Dunántúli Napló, 1981. április (38. évfolyam, 90-117. szám)

1981-04-26 / 113. szám

2 Dunántúli napló 1981. április 26., vasárnap Magyar vezetők üdvözlő távirata az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepe, az 1978. áprilisi forradalom győzelmének 3. évfordulója alkal­mából Babrak Karmait, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt Központi Bizottságának főtitkárát, az Afganisztáni Demok­ratikus Köztársaság Forradalmi Tanácsának elnökét, miniszter- elnököt táviratban üdvözölte Kádár János, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke Sah Mu- hammed Doszt külügyminiszternek Púja Frigyes külügyminisz­ter küldött üdvözlő táviratot. * Az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából az Országos Béketanács, a Magyar Szolidaritási Bi­zottság, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség, a Magyar Nők Országos Tanácsa, valamint a Magyar Vöröskereszt ugyancsak táviratban üdvözöl­te afgán testvérszervezetét. K abulban és szerte az or­szágban, a hazánknál hétszerle nagyabb Af­ganisztánban történelmi ese­ményre emlékeznek: három év­vel ezelőtt, 1978. április 27-én győzött a forradalom. Hosszú évekig tartott a küzdelem és nem kis áldozatba került a gyá zelem. Közben volt egy időszak (a köztársaság kikiáltása), ami. kor felsejlett a változások remé­nye, de azután a kiábrándulás, az Afganisztáni Népi Demokra­tikus Párt üldöztetése csak még nagyobb lett. A harcot nemegy­szer a belső megosztottság ne­hezítette. Ez utóbbi, sajnos, még az áprilisi forradalom győ­zelme után is tovább élt. Az el­ső hónapok intézkedései azon­ban egyértelműen tanúsitottók: Afganisztánban nemzeti de­mokratikus, antiimperialisla for­radalom győzött. Meghirdették a híres 30 pontos programot. A lényege: löldrelorm, társa­dalmi egyenlőség, demokrácia, ingyenes tanulás, ingyenes egészségügyi ellátás - nemzet­közi téren pedig pozitív és ak­tiv semlegesség, a barátság erősítése a Szovjetunióval és valamennyi más szomszédos or­szággal. A későbbiekben dek rétumok sora határozta meg a konkrét tennivalókat. A vógrehaj. tás azonban gyakran lassan ment és ebben az objektiv nehézsé­geken, az elmaradottságon túl a leglényegesebb tényező a lorradalom külső ellenségeinek bomlasztó tevékenysége volt. Az Egyesült Államoktól, Kíná­tól kezdve Pakisztánig, Egyip­tomig — gyakran teljesen eltérő okokból indíttatva - egy sor or­szág logott össze az algán lor­radalom megbuktatására. A helyzet kataszrolálissá vált, amikor Halizullah Amin erő­szakkal átvette á hatalmat és az ellenséget a párt sorain be­lül vélte megtalálni. Az Alganisztáni Népi Demok­ratikus Párt egészséges erői Babrak Karmai vezetésével azonban lelül tudtak kerekedni a nehézségeken. Meglősz tol­ták hatalmától Aminí és a hatá­rokon kiviilről fenyegető ellen­forradalmi veszély elháritósóra a Szovjetunió segítségét kérték. 1979. december 27-én Afga­nisztánban - az ottani szóhasz­nálatot idézve - elkezdődhe­tett a lorradalom második sza­kasza. Az a szakasz, amelyben visszatérhettek az eredeti de­mokratikus célkitűzések megva­lósításához, hogy végre betel­jesülhessenek a három év előtti április vágyai és reményei. Halász György Korom Mihály felszólalása (Folytatás az 1. oldalról) semmi mással nem pótolható része. Továbbiakban rámutatott, hogy a munkásőröket helytálló, suk alapján a lakosság tiszte­lete és megbecsülése övezi, mert mindig ott vannak, ahol tenni, segiteni kell. Megkülönböztetett tisztelettel tekintenek rájuk azért is, mert tudják, hogy szol­gálatukat önkéntesen, önzetle­nül, nagyrészt szabad idejük fel. áldozásával telejsítik, s tevé­kenységükben kifejezésre jut az egyéni érdek tudatos alárende lése a közösségi céloknak. Jól tudja mindenki, hogy a mun­kásőrökre mindenkor, minden helyzetben bizton lehet számí­tani. A megbecsülés másik for­rása, hogy a fegyveres szolgá­lat mellett jól, példamutatóan helytállnak munkahelyeiken. Ezt követően Korom Mihály időszerű bel- és külpolitikai kér. désekről adott tájékoztatást. Utalt arra, hogy a nemzetközi helyzet éleződése, a belső gazv dasági nehézségek hatnak a munkásőrökre is. Ez azonban nem leszerelő, hanem újabb erőfeszítésekre serkentő ténye­ző. Fontos feladat, hogy fokoz­zuk éberségünket minden impe. riolista próbálkozással, törek­véssel szemben, erősítsük a szo­cialista közösség összeforrottsá. gát, védelmi erejét a szocializ­mus vívmányainak megőrzésé­ben. Hazánkban a munkásosztály, a nép hatalma szilárd, a párt vezető szerepe megfelelően ér­vényesül, egészséges politikai légkörben dolgozunk. Ez a párt marxista-leninista politikájának, a dolgozó milliók — kommunis­ták és pártonkívüliek - áldoza­tos munkájának, politikai érett, ségének köszönhető, s mind­ezekhez tevékenyen hozzájárul a munkásőrség. A tenni­valókról szólva a Központi Bi­zottság titkára kiemelte, hogy most a legfőbb feladat meg­őrizni eddig elért eredményein, két. Ehhez úgy tudunk legjobban hozzájárulni, hogy mindenki a munkáját nagy felelősségei, odaadással végezze ezután is. Ez a munkásőrségnek is kiemelt feladata. A testület további sajátos ten­nivalója a kommunista nevelő­munka javítása, tartalmasabbá tétele, amit az is indokol, hogy új generációk lépjenek be a munkásőrség kötelékébe. A munkásőrség erkölcsi-politikai erejének egyik alapja a társa­dalmi önkéntes jelleg, s ezt to­vábbra is szükséges megőrizni. A pórt és a dolgozó nép ezután is biztosítja a szolgálat ellátá­sához szükséges feltételeket. A munkásőrség negyedszázados munkájának tapasztalatai, az évek során kialakult és meg­erősödött helyzete, nagy tekin­télye jó alapokat ad a további fejlődéshez — mondotta befeje­zésül Korom Mihály. A kétnapos tanácskozáson felszólalók hangsúlyozták, hogy a munkásőrség a szocialista tár. sadalom intézménye, amely a párt közvetlen irányításával, a pórt politikájának szellemében a dolgozók tízezreit tömöríti. Borbély Sándor, a munkásőrség országod parancsnoka zárszavá­ban kiemelte: c munkásőrség tagjai a szó igaz értelmében közéleti emberek, a párt politi­kájának aktív képviselői, meg­valósítói, védelmezői. Ezek a testület fő jellemzői, s ezeket a vonásokat a jövőben tovább kell fejleszteni. NAGYVILÁGBAN Befejeződlek a magyar—kubai tárgyalások Havannában befejezte tize­dik ülésszakát a magyar—kubai gazdasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési kormány­közi bizottság. Az ülésszakon megvizsgálták, hogyan alakult 1976—80 között a két ország gazdasági és műszaki tudomá­nyos együttműködése. Megálla­pították, hogy az elmúlt ötéves tervidőszakban az árucserefor­galom 1971—75-höz képest kö­zel megháromszorozódott. A megbeszélések során a felek részleteiben megtráqyal- ták az 1981—85. évi gazdasá­gi és műszaki-tudományos együttműködés fejlesztésével kapcsolatos feladatokat. Az ülésszak munkájáról szóló ok­mányokat Marjai József minisz­terelnök-helyettes. a magyar küldöttség vezetője, és Jósé Ramón Fernandez Alvarez mi­niszterelnök-helyettes, a kubai küldöttség vezetője irta alá. ♦ A- TOKIÓ: Hivatalos iaoán kormánytényezők üdvözölték a Szovjetunióval szembeni ameri. kai gabonaembargó feloldásá­ról szóló washingtoni bejelen­tést. Reagan elnök döntéséről az amerikai szövetséges diplo­máciai úton tájékoztatta tokiói partnerét. ♦ KAIRÓ: Christoph Van Der Klaaüw holland külügyminiszter, az EGK miniszteri tanácsának soros elnöke négynapos látoga­tásra az egyiptomi fővárosba érkezett. Előzőleg az Egyesült Államokban, Marokkóban. Tu­néziában, Irakban, Szíriában, Jordániában és Libanonban járt, ahol lasszer Aralattal, o PFSZ VB elnökével is találka zott. ♦ MANILA: A küllőidi be­avatkozás és a terrorizmus a két legsúlyosabb fenyegetés az em. béri jogok számára - hang­súlyozza az Interparlamentális Unió (IPU) hétfő óta Manilá­ban lolyó ülésén pénteken el­fogadó t határozattervezet. Az IPU tavaszi ülésén 89 ország képviselői vesznek részt. A ha­tározattervezete: végső jóváha­gyásra az IPU év végén sorra kerülő havannai értekezlete elé terjesztik. ♦ ÜJ-DELHI: Bombay-ban összeütközött két nagy sebes­séggel haladó vonatszerelvény. A szerencsétlenség következté­ben 23 ember életét vesztette, 82 megsebesült, közülük 36 ál­lapota igen súlyos. Ma, vasárnap tartják Franciaországban az elnökválasztás első for­dulóját. Képünkön: a négy „nagy jelölt”, (balról jobbra) Jacques Chirac, Valery Giscard d'Estaing és George Marchais (alsó sor). A kuvaiti külügyminiszter elutazott Moszkvából Befejezte hivatalos látogatá­sát és szombaton délelőtt el­utazott Moszkvából Szabah Al- Ahmod Al-Szaboh, kuvaiti mi­niszterelnök-helyettes és kül­ügyminiszter, aki a szovjet kor­mány meghívására tartózkodott a szovjet fővárosban. A kuvaiti államférfi megbe­szélést folytatott Andrej Gro- mikóval, az SZKP KB "Politikai Bizottságának tagjával, a Szovjetunió külügyminiszterével időszerű nemzetközi kérdések­ről, mindenekelőtt a Perzsa­öböl térsége és a Közel-Kelet problémáiról. Áttekintették a kétoldalú kapcsolatok alakulá­sát is. A miniszterelnök-helyet­test fogadta Ivan Arhipov, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnökhelyettese is. A kuvaiti politikust a repülő­téren Andrej Gromiko és más hivatalos személyiségek bú­csúztatták. (felső sor), Francois Mitterrand ♦ JERUZSÁLEM: Pokolgép robbant a jeruzsálemi városhá­za előtt, a város nyugati részén. A robbantást a Demokratikus Front Palesztina Felszabadítá­sáért elnevezésű szervezel vál­lalta magára. Az izraeli rendőr­ség közleménye szerint a rob­banás egy súlyos sebesülést okozott ♦ LONDON: „Politikai meg­győződésétől függetlenül min­denki járuljon hozzá a leszerelés- a béke, az enyhülés és a nem­zetközi együt működés érdeké­ben kifejtett erőfeszítésekhez" - hangsúlyozza a Szocialista In- ternocionálé Londonban közzé­tett felhívása. A közlemény, amelyet Willy Brandt és BernI Carlsson, a Sl elnöke és főtit­kára irt alá, emlékeztet arra, hogy a műszaki tudományok te­rületén kutató tudósoknak csak­nem a leié; foglalkoztatják ka­tonai célú munkákban. A vilá­gon megtermelt jövedelem nö­vekvő részét használják lel pusz­tító célokra és egyre több mun­kást loglalkoztat a hadiipar. Pozsgay Imre hazaérkezett Jugoszláviából A Pozsgay Imre művelődési miniszter vezette magyar kül­döttség jugoszláviai látogatá­sát befejezve hazaérkezett. Pozsgay Imre Belgrádban meg­beszélést folytatott Miljanko Zreleccel, a szövetségi tudomá­nyos, oktatási, kulturális és műszaki nemzetközi együttmű­ködési intézet igazgatójával a magyar—jugoszláv kulturális, oktatási és tudományos együtt­működés helyzetéről és továb­bi fejlesztésének lehetőségei­ről. Fogadta őt Ivó Morgan, a Szövetségi Kormány alelnöT ke, akivel áttekintették a két ország kapcsolatainak idősze­rű kérdéseit. A négynapos hivatalos jugo­szláviai tartózkodás során a többi kozott Újvidéken megbe­széléseket folytatott Nikola Kmeziccsel, a Vajdasági Tarto­mánya Végrehajtó Tanács el­nökével és Szvetiszlav Sztoja- kov tartományi kulturális, ok­tatási és tudományos titkárral. A baráti és őszinte légkörű megbeszéléseken a felek meg­állapították, hogy az állandóan és eredményesen fejlődő ma­gyar—jugoszláv politikai együtt­működés megfelelő feltételeket biztosít a kulturális és az ok­tatási együttműködés széles körű kibontakoztatásához. Nagyra értékelték a Vajdaság hozzájárulását a magyar— jugoszláv művelődési kapcso­latok fejlesztéséhez, valamint a határmenti kulturális és okta­tási kapcsolatok kedvező ala­kulásához. Egyetértettek ab­ban, hogy a kapcsolatok fej­lődésében nagy szerepet ját­szanak a két országban élő nemzetiségek. A tárgyaló part­nerek áttekintették a művelő­dési együttműködés fejleszté­sének további lehetőségeit. A magyar küldöttség megte­kintette az újvidéki József At­tila általános és középiskolát, amelyben több nyelven, köz­tük magyarul is folyik az okta­tás. Az újvidéki Tudomány- egyetem magyar nyelv és iro­dalom, valamint a Hungaroló­giai Kutatások Intézetében Pozsgay Imre megbeszélést folytatott Bori Imre igazgatóval és az intézet munkatársaival. Üdvözlő távirat Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban köszön­tötte Julius K. Nyerere köztár­sasági elnököt, a Tanzániai Egyesült Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából. Külpolitikai összefoglaló fi Hét három kérdésé O Milyen új fejlemények történtek a héten a kelet-nyugati kapcsolatok területén? Jobb későn, mint soha: Reagan elnök teljesítette még a választási kampány során tett ígéretét és feloldotta a Szov­jetunió ellen alkalmazott gabo­naembargót. (Ezt a tilalmat még Carter rendelte el az af­ganisztáni ügyekre hivatkozva és a hosszú lejáratú szovjet­amerikai szerződésben előírt évi nyolcmilió tonnás mennyi­ségen felüli többletvásárláso­kat tette lehetetlenné.) Reagan intézkedésének hát­terében az Egyesült Államok és saját jól felfogott érdekei állnak. A Szovjetunió így is ké­pes volt beszerezni a szükséges takarmánygabonát, Argentí­nától Kanadáig számos szállí­tója akadt a Washingtonhoz különben közel álló országok közül. Ugyanakkor kedvezőtle­nül hatojt az amerikai farme­rek tömegeire, akik jelentős mértékben Reagan szavazói tömbjéhez tartoztak. A bizony­talanság csak fokozódott azál­tal, hogy szeptemberben új tárgyalásokat kell kezdeni a le­járó több éves gabonaegyez­mény megújítására, s az ame­rikai mezőgazdák eleve in­tettek minden meggondolatlan lépéstől. Természetesen a Szov­jetunió is kedvezően fogadta a normális állapotok visszaállítá­sát. Ebben a kérdésben tehát végre a realizmus felé hajlott az új amerikai kormányzat, amint csak üdvözölni lehet a Reagan—Schmidt telefonbeszél­getésről szóló bejelentést, mi­szerint Washington nem ellenzi a tervezett szovjet—nyugatné­met csúcstalálkozót, Brezsnyev bánni látogatását. (Más kér­dés, hogy mindez milyen szív­vel történt: az amerikai veze­tést nyilván nem az enyhülés iránti rajongás, hanem a szö­vetségeseivel kapcsolatos tak­tikai megfontolások bírták erre a lépésre.) Q Miért váltak ismét súlyosabbá a libanoni összeütközések? Tűzszünetekben Libanonban igazán nincs hiány: áprilisban eddig 19 megállapodást kötöt­tek a harcok megszüntetéséről, s a legújabb, huszadik fegyver- nyugvás érdekében drámai fel­hívást tett Szárkisz elnök. Waldheim ENSZ-főtitkár s a Vatikán is. A tűzpárbajok azon­ban változatlanul tartanak az ország szinte egész területén. A libanoni konfliktusnak van nak belső eredői. Még a gyar­mati időszakban olyan alkot- mány-jellegű alaptörvényt kény szerítettek az országra, amely vallási alapokon osztotta el a parlamenti mandátumokat és közjogi méltóságokat. Ez a sok­szorosan túlhaladott nemzeti charta még mindig érvényben van és a bonyolult társadalmi­politikai összeütközéseket val­lási mezbe öltözteti. Libanont az elmúlt évtizedek során há­rom polgárháborús szgkasz sújtotta, az 'ország gyakorlati­lag részekre bomlott és terüle­tén huszonnyolc különböző fegyveres erő tevékenykedik. Mindehhez hozzájárul azon­ban a külső beavatkozás. Iz­rael gyakorlatilag katonai fel­vonulási tereppé változtatta Li­banon déli részét, s most külö­nösképpen aktív, hiszen a kö­zelgő választások előtt a Be­qin-kormány Így tudja legjob­ban elvonni a figyelmet a saját gazdasági gondjairól. Q Miben áll a salvadori hazaliak tárgyalási javaslata? A napi távirati jelentésekhez szinte mór hozzátartozik a sal­vadori hírcsokor: tucatnyi erő­szakos halálról, anyagi károk­ról. A polgárháború frontjai megmerevedni látszanak: a kormány képtelen vérbe fojtani a népi ellenállást, viszont a ha­zafiaknak reálisan számolniuk kell a juntának nyújtott wa­shingtoni támogatással, azzal, hogy minél eredményesebb a felszabadító harc, annál erő­teljesebbé válik az amerikai beavatkozás. A salvadori hazafiak legje­lentősebb szervezete, a Fara- bundo Marti nevét viselő Fel- szabadítási Front ezért javasolt tárgyalásokat a polqárháború felszámolásának érdekében. A felhívás címzettje maga a junta (ez a tény a felszabadító erők nagyfokú realitásérzékérő1 s kompromisszumkészségéről ta­núskodik), de a párbeszédnek vannak bizonyos elemi feltéte­lei. Többek között a népellenes terror azonnali beszüntetése, a bebörtönzöftek szabadon bo­csátása, a front legális elis­merése, a főváros egyetemé­nek megnyitása. Réti Ervin

Next

/
Thumbnails
Contents