Dunántúli Napló, 1981. április (38. évfolyam, 90-117. szám)

1981-04-27 / 114. szám

Személygépkocsival — idegenben Rizíkofaktorok kombinációja Komputer jelzi a kora- szülést F riss és baranyai példa jelzi: a számitógép része és for­málója hétköznapjainknak. Ha abszurdnak is tűnik a megfogalmazás, de igaz: már a magzatok életét, pontosabban megszületését is segiti megyénkben egy kom­puter. Típusa: Texas SR 60A. A gép a betáplált adatok alap­ján százalékban meghatározza a koraszülés esélyét. Segítve orvosnak, leendő anyának és leendő gyermeknek. Tíz esztendővel ezelőtt Bara­nyában rendkívül magas volt a koraszülöttek és a csecsemő- halandóság aránya. Dr. Kóbor lózsel megyei főorvos szakmai irányításával sikerült gyökeres fordulatot elérni és ma az or­szágos statisztikák szerint kife­jezetten kedvező a helyzet. Az erőfeszítések iránya címszavak­ban: centrális terhesgondozás, gyermekvédőnői hálózat, ter­hespatológia, a mentőszolgálat felszereltségének javítása, aktív családtervezés. E kedvező folyamatok újabb állomása a koraízülöttség esé­lyének számítógépes előrejelzé­se. Az intézmény neve ahol az országosan is egyedülálló új módszert kidolgozták: MESZTIK, azaz Megyei Egészségügyi Szervezési-Tervezési Információs Központ. Vezetője: dr. Csobó Dénes főorvos. A számítógé­pes szisztéma kidolgozója: dr. Tóth Zoltán szülészorvos és szá­mítástechnikus. A módszer lényege. Hazai és nemzetközi tapasztalatok alap­ján egy munkacsoport megha­tározta azt a 40 tényezőt (rizi­kófaktort), amely legészrevehe­tőbben befolyásolja a koraszü­lés gyakoriságát. A kockázati tényezők kiszűrésénél 1236 ter­hesség lefolyását elemezték. A kérdésekhez kapcsolódó számí­tásokat a Pécsi Regionális Ok­tatási Számítóközpont R—22-es számítógépén végezték. A ku­tatás második szakaszában a negyvenből kiválasztották a tíz legerősebb tényezőt. Ezek a kö­vetkezők: vesemedence-gyulla- dás, előzményben koraszülés, az anya alacsony testsúlya, ko­rábbi spontán abortusz, szociá­lis helyzet, családi állapot, do­hányzás, 18 év alatti életkor. 30 év feletti életkor, korábbi terhességmegszakítás. Bonyo­lult számítási műveletek alap­ján meghatározták, hogy e té­nyezők különböző kombináció­ja milyen veszélyeztetettségi ér­téket hoz létre. így készült el az a program, amelyet már a MESZTIK minikomputere is le­futtathat. Elkészültek az adatlapok, amelynek kitöltése alig rpásfél percet vesz igénybe. Ma már a Megyei Kórház szülészeti osztályához tartozó terhes-ta­nácsadáson valamennyi ter­hes asszonyról ^felvesznek egy ilyen adatlapot. Ez nemcsak Pécs II. kerületét jelenti, hanem a Szigetvári Kórházat és a sely- lyei Szülőotthont is. Az adatla­pon rögzített információkat te­lefonon vagy telexen továbbít­ják a MESZTIK pécsi központ­jához, ahol a számítógép har­minc másodperc után kidobja a végeredményt. Az orvos ezután saját tapasz­talatai és a ikomputeradta százalékszám alapján dönt a gyógykezelésről, a gondozás­ról. Az új módszert január óta al­kalmazzák. Az eddigi eredmé­nyek egyértelműen biztatóak. A kísérletekbe - telex segítségé­vel — bekapcsolódott a székes- fehérvári kórház is. A cél: a tapasztalatok alap­ján mind nagyobb területre ki­terjeszteni a komputeres kora­szülött-prognózist, s így segíte­ni egészséges újszülöttek világ­rajövetelét. Erdős Ákos Vödörben gyűjtik az esővizet, de bíznak a TEPOPUR-ban fl periratok a tévé- torony tetejéig érnek A bíró büntetett, új határidőt szabott, aztán várta az újabb pert H a képes lennék egy­másra halmozni a periratokat, tetejé­ről megleshetném mit csi­nálnak a munkások a pécsi tv-torony presszóján és az adóteret körülvevő függöny­falon. Azokra a periratokra gondolok, amelyek az 1973 szeptemberi műszaki át­adást követően születtek, amikor megállapították, hogy a torony két legfonto­sabb helyisége beázik. 1974 márciusában indított a Posta Rádió és Televízió Mű­szaki Igazgatósága pert a ge­neráltervező Posta Tervező In­tézet és az alvállalkozóként Csak fül után!... em fűrészel „énekel' 199 Látszólag valóban fűrész, amely — vonóval megszólaltat­va avatott, jó fülű zenész kezé­ben éneklő hangot ad. Vala­mikor, a harmincas-negyvenes években gyakran használták a tánczenekarokban. Sőt, egy, a kor polgári-kispolgári „életér­zését” árasztó regény is ezt vá­lasztotta címéül. Ma már jószerével senki nem tud róla. így nem kis meglepe­téssel hallottuk, hogy a pécsi színház KISZ-eseinek szervezé­sében nemrég előadott A csók című Dóczi Lajos-vígjáték ének. számainak zenekíséretében nem is egyszer megszólalt az éneklő fűrész is: Vörös László kezében, aki a háromtagú kisegyüttes­ben és a Pécsi Nemzeti Szín­ház zenekarában nagybőgőn játszik. — Kaposvárott 49—50 táján diákzenekarban zenéltem. Min­den hangszer érdekelt, ez is. Egy ismerőstől elkértem — és muzsikáltam vele. Évtizedekig azóta se hallottam róla, illetve . a napokban Zsoldos Imre egy tv-műsorban — kuriózumként — eljátszott ezen is egy számot. Hogy most hogyan került a ke­zembe? Egy külföldön élő bará­tom felhívott: vett egy „fű­részt”, tanítsam meg játszani rajta. Telefonon . . . Néhány hónapig rendszeresen hívott, „leckéket adtam", de úgy lát­szik, ráunt, mert a hangszert nekem adta. Két éve a birto­komban van, más hasonlóról nem tudok, talán az egy-két pesti kivételével. Én is ritkán használom .. . — Mi a hangszer lényege? — Fűrészforma fémlap, ami bizonyos szögben meghajlítva, vonóval a lap sima élén, ének­lő hangon szólal meg. Nagy ívben hajlítva — magas han­gon ... Teljesen „fül után” ze­nélünk vele. Van, aki zongora- kalapáccsal ütögeti, de ott hallani a koppanást. Vonóval nehezebb, de szebb hangot ad Különböző tv-show műsorok ban olyankor megszólal ma is. nemrég jugó-adón látta valaki egy zenebohóc kezében. Lehet, hogy egyszer az éneklő fűrész nek is „reneszánsza” lesz?.. (w. e.) közreműködő MÉLYÉPTERV el­len,, valamint a generálkivitele­ző Baranya megyei Állami Épí­tőipari Vállalat és a vele együttműködő Országos Szak­ipari és FÉMMUNKÁS Vállalat kárára. Az első ítéletben a bí­róság a FÉMMUNKÁS-t köte­lezte, hogy az általa készített függönyfal lég- és vízzáró hiá­nyosságait szüntesse meg leg­később 1975 szeptemberéig. A vállalat ugyan felvonult, hogy kijavítsa a hibát, de aztán egyszerűbbnek találta, hogy pereskedjen, sérelmesnek talál­ta az ítéletet, amelyben egye­dül az ő számlájukra írják a beázást. A munka állt ugyan a toronynál, de a jogászok se­rényen dolgoztak. Az első ha­táridő elmulasztásáért a 2 727 494 forintnyi hibás mun­kavégzés nyolc százalékát (218 000 forintot) rótták ki köt­bérként a FÉMMUNKÁS kárá­ra. Az újabb határidő 1975 de­cembere volt. A munka nem készült el, újabb 218 000 forint azonban lekerült a vállalat bankszámlájáról. A póthatáridő 1976. szeptem­ber 30. — újból csak a 218 000 forintos büntetés volt az, amely arra utalt, hogy ezt bár­ki is (a bíróság) komolyan vet­te. Aztán 1977. IX. 30. volt a határidő, és 218 000 forint köt­bér az eredmény. Régebben dr. Zellei Zoltán foglalkozott az üggyel, a per­iratok mellékleteiben mutatja a bíró, hogy tulajdonképpen apró hibáról van szó, csak nagy esőzéseknél és szélerős­ségnél van a kellemetlen be­ázás, a hiba kijavítása éppen ezért nehéz, nehezen található jó megoldás. Dr. Csársch Péter bíró, ugyancsak sok száz órát fog­lalkozott már a perrel, remél­hetően most az utolsó idejét rabolom ezzel az üggyel. Mint mondja 1977-ben indult az új eljárás, amikor a bíróság újabb határidőt szabott ki, amelyet természetesen szintén nem tar­tottak be. Ezután baranyai or­szággyűlési képviselő a leg­főbb államhatalmi szervnél re­mélt segítséget, végül is az építési és városfejlesztési mi­niszter a MÉLYÉPTERV-et, a FÉMMUNKÁS Vállalatot és a BÉV-et jelölte ki a hiba kija­vítására 1980 augusztusi határ­idővel. A jogszabályok ekkor már megváltoztak. Bírói ítélet alapján nem teljesített határ­idő esetén végrehajtást kell el­rendelni. Noshát most az újabb határidő van érvényben (1981. VI. 30.), de mint Horányi N. Katalin, a BÉV jogtanácsosa el­mondotta aligha lehetséges er­re az időpontra a szigetelést elvégezni. A FÉMMUNKÁS Vállalat áp­rilis első napjaiban vonult fel, a technológia szerint nekik ki kell bontani a függönyfalat, ezt követően a BÉV az osztrák gyártmányú TEPOPUR szigete­lő-anyaggal végzi el a lég- és vízszigetelést, aztán az állvány­zatot elmozdítják, s további szakaszon kezdik újból a mun­kát. Ha az aktahalmazon sikerült volna felkapaszkodnom meg­lesni a munkásokat, rájöhettem volna, hogy nem könnyű happy endet találni Baranya egyik leghosszabb (talán a leghosz- szabb is) gazdasági perének végén. A munkát ugyanis 40 km/óra szélerősségnél, esőben, 5 foknál alacsonyabb hőmér­sékletnél abba kell hagyni. A rendkívül gyorsan dermedő szi­getelőanyaggal nehéz dolgoz­ni, a legkedvezőbb esetben is hat-nyolc hetet vesz igénybe a munka. Persze most már mind­két vállalat szabadulni szeret­ne a toronytól. Csakúgy mint ahogy a nyáron pécsiek, bara­nyaiak, az ide látogatók szeret­nék ismét birtokukba venni...! Lombosi Jenő Ha külföldön jön a „defekt” Alkatrész­utánküldés repülővel Aki autóval készül külföldre, duplán készüljön az útra. Első tanácsunk: nem árt az út előtt átnézetni a kocsit,- s a hozzáértő tanácsára néhány „könnyen romlandó” pótalkat­részt a csomagtartóba tenni. Ha nem akarjuk, hogy a kül­földi javíttatást valutánk bánja, mindenképpen érdemes az autóklub által kibocsájtott hi­telleveleket kiváltani. Tőkés or­szágok esetében az úgynevezett „Alj Hitelkártyát”, amely 300 svájci franknak megfelelő pluszt ad, egyéb esetben pe­dig az úgynevezett „Szocialis­ta Hitellevelet", amely 2000 forintnyi lei, korona, zloty és leva ellenértéke. Mindkét hitel­levelet kiválthatják úgy az autósok, mint a motorosok. A Magyar Autóklub Közpon­ti Információs Szolgálatának feltettük a kérdést: mi van ak­kor, ha ezeket a hitelleveleket nem fogadják el idegenben? (Mert ez is előfordult és elő­fordulhat). Csizik Vanda, a szolgálat előadója kérdésünk­re az alábbiakat válaszolta: ha a felkeresett szervizekben a hitellevelünket kétkedéssel fo­gadják, fel kell keresni az il­lető ország legközelebbi autó­klubját, ahol száz százalék, hogy segítenek rajtunk. Egyéb­ként májusban megjelenik az autóklub egy kiadványa, mely­ben az összes európai ország autóklubjának pontos elnevezé. se, országonként többnek a cí­me és telefonszáma benne lesz. Legyen ez legfontosabb útitá rsunk. Újabb kérdés: mi van akkor, ha kevésnek, tűnik a hitelkártyák összege, ha nem tudunk pót- alkatrészt kapni — mondjuk a Trabanthoz Spanyolországban —, ha „javíthatatlan" az autó. Az első és legfontosabb: a vi­lág bármely pontjáról felhív­hatjuk az Autóklub Központi Információs Szolgálatát — 666-404 és 152-040 telefonszá­mokon —, ahol kézségesen se­gítenek. A tőkés országba uta­zók részére lehetőség van úgy­nevezett „alkatrész utánküldés. re” is, 5000 forint értékig. Ez esetben a hiányzó alkatrészt az Autóklub repülőn küldi el a kért címhez legközelebb lévő repülőtérre. (A cserealkatrészért általában az illető országban minimális qsszegű vámletétet kell fizetni, amit aztán a hatá­ron - a régi alkatrész bemuta­tására — visszakapunk). Még egy jótanács: az alkatrész ki­küldése előtt egy magyarorszá­gi kezest is meg kell nevez­nünk, s e kezesről jó az utazás előtt gondolkozni. (Hát­ha nem vállalja a megneve­zett!) Cserealkatrész gyanánt karosszéria elemeket, szélvédő üveget, festéket, kenőanyagot nem lehet rendelni. Végezetül, ha másképp nem megy: az autó hazaszállítása marad. Ehhez szintén a Köz­ponti Információs Szolgálat ad segítő kezeket. (Budapest, II. kér., Rómer Flóris u 4/a. a cí­mük). Kozma F.

Next

/
Thumbnails
Contents