Dunántúli Napló, 1981. április (38. évfolyam, 90-117. szám)

1981-04-30 / 117. szám

1981. április 30., csütörtök Dunántúlt napló 5 A XXVI. üzemegészségügyi hónap rendezvénye Orvos-műszaki tanácskozás a 12-es Volánnál A z első Benz-gyártmányú gépkocsi 1895-ben jelent meg Budapest utcáin. 1914-ben már 3319 gép­járművet tartottak nyilván ha­zánkban, 1954-ben hetvenez­ret. S ma, 1980-ban megköze­líti a kétmilliót a közúti gép­járművek száma. Az elmúlt húsz év alatt az egy lakosra számított közúti áruszállítás három és félszeresére, s a tö­megszállítás ötszörösére emel­kedett. S az országban hama­rosan megközelíti az egymilliót a személygépkocsi-tulajdono­sok népes tábora. A felméré­sek szerint Magyarország út­hálózata az ezredfordulóra te­lítődik. — Figyelemre méltó ada­tok, amelyekre Fűzi Árpád, a pécsi 12-es Volán igazgatója hívta fel a figyelmet tegnap a pécsi szállítási vállalatok üzemorvosainak, munkavédelmi szakembereinek tanácskozá­sán. A 12-es Volán 4500 dolgo­zójának hatvan százaléka részt vesz a közúti közlekedésben, évente hatvanmillió kilométert tesz meg, míg csupán Pécsett naponta harmincezret. A szá­mok azt igazolják, egyre na­gyobb feladatokat ró az üzem­egészségügyi hálózatra a köz­lekedésben részt vevők védel­me, mert nemcsak a gépjár­művezetők védelméről van szó, hanem a sok százezer utasról, akik ugyancsak biztonságot várnak a szolgáltató vállalat­tól. Éppen ennek a szolgálat­nak az érdekében szervezték meg az igen magas színvonalú üzemegészségügyi ellátást, ta­lán elsőként Pécsett. Évtizedes tapasztalatokról számolhattak be tegnap az üzemorvosok: megtudtuk, hogy a vállalatnál a munkaszerződés és a továbbképzés alapja a munkalélektani vizsgálat. A ki­tűnően működő intézményt el­sőként itt létesítették 1978- ban, az itt végzett munka egyik alapvető tényezője az ember- központú forgalomszervezési és a teljesítményre épülő közle­kedési munkának. A vállalat rehabilitációs tevékenységéről szólva elmondjuk, hogy tizen­három munkakörben több mint száz rehabilitációs munkahe­lyet létesítettek a Volánnál, de egyben arra törekednek, hogy dolgozóik részt vegyenek a több szakmára irányuló kép­zésben is, mert ezek a reha­bilitációs munkahelyek, bár könnyű fizikai munkát, de kva­lifikált szakembereket követel­nek. Az autóbuszvezetők egy- harmada már rendelkezik más szakmai ismerettel is. Figyelemre méltó még, hogy a gépkocsivezetők, sajnos már jellemző betegsége, a magas vérnyomás, a különböző fe­kély, és az idegrendszeri bán- talmak. Védelmüket szolgálja a sokoldalú orvosi ellátás mel­lett, már a munkaszervezés szintjén a közlekedési dolgo­zók terhelési adatain nyugvó egységes irányítási rendszer, az emberi tényezőkre épített forda. 1980 júniusától vezették be. Munkás­nagygyűlés Hasason Május 1 -ét munkásnagygyű- lésen köszöntötték a bányászok tegnap délután Vasason. A bá­nyaüzem munkásklubjában rendezett ünnepségen Laffer- ton Győző főmérnök emléke­zett meg a munkásosztály nemzetközi ünnepéről, majd ki­tüntetéseket adtak át. „Kiváló dolgozó” elismerésben 45-en, heten a „Szakma ifjú meste­re”, hatan pedig vezérigazga­tói dicséretben részesültek. A bányaüzem a múlt évben elért eredményei alapján Dicsérő Oklevelet kapott. Kitüntettek kollektívákat is, 25 brigád kap­ta meg a szocialista brigád­mozgalomban elért eredmé­nyeiért az arany, az ezüst, il­letve a bronzfokozatú jelvényt, közülük nyolcán Pécs város Tanács díszoklevelét, díszbri­gádnaplóját vehették át az „Egy napot Pécsért” mozga­lomban végzett munkájukért. Könyvtárbusz Az új könyvtárbuszt Komlódi Józsefné vette át Fűzi Árpádtól Kiosztották az idei SZOT-díjakat Szerdán, a SZOT székházá­ban ünnepélyesen kiosztották az 1981. évi SZOT-díjakat. Az ünnepségen részt vettek . Aczél György, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Óvári Mik­lós, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára, a Politikai Bi­zottság tagjai. A kitüntetetteket üdvözölve Virizlay Gyula, a SZOT titkára rámutatott, hogy a szakszerve­zetek legnemesebb hagyomá­nyai közé tartozik a dolgozó emberek művelődésének, szel­lemi gyarapodásának segítése. Fokozott megbecsülésben kí­vánja részesíteni a szocialista kultúra élenjáróit,. mert a mai követelményeknek megfelelő színvonalon dolgozni és nap­jaink sorskérdéseiben eligazod­ni csak korszerű műveltséggel rendelkező emberek képesek. Az irodalmi, művészeti útkere­sések változatossága akkor ér­tékes, ha a valóság teljesebb kifejezésének szándéka vezérli. Ezért a szakszervezetek támo­gatják azokat, akik a máról ért­hetően beszélnek. Akik őszintén szembenéznek életünk bonyo­lultságával, azokkal a nehézsé­gekkel is, amelyek visszaszorí­tásáért napjainkban társadal­munk küzd. A kitüntetéseket Gáspár Sán­dor adta át. Az 1981. évi SZOT- díjasok: Bán János riporter. Bodor Tibor színművész, Bretus Mária—Hetényi János táncmű­vészek, Dajka Margit színmű­vész, Dárday István—Szalai Györgyi író—rendezőpáros, Dob- rai István karnagy, Fabók Gyu­la festőművész, Gábor Móric festőművész, Kállai Ilona szín­művész, Lukács Ervin karmester, Marosán György író, Maróti La­jos író, Pallos Béla karnagy, Papp István vezérigazgató (Vi­deoton), Pintér István, tudomá­nyos főmunkatárs (Párttörténeti Intézet), Rapcsányi László ripor­ter, Sas Elemér fizikus, Somogyi József szobrászművész és Szöré­nyi Levente-Bródy János köny- nyűzene-szerzők. Az ünnepség után a SZOT elnöksége fogadást adott a ki­tüntetettek tiszteletére. Újabb, jelentős eredmények A társadalmi munkában kifejtett eredményekért kitüntetéseket adott át tegnap délután dr. Föld­vári János, a megyei tanács általános elnökhelyettbse és dr. Adóm Antal, a HNF megyei el.­nöke A z önkéntes, anyagi ellen­szolgáltatás nélkül, sza­bad időben kifejtett egyéni és kollektív munkavég­zés újabb, jelentős eredmé­nyekhez vezetett, hozzásegített gazdasági feladataink teljesíté­séhez, a lakosság alapellátásá­nak - a tervezettet meghaladó — javításához. Ezt állapította meg a közelmúltban a Bara­nya megyei Tanács V. B. terv­osztálya, amikíjr az 1980. évi társadalmi munka eredményeit értékelte. Sokan és sokat tettek azért, hogy a múlt évi összesítés ered­ménye több mint 270 millió fo­rint legyen. E társadalmi mun­ka fontosságára, mindennap­jainkra kisugárzó hasznosságá­ra hívta fel a figyelmet tegnap délután Krasznai Antal, a HNF megyei titkára is, amikor a me­gyei tanács dísztermében a tár­sadalmi munkában legszebb eredményeket elérőket, kollek­tívákat, egyéneket, települése­ket köszöntött. Részt vett az ün­nepségen Lukács János, az Fotó: Kopjár Géza fl társadalmi munka jutalmazása, elismerése MSZMP Baranya megyei Bizott­ságának első titkára is. A társadalmi munka telepü­léseink fejlesztésében, a taná­tanácsi juttatásban részesült. Második Mohács város lett. A kiemelt alsófokú települések között Harkány nagyközség lett csők gazdálkodásában elért *az f!ső- . u9V°n“ak nemzeti zászló jelentette az elismerést, súlya révén a lakosság életkö­rülményeit javító tényezők nél­külözhetetlen részévé vált. Ter­mészetes hát, hogy a legjobb eredményeket elérőket — im­már hagyományosan — elisme­résben részesítik. Ennek kereté­ben a településfejlesztést és fenntartást segítő társadalmi munka 1980. évi települések közötti versenyében- a városok kategóriájában az első helyezést Siklós érte el. A közelmúltban megkapta a nemzeti zászlót, s összesen 490 000 forint felsőbb i záz és a humanizmus, a társadal­mi haladás jegyében. Ez lehet a közeli centenáriumát ünneplő Magyar Vöröskereszt tevékeny­ségének summázata. Alapításának gon­dolata a csatatereken született. Alapvető indítéka a háborútól, természeti csapá­soktól sújtott szenvedő emberek megsegí­tése, gondozása, gyámolítása volt; embe­riesség, az egymással való törődés jel­szavát írták zsászlajukra az alapítók. A vöröskeresztes eszmék atyja, Henry Durant a solferinói csata borzalmainak láttán ismerte fel egy nemzetközi ember­baráti segélyszervezet létrehozásának szükségességét. Az 1864-es genfi egyez­ményhez csatlakozó Magyar Vöröskereszt Egylet 1881. május 16-árv tartott alakuló közgyűlésének szervezőit a boszniai hábo­rúban harcoló katonák szenvedése kész­tette arra hogy létrehozzák emberbaráti segélyszervezetüket. Az alapítás óta eltelt száz év során a vöröskeresztes szervezetek munkájának középpontjában Magyarországon is a há­borús konfliktusok, természeti katasztró­fák következményeinek elhárítására való felkészülés állt, bár ezzel párhuzamosan egyre több figyelmet szenteltek a lakos­ság egészségügyi ellátására, a szociális, családvédelmi munkára, az egészségügyi felvilágosító, oktató tevékenységre, az if­júság között végzett munkára. Szervezeti­leg is nagy fejlődést mutat a százeszten­dős időszak. Az egykori 28 ezer tagot — javarészük passzív, csupán kisebb-na- gyobb anyagi áldozatra volt hajlandó — Érted, veled a Vöröskereszt számláló jótékonysági intézmény milliós táborral, jelentős anyagi bázissal rendel­kező, nagy hazai és nemzetközi tekintély­nek örvendő tömegszervezetté vált. A Ma­gyar Vöröskereszt 13 200 alapszervezeté­ben, 17 000 egészségügyi állomásán éven­te több mint 200 ezer ifjú és felnőtt vesz részt a különböző szintű és témájú segít­ségre felkészítő tanfolyamokon. A felszabadulásunk után egyre nagyobb teret kaptak a vöröskeresztes munka bé­kés körülmények között végzett formái: a szociális, egészségnevelő, ismeretter­jesztő tevékenység. A második világhábo­rú után átmenetileg stagnált a Vörös- kereszt munkája, de az 1945-ben létre­hozott nemzeti segély keretében akkor is háromszázezernél több aktivista végzett hősies munkát a nyomor, az éhínség, a járványok leküzdése, a sebesültek, mene­külték, árván maradtak felkutatása, az elhurcoltak hazaszállítása érdekében. Mi­nek köszönhető, hogy a vöröskeresztes eszmék tovább éltek és az 1948 májusá­ban történő újjászervezezés után immár új, az ország demokratikus átalakításá­hoz iapcsolódó feladatok vártak a szer­vezetre. Békés munka az ember érdekében, ez jellemzi napjainkban is a Magyar Vörös­kereszt hazai és nemzetközi tevékenysé­gét. Legfontosabb feladata az egészség- védelem, az egészségnevelés, a család- politika segítése, természetesen a vörös- kereszt sajátos eszközeivel. A felnőtt és ifjúsági vöröskeresztes szervezetekben ko­moly munka folyik az elsősegélynyújtási tanfolyamokon, amelyek egyben a bal­esetvédelem bázisait is jelentik. Hagyo­mányosan vöröskeresztes feladat az ön­kéntes ápolónők képzése, elsősorban az ifjúság körében. Kevés ország büszkélked­het olyan eredményekkel, mint a vörös­keresztes véradó mozgalom, hisz ma már a teljes hazai szükségletet térítésmente­sen az önkéntes véradók segítségével biz­tosítjuk. Nemzetközi kapcsolatai közismerten széles körét, természetesen nemcsak a segélyprogramokban vállalt jelentős kez­deményező szerepe és konkrét tevékeny­sége fémjelzi, hanem az a szerteágazó diplomáciai, jószolgálati tevékenység is, amellyel tiszteletet és tekintélyt vívott ki magának világszerte. A Magyar Vörös- kereszt a béke érdekében lép fel a nem­zetközi konferenciákon, tanácsokkal, konk­rét szervező munkával segíti a fejlődő or­szágok vöröskeresztes szervezeteinek épí­tését Vasvári Ferenc illetve a 370 000 forint felsőbb tanácsi juttatás. A második Vil­lány, a harmadik Boly lett. Az alsófokú települések kö­zött Somberek érte el a leg­szebb eredményeket, a jutalom 270 000 forint lett. Második he­lyezést ért el Magyarszék, har­madik Nagyharsány lett. A részleges alsófokú településeink közül Szalánta érte el az első helyet, második Kozármisleny, harmadik Kovácshida. Az egyéb települések kategóriájában Markóc lett az első. A község a fejlesztéséért végzett társa­dalmi *. tevékenység alapján ugyancsak megkapta a nem­zeti zászlót, s 150 000 forint fel­sőbb tanácsi juttatásban ré­szesült. A második helyezett Garé, a harmadik Pécsbagota lett. Végül Kásád község meg­kapta a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa elismerő okle­velét és ehhez a 10 000 forintos felsőbb tanácsi hozzájárulást. A kitüntetéseket dr. Földvári János, Baranya megye Taná­csának általános elnökhelyet­tese adta át. Dr. Ádám Antal, a HNF OT, tagja, a megyei bizottság el­nöke a HNF Országos Titkár­sága által adományozott, a kö­zösségekért végzett kiemelke­dő munka elismeréseként a „Kiváló társadalmi munkáért" plaketteket adta ót az erre ér­demesített kilenc kollektívának, illetve a kiemelkedő társadalmi munkát végzett öt népfrontaktí­vának. Ugyancsak a tegnapi ünnep­ségen adta át dr. Földvári Já­nos a megyei tanács által — a huzamos időn át kiemelkedő egyéni és kollektív társadalmi munkavégzés elismerésére — alapított „Baranyáért” pla­ketteket. Ebben az évben 25 munkakollektiva, illetve hat tár­sadalmi munkás kapta meg a szép plakettet. A fiatalok aranydiómat kaplak önzetlenségükért Alig néhány hónapja, hogy a Volán 12. sz. Vállalatának fiataljai a közelgő KlSZ-kong- resszus tiszteletére vállalták, hogy felújítanak és mozgó könyvtárrá alakítónak egy au­tóbuszt. Tegnap a Bacsó Béla úti ipari üzemben átadták a bib- liobuszt a készítők. Három- százezer forintnyi értéket fek­tettek a Volán szerelői a könyvtárbuszba, 14 brigád 95 tagja dolgozott 2500 órát azért, hogy Pécs peremkerületei is részesüljenek a könyvtári ellá­tásban. Az átadási ünnepsé­gen Bogyó Frigyes brigádve­zető adta át a többi brigád nevében is a csillogó autó­buszt Fűzi Árpádnak, a válla­lat igazgatójának, aki pedig Komlódi Józselnének nyújtotta át a bibliobusz dokumentuma­it. A városi tanács elnökhelyet­tesnője megköszönte a volános brigádok társadalmi munkáját, és átnyújtotta a Pécs városi Tanács arany diplomáját a vállalat'ipari üzeme és sze­mélyforgalmi üzeme KISZ- a lapszervezetének. Az átadási ünnepség után a Városi Könyvtár dolgozói és a szocialista brigádok képviselői találkoztak baráti beszélgeté­sen. Berták László, a- könyvtár igazgatója emléklapokat és könyveket nyújtott át a leg­több munkát végzetteknek. A könyvtárbusz első útja a má­jus elsejei felvonulás lesz: együtt vonulnak nyomában a Volán és a könyvtár dolgozói. A menetrendszerű járatokról lapunkban ismertetőt adunk majd. Népszava-kiállítás a nagyállomáson A Népszava története cím­mel vándorkiállítás nyílt meg tegnap a pécsi főpályaudvar kultúrvárótermében. A lap szer­kesztősége kezdeményezésére a Vasutasok Szakszervezete vál­lalta, hogy az ország nagyobb vasúti csomópontjain megszer­vezi a szakszervezeti sajtó múltját áttekintő bemutatót. Húsz tablón, eredeti doku­mentumok és a Népszava ko­rabeli számainak fotómásolatai adnak átfogó képet a lap tör­ténetéről. Emellett végigvezeti a látogatót a magyar munkás­mozgalom és szakszervezeti mozgalom harcos múltján, és betekintést ad napjaink króni­kájába is. A kiállítás május 9-ig tekinthető meg. N. T.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents