Dunántúli Napló, 1981. április (38. évfolyam, 90-117. szám)
1981-04-19 / 107. szám
1981. április 19, vasárnap Dunántúlt napló 3 Művészi porcelánfajansz teáskészlet Ismét hódit a porcelánfajansz Nagyszabású fejlesztési program a Pécsi Porcelángyárban / Megújulás előtt a Pécsi Porcelángyárban a Scharffeuer- porcelán, más néven a porcelánfajansz. A Zsolnayakat a világ elsősorban erről a finom, művészien virágdíszei porcelán- különlegességről ismerte meg, amelyet csak Pécsett állítanak elő napjainkban is. évi 9 millió forint értékben. A gyár termelési értékének ez mindössze egynegyed része. Az uralkodó termékek a háztartási porcelán edény és a szigetelő-féleségek. Rangban és részben mennyiségben, de főként értékben a Scharffeuer-t e két termékcsolád mellé akarják felzárkóztatni. A porcelánfajanszon általában sárga' az alapmáz és arany kontúrokkal hangsúlyozva, kidomborodik a sokszínű, dús virágdíszítés. Megszokott módon a színeket 800—900 fokon égetik bele a mázba, de a fajansz esetében több mint 1000 fokon történik a beégetés. Az így készült mokkás, teás és étkészletek kopásóllóak, fény- lőek. A Zsolnayak a múlt századi párizsi világkiállításon nagydíjat nyertek az újdonsággal és o Becsületrend Lovagja címet is megkapták, de a készítése nem volt kifizetődő, alig vásárolták és a húszas években felhagytak vele. Fél évszázadnyi szünet következett, aztán 1970- ben megkezdődtek az egy évtizeden át tartó kísérletek és napjainkra a begyakorlás fejlett szintet ért el. A kézi gyártása rendkívül munkaigényes, szinte ,.ősi" módon történik és költséges, valamint tökéletes kézügyességet kíván. A festőnők, még a kezdők is a legszívesebben — mindezek ellenére — fajanszot festenének. A Pécsi Porcelángyár 1981- ben kiváló piaci helyzetbe került. Főként a fajansz mokkós- készletek népszerűek Európában. döntően az angol piacon, de a régi vásórtók közé tartozik az NSZK, Belgium, Svédország, Görögország, Libanon, Kuvait, Japán és Kanada. A legtöbbjük 1970 óta. rendszeresen megrendeli o Scharffeuert teljesen oz ízlésének, művészi igényeinek megfelelően: minden alkalommal újabb és újabb egyedi darabokat kérnek. Az utóbbi időben a tiazai vevők is érdeklődnek, a porcelán- fajansz hazai reneszánszát, vagy talán első virágkorát kezdi élni. Az övért—Amfora Nagykereskedelmi Vállalat 2—3 éve nem kap eleget és ha a kirakatokban feltűnik egy 18 000, vagy 38 000 forintos váza, akár egy 35 000 forintos étkészlet, — órákon belül gazdára talál. Az átlagárak egyébként 5000— 15 000 forint között mozognak, de a boltokba néha olcsóbb hamutartó és sótartó !s kerül. A fajansz épp oly jó befektetés,, mint az arany. A pécsi szakemberek komoly nemzetközi piackutatása is igazolja, hogy a különféle készletek mellett kell a váza. a csésze, vagyis bármi eladható fajanszból. 10-15 év távlatában is jövedelmező befektetésnek ígérkezik a porcelánfajansz. Még a különleges megrendelésektől sem tart a pécsi gyár. Nemrég az USÁ-ból érdeklődtek és mini. alig féltenyér-nagyságú tányérokat rendeltek meg tájékozódásul. A fajanszra való fokozatos berendezkedés első éve 1981., amikor még csak a tavalyi mennyiséget tervezik, de hamarosan kidolgozzák a fejlesztési programot és ősszel egy beruházási pályázatot nyújtanak be a FIM-nek, hogy az a véleményezés után továbbítsa a megfelelő, elsősorban bankintézeteknek. Csaknem egymillió dolláros és három év alatt visszafizetendő devizahitelre pályáznak. A pályázat Sikerében bíznak a pécsiek. A gyár történetében ez a második, hasonló összegű devizahiteles beruházás. Az első 1973 —78 között sikerrel valósult meg a szigetelő- és az edénygyártás korszerűsítésének az érdekében — és a dollárhitelt időben törlesztették. 1982-ben egy 30—50 milliós elindulással épületeket alakítanak át, gépeket szereznek be, új kémencéket építenek, a technológiát tovább finomítják, hogy a termelékenység javuljon. Az első „lépcsőben” a mostani 9 milliós termelési érték 2-3-szorosát akarják elérni, de ezt fokozatosan többszörözik, — a piaci helyzetnek megfelelően és elsősorban a külföldi igények teljesítésére. A tervek szerint így is a felfutás első esztendeje 1983. Csuti János Összkomfortos családi házak önerőből Otthont teremtő fiatalok Egész délelőtt betonozott. Egyik munkatársának segített, aki most építkezik. A felesége ott is maradt és délután a KlSZ-küldöttgyűlést követően ő is visszamegy. Galambos Tibor, o Hőerőmű turbinagépkezelóje ez év őszén mór saját otthonába szeretne költözni. Az ő csoládi háza csaknem teljesen kész. Építésében rengeteget segített apósa, aki a kőműves, ács, asztalos szakipari munkákat teljesen magára vállalta, a segédmunkákat pedig Galambos Tibor kollégái végezték. A 31 éves fiatalember 1968 óta dolgozik a Hőerőműben. Feleségének — aki laboráns — ugyancsak ez a vállalat az első munkahelye. Még független emberekként kezdték az önálló otthonra való takarékoskodást, 1973-tól pedig együtt gyűjtötték tovább a forintot. — Szőkédre költöztünk, feleségem szüleihez, akik mindenben gondoskodtak rólunk — mondja Galambos Tibor így mi félre tudtuk tenni a fizetésünket. Kezdetben arra gondoltak, hogy a vállalattól kapnak lakást, 5 évig vártak, aztán belevágtak a sajáterős építkezésbe. Két évvel ezelőtt Pécsett, a Kispiricsizma-dűlőben vették a telket. Itt épült fel a négy szoba, konyhás, fürdőszobás, 100 négyzetméter lakóalapterületű ház, amihez gyümölcsös is tartozik. — Elfáradtunk, de megérte —, nyugtázza az építkezést Galambos Tibor. A feleségem már gyermekkorától ingázott Szőkéd és a város között. Szeretjük a munkahelyünket, nem akarunk máshova menni és Pécsről mégiscsak könnyebb elérni, mint Szőkédről. Az is lényeges, hogy ősszel már iskola- előkészítős lesz a kisfiúnk. Hasonlóképpen gondolkodott és szintén saját erőből építkezett Orovicza Mihály 27 éves fiatalember, aki ugyancsak a Hőerőműben dolgozik. Lakatos. Valamivel könnyebb helyzetből startolt, mint Galambosék, mivel ő a házhelyet ajándékba kapta szüleitől, két évvel ezelőtt. Azóta felépítette az ötszoba összkomfortos csoládi házat és feleségével, gyermekeivel együtt ma már ott is lakik. — Nálunk is nagyon összefogott a család —, mondja Orovicza Mihály. — A szüleimnél laktunk, félre tudtuk tenni a fizetésünket. Közben megszületett a kislányunk, én egy évig katonáskodtam is, és 1975-ben, a leszerelésem évében született a kisfiúnk. Az építkezésben neki is segítettek a kollégái. Igaz, arra is gyakran volt példa, hogy hajnalban kelt, előkészítette a napi munkához valót, reggel 6-ra ment műszakra és délutántól sötétig a családi házon dolgozott. Közben OTP-részletre vásároltak bútort, mire elkészült a ház, be is rendezték. — Azért jutott idő arra is, hogy focizzak a vállalati kispályás csapatban, voltam kirándulni kollégáimmal Szigetváron, Székesfehérváron s a brigádunk, a Május 1. szocialista brigád az elmúlt évben is több játékot készített az általunk patronált Fürj utcai óvodának. Mint mondja, ezután talán több pénz, illetve idő jut ruházkodásra, utazásra és pihenésre. Idén nyáron családi túrót terveznek az NDK-ba... A felvételek Orovicza Mihályék új otthonát mutatják be T. É. A kazánok egyik vezérlőpultja Fotó: Erb János PeluiitjőlK a kazánokat Rekonstrukció előtt a pécsi hőerőmű A több mint két évtizede üzemelő pécsi hőerőmű megújulás előtt áll. Az elkövetkezendő években fo'yamatosan felújítják az erőmű kazánparkját, amelynek köszönhetően ismét hosszú ideig minden fennakadás nélkül biztosítja majd a villamos energiát, illetve a lakások és intézmények fűtéséhez szükséges hőenergiát és meleg vizet. A tíz kazán felújításával várhatóan megkétszereződik a pécsi erőmű üzemi élettartama. De mi is teszi szükségessé a több milliárd forintos rekonstrukciót? Az erőmű kazánjai maximális leterheléssel dolgoznak, ezért is, no meg a lassan elöregedő belső csőrendszer és különböző szerelvények teszik szükségessé azok rekonstrukcióját, továbbá a tervszerű előrelátás, felkészülés a város igényének növekedésére. A pécsi hőerőmű, amely eredetileg tiszta kondenzációs vil- lamosenergia-termelésre létesült. az évek során mind nagyobb szerepet kapott a hőigények kielégítésében. Gyakorlatilag ma mór nevezhetnénk inkább fűtőerőműnek, ami amellett, hogy a város hőellátását biztosítja, termel villamos energiát is. Ma már három, összesen 341 MW teljesítményű fűtőközpont állítja elő a lakások és közintézmények, valamint a vállalatok számára nélkülözhetetlen hőenergiát. A tervezett rekonstrukció beindításának feltétele az volt, hogy mielőbb párhuzamosítsák — azaz kössék sorba — a működő fűtőközpontokat, mindez biztonságosabbá tette az üzemelést, emellett pedig energiamegtakarítást is eredményezett. A felújítást — amelynek megkezdését a nyolcvanas évek közepére tervezik — úgy kell megvalósítani, hogy továbbra is zavartalanul elégítsék ki a jelentkező hőigényeket. Az első ütemben a két. egyenként kétszáz tonna/óra teljesítményű, szovjet gyártmányú kazán átépítésére kerül sor, majd azokat követi a nyolc, egyenként hatvantonnás kazánok felújítása. A kazánokba a tervek szerint úgynevezett könnyűszerkezetű csőrendszert építenék be, aminek a most alkalmazottnál egyszerűbb lesz a karbantartása. Elhagyják a kazánoknál eddig általánosan alkalmazott téglafalazást, mivel a beépítésre kerülő membráncsőfalra szerelik ró a hőszigetelésű borítást. A rekonstrukció igen lényeges része lesz egyébként a kazán és o turbina közötti, frissgőzveze- ték cseréje, továbbá a déli kéményhez tartozó elektrofilter felújítása is. A programot a nyolcvanas évek végére tervezik befejezni. S. Gy.
