Dunántúli Napló, 1981. április (38. évfolyam, 90-117. szám)

1981-04-09 / 97. szám

* a Dunántúli napló 1981. április 9., csütörtök Magyar-szovjet közös közlemény Púja Frigyes, az MSZMP KB tagja, a Magyar Népköztársa­ság külügyminisztere a szovjet kormány meghívására 1981. április 6—8. között látogatást tett a Szovjetunióban. Púja Frigyes és Andrej Gro- miko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió külügyminisztere tárgyalásain, amelyek a teljes nézetazonosság és a kölcsönös megértés légkörében zajlottak le, áttekintették a jelenlegi nemzetközi helyzet legfonto­sabb problémáit, valamint a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kétoldalú kapcso­latainak néhány kérdését. A felek a fő figyelmet arra a gyakorlati intézkedéseket előirányzó programra fordítot­ták, amelyet Leonyid Brezsnyev terjesztett elő az SZKP XXVI. kongresszusán a nemzetközi helyzet javítására, a béke és biztonság erősítésére. Megelé­gedéssel állapították meg, hogy a program megvalósítása utat nyit a legfontosabb nemzetközi problémák megoldásához, a kölcsönös bizalom légkörének megteremtéséhez és az álla­mok békés együttműködésé­hez. A magyar fél kifejezésre jut­tatta, hogy a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottsága nagyra értékelte az SZKP XXVI. kongresszusa hatá­rozatait, teljes mértékben tá­mogatja az új szovjet külpoli­tikai kezdeményezéseket, ame­lyek megegyeznek a Magyar Népköztársaság törekvéseivel és népének érdekeivel. A véleménycsere megerősítet­te, hogy a felek egybehang­zóan értékelik a jelenlegi nem­zetközi helyzetet. Úgy vélik, a bonyolultabb nemzetközi hely­zet állhatatos tevékenységet követel azért, hogy valamennyi érdekelt fél részvételével sor kerüljön a szovjet békekezde­ményezések érdemi megvizsgá­lására és valóra váltására, a nemzetközi kapcsolatok és a póibeszéd aktivizálására min­den szinten. E tekintetben fon­tos lépés Leonyid Brezsnyev személyes üzenete számos or­szág állam- és kormányfőjéhez, amelyben kifejezte a szovjet fél készségét, hogy megkezdjék az SZKP XXVI. kongresszusán elő­terjesztett javaslatok érdemi megtárgyalását. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió meggyőződése, hogy a béke, a nemzetközi — és ezen belül az európai - biz­tonság érdekében a legfonto­sabb feladat a nukleáris hábo­rú veszélyének elhárítása. A fe­lek aggodalmukat fejezték ki a közép-hatótávolságú amerikai nukleáris rakétafegyverek nyu­gat-európai elhelyezéséről ho­zott, a békét súlyosan veszé­lyeztető NATO-döntés miatt. Ügy vélik, az a javaslat, hogy a NATO-országok és a Szov­jetunió függesszék fel a közép­hatótávolságú nukleáris raké­tafegyverek európai elhelyezé­sét, valamint kezdjenek tár­gyalásokat az Európában levő nukleáris fegyverek korlátozá­sáról és csökkentéséről, teljes mértékben megfelel az enyhü­lés érdekeinek, a népek alap­vető vágyainak. Az ilyen rend­szerek mennyiségi és minőségi befagyasztása ebben a térség­ben, beleértve az előretolt ame­rikai eszközöket, biztos útja a tárgyalások sikerének és az ilyen eszközök szintje közös meghatározásának az egyenlő­ség és az egyenlő biztonság elve alapján. A tárgyaló felek hangsúlyoz­ták, hogy az új szovjet kezde­ményezések kedvező feltétele­ket teremtenek az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezleten részt vevő államok képviselői madridi találkozójá­nak eredményes befejezéséhez. Magyarország és a Szovjetunió az európai államok biztonsá­gának megszilárdítása, együtt­működésük sokoldalú fejlesz­tése érdekében elsődleges je­lentőséget tulajdonít az euró­pai katonai enyhülési és lesze­relési értekezlet összehívásá­nak. Nagy jelentőségű a Szov­jetunió készsége, hogy a biza­lomerősítő intézkedéseket ki­terjeszti európai területére, ha a nyugati államok hasonló­képpen kiterjesztik a bizalom- erősítő intézkedések zónáját. Kifejezték meggyőződésüket, hogy kölcsönösen elfogadható megállapodás — különösen a bizalomerősítő intézkedésekről — csak az európai biztonsági értekezlet valamennyi részt ve­vő országa érdekeinek figye­lembevétele és kiegyensúlyo­zott kötelezettségvállalása alapján érhető el. A kétoldalú kapcsolatok megtárgyalása során a minisz­terek mély megelégedéssel ál­lapították meg, hogy a Magyar Népköztársaság és a Szovjet­unió testvéri barátsága és sok­oldalú együttműködése . a marxizmus-leninizmus és a szo­cialista internacionalizmus elvei alapján, a barátsági, együtt­működési és kölcsönös segít­ségnyújtási szerződéssel teljes összhangban töretlenül fejlődik. Hangsúlyozták, hogy Kádár Já­nos és Leonyid Brezsnyev rend­szeres találkozói különösen je­lentősek a kommunizmus és a szocializmus építését szolgáló magyar-szovjet együttműködés távlatainak és fő irányainak ki­dolgozásában és a két ország szoros külpolitikai együttműkö­désének elmélyítésében. Magyarország és a Szovjet­unió a jövőben is minden esz­közzel erősíti a Varsói Szerző­dés tagállamainak egységét és összeforrottságát, tevékenyen elősegíti a testvéri szocialista országok együttműködése haté­konyságának további növelését, a külpolitikai stratéqia együttes kidolgozását, összehangolt lé­péseik megvalósítását a nem­zetközi színtéren. Púja Frigyes és Andrej Gro- miko hangsúlyozták a kétolda­lú találkozók és a nemzetközi problémák széles köréről foly­tatott konzultációk gyakorlatá­nak fontosságát, állást foglal­tak folytatásuk és továbbfej­lesztésük mellett. A Magyar Népköztársaság kormánya nevében Púja Frigyes hivatalos baráti látogatásra hív­ta meg Andrej Gromikót, aki a meghívást köszönettel elfogad­ta. * Szerdán hazaérkezett Púja Frigyes, az MSZMP KB tagja, külügyminiszter, aki a szovjet kormány meghívására a Szov­jetunióban tartózkodott. Foga­dásánál a Ferihegyi repülőtéren jelen volt Valenij Muszatov, a Szovjetunió budapesti nagykö­vetségének ideiglenes ügyvivő­je is. Parlamenti küldöttségünk hazaérkezett Latin-Amerikából Szerdán hazaérkezett Buda­pestre a magyar országgyűlés küldöttsége, amely Péter János alelnök vezetésével hivatalos látogatást tett Latin-Ameriká- ban: a Kolumbiai Köztársaság­ban, a Venezuelai Köztársaság­ban, a Panamai Köztársaság­ban, a Nicaraguái Köztársa­ságban, a Mexikói Egyesült Államokban és a Kubai Köz­társaságban, az ottani parla­mentek meghívására. A dele­gációt a Ferihegyi repülőtéren Apró Antal, az országgyűlés el­nöke fogadta. Jelen volt az érintett országok magyarorszá­gi diplomáciai képviseletének több vezetője. Á palesztin menekültek napja Több mint egy évtizeddel ezelőtt nyilvánitották április 9-ét a palesztin menekültek napjává. Az arab népekkel való szolidaritás nemzetközi kon­ferenciája így kívánt emlékeztetni arra, hogy 1948- ban ezen a napon több száz embert öltek meg iz­raeli rohamosztagosok a Jeruzsálem melletti Deir Jászin arab faluban. A palesztinok elűzése otthonaikból már azután megkezdődött, hogy az ENSZ Palesztinát két ön­álló államra osztotta fel. Tömeges menekülésükre azonban csak 1948—49-ben került sor, amikor Iz­rael bekebelezte a tervezett palesztin állam egy részét. Sok százezren azóta is menekülttáborokban várják sorsuk jobbrafordulását, együtt azokkal, akik 1967-ben, az újabb arab—izraeli háború kö. vetkeztében csatlakoztak külföldre kényszerült honfitársaikhoz. A palesztin menekültek száma — a leszárma­zottakkal együtt — becslések szerint ma már 3,5—4 millió. Izraeli területeken, illetve arab or­szágokban élnek (a legtöbben Jordániában és Li­banonban), de harcuk végső célja az önálló ál­lam megteremtése. A térség politikai eseményei, az amerikai indíttatású rendezési tervek megfe- neklése újra és újra bebizonyítja, hogy a közel- keleti válság orvoslásának kulcsa: a palesztinok problémája- E kérdés megoldásához pedig a me­nekültek ügye is elválaszthatatlanul hozzátartozik. A több tucat palesztin menekülttábor egyike. + BERLIN: Új Ernst Thäl- mann-emlékhely nyílt meg Ber­linben, a Német Szocialista Egységpárt szombaton kezdődő X. kongresszusa jegyében. Az emlékhelyet a Karl Liebknecht házban, a Német Kommunista Párt egykori székházában, a német s a nezetközi munkás- mozgalom kiemelkedő szemé­lyiségének 1926—33-as munka­helyén létesítették. Az avatáson az NDK számos párt- és állami vezetőjén kívül részt vett Irma Gabef-Thälmann, Ernst Thäl­mann leánya is. Az NDK-ban április 16-án országszerte meg­emlékeznek a hitleri fasiszták által Buchenwaldban meagvil- kolt Thälmann születésének 95. évfordulójáról. w * SAN SALVADOR: Huszon­nyolc áldozata volt az elmúlt huszonnégy óra alatt a salva- dori terrornak. A halálos áldo­zatok közül mindössze négyen estek el a hazafiak és a had­sereg összecsapása során, a többi 24 személyt — többségé­ben fiatal, polgári lakost — a biztonsági erők végezték ki. A hadsereg szóvivője szerint Son Nicolasban — ahol a holtteste­ket megtalálták — az éjszaka során összecsapások voltak a rendfenntartó erők és a balol­dali fegyveresek között. Az azo­nosítás után az áldozatok ro­konai a helyszínre érkező új­ságíróknak beszámoltak arról, hogy a kivégzetteket vasárnap és hétfőn tartóztatta le a biz­tonsági szolgálat. A megcsonkí­tott holttestek között öt nő is volt. Újabb elnökgyilkos-jelöltet vett őrizetbe az amerikai rendőrség. Edward Richardson ellen — képünkön autón szállítják el letartóz­tatása után — egy New York-i bíróság már vádat is emelt. ♦ WASHINGTON: Reagan elnök állapota a sebesülés után topábbra is egyenletesen javul, de a jelek szerint nem olyan gyors ütemben, mint remélték. A szerdán reggel kiadott le- hér házi nyilatkozat arról szól, hogy Reagan tüdeje még nem tisztult meg a vérrögöktől az operáció után, s így bizonyta­lanná vált, hogy mikor térhet vissza a Fehér Házba. A titkos- szolgálat folytatja a vizsgálatot egy Richardson nevű újabb me. rénylőjelölt ügyében, akinek el­ső bírósági kihallgatását ápri­lis 17-re tűzték ki. + MADRID: A spanyol—ame­rikai kapcsolatok kényes pilla­natában érkezett szerdán Mad­ridba, nem egészen egynapos látogatásra Alexander Haig amerikai külügyminiszter. A megbeszélések első témája az volt, hogy rövidesen megkez­dődnek a tárgyalások a két or­szág 1976. január 24-én kötött, és idén szeptemberben lejáró ötéves barátsági és együttmű­ködési szerződésének megújí­tásáról. 4- WASHINGTON: A Fehér Ház bejelentette, hogy elha­lasztják Reagan amerikai és Portillo mexikói elnök április 27—28-ra kitűzött határ menti találkozóját, azt Reagan fel­épülése után tartják meg. ♦ MOSZKVA: „A Kínai Kom­munista Párt történelmének ta­pasztalatai és tanulságai" címmel nemzetközi tudományos konferenciát kezdődött Moszk­vában a Kínai KP megalakulá­sának 60. évfordulója alkalmá­ból. A konferencia munkájában ismert csehszlovák, bolgár, ku­bai, lengyel, magyar, mongol, NDK-beli, szovjet és vietnami tudósok vesznek részt. Az iráni belpolitika újabb fordulata az államfő és a miniszterelnök elleni vádemelés. Képünkön: Baniszadr elnök (középen) Khomeini ajatollah társaságában, balra a főpap fia. + DUBLIN: Egyre nagyobb méreteket ölt az ír dolgozók harca. Hetedik napja sztráj­kolnak a „Talbot" társasághoz tartozó gépkocsi-összeszerelő üzem munkásai. Elbocsátott munkatársaik visszavételét kö­vetelik, egyben a gyár tervezett bezárása ellen tiltakoznak. Szerdán léptek sztrájkba a Ford autógyár dolgozói. A sztrájkolok itt is a termelés ter­vezett csökkentése és a vele­járó elbocsátások ellen tilta­koznak. + KÖLN: Szerdán hajnalban robbanás történt a kölni metró belvárosi szakaszán. Egy sze­mély súlyosan megsebesült. A robbanás tetemes károkat oko­zott. BEJRÚT: Miközben- Abdel Halim Khaddam Szíriái külügy­miniszter kedden Bejrútban tár­gyalásokat folytatott Eliasz Szárkisz libanoni államfővel és Safik El-Vazzan kormányfővel, az ország keleti részében újabb harcok törtek ki a szíriai erők és a jobboldali libanoni milí­cia között. A két hete tartó összecsapás-sorozatnak libano­ni rendőrségi források szerint eddig 184 halálos és 650 se­besült áldozata van. Folytatódott a CSKP kongresszusa Szerdán folytatta munkáját Prágában Csehszlovákia Kom­munista Pártjának XVI. kong­resszusa, amelyen a másfél milliós párttagságot képviselő 1450 küldöttön kívül 102 or­szág testvérpártjainak és más haladó pártjainak, illetve moz­galmainak képviselői is részt vesznek, köztük Leonyid Brezs- nyewel, az SZKP KB főtitkárá­val az élen szovjet pártküldött­ség is. A szerdai üléseken kizárólag a csehszlovák delegátusoké volt a szó, akik megtárgyalják az első két tanácskozási napon előterjesztett kongresszusi do­kumentumokat. Bohumil Kvasil, a Csehszlo­vák Tudományos Akadémia el­nöke főként hazája tudomá­nyos életének nemzetközi kap­csolatairól beszélt. Bedrich Su­téra, a pozsonyi Hydrostav Építőipari Vállalat igazgatója arról számolt be, hogy igyekez­nek fokozni a hatékonyságot azokon a nagy építkezéseken, amelyek vállalatának részvéte­lével folynak, és hogy nagy szerepe van ebben a szocia­lista országok összefogásának. Frantisek Kubes, a prágai CKD Gépipari Vállalat öntő­munkása az új munkásnemze­dék nevelésének problémáit fejtegetve felhívta a figyelmet arra, hogy a pályát választó fiatalok körében -csökken az érdeklődés egyes fontos ipari szakmák iránt, és ennek egyik fő oka szerinte az iskolákban és az úttörőszervezetben vég­zett politechnikai képzés ala­csony színvonala. Az észak­csehországi szénbányászati vállalat igazgatója, Miroslav Bauer felszólalásában azt fej­tegette, hogy nagy nehézsé­gek leküzdésével igyekszik tel­jesíteni tervét az általa veze­tett bányaipari óriáströszt, Karel Hoffmann, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Cseh­szlovák Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsa Elnökségének el­nöke elmondta, hogy az ország mintegy hétmillió szakszerve­zeti tagja többek között a mun­kaverseny jp szervezésével és azok eredményeivel fontos sze­repet tölt be a párt gazdaság- politikájának megvalósításá­ban. LAPZÁRTA A Magyar-Ausztrál Kereske­delmi Vegyesbizottság április 6—8. között Budapesten tartotta 4. ülését. A megbeszélésekről jegyzőkönyvet írtak alá. * Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a CSKP XVI. kong­resszusán részt vevő szovjet pártküldöttség vezetője szer­dán Prágában találkozptt Ab- dusszalam Dzsalluddal, a líbiai forradalmi vezetőség tagjával, a csehszlovák pártkongresszu­son részt vevő líbiai küldöttség vezetőjével. Baráti jellegű meg­beszélésükön a jelenlegi nem­zetközi helyzet, valamint a lí­biai-szovjet kapcsolatok to­vábbfejlesztésének kérdéseit vi­tatták meg. * Záróközlemény elfogadásá­val ért véget Bonnban a NATO nukleáris tervező csoportjának kétnapos tanácskozása. A részt vevő országok hadügyminiszte­rei jóváhagyólag tudomásul vették az amerikai kormány új katonai politikáját és megerő­sítették a NATO 1979-es kettős határozatát. * • Négy férfi és egy nő szerdán erőszakkal elfoglalta a Der Spiegel című nyugatnémet he­tilap brüsszeli irodáját. Egy névtelen telefonáló azt közölte a Reuter tudósítójával,.hogy az akciót végrehajtó francia, bel­ga és holJand nemzetiségű személyek így akarják kikény­szeríteni a „Vörös hadsereg frakció" elnevezésű szélsőséges szervezetnek az NSZK-ban be­börtönzött, s jelenleg éhség- sztrájkot folytató tagjai szaba­don bocsátását.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents