyik helyi lap ezt írta: „ . . . olyan tenoristájuk van, aminőre bármely nagy opera­ház büszke lehetne, ez a vezér­hang az összesben, mint egy jegenyefa az erdőben, úgy ma- gaslik ki.” A Pécsi Dalárda 1879-ben Bécsben járt, és kapcsolatba került a sikeres hangverseny után a földrész egyik leghíre­sebb énekkarával, a Wiener Mönnergesangvereinnel, itt Hoffernek egy operai szerző­dést ajánlottak föl. Nagy sze- retetét a városa és dalárdája iránt mutatja az, hogy ezt a kedvező, az európai karriert megindító ajánlatot ugyanúgy visszautasította, mint az ezt követő kolozsvárit és budapes­tit! Sokoldalúságát bizonyítva 1866-tól elvállalta a kar má­sod-, 1890-től pedig vezető karnagyi tisztét, a kórus mel­lett nagy személyes sikert ara­tott az 1883-ban lebonyolított külföldi út alkalmával. A szé­kesegyházi kórusnak 28 éven ' át völt tagja, 1890-től 1894-ig helyettes regens chori lett, de emellett a városi zeneiskolában is tanított, sőt 1885-től 1908-ig vezette ezt az intézményt. Tud­ta, hogy a jövő útja a vegyes­kor, ezért nagy gondot fordí­tott a nők énekoktatására. Eb­ből a célból alapította meg 1893-ban énekiskoláját, ame­lyet 1896-ban a Pécsi Dalárda vett át. Iskolájában az oktatás ingyenes volt. Zeneszerzői te­hetségével szintén kitűnt, fő mű­ve az 1891-ben alkotott Király­himnusz, de emellett kisebb kórusműveket, népdalátirato­kat is szerzett. Utolsó nagy előadóművészi sikerét Verdi: Requiem c. művében aratta 1897-ben és 1898-ban. Ekkor Pécsre figyelt az ország, a di­csőség a város összefogásá­nak eredményeként jöhetett létre. Az operák, oratóriumok, nehéz kórusművek azért kerül­hettek színre, mert a kar mű­vészi színvonala ezt lehetővé tette, és az évszázad utolsó évtizedében alapított Zeneked­velők Egyesülete ebben méltó partner volt. Nagy tekintéllyel rendelkezett, mindig adtak a szavára, visszavonulása után díszkarnagyi címmel tüntették ki. Emlékére minden évben az iskolai énekkarok részére da- losüpnepet rendeztek a város­ba* 1935-től kezdődően Hof- fer-vándordíjat alapítottak. Eb­ből nőtt ki az Éneklő ifjúság mozgalom, emlékét az új idők új dalain nevelkedett ifjúság vitte tovább ... Vargha Dezső levéltári munkatárs Munkásviszonyok Pécsett a műit század végén A kiegyezést köve­tően Magyaror­szágon is megindult a gyáripar fejlődése, vele együtt a proletariátus osz­tállyá szerveződése. Az Ál­talános Munkás Egylet, amely 1868-ban alakult meg, vállalta a munkások harcának szervezését. Az első lapalapitási kísérletek után (Arany Trombita, Ál­talános Munkás-Újság, Munkás Heti-Krónika) 1877- ben jelent meg először a Népszava. Hosszabb előké­szítés után, Frankel Leó ve­zetésével 1880-ban kezdte meg munkáját a Magyaror­szági Általános Munkás­párt, amely 1890-ben fel­vette a Magyarországi Szo­ciáldemokrata Párt nevet. és egyesülési jogért, a titkos szavazásért, a vasárnapi mun­kaszünetért, a jobb munka- körülményekért és a gyártörvé­nyek módosításáért küzdött. Ez a harc népgyűlésekben, munkabeszüntetésekben, a bá­nyavidéken elsősorban sztráj­kokban öltött testet. A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara területén 1887-ben tizenkettő gyárat tartottak nyil­ván, mégpedig a Budapesti Gázgyár Pécsi Fiókját, Engel Adolf és Fiai Gőzfűrész- és Parkettagyárát, Haberényi Pál Gépgyárát, Hoffmann Károly Asztalosgyárát, Höffler Testvé­rek Bőrgyárát, Kindl Ferencz Lakatos, Bádogos, Gáz- és Víz­vezeték Gyárát, Madarász és Szontágh Gőzmalmát, Pintér József Gőzfűrész- és Parkett­Az 1880-as években a mun­kásság, így a pécsi is, az álta­lános választójogért, a sajtó gyárát, Rupprecht János Ha­rang- és Fémöntőgyárát, Wei- dinger Ferencz Gőzmalmát, Zsolnay Vilmos Porcellán Kórházi felvételes iigyeletek Mindennapos felvételi iigyeletek gyermek bel betegek részére: Pécs város: POTE Gyermekklinika, Sziget­vár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermekkórház. Gyermeksebészeti, kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermek- klinika, páros napokon: Megyei Gyermekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat, sebészet, baleseti sebészet: I. számú Klinika. Égési sérülések: Honvéd Kórház. Ko­ponya- és agysérülések: Idegsebé­szet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET: Felnőtt betegek részére: Korvin O. u. 23-, tel.: 11-169, Munkácsy M. u. rendelőintézet, ügyeleti bejárat, tel.: 12-812, Veress E. u. rendelőintézet, tel.: 15-833. Gyermek betegek részére: Munkácsy M. u. rendelőintézet, gyer- mekpoliklinika, földszinti bejárat, tel.: 10-895, Fogászati ügyelet: Mun­kácsy M. u. ügyeleti helyiség, tel.: 12-812. Minden este 7 órától reggel 7 óráig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK I. kér. Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8. 10/52. sz. gyógyszertár, Pécs- Meszes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógyszertár, II. kér. Pécs, Kos­suth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár, Pécs, Munkácsy M. u. 4. 10/9. sz. gyógyszertár. III. kér. Pécs, Veress E. u. 2. 10/7. sz. gyógyszertár. SOS-ÉLET telefonszolgálat hívószá­ma: 12-390 — este 7-től reggel 7 óráig. Fayence Gyárát és Wolheim Bódog üveggyárát. A munká­sok száma 1073 fő volt, 902 férfi, 171 nő. Az utóbbiakat csak a porcelán-, fajansz- és az üvegiparban alkalmazták. Gyári munkást 947 főt, tanon- cot 17 főt és napszámost 109 főf tartottak nyilván. A munkakörülmények igen rosszak voltak, annak ellenére is, hogy 1877 és 1887 között csak néhány baleset fordult elő. Egy munkás a forgókerék alá került és oly súlyosan meg­sérült, hogy a kórházban meg­halt. Égési sérülés is előfordult, szenvedő alanya csak néhány hét után vált munkaképessé. Körfűrésszel egy tanonc levág­ta az ujját. A körfűrésznél dol­gozók esetében még néhány kisebb sérülés is előadódott. A munkarend és a munkások jegyzéke a legtöbb gyárban hiányzott. Ezt némileg a fizetési lajstrom pótolta, de az sem tartalmazta a születési év, hely rovatot. A munkaidő 11, 11 és fél, néhány gyárban 12 óra ideig tartott. Ebbe a déli pihe­nő és az étkezési idő nincs be­számítva. A legtöbb helyen délelőtt és délután negyed­óra szünetet engedélyeztek, de néhány gyárban ezt az időt délelőtt egészben adták ki. Éj­jel csak a porcelán- és üveg­iparban dolgoztak, mégpedig az égetésnél és a fúvósnál 12 órai műszakváltással. A bére­ket hetente állapították meg foglalkozás, szorgalom és ügyesség szerint. Az agyag- és üvegiparban darabszám szerint fizettek. Különböző kategóriá­kat állítottak fel, mégpedig kezdők, ügyesek, képzettebbek, készültebbek, közönségesek és művészek. Ifj. Erdödi Gyula (Folytatás következik)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents