Dunántúli Napló, 1981. április (38. évfolyam, 90-117. szám)

1981-04-03 / 92. szám

1981. április 3., péntek Dunántúlt napló 3 A HNF VII. kongresszusának jegyzőkönyvéből Sziebert- Ferenc Dr. Erhardt Imre Rajnai Rudolf Baranyai küldöttek a népfrontmunkáról A baranyai küldöttek közül hárman kértek szót a Hazafi­am Néofront VII. kongresszu­sán. Közülük Sziebzrt Ferenc, a sombereki Béke Őre Tsz ba­romfitelepének vezetője a kongresszus első napján mond. ta el gondolatait, a másik két baranyai küldött idő hiányá­ban Írásban adta be hozzá­szólását. Dr. Erhardt Imrének, <: pecs, Széchenyi Gimnázium és Szakközépiskola igazgatójá­nak, a Szülői Munkaközössé­gek Megyei Tanácsa elnöké­nek és Rajnai Rudolfnak, a HNF Komló városi Bizottsága elnökének, Kossuth-bányaüzem bónyamesterének mondaniva­lóját is tartalmazza a kong­resszus jegyzőkönyve. Meggyőzéssel, cselekedettel Dr. Erhardt Imre a mai va­lóságban tükröződő pozitív tendenciákról és negatív je­lenségekről szólt.- Népünk egysége oz alap­vető politikai, gazdasági kér­dések megítélésében — példá­ul az Építsünk óvodát! akció az Egy napot a városért moz­galom a ,.Tiszta környezetért" verseny és más — a közös cse­lekvést kifejező tevékenységek­ben ölt testet. Az alapvető ér­dekek, a közös akciók mellett azonban vannak még gondja­ink, melyek a térmelésben és a társadalomban elfoglalt el­térő helyzetünkből, az érték­rendek különbözőségéből adódnak. Ezek a gondok egyes csoportoknál és korosztályoknál 02 érdektelenségben, a társa­dalom kisebb-nagyobb közös­ségeivel -való azonosulás hiá­nyában mutatkoznak. A továbbiakban arról irt, hogy a népfrontmozgalom a szocialista életmód megterem­téséért eddig is sokat tett, s a jövőben is a helyes követendő életmódminták - az önmegva­lósító, a tanult ismereteket al­kalmazni tudó, az alkotó, a családi élet állandóságát szor­galmazó — elfogadására kell ösztönöznie.- Segítsük, ahol csak lehet meggyőzéssel, személyes csele­kedettel az anyagias szemlélet meglevő csiráinak elfojtását! Állítsuk szembe vele a társa­dalmi hasznosság gondolatát! Ehhez a jelenleginél jobban becsüljük meg a kiemelkedő munkát végzőket, utasítsuk el a látszattevékenységet, ne en­gedjük meg a formalitást, erő­sítsük a testületi fórumokat, hogy az MSZMP XII. kongresz- szusának határozatait az egy­gés cselekvésre való mozgosi tással valósítsuk meg. Együttműködve a lakossággal Rajnai Rudolf hangsúlyozta, hogy a HNF Komló városi Bi­zottsága javaslatokkal és munkával járul hozzá az álla­mi szervek és a lakosság kap­csolatának erősítéséhez, a vá­rospolitikai tervek kimunkálá­sához, azok megvalósításához. A bányászváros lakói az elmúlt öt évben 42 639 000 forint ér­tékű társadalmi munkával já­rultak hozzá a város fejlődésé­hez, szépítéséhez. A jövőről szólva a komlói népfrontelnök így fogalmazott: — A liászprogram megvaló­sítása során városunkban to­vábbi lakónegyedek épülnek. Sok fiatal bányászt kell letele­pítenünk és ebben a népfront­nak is jelentős szerepet kell vállalnia. Azt kell elérnünk, hogy az ide költözők valóban otthon érezzék magukat, sze­ressék az utcát, a házat, ahol laknak, óvják környezetüket. A tapasztalataink azt igazolják, hogy ahol a beköltözést köve­tően nyomban kapcsolatot te­remtünk, segítséget kérünk, ott kialakul egy egészséges mag, melyhez a többiek is csatlakoz­nak, és ezek a közösségek jó irányba befolyásolják a lakó­telepiek nagy részét. E mun­kában együttműködünk a bá­nyaüzemekkel, más vállalatok­kal, üzemekkel, intézmények­kel. A továbbiakban a lakosság tájékoztatását, a helyi felada­tokba való bevonását szolgáló, a véleményalkotásra, cselekvő közreműködésre ösztönző terü­leti találkozók, lakóterületi fó­rumok jelentőségét, illetve a közéleti klub jelentőségét mél­tatta. Ez utóbbi a társadalmi funkciókat betöltők rendszeres találkozóhelye. A lakóbizottságok munkájá­val foglalkozva hangsúlyozta, hogy a népfront a még ered­ményesebb tevékenységük ér­dekében arra törekszik: a. la­kóbizottságok éljenek jogaik­kal, hajtsák végre kötelességei­ket és a lakóbizottságí tagok kiválasztása, felkészítése körül­tekintő, megalapozott legyen. Végül idézzünk fel néhány gondolatot Sziebert Ferencnek, a HNF megyei Bizottsága tag­jának, a sombereki Béke Őre Termelőszövetkezet telepveze­tőjének nagy sikerű hozzászó­lásából. — Aki területünkön járt, ész­revehette, hogy a helységne­veket nemcsak egy tábla jelzi, hanem Somberek mellett ott van a Schömberg, Palotabo- zsok mellett a Boschok és Görcsönydoboka mellett a Ketsching, tehát nemzetiségi vidéken jár. A központi köz­ségben, Somberekén és társ­községében, Palotabozsokon a lakosság 50 százaléka német, a másik fele székely. Szülő­falumat, Görcsönydobokát 85 százalékban német nemzetiség lakja. — A közös gond, cél és ered­mény egy közösséggé ková­csolta a 'falu különböző nyel­vet beszélő népeit. Termelő- szövetkezetünk az 1979—80-as évben a 3820 hektár szántóból 324 millió forint termelési ér­téket állított elő, ebből 72 millió a tiszta nyereség. Egy termelőszövetkezeti tag átla­gos évi keresete 53 ezer forint.- Termelőszövetkezetünk és háztáji gazdaságaink közvetlen exportra is termelnek. A kül­földi üzletkötőkkel legtöbbször saját anyanyelvükön tudunk beszélni. Nyelvtudásunk tehát népgazdasági célt is szolgál. Sziebert Ferenc részletesen bemutatta a sombereki, palo- tabozsoki nemzetiségi kultúr- csoportok hazai és külföldi si­kereit, az anyanyelvápolás nagyszerű lehetőségeit, majd hozzászólását így fejezte be: Népi, nemzeti egységben — A megváltozott életmód és a megnövekedett követelmé­nyek időszakában is szeret­nénk helytállni és a szocialista népi nemzeti egységet a falu ban is tovább erősíteni. Mivel az a szerepünk, hogy hidat al­kossunk hazánk és a környező népek között, tudnunk kell, hogy milyen talajban állnak a mi pilléreink. Bízunk abban, hogy a Hazafias Népfront ilyen irányú munkáját is siker koronázza. T. É. Tenni mindannyiunkért, mindenki a maga területén séges értelmezéssel és egysé­Felnőttként az iskolapadban Diákok a pártiskolán Nem könnyű felnőtt fejjel újra iskolapadba ülni, de ugyancsak nehéz, s nemegy­szer veszélyes felkészületlenül fontos feladatokat elvállalni. Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága Oktatási Igazgató­ságának egyéves pártiskolai kurzusán olyan fiatalokat ké­peznek, akik többnyire csak néhány éve dolgoznak párttit­kárként, illetve töltenek be vá­lasztott tisztséget üzemi, válla­lati, intézményi pártszervezet­ben. A két osztályban, a Lenin és a Baranya megyei munkásmoz-- galmi osztályban egyaránt 23- an tanulnak idén: 13 fiú és 10 lány. A fiúk és lányok megne­vezés persze csak az iskolai szóhasználatban és egymás között érvényes, hiszen az itt tanuló diákok túlnyomó több­sége családanya és apuka már. Az iskola egész napos tanu­lással jár: előadások váltogat­ják egymást a konzultációkkal, gyakorlati foglalkozásokkal. A tantárgyak: filozófia, politikai gazdaságtan, munkásmozga­lom története, pórtélét és párt­építés és ez utóbbi keretén belül vezetéselméleti ismeretek. A délután általában az egy'éni tanulás ideje, amit mindenki igyekszik iái kihasználni, hiszen van tanulnivaló elég, mindig jut otthonra is belőle. Egy ilyen egyéni tanulásra szánt délutánból raboltunk el egy kis időt a beszélgetésre Balázs Bélánétól, Lesznai An­nától, Olósz lenötöl és Danó- czi Ferenctöl. Lesznai Anna: — Jó néhónyunk hosszú idő után került újra iskolapadba s az átállás a munkáról a ta­nulásra nem volt könnyű, még akkor sem, ha ez az iskola abban is sajátos, hogy a ta­nárok és a diákok között bará­ti, elvtársi kapcsolat van és szó sincs a hagyományos há­rom lépés távolságról. Egysze­rűen a tantárgyak különös nyelvét, szakkifejezéseit kellett elsősorban megtanulni. Balázs Bélánc: — Az elején még nehezen szoktunk hozzá az újfajta idő­beosztáshoz, ahhoz, hogy más­ként kell most szerveznünk az életünket. Nekem két kis gyér. mekem van, s az itt tanuló nők egy-két kivételtől eltekint­ve mind hasonló cipőben jár­nak. Danóczi Ferenc: — Különös volt eleinte, hogy amíg az ember a nyolcórás ke­mény fizikai munkát reggelre azért ki tudta pihenni, a ta­Tanulás reggeltől estig Igazi közösséggé váltak az osztályok Magasabb felkészültséggel vállalni a feladatokat nuiással nem ilyen egyszerű a dolog. Már meg sem lepődök, he reggel az utcán azon ka­pom magam, hogy valamilyen problémán töprengek és úgy megyek, mint egy alvajáró. Amióta 1964-ben elvégeztem a vájáriskolát, mostanáig nem ültem igazi iskolapadban. Clósz lenő: — Én viszont 1962 óta úgy­szólván folyamatosan tanulok, csak most a pártiskola előtt volt egy olyan évem,* amikor nem jártam valamilyen iskolá­ba, szakmai vagy politikai tanfolyamra. A tanulásba ta­lán nem is volt olyan nehéz újra beleszokni, inkább a na­gyobb közösség előtti szereplés volt izgalmas. Mind a négyen nagy öröm­mel mesélnek arról, hogy az osztályok igazi közösségekké forrtak össze néhány hónap alatt és egymás segítése a lehető legtermészetesebb do­log. Az iskola diákönkormány, zeta pedig olyan programokat szervez, amelyek minden párt- iskolást megmozgatnak. Glósz lenő 1939-ben szüle­tett. 1957 óta a DDGáz Bara­nya megyei üzemegységének dolgozója. 1963 óta párttag, 1976-ban választották meg a termelő üzemegység párttitká­rának. Nős, két gyermeke van.- Gyerekkoromtol kezdve tanulni szerettem volna, de édesapám korai halála meg­hiúsította ezt a tervet. 1962-től kezdhettem el csak újra tanul­ni. Villamos szakmát tanultam, utána érettségiztem, majd el­végeztem a gázipari techniku­mot. Amikor a pártiskolára ja­vasoltak, én is úgy éreztem, hogy a titkári funkció betölté­séhez az eddigi politikai-ideo­lógiai felkészültségem nem .elég. Balázs Béláné a Mecsekvi- déki Vendéglátó Vállalatnál alapszervezeti szervező titkár. 1948-ban született Debrecen­ben, s csak 1957-ben költözött Baranyábo. A siklósi termelő- szövetkezet kertészetében dol­gozott és tíz évig KISZ-titkár is volt ott. — A szűkös körülmények mi­att akkor nem tanulhattam to­vább, pedig a kertészeti főis­kola szerepelt a terveimben. Dolgozni kellett inkább. Ami­kor a tsz-nél a vendéglátással is elkezdtek foglalkozni, át­mentem abba a részlegbe. Aztán férjhez mentem és Pécs­re költöztünk. Azóta a Mecsek- vidékinél dolgozom. először felszolgálóként, majd az utób­bi három évben üzletvezető­ként, Még Siklóson lettem párttag 1968-ban. 1979 óta vagyok tagja a pórtvezetőség- nek a Mecsekvidékinél. Danóczi Ferenc a Mecseki Szénbányák Pécs-Bányaüzemé- nek pártbizottsági tagja és egyben ez információs csoport vezetője is a felelősséget és az elszántságot hangsúlyozza: — Amit elvállaltam, azt meg­csinálom. Ne mondhassa sen­ki, hogy a fizetésemért nem dolgoztam meg. Most minket azért küldtek ide, hogy tanul­junk, ez a munkánk. Danóczi Ferenc 1946-ban született Magyarmecskén. Szü­lei parasztok voltak. Nős, a kisfia már majdnem három­éves. 1965 óta munkásőr, párt­tag 1974-ben lett. 1980-ban választották meg az üzemi pártbizottság tagjává. Négyük közül Lesznai Anna a legfiatalabb: 1956-ban szü­letett Szentlőrincen. Az érett­ségi után édesapja példáját követte, a MÉV-hez ment dol­gozni, a szolgáltató üzembe, ahol most 1979 óta az üzemi pártbizottság tagja, mint ahogy a KISZ vállalati bizottságának is. — Mozgalmi munkám a KISZ-ben kezdődött. Egyre ma­gasabb tisztségbe kerültem. 1977-ben vettek fel a pártba, örültem az iskolának. Minden­esetre jó érzés tudni, hogy to­vábbra is számítanak rám, s bármilyen feladatot kapok a jövőben, csak azt mondhatom, állok elébe! Mint ahogy a többiek is így vallják! Dunai Imre Hol tart ma a KlSZ-radar? A mikor hat—hét éve kibontakozott a KISZ Radar-akció, új­szerű, lendületes, valóban fiatalos termelési mozgalomnak Ígérkezett. Ma már egyre több olyan vélemény hangzik el róla, hogy a KISZ termelési mozgalmainak legkritikusabb pontja. A „Vedd észre, tedd szó­vá, oldd meg!" jelszó jegyé­ben alakultak meg az üze­mi, vállalati KlSZ-szerveze- tekben a Radar-bizottságok, a Rodar-megbízottak hálóza­ta és a szervezeti kereteket formailag kiegészítő Radar­naplók és -ládák, amelyek gyűjtötték az észrevételeket, javaslatokat, dokumentálták az elvégzett munkát. A kéz. deti lendület után azonban a termelési, munkavédelmi, munkaszervezési hiányossá­gokat feltáró információk és c kijavításukra született öt­letek ebben a szervezeti ke­retben a 'egtöbb helyen csak lassan jutottak el a felelő­sökhöz, az illetékesekhez, a szakemberekhez. Amikor pe­dig olyan javaslatok buk­kantak fel, amelyek megva­lósításához több cég, szer­vezet összefogására lett vol­na szükség, közös munkára, akkor gyakran bebizonyoso­dott, hogy az üzem, a válla­lat kerítése valóságos határ- sorompó. Ha o KlSZ-radar mozga­lom mai pécsi helyzetképét szemügyre vesszük, azt ta­pasztaljuk,’ hogy szervezett mozgalomként kevés helyen működik, megszűntek a Ra­darnaplók, Radarládák, a fiatalok a javaslataikat köz­vetlenül a termelési értekez­leteken vagy a KlSZ-taggyű- léseken mondják el. Ugyan­akkor a „Vedd észre, tedd szóvá, oldd meg" jelszó szelleme, tartalma nem tűnt el a KISZ termelési mozgal­maiból, s úgy is lehetne fo­galmazni, hogy az egésznél, a KISZ Radar-akciónál jóval . életképesebbeknek bizonyul­lak egyes munkamódszerei, részakciói. A fiatalok részt vesznek a a munkavédelmi, munkaszer­vezési hibák feltárásában és kiküszöbölésében. Erre szol­gálnak jó példával a Pécsi Vízmű, a Szolgáltatóipari Vállalat, az ÉPFU, a Sopia- na Gépgyár, az OTP, a Ba­ranya megyei Állami Építői­ipari Vállalat és a MÁV Pé­csi igazgatóságának KISZ- szervezetei. A kereskedelem és a vendéglátás területén a „Panaszmentesen a vásár­lókért" jelszóval az udvarias kiszolgálásért, az üzletek és az árucikkek esztétikus el­rendezéséért, a fogyasztók érdekvédelméért indítottak mozgalmat a Centrum Áru­ház, a Konzum Áruház és a Baranya megyei «Élelmi­szerkereskedelmi Vállalat KISZ-esei. A szolgáltatások fejlesztésére több helyen be­vezették a „Munkád mellé add a neved" mozgalmat: DDGáz, DÉDÁSZ, PIK és az ipari szövetkezetek. Mindezek reális és szük­séges vállalások s jellegük remélhetőleg megóvja őket attól, hogy elbürokratizálód- janak, formálissá váljanak. Ezekben a mozgalmakban rejlő lehetőségek jórészt még kiaknázatlanok. Érde­mes a KISZ-szervezeteknek tovább munkálkodni ezek­nek a mozgalmaknak szerve­zésében, a tartalmi követel­mények javításán, hogy ami­kor a KISZ-radarról szólunk a jövőben, meggyőződéssel mondhassuk: Meghalt a ki­rály, éljen a király. Vagy in­kább azt, hogy most kezdett csak el uralkodni. D. I.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents