Dunántúli Napló, 1981. március (38. évfolyam, 59-89. szám)

1981-03-11 / 69. szám

1981. március 11., szerda Dunántúli napló 3 Helyet a szennyvíznek! A villányi Preisendorlné öröm­mel újságolja: — Tavaly nyáron ráköthettünk végre a szennyvízcsatornára. Igaz, mindennel együtt vagy harmincezrünkbe került, de megérte. Itt, a mélyen fekvő Bajcsy-Zsilinszky Endre utcá­ban a talajvíz és az esők miatt hamar megtelt a szennyvíztá­rolónk, volt hogy évente négy­­ötször kellett szippantanunk. — £gy szippantás mennyibe került? — Úgy 3—400 forintba. ötven villányi családnak már nem kell ügyelniük arra, hogy mikor telik meg az emésztő­gödör. Ezt a szennyvízcsatorná­nak — és a községi szennyvíz­tisztító-telepnek — köszönhetően elfelejthetik. A beremendi Berta Károlyné nem panaszként mondja: — Azt hiszem, hogy már el­­zsírosodott a szikkasztónk, meg az automata mosógépünk is ludas... Évente kell szippanta­nunk, átlagban 600 forintba kerül. Jó lenne, ha rácsatla­kozhatnánk a szennyvízcsator­nára. Baranyában még a jó minő­ségű hálózati ivóvíz is nagyon sok településen csak álom. Vi­szont ott, ahol már csapból fo­lyik a víz, a szennyvíz elhelye­zése jelent leginkább gondot. A csatornahálózatra kötött lakásokban természetes, hogy a lefolyó mindent elnyel és ezt a vízdíjjal együtt fizetik, ahol nincs csatornarendszer, ott zárt szennyvízgyűjtőt kell építeni. Baranyában már egy évtizede nem engedélyeznek mást, csak­is zárt szennyvízgyűjtőt, még­pedig igen szigorú előírások szerint. Például: befogadó­képességét úgy kell megtervez­ni, hogy személyenként napi 150 liter szennyvizet tudjanak elnyelni és legalább 10 napra. A szigorúság érthető: hiszen környezetünkről, vizeink minő­ségéről, tehát az egészségünk­ről van szó. A korábban épí­tett szikkasztás rendszerű tá­rolók a lét elszivárogtatták a talajba. Ha megtelt, kimerték, vagy szippantották. A zárt rendszerű szennyvíztároló nem fertőzi a környezetet — viszont nem kis rezsiköltséget ró a használójára. A Baranya megyei Talajerő­gazdálkodási Vállalat a lakos­ságnak az első köbméter után 50 forintot, minden további köbméter után 25 forintot szám­láz, míg a nyaralókban a szip­pantás köbméterenként egysé­gesen 68 forint. (Ez -az összeg a tényleges költségek elenyé­sző részét fedezi csak.) A vál­lalat a Prága és az IFA autó­parkját idén is növeli 7 új ko­csival, így ez évben már 32 nagy teljesítményű szippantó­­val “dolgoznak. Igen ám, de ahol nincs kije­lölt — a szigorú követelmények­nek megfelelő — lerakóhely? Oda nem is indulnak. Mert a zárt szennyvíztárolókból kiszip­pantott szennyvíz - az állás kö­vetkeztében — beposhad és fertőz. A megyei KÖJÁL 50 ki­jelölt helyet tart nyilván, ebből mindössze 28 üzemel és 78 te­lepülés szippantott szennyvizét fogadja be. Pécsett, Komlón, Mohácson és Szigetváron a csatornaháló­zatba ürítik a szippantókocsik tartalmát. És a többi helyen? Ha a szikkasztás rendszerű megtelik, vagy elzsírosodik — és úgy viselkedik, mint a zárt­terű tároló - mi lesz azok tar­talmával? A talajerő-gazdálkodási ko­csijain kívül sok termelőszövet­kezet és más intézmény is ren­delkezik szippantókocsival. Azok vagy a kijelölt helyre szállítanak, vagy ahová tudnak. Tavaly két ilyen szállítókocsit kaptak el, hogy tiltott helyen szabadultak meg rakományuk­tól. Vezetőik azóta is gondol­kodhatnak, megérte-e a több ezer forintos bírság a környe­zetszennyezésért. M. L. Magánépítkezők figyelmébe! Ízelítő a családiház-tervekböl Páfrány, Csengőd, Dömös, Bernece, Szajol, Újszász, Monyoród - ezek a fan­tázianevek a magánlakás-épí­tésre vállalkozóknak szánt ter­veket jelentik. Ahány név, any­­nyi családi ház, vagy nyaraló terve. Valamennyi tanulmá­nyozható az ÉTK által forgal­mazott katalógusokban. S há megtetszik egy, a kész terv megvásárolható az irodában. Ez az ÉTK — az Építésügyi Tájékoztatási Központ - egyik legfontosabb, s az utóbbi*’idő­ben egyre jelentősebbé váló feladata. Budapesten kívül az országban hat helyen működik információs irodája: Debre­cenben, Győrött, Kaposvárott, Miskolcon, Szegeden és Pé­csett. A pécsihez három megye tartozik: Baranya, Tolna és Fe­jér. Itt megvásárolhatók a ka­talógusok, a kész tervek, s bár­ki fordulhat díjtalan szakta­nácsadásért az ÉTK-irodához. A családi házak ajánlott ter­vei két katalógust töltenek meg, összesen 135-féle ház kö­zül lehet választani. A harma-Nyaralótervek dik katalógus - ebben az év­ben készül el -, a csoportos családi házak (sorházak, tár­sasházak) építéséhez nyújt se­gítséget. Ennek megjelenése után újabbak is készülnek: az egyik katalógus a több szintes egyedi házak, a másik a te­lepszerű több szintes lakóhá­zak terveit fogja tartalmazni. A jelenlegi 135 családi házon kí­vül egy külön gyűjteményben ajánlanak nyaralókat, szám szerint 53-at. Mint azt a pécsi iroda veze­tője, dr. Hóinál László elmond­ta, a terveket több csatornán át hozzák forgalomba. Nem csupán helyben árusítják, ha­nem a három megyében úgy­nevezett bizományosi hálózatot építettek ki. Ez azt jelenti, hogy a tanácsok szakigazgatási szer­veinél egy-egy ember bizomá­nyosként is dolgozik, vagyis ajánl terveket a magánlaképi­­tőknek, s ezután megrendelő­­lapot küldenek az ÉTK-irodába, ahonnan a kívánt tervcsomagot postán juttatják el az igény­lőhöz. Megyénként mintegy 20 -20 tanácsi tervbizományos se­gíti azokat az építkezőket, akik nem magántervezőhöz fordul­nak. Emellett érdemes megem­líteni egy újabb keletű dolgot is: az ÉTK együttműködési szerződést kötött az OTP-vel és a TüZÉP-pel; ennek gyakorlati formája most van kibontakozó­ban. Naponta öt-hat érdeklődőt kénytelenek üres kézzel elen­gedni, mert egyetlen olyan terv sincs, aminek alapján egy 12 négyzetméteres zártkerti épüle­tet föl lehetne húzni. Nagyon nagy keletje lenne a 30 négy­zetméteres alapterületet meg nem haladó terveknek. Ennek hiányát évek óta nem tudták megszüntetni. Az építtetők igénye terüle­tenként más és más. Fejér me­gyében inkább az egyszintes, beépített tetőteres házak, Tol­nában a kétszintesek a legke­resettebbek. Baranyában, mondták, nagyon igényesek a házépítők, a legváltozatosabb típusokat választják. A pécsiek többsége azonban maga ter­vezteti házát. Ennek elsősorban a terep az oka: a katalógus­ban ugyanis csupán két olyan terv szerepel, ami lejtős telken, domboldalon kivitelezhető. Ha valakinek nincsenek egé­szen rendkívüli igényei, érde­mes végiglapoznia a katalógu­sokat, biztosan talál bennük megfelelő, korszerű épületet. Esetleg éppen olyat, amilyent elképzelt magának. D. Cs. Egy téma 135 változatban irtekmentö munkák Harminchatmillió forintot költenek Komlón lakóház-felújításra Harminchatmillió forintot költenek Komlón lakóház-fel­újításokra ebben az évben. Jó­val többet, mint az előző esz­tendőkben. A húsz-huszonöt éve épült lakóházak szinte egyidőben szorulnak felújításra. A Gadányi 1-es számú épü­let sorsa intő példa: a házfel­újítása belekerül legalább más­­félmillióba. Természetesen így is jóval olcsóbb, mintha a benne lévő hat lakás helyett újakat építenének. De gazda­ságosnak nem mondható ez a megoldás: nyilvánvaló, évekkel előbb kevesebből is felújíthat­ták volna. A Városgazdálkodási Válla­lat ez évi lakóház-felújítási címjegyzékében 11 600 000 fo­rintot tervezett a megelőző karbantartásra. Ez az összeg takarékos gazdálkodásra köte­lez: a vállalat vezetői elhatá­rozták, a következőkben dolgo­zóikat is érdekeltté teszik ab­ban, hogy a bontott, de még felhasználható anyagokat épít­sék be, nemcsak a karbantar­táskor, a felújítások alkalmá­val is. Idén befejezik a Zrínyi utcai sorfelújítást, amibe besegít a Sásdi Építőipari Szövetkezet is. Megújul a Sallai utca házainak külseje, legalább a páros szá­mozású oldalon. A Tompa utca 2-ben átépítik a termofor-ké­­ményeket az új előírásoknak megfelelően. A vállalat adósa marad a Lenin térieknek a fel­vonók cseréjével, mert a Ganz- MÁVAG ez év tavaszára vállal­ta csak az átépítést. A vállalat részletesen kidol­gozza a középtávú feladatokat, ami a felújítások, illetve kar­bantartások folyamatosságát biztosító adattára lesz. Ki pe iiiitoiat? Kéményháború a Vadász utcában Ha az ember nagy bajba kerül, akkor jön rá, ki az iga­zi barát. Ez így igaz. De aki bajba jutott, az másként is mérlegel. Például így: az igazán bajban levő ember a saját bőrén tapasztalja, hogy melyik hivatal, intézmény, vagy szerv van „őérte”. Mint a pécsi Vadász utca 15. lakói . . . Ök joggal érzik — sőt állítják —, hogy ami de­cember 4. óta a kéményügy kapcsán velük történik, az ... A „felháborító” kifeje­zés túlontúl enyhének tűnik. És ebben igazuk van, de kezdjük a történetet dátu­mokkal. A hajdani - első pécsi - KISZ-lakótelep beköltözésre váró lakástulajdonosai 1968- ban még nagyon boldogok voltak: átvehették végre a kulcsokat, elfoglalhatták sa­ját otthonaikat. 1980. december 4.: a 15. számú lépcsőház III. emeleti lakásában a háziasszony meggyújtja a gázbojlert . .. és szétrobban a kémény, A termofor kémény ... Megkezdődött a ledinai kálvária. Hívásra kijöttek a gázosok és lezárták a fürdés­hez és mosogatáshoz meleg vizet adó gázbojlereket, vala­mint a konyhában, illetve a fürdőszobában melegítő gáz falipajzsokat mind a négy egymás fölötti lakásban. Azóta — tehát 1980. de­cember 4. óta — négy csa­lád felnőtt tagja és kilenc kiskorú gyerek a szobában, lavórban mosdik, az asszo­nyok jégverem fürdőszobában a gáztűzhelyen fazekakban melegített vízzel mosnak. A több mint félmillióra becsült öröklakások értéke december óta aligha éri el a félkomfor­tosét. Szóval a gázosok lezár­ták az említett gázkészüléke­ket. (Érthető, a biztonság ezt követeli.) Az utánuk jövő ké­ményseprők szakvéleménye: „.. *a kémény nem gáztö­­mör. Utólag megvésték." A gázkészülékek üzembe helye­zését neiti engedélyezték, mert az élet- és vagyonbiz­tonság .. Látás-futás, szaladgálás. De egyetlen intézménynél sem találták meg az illeté­kest, akire az ügy tartozna­­„Mindenütt leráztak és másik cégre mutogattak" — legyint a kétgyerekes apa. A lakók megbízott szóvi­vője megállás nélkül sorolja: hol, mikor, kivel tárgyalt, ér­deklődött, kérlelt az ügyben. Aztán sorra teríti ki a „kár­tyáit". Elsőként a ház tervrajzát. Azon eredetileg a fürdőszo­bákba még - 1966-ban! — gázinfravörös hősugárzók sze­repeltek, emiatt „ ... a fürdő­szobai kéményen 100 négy­­zetcentiméter szabad kereszt­metszetű szellőzőnyilás készí­tendő." Újabb dátum: 1966. július 14. Zöld tintával módo­sítások a kéménybekötési váz­laton, majd a „JÓVÁHA­GYÓM". Mit? A kémény be­kötési nyílásait 210 helyett 243 centiméterre emelték. (Tehát két évvel az első lakó beköltözése előtt.) — Hozzányúltak a kémény­hez? — kérdem a lakókat. Vá­laszuk egyértelmű: nem! Vagy másfél éve a gázmű lecserél­te a hengeres gázbojlerokat a Hévíz-típusúakra —, de a kéményhez ők sem nyúltak. A kéményseprők tanúsítvá­nya (1980. december 5-én): „ ... A belső keresztmetszet szabálytalanul van kiképez­ve", aztán az aláhúzott szö­vegrész után beírva: „Ron­csolt idom." (Jó! De ki ron­­csolta el?) A házat a Pécsi Építőipari Szövetkezet építette. Nehéz kideríteni 13 év utón, hogy ki a tettes (!). Hogy kik szen­vedik? A lakók. 1980. decem­ber 19-én levelet írtak a szö­vetkezetnek: „...Kérjük kö­zöljék a műszaki megoldás módját és költségét." A vá­lasz meg is érkezett (1981. február 5.): „ ... a kémény­meghibásodás javításának meghatározása céljából az épület tervezőjét - Dél-dunán­túli Tervező Vállalat, Pécs, Rákóczi út 1. — kértük meg. Megbízásunkat 1981. június 20-i teljesítési határidővel 10 830 forint tervezői díjjal igazolta vissza. A kijavításra ezt követően kerül sor . .." Jó, de addig? És milyen arányban fizessenek a lakók, vagy átvállalja-e a terheket a kivitelező? Ki tudja?! 1980. december 18. Levél az állami közjegyzői irodá­nak: ki a vétkes, ki a fele­lős? Kérik, rendeljenek ki igazságügyi építész szakér­tőt. Ez év január 24-i szak­­véleményéből részletek: „...a termolorkéménynek semmi más elváltozása nincs. Az al­só, utólag kivésett csatlakozó­­njrilás gondos elfalazása és a repedés elvakolása után to­vábbra is üzemelhet. A gáz­szolgáltatást vissza lehet állí­tani. A helyreállítási költség minimális." A kéményseprők 1981. ja­nuár 29-i, újabb helyszíni szakvéleménye: nem gáztömór. Lakótérben a hiss levegős szellőzökürtökkel ösz­­szelüslöl. Utólagosan lett megvésve (kürtő). Habarcs­­kitüremléses repedt idom ..." Marad a félkomfort, a la­vór a mosdáshoz, a vájdling a mosogatáshoz ... És a még nagyobb elkeseredés. 1981. január 23-ón írásban kérték a Pécs megyei város Tanácsa vb-hivatalának a mű­szaki osztályát, hogy ideigle­nesen engedélyezzék a für­dőszobai gázbojler és a fali gázhősugárzó ismételt vissza­­kötését, mivel a hibát az igazságügyi építész szakértő véleménye alapján kijavítot­ták. # A választ a levél átadása­kor kapták meg: elutasítva. Murányi László

Next

/
Thumbnails
Contents