Dunántúli Napló, 1981. március (38. évfolyam, 59-89. szám)
1981-03-08 / 66. szám
A Központi Statisztikai Hivatal Baranya megyei Igazgatóságának jelentése (Folytatás az 1. oldalról) mene az 1979. évihez képest 7 százalékkal csökkent. A termelés 1976-1979. évek közötti fokozását teljes egészében a termelékenység folyamatos javulásával érték el. 1980-ban az egy foglalkoztatottra jutó építőipari termelés - összehasonlítható árakon számítva - 23 százalékkal, az egy — építési-szerelési tevékenységen foglalkoztatott — fizikai dolgozóra jutó építőipari termelés 41 százalékkal volt több az 1975. évinél. A termelékenység az előző évhez képest 1980-ban is mérsékelten tovább javult. öt esztendő alatt összesen 8766 lakást adott át a megyei székhelyű kivitelező építőipar, mintegy 24 százalékkal többet, mint a IV. ötéves tervidőszak során. Az átadott lakások 76 százaléka a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat kivitelezésében készült el. A tanácsi és a szövetkezeti építőipar is fokozta lakásátadósait. 1980-ban a megyei székhelyű kivitelező építőipar 1696 lakást adott át, 11-gyei többet mint 1979-ben Az újonnan épített lakások többsége paneltechnológióvol készült. Számottevően fejlődött az építőipar ipari háttere és a kivitelezési munkák gépesítése. A tervidőszak végére az építőipari ka- Docitáshiány mérséklődött, a mélyépítési munkák területén számottevő kapacitásfelesleg jelentkezett. Mező“ gazdaság A mezőgazdasági termelés Baranya megyében az öt év alatt az országos átlagot meghaladóan, összesen 18—20 százalékkal nőtt. Az időszakon belül az 1980.- évi eredmények előzetes számítások szerint szintén kedvezően alakultak, a termelési érték a mostoha időjárási viszonyok ellenére az előző évhez mérten mintegy 4-5 százalékkal nőtt. A növénytermesztés eredményei évről évre - az időjárás alakulásával szoros összefüggésben — hullámzó képet mutattak, kiugró eredményt az 1977-es és az 1980-as év hozott, míg a többi évben stagnált vcgy visszaesett a termelés. A vetésszerkezetben a gabonafélék aránya 66 százalék körüli, az öt év során alig változott. Említésre méltóan csökkent a cukorrépa, a magnak termelt borsó, a burgonya és újabban a zöldségfélék területe, növekedett a napraforgóé és a szójababé. E változások részben az ösztönzőrendszer hatására jelentkeztek. A fontosabb növények területegységre jutó hozamai 1980- ban kedvezőek voltak. Különösen a kalászosok terméseredménye volt jó, ezen belül a búza termésátlaga az 1976. évi, eddigi legjobb átlagot is meghaladta. Az öt év átlagát tekintve a IV. ötéves tervidőszak 3711 kg ha-járól 4567 kg/ha-ra nőtt a termésátlag. Kukoricából az V. ötéves tervidőszak idején az előző öt évhez mérten az állami nagyüzemekben 7 százalékkal, a közös gazdaságokban 23 százalékkal nőtt a hektáronkénti hozam. A hozamok fokozódása mellett azonban a termelés költségeiben is erőteljes volt a növekedés, így a gazdaságok számottevő hányadánál romlott a kukoricatermesztés jövedelmezősége. A nagyüzemi szőlőterületek termése a tervidőszak évei többségében kedvező volt, 1980-ban azonban a szőlők cukortartalma igen alacsony volt. Az állattartás az V. ötéves tervidőszak éveiben viszonylag kiegyenlített ütemben fejlődött. Az állatállományon belül a sertés-, a juh- és baromfiállomány a tervidőszakban dinamikusan nőtt, a szarvasmarhaállomány viszont csökkent, különösen 1980 évben. Az 1980. év végén mintegy 95 500 db szarvasmarha volt a megyében, amely az előző évhez képest 5 százalékkal és az 1975. év véginél is kevesebb volt. A sertésállomány a tervidőszak éveiben növekedett. Az elmúlt év végén 442 370 db sertés volt a megyében, 22 szó-Korszerű lakások Lvov-Kertvárosban közel azonos mennyiséget vásárolt, mint 1975-ben. 1980-bcn vajból 3 százalékkal, sajtból 49 százalékkal többet fogyasztott a lakosság, mint 1975-ben. A tejfogyasztás is 49 százalékkal nőtt. Tojásból 1975-höz viszonyítva kevesebb került forgalomba. 1980-ban a ruházati forgalom nem érte el az egy évvel korábbit és a tervidőszak öt éve során is csak szerény növekedés mutatkozott. Továbbra sem volt kielégítő a kínálat konfekciótermékekből. A ruházati kiskereskedelem beszerzési lehetősége 1980-ban a helyi nagykereskedelemnél romlott, ezt az ipartól és más megyei nagykereskedelmi vállalatoktól történő vásárlásokkal igyekeztek pótolni, A vegyes iparcikkek értékesítési forgalma az öt év során Zalákkal több mint 1975. év végén. 1980. december 31-én a sertésállomány 48 százaléka volt a kisüzemekben. A tartási kedvet jelzi, hogy a kocaállomány is a két éve elért magas szinten maradt, továbbá a kocakihelyezési akció is sikeresen folyik. Koncentrálódott a kisüzemi állomány. Az 1975. év végén 100 sertéstartó gazdaság átlagosan 561, 1980. év végén 687 sertést tartott. A juhtartásban a tervidőszak során az előző évek stagnálását jelentős fejlődés váltotta fel. Az 1980. év végén 61 százalékkal több juh volt a megyében mint öt évvel korábban. 1980-ban baromfiból is többet tartottak a mégyéber mint 1975. évben. Az év végén az állomány 2,9 millió db volt, 24 százalékkal több, mint 1975. év végén. Az állomány túlnyomó része, 94 százaléka tyúkféle, melynek 44 százaléka volt a kisüzemekben. A kedvező külpiaci lehetőségek folytán nőtt a broylercsirke-előállítás, ugyanakkor a tojásexport feltételeinek romlása miatt számos nagy- és kisüzemi termelő felhagyott az árutojástermeléssel. A termékértékesítés követte a termelés változását. Volumenét tekintve jelentős a vágósertés-értékesítés öt év alatti 28 százaléoks és a tehéntejeladás ezen időszak alatti 63 százalékos növekedése. A vógóbaromfi-pioc kedvező alakulását mutatja, hogy a baromfihús-el. adás 140 százalékkal nőtt az öt év alatt, a tojósértékesítés kedvezőtlen lehetőségeit pedig a 48 százalékos visszaesés jelzi. Beruházás Az V. ötéves terv időszakában a szocialista szervek több mint 30 milliárd forint összegű beruházást teljesítettek Baranya megyében. Az 1976-78. évek folyamán a teljesített beruházások volumene évről évre számottevően (éves átlagban 7 százalékkal) nőtt, majd a növekedés az előző évhez képest 1979- ben 1 százalékra mérséklődött, 1980-ban pedig a beruházási tevékenység csökkent. Folyóáron számolva a tanácsi beruházásokra 5 százalékkal, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek beruházásaira 10 százalékkal kevesebbet fordítottak 1980- ban, mint egy esztendővel korábban. Nem változott számottevően a megye beruházásainak anyagi-műszaki összetétele. Az V. öteves tervidőszak folyamán az építés-beruházások aránya mintegy 54 százalék, a gépberuházásoké 38-39 százalék volt. Az épitésberuházások viszonylag magas részaránya a bányaépítési munkákkal és az erőteljesebbé vált lakásépítkezésekkel függ össze. A fejlesztési tevékenységnek ugyancsak súlypontját képerő exportképességet fokozó beruházások legnagyobb része a tervidőszak végéig megvalósult. Ilyenek voltak pl : a mohácsi székgyár, o szigetvári cipőgyár rekonstrukciója, a Pécsi Kesztyűgyár két új üzeme, a Pécsi Bőrgyár sertésvelúr-gyártó csarnoka, a Pécsi Faipari Szövetkezet fejlesztése, továbbá — részben — az újonnan létesített pécsi bcromlileldolgozó, valamint a vágóhídi rekonstrukció is. Kiemelkedő eredménnyel zá ruIt az 1980-as esztendő és ve le az V. ötéves tervidőszak a kommunális ágazatban. 1980 ban összesen 3605 lakás épült fel a megyében, több mint báirnelyik korábbi évben. 1980 december 31-én a megyei székhelyű szocialista építőipai kivitelezésében összesen 1472 lakás volt épülőfélben, kevesebb, mint az V. ötéves tervidőszak bármely korábbi esztendejének azonos időpontjábon. Az V. ötéves tervidőszak folyamán jelentős előrelépés történt a kereskedelmi hálózatfejlesztés terén is. Az alapellátási javította, hogy 10 ABC áruház épült fel az elmúlt öt évben, és ez időszakban készült el Pécsett a Pannonánia Szálló, a Konzum Aiuház és a vásárcsarnok, valamint Komlón a Zengő Aruház. A lakosság életkörülményei 1980-ban az anyagi ágazatokban, valamint a személyi és gazdasági szolgáltatás ágazatban foglalkoztatott közel 146 000 fő mintegy 1800 fővel kevesebb volt az 1975. évinél és 2800 fővel kevesebb az 1979. évi létszámnál. 1980-ban az ágazatok többsége 1-2 százalékkal kisebb létszámmal dolgozott, kivéve az építőipart és szállítást, ahol 4, illetve 3 százalékkal csökkent az 1979. évihez képest a foglalkoztatottak létszáma. Az egyetlen létszámát növelő ágazat a lakás és közgazdálkodási szolgáltatás volt. Baranya megye lakosságának készpénzbevétele 1980- bor. - az MNB adatai szerint - 47 százalékkal haladta meg az 1975. évit. A legjelentőseb. ben a társadalombiztosításból származó bevételek összege nőtt, döntően a bérkiegészítések és a családi pótlék emelése révén. 1980-ban az anyagi ágazatokban dolgozók havi ót. lagkeresete 6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. ez a növekedési ütem közei azonos volt az V. ötéves'tervidőszak évi átlagával. 1980- br.n az anyagi ágazatok közül az iparban dolgozók átlagkeresete volt a legmagasabb (-1612 Ft) és a kéreskedelemhtn dolgozóké a legalacsonyabb (3383 Ft). Baranya megye lakosságának takarékbetét-állománya 1980. december 31-én 5448 millió forint volt. A betétállomány növekedési üteme az első három évben volt jelentősebb (16-17 százalék), majd az azt követő két évben 8, illetve 6 százalékra lassult. Az előző évekénél mérsékeltebb betétemelkedés mellett az 1980. év végi hitelállomány 19 százalékkal meghaladta az 1979. év végit. Baranya megye kiskereskedelmi forgalma 1980-ban 13,7 milliárd forintot tett ki. Az összforgalom folyóáron számítva 61 százalékkal, összehasonlítható áron 18 százalékkal haladta meg az 1975. évit. A kiskereskedelem eladási forgalma árufőcsoportonként (összehasonlítható áron) az 1980. év az 1975. év százalékában Bolti élelmiszerek 111 Vendéglátás 100 Ruházati cikkek 106 Vegyes iparcikkek 132 Összesen 118 1980. évben 1979-hez képest a bolti élelmiszerek és élvezeti cikkek kivételével a forgalom minden árufőcsoportban csökkent. E csökkenésben jelentős szerepe volt az 1979. év utolsó negyedévében tapasztalt kiemelkedő vásárlási kedvnek, az akkor várt árváltozások miatti elővásárlásoknak, főként a vegyes iparcikkedet érintően. A vendéglátás forgalmának öt év alatti stagnálását a többszöri áremelés mellett döntően az határozta meg, hogy a vendéglátós nem találta meg az új árak mellett a fogyasztók megnyerésének módozatait Az élelmiszer-ellátás a tervidőszak évei alatt jó volt. Tőkehúsból megfelelő volt a kínálat, 1980-ban a lakosság igen jelentős mértékben, 32 százalékkal emelkedett, ezen belül azonban 1980-ban az előző évhez képest 3 százalékkal csökkent. A tartós fogyasztási cikkek közül 1980-ban az 1979. évihez képest jelentősen csökkent a forgalom hűtőszekrényből, tűzhelyből, lemezjátszóból és új személygépkocsiból. Többet adott el a kereskedelem automata mosógépből, motorkerékpárból és színes televízióból. 1980-ban a megye kereskedelmi szálláshelyein megszállt vendégek száma meghaladta a 266 000 főt, ami megközelítően azonos volt az 1975. évi vendégforgalommal. A tervidőszak első három évében a fejlődés jelentős volt, 1979. évben és főleg 1980. évben viszont csökkent a megyében megszállt vendégek száma. 1980-ban az előző évhez viszonyítva 42 000 fővel kevesebben vették igény, be a kereskedelmi szálláshelyeket. Lakásépítés Earanya megyében az V. ötéves terv során felépített 16 729, ezen belül az 1980-ban létesített 3605 lakás egyaránt meghaladta bármely korábbi tervidőszak, illetve esztendő lakásépítési eredményeit. 1980-ban az összes, és ezen belül az állami erőből épített lakásoknak is valamivel kisebb hányada épült Pécsett, mint egy évvel korábban (öszszesen 1825 lakás épült a megyeszékhelyen). 1980-ban Komión épült kiemelkedően sok lakás, de Mohácson is, Szigetváron is jóval több lakást vettek használatba, mint az ötéves tervidőszak éves átlagában. A községekben összesen 799 lakás készült el, kevesebb, mint amennyi az 1976-1980. évek átlaga. A megszűnt lakások száma 1979-hez képest nőtt, 618 lakást bontottak le, közülük 297-et Pécsett. 1980-ban a megye 296 településéből a városok mellett 85 Komló legkorszerűbb gyermekintézménye. Könyvtó ra az egész város lakóit kiszolgálja. község rendelkezett ivóvízhálózattal. Ezzel a községek 29 százalékának biztosított a vezetékes vízellátása. A bekapcsolt lakások év végi állománya az előző évinél 4 százalék, kai, ez öt évvel korábbinál 27 százalékkal több volt. 1980-ban a vízhálózatba bekapcsolt lakások 54 százaléka volt a csatornahálózatba is csatlakoztatva 1975-ten 55 százaléka. A távfűtés és melegvíz-szolgáltatás továbbra is a megye öt városára terjed ki. Baranya megyében a tervidőszak utolsó évében 25 996 távfűtéses lakás volt, melegvíz-szolgáltatásban pedig 23 124 lakás részesük. 1975. évhez képest 65 százalékos, illetve több mint kétszeres a növekedés. Vezetékes gázszolgáltatásban Beesett 26 111 háztartási fogyasztó részesült 1980-ban. Az egy évvel korábbihoz Képest csak kismértékű bővülés tapasztalható, 1975. évhez viszonyítva pedig 16 százalékkal, nőtt c gőzszolgáltatást igényoe vevő iogyasztók száma. Egészségügyi ellátás Az egészségügyi alapeliáiás 1980-bar. 1 felnőtt és 1 gyermekorvosi körzettel gyarapodott, ezzel az előbbiek száma 179-re, az utóbbiaké 55-re emelkedett. Mindkét körzet Pécsett létesült. 1976-1980. evekben a gyógyító-megelőző munkát végző hálózat összesen 7 felnőtt és 17 gyermekorvosi körzettel bővült. A járóbelegek szakellátását 1980-bon a tanácsi intézményekben napi 1759 óra szolgálta, ami 28 órával több mint 1979-bsn volt. Az 1976-1980. években a fejlődés nagyjából egyenletes volt. 1980-ban ' a 'egjelentősebb fejlődés a fekvőbeteg-ellátásban következett be, a 530 ágyas szigetvári elmekorház belépése révén. A létesítmény jelentősége országosan is kiemelkedő. 19!i0-bjn 3873 kórházi és klinikai ágy fogadta a betegeket, 546-tal több, mint 1975-ben. A bővülés túlnyomó többségében a tanács; intézményeket érintette, ezek helyzete lényegesen javult, míg a klinikáké — ez egyébként is nagyobb megterhelés mellett — relatíve rovább romloll. • 1980-ban Baranya megyében 13 924 óvodai férőhely működött. 782-vel több mint 1979- ben. A férőhelyek 61 százaléka a városokban (ezen belül 42 százaléka Pécsett) és 39 százaléka a községekben üzemelt. Az 1979. évhez ké pest az óvodák zsúfoltsága mérséklődött, részben a fejlesztések, részben az érintett korosztályok számának csökkenése révén. Az 1976—1980. években összesen 3464 férőhellyel gyarapodott az óvodai hálót zal. A fejlődés a városokban volt nagyobb mérvű, amelyet az óvodák magasabb kihasználtsága indokolt. Az általános iskolai hálózat 1980- ban új építés révén 42 osztályteremmel gyarapodott, ebből 24-et Pécsett adtak át a Nevelési Központban. A párl’.uzamos megszűnések miatt azonban a megyében összesen csak 23-mal növekedett a tón - termek száma. Ugyanez magyarázza, hogy a számottevő fejlesztések mellett az ót év alatti fejlődés is csak 43 tanlerembővüiéssel járt együtt. A számszerű gyarapodás a városokban mutatható ki. Az V. ötéves tervidőszak éveioen a középiskolai hálózat új létesítménnyel nem bővült, átalakítások révén viszont 1975-höz képest 11-gyei növekedett 3 taníeimek száma. A tanulólétszám öt év alatt 9 százalékkal csökkent (ezen belül Pécsett 7 szó zolékkal), a középiskolai osztálytermi ellátottság tehát javult. Az 1976—1980. évek között megközelítően 700 középiskolai kollégiumi férőhely létesült, de o nagyszámú megszűnések révén az 1980 81. tanév eleji állomány alig 100-zal haladta meg az öt évvel korábba. HÉTVÉGE 3.
