Dunántúli Napló, 1981. április (38. évfolyam, 90-117. szám)

1981-04-08 / 96. szám

6 Dunantuli napló 1981. április 8., szerda Ismerjük meg jogszabályainkat! A piaci árusításra jogosultakról Piacokon és vásárcsarnokok­ban állami és szövetkezeti ke­reskedelmi, valamint ipari vál­lalatok, mezőgazdasági és ipa­ri szövetkezetek, magánke­reskedők, kisiparosok és egyéni termelők jogosultak árusításra. A szabályozás szerint egyéni termelőnek az tekinthető, aki a mezőgazdasági tevékenységet élethivatásszerűen vagy mel-’ lékfoglalkozásként folytatja. Állami vállalatok, szövetkeze­tek, magánkereskedők és kis­iparosok azon termékeket hoz­hatják forgalomba, melynek forgalmazására engedéllyel rendelkeznek. Engedély alapján a piacokon és vásárcsarnokok­ban vendéglátóipari, kölcsön­ző, megőrző, szolgáltató és ja­vító tevékenységet is lehet foly­tatni. Magánszemélyek szemé­lyi használati tárgyaikat kizáró­lag a havonta megrendezett országos állat- és kirakodóvá­sáron hozhatják forgalomba. Egyéni termelő a tulajdoná­ban lévő, illetve bérelt földte­rületen termelt burgonyát, zöld­ségfélét, gyümölcsöt, virágot, saját háztartásában előállított baromfit, tojást, tejterméket árusíthatja. A piacokon és a vásárcsarnokokban azonban nem hozható forgalomba ne­mesfém, gyógyszer, látásjavító szemüveg, tűzveszélyes robba­nó- és robbantószer, valamint tört paprika. Magánkereskedők és egyéni termelők a pécsi piacokon és vásárcsarnokban kizárólag egy állandó árusítóhely létesítésé­re kaphatnak engedélyt. Tejet, tejterméket forgalomba hozni csak kifogástalanul tiszta edényben, szállító tartályban szabad. Tejeskannák és tejszál­lító edények fedelének tömíté­sére csak tiszta, szennyezést nem okozó anyagot szabad használni. Árusítás közben por­tól és legyektől való védelem céljából mérés — árusítás — szüneteltetése alatt a tejet, tej­terméket lefedve kell tartani, óvni kell a tartós napsütéstől, felmelegedéstől. Tejet, tejter­méket, füstölt húst csak aszta­lon lehet árusítani. Tej, tejter­mék árusításánál az árus tisz­ta, világos színű ruhát, fejvédőt köteles viselni. Közvetlen fogyasztásra szol­gáló élelmiszert csak tiszta asz­talról, állványról, tartályból, edényből szabad árusítani. Gyümölcs és nyersen is fo­gyasztható zöldségfélé csak tiszta ládából, kosárból, alátét­tel ellátott zsákból árusítható. Földes árut — amennyiben az asztalokon már szabad hely nincs - földre terített gyékény­ről, deszkáról vagy ponyváról is lehet árusítani. Magánsze­mély nyers húst, zsirszalonnát, töltelékárut, egyéb húskészít­ményt nem árusíthat. Füstölt húst, füstölt szalonnát, zsírt is csak akkor forgalmazhat, ha a saját háztartásában levágott sertés állatorvosi húsvizsgála­ton átesett és azt az illetékes hatósági állatorvos által kiállí­tott hússzállítási igazolás tanú­sítja. Egyébként füstölt hús, vá­gott baromfi, hal csak előzetes szakértői vizsgálat után a vizs­gáló szerv engedélyével hozha­tó forgalomba. Piacokon, vásárcsarnokokban gombát árusítani csak az erre kijelölt helyen szabad. Gombát házalva, vagy gombaárusításra kijelölt helyen kívül árusítani tilos! Árusítás megkezdése előtt a vadon termett gombát minden esetben gombavizs­gálónak be kell mutatni enge­délyezés céljából. Ha a gom­bavizsgáló a gomba árusítását engedélyezte, úgy az árus ré­szére az árusító nevét, a meg­vizsgált gomba fajtáját és mennyiségét feltüntető igazoló lapot állít ki, amelyet az árus az árusítás tartama alatt jól lát­ható helyen köteles tartani. Piacokon, vásárcsarnokokban árusítók kötelesek betartani a piactér, vásárcsarnok szakosí­tására vonatkozó szabályokat. Az áru jellegének megfelelően külön helyen kell árusítani a húst, halat, vágott és élő ba­romfit, tojást, tejet, tejterméket, gyümölcsöt és zöldséget, gom­bát, sütőipari termékeket, hor­dós savanyúságot. Magánszemélyek szántóföldi, kertészeti vetőmagot, burgonya vetőgumót, szőlő és gyümölcs­fa, díszfaiskolai, erdészeti sza­porítóanyagot engedély nélkül nem forgalmazhatnak. Szppo- rítóanyag forgalmazásához nö­vényegészségügyi igazolvány szükséges, amelyet az árus kö­teles magánál tartani és ellen­őrzéskor felmutatni. Az árusí­tók az áru eredetéről, minősé­géről, mennyiségéről és áráról kötelesek az ellenőrzésre jogo­sultaknak felvilágosítást adni. Az áru eredetét az erre alkal­mas irattal kell igazolnia an­nak az árusítónak, akit erre jogszabály kötelez. A pécsi piacokon és vásár- csarnokban árusítók részére a helyhasználati engedélyt hatá­rozatlan vagy meghatározott időre adjuk ki. Napi helyhasz­nálatra kijelölt terület elfogla­lására az árus helyjegy váltá­sával szerez jogosultságot. A helyjegy másra nem ruházható át. Napi helyhasználati jog a helyjegy megváltása alapján a piacok és svásórcsarnok nyitá­sától zárásáig tart és a hely­használónak a használat idő­tartamától függetlenül minden esetben egész napra megállapí­tott helyhasználati díjat kell fi­zetni. A napi helyhasználók ugyanazt a helyet több napra nem igényelhetik. Határozat­lan időre szóló, vagy havi hely­használati jogot elsősorban a működési — vagy magánkeres­kedői engedéllyel rendelkező árusoknak biztosítunk. Piacok­ról és vásárcsarnokból kitiltha­tó — egy naptól egy évig ter­jedő időszakra — az a személy, aki a piaci árusításra vonatko­zó szabályokat súlyosan meg­sérti. A piaci árusításra vonatkozó szabályok betartása a vásárlók és az eladók közc?s érdeke, mert azok a kulturált kereske­delem feltételeinek kialakítását segítik elő. Horváth Ferencné, Piac és Vásárcsarnok Felügyelőség igazgatója Kórházi felvételes ügyeletek Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek bel betegek részére: Pécs város: POTE Gyermekklinika, Sziget­vár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermekkórház. Gyermeksebészeti, kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermek- klinika, páros napokon: Megyei Gyermekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat, sebészet, baleseti sebészet: Megyei Kórház. Égési sérülések: Honvéd Kórház. Ko­ponya- és agysérülések: Idegsebé­szet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET: Felnőtt betegek részére: Korvin O. u. 23., tel.: 11-169, Munkácsy M. u. rendelőintézet, ügyeleti bejárat, tel.: 12-812, Veress E. u. rendelőintézet, tel.: 15-833. Gyermek betegek részére: Munkácsy M. u. rendelőintézet, gyér- mekpoliklinika, földszinti bejárat, tel.: 10-895. Fogászati ügyelet: Mun­kácsy M. u. ügyeleti helyiség, tel.: 12-812. Minden este 7 órától reggel 7 óráig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK I. kér. Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8. 10/52. sz. gyógyszertár, Pécs- Meszes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógyszertár, II. kér. Pécs, Kos­suth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár, Pécs, Munkácsy M. u. 4. 10/9. sz. gyógyszertár. III. kér. Pécs, Veress E. u. 2. 10/7. sz. gyógyszertár. SOS-ÉLET telefonszolgálat hívószá­ma: 12-390 — este 7-től reggel 7 óráig. szerkesztőség postájából A Boranya megyei Vendéglátó Vállalat szakmunkásai és tanulói március 21-én cukrászbemutatót tartottak Mohácson, ahol az első dijat Reisz iánosné szakmunkás és Bajusz Ildikó tanuló kapta. A képen látható a két első díjas készítmény. (Forroi István) Az illetékes válasza „Levélről levélre ff Telefonnál Kérdések és válaszok az orfű- abaligeti üdülőterület rendezéséről A Dunántúli Napló március 18-i számában megjelent fenti című írásban szóvá tették, hogy a korhatáros filmeket a korhatármegjelölésnél fiatalab­bak is látogatják. Valamennyi filmszínház üzemvezetője és dolgozója ismeri az érvényben lévő intézkedést, mely szerint a „Csak 16 éven felülieknek" és a „Csak 18 éven felülieknek" megjelölés tiltó rendelkezést je­lent. Vitás esetben személyi igazolvánnyal kell igazolni az T. B. 20%-os munkaké­pesség-csökkenés alapján részesült baleseti járadék­ban, amit szeptemberben beszüntettek. Kérdése: kaphat-e újból járadékot balesete után? Igen! A 17/1975. (VI. 14.) MT sz. rendelet 182. §-a szerint az 1. fokozatú (16-25°/o-os) bal­eseti járadék két éven át tör­ténő folyósítása után a jára­dékra jogosultság akkor éled fel, ha a munkaképesség­csökkenés utóbb három hóna­pon át a huszonöt százalékot meghaladja. Ha a munkaképesség-csök. kenés ismét huszonhat száza­lék alá száll, a tizenöt száza­lékot azonban meghaladja, a baleseti járadék ennek az ál­lapotnak a tartamára - legfel­jebb két éven át — újból jár. T. József kérdezi, hogy a munkabérből mikor lehet 33%-ot, illetve 50%-ot le­vonni? A hatályos jogszabályi ren­delkezések értelmében a mun­kabérből a (2)—(4) bekezdés­ben megállapított kivétellel ­életkort. Tapasztalatunk szerint ezt a rendelkezést az esetek többségében a mozi dolgozói betartják. Szülői kérésnek vagy követelésnek eleget téve né­hányszor szabálytalanul eltér­nek ettől. Ez azonban tilos és most újólag nyomatékosan fi­gyelmeztetjük a mozik üzemve­zetőit, hogy a korhatárrendele- tet szigorúan tartsák be. legfeljebb 33 százalékot lehet levonni. (2) A levonás a munkabér 50 százalékáig terjedhet az alábbi követelések fejében: a) tartásdíj, állami gondo­zási díj és intézeti elhelyezés költségéhez való hozzájárulás, b) az adóssal szemben fenn­álló munkabér-követelés, c) társadalmi tulajdonban okozott kár- és leltárhiány meg­térítése, d) jogalap nélkül felvett munkabér és társadalombizto­sítási ellátás, e) természetbeni juttatás té­rítési dija, I) lakbér és a vele egy te­kintet alá eső követelés, vala­mint a lakáshasználati díj. (3) Több letiltás esetén a levonás a munkabér 50 száza­lékáig terjedhet. (4) A kötelezően igénybe vett üzemi étkezés és a köte­lezően kiszolgáltatott termé­szetbeni juttatás térítési díja a munkabérből korlátozás nélkül levonható. (1979. évi 18. sz. tvr. 51. §.) A március 17-én tartott telefon- ügyeletünkön az orfü—a ba ligeti üdülőterület rendezésével, az üdülők érdekvédelmével, ellátott­ságával stb. kapcsolatban tettek fel kérdéseket olvasáink. Az el­hangzott kérdésekre az illetéke- kesek azonnal válaszoltak. Töb­ben érdeklődtek a vízellátással, szennyvízcsatorna kiépítésével, kereskedelmi ellátottsággal, út­korszerűsítéssel kapcsolatban. Ezekből közlünk néhányat. Pirisi János, a Pécs városi Tanács V. B. elnökhelyettese a következő kérdésekre az alábbi választ adta: KÉRDÉS: Orfűn a nyári idő­szakban nincs mindig iváviz. Mi­korra várhatá javulásf — Orfű üdülőterülete — a szőlőhegyet kivéve — vezetékes ivóvízzel ellátott. A kiépített ve­zetékes vízműrendszer hossza közel 35 kilométer. A vízbázis egy karsztforrás mélyítésével, valamint egy fúrt kúttal megol­dott. A vezetékes vízműrend- szetre a lakó- és üdülőtelek mintegy 70 százaléka már be­kötött. Ezen kívül az üdülőte­rület vízellátását 35 közkút biz­tosítja. A szőlőhegy újabb zó­na kialakításával látható csak el vízzel, tekintettel a magas fekvésre. — A Baranya megyei Víz­mű Vállalat 300 ezer forint fej­lesztési alapot kapott, amelyből kiépíti a Vízfő-forrás komlói rendszeréből az orfűi rendszer­rel az összekötő vezetéket, így az — amennyiben szükséges—, az üdülőterületre tud vizet biz­tosítani és ezzel a vízellátás stabilitása megoldódik. KÉRDÉS: Bővítik* a közel jövő­ben Orfű szennyvizcsatoma- hálázatát? — A Pécsi-tó nyugati olda­lán, ahol a jelentősebb intéz­ményi, vállalati üdülők, nyara­lók, vízisporttelepek vannak, társulati úton megyei és vízügyi támogatással kiépült a szenny­vízelvezető hálózat, valamint a szennyvíztelep. Ez a szennyvíz- csatorna biztosítja a kiépítésre kerülő (építés alatt álló) bel­földi kirándulóközpont szenny­vízelvezetését is. Elkészült az Orfű-Mecsekrákos településrész szennyvízcsatorna kiviteli terve és költségvetése. Megtörtént a szennyvízhálózat továbbépítése Orfű-Mecsekrákos falurészig, a Pécsi-tó étteremig, az étterem rákötése is. Most van szervezés alatt orfű-mecsekrákosi faluré­szen az érdekeltek belépése a szennyvízmű társulatba. Érde­keltségi hozzájárulásból, vala­mint jelentős vízügyi alapból 1981-ben ezen a részen is kiépül a szennyvízcsatorna-hálózat. Balaskó Istvánná, a Baranya megyei Tanács V. B. kereske­delmi osztályának vezetője az- alábbi két kérdésre adott vá­laszt: KÉRDÉS: Milyen lesz Orfű és környéke kereskedelmi és ven­déglátóipari ellátása? — Orfűn és környékén a ke­reskedelmi és vendéglátó háló­zat az ott élő lakosság figye­lembevételével alkalmas az igények kielégítésére. A keres­kedelmi osztály a helyi vezetés­sel közösen minden évben egyezteti a szezon legfonto­sabb tennivalóit, melyre ez év­ben február 5-én került sor (el­látási feladatok, nyitvatartás). Ezt követően a helyszíni szem­lék alapján osztályunk felhívja az érdekelt vállalatok figyelmét az orfűi ellátást érintő megol­dandó feladatokra. — Gondok mutatkoznak sze­zonban a zöldség-, gyümölcs- ellátás vonatkozásában. A Me­gyei Tanács kereskedelmi osz­tálya közvetítésével az állandó jellegű megoldásig egy pécsi magánkereskedő szombat—va­sárnapi kitelepülésével igyek­szünk a gondokon enyhíteni. — A vendéglátás kulturált­ságának javítását szolgálja a Tó vendéglő átalakítása. Itt a szórakozni vágyó vendégeknek kulturáltabb körülményeket biz­tosítunk már az idei szezonban azáltal, hogy külön söntésrész került kialakításra. KÉRDÉS: Várható-e Orfű szál­láshelyének, kereskedelmi és ven­déglátó-hálózatának fejlesztése? — Orfű szálláshelyének ka­pacitása meghatározó jellegű a terület további fejlődésében. Jelenleg 52 személyes turista- szállás működik Orfű-Tekere- sen. Az orfűi kisegítő kempin­get 1980-ban több mint 1400 turista vette igénybe, a kis szá­mú fizetővendéglátó szoba ki­egészítő jelleggel bír. Orfű iránt az érdeklődés fokozódása mór az elmúlt év során meg­mutatkozott. Orfű idegenforgal­mi központtá fejlesztése jelen­leg is folyamatban van. Épül az ötezer fő befogadására al­kalmas kirándulóközpont, mely­ben 50 lakókocsi elhelyezésére lesz lehetőség, ezenkívül 300 sátorhely is biztosított. Az üdü­lőközponthoz tartozik egy strandmedence, valamint egy gyermekmedence is. Az új ki­rándulóközpont kulturált stran­dolási és üdülési lehetőséget fog biztosítani, építése 1981- ben befejeződik és az 1982-es szezonban szolgálja első ízben a turisták igényeinek kielégíté­sét. Ugyancsak 1982-től kezd üzemelni több kereskedelmi és vendéglátó egység, egy élelmi­szerpavilon, ajándékbolt, biszt­ró. — Úgy érezzük, hogy Orfű idegenforgalmi, kereskedelmi és vendéglátó hálózatfejleszté­se megfelel a követelmények­nek, megteremti a lehetőséget a kulturált üdüléshez, a turis­ták fogadásához, ezenkívül le­hetővé teszi a megye e terü­letének dinamikus fejlődését is. E téren legfontosabb felada­tunk, hogy a kereskedelem és vendéglátás rugalmasan szer­vezze az adott terület ellátását, felkészüljön a lökésszerűen je­lentkező igények kielégítésére is­Molnár István, az Abaliget községi Közös Tanács elnöke a feltett kérdésekre az alábbi választ adta: KÉRDÉS: Mikor lesi portalan/- főtt, jó út Abaligeten? — Korábban csak a KPM ke­zelésében lévő, a községet át­szelő út volt kövezett, majd portalanított. Jelenleg az üdülő- terület valamennyi útja — na­gyon kevés kivétellel — köve­zett és makadám út. Sajnos, a portalanítás eddig még nem történt meg, azonban Ígéret van arra, hogy a Megyei Ta­nács útfelügyelete az elkövet­kező években elvégezteti a köz­ség útjainak felújítását, porta­lanítását. KÉRDÉS: Mikor lesz rendszeres szemétszállítás a községben? — A szemétszállítás az üdü­lőterületen folyamatosan bizto­sított. A község lakosságát ha­marosan bevonjuk a szervezett szemétszállításba, amennyiben a szeméttelep kialakítása meg­történik. Pozsgai Miklós igazgató Jogi tanácsadó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents