Dunántúli Napló, 1981. április (38. évfolyam, 90-117. szám)

1981-04-08 / 96. szám

1981. április 8., szerda Dunántúli napló 5 Ülést tartott a Baranya megyei képviselőcsoport Előkészület egy törvényjavaslat vitájára Az országgyűlés közelgő ta­vaszi ülésszakára való felké­szülés jegyében kedden dél­után ülést tartott a képviselők Baranya megyei csoportja Bor­sos János elnökletével. A kormány legfelsőbb állam- hatalmi és törvényhozó testü­letünk elé terjeszti az állam- igazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény módosításáról és egy­séges szövegéről szóló tör­vényjavaslatot. A képviselőket dr. Hazafi József, a megyei ta­nács végrehajtó bizottságának titkára tájékoztatta a hatósági munka baranyai tapasztalatai­ról, különös tekintettel a ké­szülő jogszabály-módosításra. „Ezek a módosítások indokol­tak, a társadalmi fejlődés kö­vetelményeiből, a közigazga­tásra háruló feladatok jellegé­nek és tartalmának módosulá­sából fakadnak. A törvény kor­szerűsítésére annál inkább szükség van, mivel a gyakorlat voltaképpen már megelőzte a jogalkotót és érvényesíti az el­járás több korszerű elemét" — hangsúlyozta a vb-titkór. A Magyar Kereskedelmi Kamara elnökségének ülése Kedden ülést tartott a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara el­nöksége. A gazdaságirányító szervek vezetőinek részvételével megvitatták az 1981. évi külke­reskedelmi mérleg javításának, az ezzel összefüggő nemzetközi kötelezettségek teljesítésének, a gazdaságos export növelésé­nek lehetőségeit és feltételeit. Az ülést megelőzően e kérdé­seket a kamara 25 testületé tárgyalta meg. Az elnökségi vita nyomán átdolgozott anya­got — a kamara javaslataival együtt — az illetékes kormány- szervek elé terjesztik. Az ülés munkájában részt vett Marjai József miniszterelnök-helyettes is. Dr. Szentistványi Gyuláné képviselő, a HNF Országos Ta­nácsának titkára arról beszélt; fontos, hogy a gyors és egysze­rű ügyintézés előnyeit a kis te­lepülések lakói élvezhessék. A törvényjavaslat jelentős elemé­nek tartja az anyanyelv hasz­nálatának jogát az államigaz­gatási eljárásban. Nemzetiségi politikánkat jól minősíti az a tény, hogy ezt az elvet dekla­rálja a törvényjavaslat. A képviselőcsoport ülésének munkájában részt vett dr. Jer- szi István, a Baranya megyei Pártbizottság titkára. Kiemelte, hogy a törvény egész szellemé­ből érződik: a hatósági ügyin­tézés — szolgálat. Kívánatosnak mondotta, hogy az államigaz­gatásban elburjánzott túlsza­bályozottságot ne csak az eljá­rás általános szabályainál, ha­nem egyéb területeken is meg­nyirbálják. E. A. Négy nemzetközt szakkiállítás Kedden megnyílt a kőbányai vásárközpontban az év első nemzetközi rendezvénysoroza­ta, az AGROMASEXPO mező­gazdasági és élelmiszeripari gép- és műszerkiállítás, a Ll- MEXPO könnyűipari, a HUN- GAROPLAST műanyag- és gu­miipari, valamint a SECUREX munkavédelmi szakkiállítás. A szakkiállításokat — ame­lyek vasárnap estig tartanak nyitva — szakmai találkozók, konferenciák, előadássoroza­tok is kiegészítik, az Állami Könyvterjesztő Vállalat szak- könyv-kiárusítást, a Hírlapkiadó Vállalat pedig információs iro­dát szervezett. Ugyancsak kedden, a nyitás napján a szakmai zsűri képvi­selői átadták a hagyományos AGROMASEXPO-díjakat. Első díjat 19 termék, közülük 14 ha­zai, két NSZK-beli, egy szovjet és egy NDK-beli, valamint egy francia mezőgazdasági, illetve élelmiszeripari gép kapott. To­vábbi 18 gyártmány második, 12 pedig harmadik díjban ré­szesült. A négy szakkiállításra a MÁV 33 százalékos utazási kedvez­ményt biztosít a vidéki látoga­tóknak. Nívódíjat nyert a Zsolnay Gyár Kiállítás és sajtótájékoztató Budapesten, a design centerben Formatervezés és versenyképességhádió mellett... (Munkatársunk telelonjelenté- se). Piackutató szakemberek elő­re jelezni tudják, milyen meg­jelenésű, milyen formájú ipari termékek fogynak majd a ke­reskedelemben. A vásárló ösz­tönösen is az esztétikusabb cso­magolás vagy forma után nyúl, legyen az akár a legegyszerűbb •konyhai használati eszköz. A piaci törvényszerűségek és nép. gazdaságunk exportérdekei miatt került előtérbe hazánkban is a formatervezés, mégpedig a művészi ipari formatervezés és ennek anyagi és erkölcsi el­ismertetése. Tegnap délelőtt Budapesten a Magyar Kereskedelmi Kama­ra ipari formatervezési tájékoz, tató központjában kiállítást nyi­tottak az 1981-es ipari forma­Közlekedésbiztonsági verseny gyermekeknek Az óvoda felelőssége a szép beszédért Óvónők anyanyelvi 120 baranyai óvónő rész­vételével kezdődött meg teg­nap a Nevelők Házában az az anyanyelvi tanácskozás, amit a Baranya' megyei Ta­nács művelődésügyi osztálya és a megyei Pedagógus-to­vábbképzési Intézet rendezett. Szakorvosok, gyógypedagógu­sok, logopédusok és a megye városaiban, községeiben dől. gozó óvónők tartanak elő­adásokat a tanácskozáson. Az első napon az orvostu­domány szemszögéből világít­ják meg az óvodáskorú gyer­mekek beszédfejlődésének kérdéseit- Ma az óvodai ta­pasztalatokat összegzik, míg a harmadik napon, csütörtö­kön az iskolai oktatásra való előkészítés kérdései kerülnek napirendre. A tanácskozás tegnapi megnyitóján a rendezvény szakmai vezetője, Kárpáthy Magdolna megyei logopédus köszöntötte a résztvevőket, majd Bernics Ferenc, a Bara. nya megyei Tanács művelő­désügyi osztályának vezetője nyitotta meg az anyanyelvi tanácskozást. Hangsúlyozta, milyen sokrétű feladatot ró az óvodai nevelés terve az is­koláskor előtti gyermekekkel foglalkozó pedagógusokra. Az óvodai anyanyelvi nevelés célja, hogy az iskoláskorra a gyermekek gondolataikat, ér. zelmeiket érthető módon ki tudják fejezni, biztonságérzet­tel beszéljenek, ismerjék a szavak értelmét, helyesen, szabatosan fejezzék ki magú. kát. Mindezt ötéves korra el­érni nem csekély feladat a gyermek és az őt nevelő szü­lő, az- óvónő számára, A be­szédet, amely a személyiség legfontosabb megnyilvánulá­sa, ugyanis nem örököljük. Elsajátításában a család, az édesanya szerepe után nagy feladat hárul az óvónőre, hi­szen a beszéd emeli társa­dalmi egyeddé a gyermeket, nélkülözhetetlen eszköze szel­lemi, érzelmi fejlődésének. Ez által azonosul a gyermek a haza közösségével, a nem­zeti múlttal, kultúránkkal és mai életünkkel. Hogy tisztám őrizzük meg ' anyanyelvűnket, e célnak alapfeltétele a ko­rai megalapozás — és ezért van nagy jelentősége a ba­ranyai óvónők tegnap meg­nyílt anyanyelvi tanácskozá­sának­Mutatványok biciklin, segédmotoron Szlalom, libikóka, karikadobálás — Hiába, sokat jelentett, hogy 12 éves korom óta veze­tem a Komáromot - sóhajt fel a mutatványa után a 17 esz­tendős Villányi Gábor, a pécsi Széchenyi Gimnázium és Szak- középiskola tanulója. - Egyedül csak a karikadobásnál hibáz­tam. A vezetéssel nem volt baj, igaz, korábban sokat gyakorol­tam. Még a meszesi homokbá­nyába is kijártam a motorom­mal edzeni. Volt itt minden: szlalom, át­haladás a libikókán, karikádo- bólós egy csodarabra. Mindez persze segédmotorral', mert a Tüzér utcai játszó- és sport- parkban rendezett ügyességi és terepverseny így kívánta. Ez csak az egyik helyszíne volt a Pécsett rendezett orszá­gos közlekedésbiztonsági döntő versenyeinek, amelyekre 160 is­koláskorú érkezett hazánk min­den részéről. Az Építők úti is­kolában például a kerékpáros ügyességi vetélkedő^ tartották. A biciklisták között találkoz­tunk a tiszasasi Németh Gab­riellával, aki nem volt a leg­boldogabb.- A Szolnok megyei verseny pályáját ennél nehezebbnek ta­lálom, mégsem sikerült hibát­lanul végigkerekeznem. Úgy adódott, hogy a lábamat több­ször le kellett tennem, ezért vi­szont hibapont jár. Simon Ágnes 13 éves, a pé­csi Köztársaság téri iskola ta­nulója. — De jó lenne, ha országos bajnokok lehetnénk. Szíjártó Feri bácsi, a tanárunk és Ba­logh Géza bácsi az ATI-tól (ök ketten készítettek lel bennün­ket) nagyon örülnének neki. Persze mi is. Nekem a szlalom volt a' legnehezebb, ott bizto­san nem is ment hibapont nél­kül. A városi sportcsarnok a sza­bályossági versenyeknek adott­otthont. Erre a célra karácsony­fa módjára díszítették fel a hatalmas termet, 37 jelzőtábla került a parkettra, forgalom- irányító lámpák is nehezítették a közlekedést. A tegnapi műsorban elméleti vizsga (ennek keretében KRESZ- tudásból, közlekedési és egész­ségügyi ismeretekből adtak számot a gyermekek) és kerék­párszerelés is szerepelt. Hogy kinek mennyire sikerült a keddi nap? Ma az is eldől, hiszen a szerda délelőtti szabályossági és ügyességi után lesz az ered­ményhirdetés. A tét nagy: az első helyezett csapat a norvé- giai Oslóban, míg a második a Csehszlovákiában tartandó nemzetközi közlekedésbiztonsági versenyen képviselheti a ma­gyar színeket. Ahhoz viszont, hogy oda le­hessen jutni, a pécsi versenyen keresztül vezet az út. Ezért az eredményhirdetés is kinek örö­met, kinek bánatot szerez majd ... H. L. tervezés nivódíjat nyert termé­keiből. A kiállítás széles skálában bizonyítja; az ipar területén sokrétű lehetőség nyílik a for­matervező iparművészek számá­ra. Látható itt1 szabadidő ruha, elemes bútorcsalád, fürdőszoba térelem, ipari lakókocsi, acél, és textil rádiói gumiabroncsot felépítő gépcsoport és még sok minden. A díjazott termékek között látható a Pécsi Zsolnay Gyár művészi tervező kollektí­vája által létrehozott és már gyártott Mediset kórházi étkész­letcsalád is. (Jelzések szerint a KGST-országokból igen nagy az érdeklődés iránta.) A kiállítás megnyitását köve. tő sajtótájékoztatón Thuma Jó­zsef, az Ipari Minisztérium fő­osztályvezetője elmondta, hogy a magyar ipari termékek a vi­lágpiacon jelenleg a közepes kategóriába tartoznak, emiatt természetesen a formatervezést is általában közepesnek lehet tehát mondani. Minél sürge­tőbb feladat ezen változtatni, a mennyiségi szemléletet a mi­nőségivel felváltani. A forma pedig az ipari termékek minő­ségének lényeges része. Nyu­godtan lehet állítani, hogy a forma döntő mértékben befo­lyásolja a versenyképességet. Nem lehet egy adott termé­ket formatervezés nélkül előál­lítani, bármiről is legyen szó. Szükséges lenne tehát, hogy az iparművész már a tervezés idő­szakában aktív részese legyen a munkának. Ez például a Zsol­nay Porcelángyár termékeinél magától értetődő, a szerszám­gép-iparban azonban eddig egyáltalán nem volt az. Ezért került is sor az Ipari formatervezési nívódij alapítá­sára, amely ezt a — valljuk be - nálunk még gyerekcipőben járó tevékenységet ösztönzi. Máris pozitív eredményről lehet beszámolni. Az első alkalom­mal 1980". április 4-én adtak ki nívódijat. A gépipari ágazat te. Kilétéről ekkor még csak 7 vál­lalat 18 termékkel pályázott, örvendetes, hogy idén már 40 vállalat összesen 67 termékkel jelentkezett. Az Ipari Minisztérium a jö­vőben még fokozottabb figye­lemmel támogatja azokat a tö­rekvéseket, amelvek a formater­vezési módszerek alkalmazásá­val, elsősorban az exportter­mékek fejlesztésében magasabb esztétikai minőséget valósítanak meg. Sarok Zsuzsa Hangverseny­tervek Tegnap délelőtt tárgyalták meg az illetékesek az Orszá­gos Filharmónia 1981—82. évi műsortervét. A tárgyaláson részt vett Lakatos Éva, az Országos Filharmónia főigazgatója, Csor­ba Tivadar, Pécs város Tanácsá. nak művelődésügyi osztályve­zetője, valamint Pécs és Bara­nya zenei életének képviselői. Az Országos Filharmónia veze­tői elismeréssel szóltak az 1980 —81. évi hangversenyprogram­ról, Pécs intenzív és nívós ze­nei életéről, valamint a helyi kirendeltség szervezőmunkájá­ról, melynek eredményeként több mint 14 000 ember láto­gatta az elmúlt év koncertjeit. Ismét szóba kerültek a Pécsi Fii. 9 harmonikusok működésének mostoha feltételei. A résztvevők végezetül megtárgyalták a kö­vetkező hangversenyévad mű­sortervét. Nem akarok kocsit venni A hétfői kabaréban — már­pedig akkor komoly dolog — azt firtatták, hogy „mi lenne, ha...!” — ha a felár-gyakorla­tot kiterjesztenék — hasonlóan az autó- és valutavásárláshoz — az élet más területére is, kö­vetkezésképpen: akinek pénze van, pontosabban plusz- pénze. az fizessen, ha bizonyos előnyökhöz akar hoz­zájutni Vagyis: fizessenek 'a gazdagok. Szépen hangzik, mi? Mondjuk, ha valaki százezer forintos kocsit akar vásárolni, . rótesz” még 10 százalékot és száztízezerért jóval rövidebb várakozási időn belül beülhet a volán mögé. Akinek nem elég a hivatalosan meghatáro­zott valutaösszeg, az 40 száza­lékos felár ellenében még h i - vatalosan vásárolhat hoz­zá, hogy mégis csörögjön va­lami a zsebében Párizs vagy Róma utcáin. Szerencsére a va­lutafelár megszűnt a közel­múltban, de .. ... De erről az jutott eszem­be — bízisten mondom, min­den rosszmájúság nélkül —, hogy ha a jámbor állampolgár a boltban csúszópénzt ad a bol­tosnak - némi előnyök remé­nyében — akkor őt is, a boltost is hivatalos szinten jól lerámol­ják, és legkevesebb azt mondják nekik: erkölcstelen fickók vagy­tok. Ám mindjárt más a hely­zet, ha ugyanezt a manővert le­gálisan hajtják végre, és a csúszópénz a szebben hangzó „felár” elnevezést veszi fel. A továbbiakban aztán azon is eltűnődtem, hogy miképpen születik meg egy szabályzat, vagy rendelkezés? Mért már eleve azt sem tudhatom, hogy ki az az ember, esetleg név szerint is, aki kiötöl egy sza­bályzatot? Mondjuk reggel- felkel, bekapcsolja a rádiót egy kis háttérzenére, közben kicsoszog a fürdőszobába, be­lenéz a tükörbe, grimaszokat vág, fütyörész, beletúrkál őszü­lő üstökébe, előszedi a borot­vakészüléket, közben kikiált a konyhába: „Anyjuk, két cukor­ral a kávét, a gyereknek meg adjál helyettem egy pofont, rpert ma későn este jövök ha­za...!" —, aztán hirtelen a fe­jéhez kap: megvan! Bent a hivatalban kidolgozza az ötle­tet: sorban állnak a kocsiért, vagyis százszorosán nagy a ke­reslet, hát emeljünk egy kicsit — nem a kocsi árán! — hanem a vásárlási költségeken. Eset­leg tíz százalékot. Azt még ki lehet bírni. Ahol akad százezer, ott akad még tízezer is. Viszont hamarabb megkapja a kocsit. S akik nem hajlandók plusz tízezret áldozni, azok a vára­kozási listán hátrébb csúsznak. Majd várnak. Az ötletből ta­nulmány lesz, a tanulmány föl­jebb kerül a csoportvezetőhöz, onnét az osztály-, majd főosz­tályvezetőhöz, onnét még föl­jebb ... s végül ráütik a pe­csétet és egy kis átdolgozás után a tanulmányból szabály­zat vagy rendelkezés lesz. Amit aztán az atyaúristen sem támadhat meg többé, jogossá­gát senki kétségbe nem von­hatja, pláne ha a szabályzat, vagy rendelkezés első bekez­dése emigyen kezdődik: „Nép- gazdasági érdekből..." satöb­bi. Tabú. Talán így született meg a va- • lutafelár is. De hát mindig azt halljuk — s biztosan így is van —, hogy szűkösen állunk valu­tával, és hogy azért minden magyar turistának jusson vala­mennyi, hát valahol meg kell húzni a határvonalat. Aztán ki­derült, hogy azért, aki 40 szá­zalékos felárat nem sajnál, an­nak több jut az idegen pénz­nemből. Hát most kevés van vagy sok? Ezt soha nem lehet tudni. Még most sem, hogy a valutafelárat eltörölte egy leg­utóbbi rendelkezés. Ez még nem is baj, elvégre a rendel­kezések nem örökéletűek, nem is lenne jő, ha beláthatatlan időre lemerevednének. De az igazság fogalmával azért néha bajok vannak. Gazdasági ügyekben például. Hja!- Hogy el ne feledjem. Nem akarok kocsit venni. Rab Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents