Dunántúli Napló, 1981. március (38. évfolyam, 59-89. szám)

1981-03-06 / 64. szám

1981. március 6., péntek Dunántúlt napló 5 Ülést tartott a KISZ Baranya m.-i Bizottsága Vita az 1981. évi megyei küldött­­gyűlés előzetes jelentéséről Ülést tartott tegnap délelőtt a KISZ Baranya megyei Bizott­sága. Dr. Varga Sabján László első titkár elnökletével a testület megvitatta az 1981. évi megyei küldöttgyűlés előzetes jelentésére és szóbeli beszámolójára előterjesztett javas­latot. A KISZ-bizottság ülésén részt vett Lukács János, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára. A KISZ megyei Bizottsága előzetes jelentése a KISZ IX. kongresszusa határozatainak tükrében összehasonlító ada­tokkal és következtetésekkel ad számot az 1978. évi küldöttgyű­lés óta végzett munkáról, az éves akcióprogramok teljesíté­séről, amelynek fő tartalma a .Hatékony minőségi munkáért, az edzett és művelt ifjúságért” program volt. Az előzetes jelentés terveze­te megállapítja, hogy Baranya ifjúságának döntő többsége be. csülettel teljesítette hivatásá­ból, munkaköri kötelezettségei­ből ráháruló feladatokat. A KISZ-szervezetek az elmúlt idő­szakban legfontosabb felada­tuknak tekintették az V. ötéves terv megyei és helyi célkitűzé­sei megvalósításának segíté­sét. Baranya KISZ-es fiataljai az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságától kapott megbízatá­sokat (a MÉV V. üzemének be­ruházása feletti védnökség, a Mecseki Szénbányák rekonstruk­ciójából vállalt munka, a So­­piana Gépgyár szakember-után­pótlása, a BÉV KISZ-eseinek vállalása, a lakások határidőre történő átadása, a szakosított állattenyésztő telepek hozamai­nak növelése és egyéb prog­ramvédnökségek). Teljesítették megbízatásukat azok a bara­nyai fiatalok is, akik a paksi atomerőmű illetve az uszty­­ilimszki Cellulóz Kombinát épít­kezésénél dolgoztak. A jelentéstervezet foglalkozik a tanulmányi mozgalmak és versenyek, a KISZ közművelődé­si tevékenységével és politikai nevelőmunkájának eredményei­vel és hiányosságaival, a fiata­lok közéleti szerepével, a KISZ érdekképviseleti és érdekvé­delmi munkájával, a sport és a turizmus fejlesztésének kérdé­seivel. A statisztikai adatokból az is kitűnik, hogy az elmúlt években Baranya megyében a KISZ taglétszáma is növekedett (leginkább a munkásfiatalok és szakmunkástanulók körében); 1981-ben a taglétszám megha­ladja a 35 000-et, s ez mintegy 3000 fővel több mint 1976-ban volt. A jelentéstervezet vitájában felszólalt Lukács János, az MSZMP Baranya megyei Bizott­ságának első titkára is, hogy — mint mondotta - segítséget és tanácsot adjon a munka ér­tékeléséhez, a küldöttgyűlés előkészítésére. Hangsúlyozta, hogy a KISZ politikai szerviét, éppen ezért helyes, ha a kül­döttgyűlés és a megyei KISZ- bizottság beszámolója foglal­kozik mindazokkal a politikai célkitűzésekkel, amelyek társa­dalmunkat ma jellemzik. A KISZ bátran és felelősséggel mondjon véleményt országunk, megyénk politikai, gazdasági viszonyairól, eredményeinkről, az ifjúság helyzetéről és politikai arculatáról. Ugyanakkor azt is világosan kell látnia minden fiatalnak, hogy társadalmi elő­rehaladásunk az anyagi ala­pok megteremtésétől függ. A megyei KISZ-bizottság je­lentéstervezetét megvitatják a városi-járási küldöttgyűlések, s ezeken a fórumokon leszűrt ta. pasztalatokkal, javaslatokkal kiegészítve kerül majd a KISZ megyei küldöttgyűlése elé. D. I. Jogerős ítélet a sétatéri galeri iigyéiieii Az elmúlt év október 20-án hírt adtunk arról, hogy a Pécsi Városi Bíróság dr. Wágner Ernő vezette tanácsa első fokon el­ítélte azt a tizenegy embert, akiket összefoglaló néven csak úgy ismertek városszerte, mint a sétatéri galerit. A vádlottak és védőik az ítélethozatal után fellebbeztek. Az elmúlt napokban jogerő­re emelkedett az ítélet: a Pécsi Megyei Bíróságon megtartott tárgyaláson dr. Csatlós Loránd fellebbviteli tanácsa végérvé­nyesen döntött a sétatéri gale­ri sorsáról. A korábban hozott ítélet im­már jogerős, és a következő? Molnár László (Lisztes) 11 évi fegyházbüntetés, Brunner Ist­ván (Colos) 10 évi fegyházbün­tetés, Kondricz Ferenc (Göndör) 9 évi fegyházbüntetés, Varga Csaba 5 év 6 hónapi fegyház­büntetés, a fiatalkorú T. Nán­dor (Göndör) 3 évi szabadság­­vesztés, Nemes János (Szőke) 2 év 6 hónapi börtönbüntetés, a fiatalkorú B. Sándor (Kis­beás) 3 évi .és hat hónapi sza­badságvesztés, a fiatalkorú K. Sándor (Talpas) 3 évi szabad­ságvesztés, Sasvári András (Sa­si) 7 évi fegyházbüntetés, Cse­peli Sándor 1 évi és 6 hónapi börtönbüntetés, Szabó János (Tarzan) 4 évi fegyházbüntetés. Emlékeztetőül néhány adat az elkövetőkről és cselekmé­nyeikről. Volt közöttük olyan is. aki rendesen dolgozott, ám olyan is, akinek nem volt mun­kaviszonya. Mielőtt sétatéri ga­lerivé szerveződtek volna, leg­többjük már előtte is követett el hasonló dolgokat; de miután e néven váltak ismertté, most csak a sétatéren 1980 márciu­sától elkövetett bűncselekmé­nyeikből említenénk néhányat. A helyszínen sétáló, vagy a pá­don üldögélő gyanútlan embe­reket támadtak meg és vertek meg minden ok nélkül; bántal­mazták azokat, akikről „úgy gondolták", homoszexuálisak; volt olyan ember is, akit az esz­méletlenségig vertek, vagy aki­nek az orrcsontja betörött; a járókelőket nemcsak verték, hanem rugdosták is, sőt, arra is volt példa, hogy egy jugo­szláv állampolgártól elrabolták táskáját. Tetteik között nem csupán testi sértés szerepelt, de cso­portosan elkövetett garázdaság, bűnszövetségben és csoporto­san elkövetett rablás is. S végezetül idézünk az ítélet indoklásából: „A szervezett el­követés társadalmi veszélyessé­ge kiemelkedően magasfokú. Huzamos időn keresztül garáz­dálkodtak, magatartásuk alkal­mas volt arra, hogy megrendít­sék az állampolgároknak a köz­rendbe, közbiztonságba vetett bizalmát. Különösen arra fi­gyelemmel, hogy az adatok szerint mind helyileg, mind or­szágosan ugrásszerűen megnö­vekedett a rablások számará­nya, cselekményeiket esetenként a rablás végrehajtásához szüksé­ges erőszakot meghaladóan rendkívül durván, kifejezetten szadista hajlamokat kiélve kö­vették el úgy, hogy néhány sér­tett hetekre munkaképtelenné vált, s mindezeket fiatalkorúak bevonásával, melynek rendkívü­li romboló ereje súlyos kihatás­sal lesz azok jövőbeni fejlődé­sére.” Dücső Csilla M agyar-j ugoszláv népfrontkapcsolatok Növény­védelmi napok Pénteken Cserkúton, a növényvé­dő állomás székházában, előadások­kal és vitával folytatódtak a XIX. növényvédelmi és agrokémiai na­pok. Dr. Szűcs Károlynak, a Baranya megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás igazgatójának elnöki meg­nyitója után dr. Hegyi Géza kan­didátus, a NAA agrokémiai főmérnö­ke ,,A mésztrágyázás helyzete Bara­nya megyében“ címmel tartott vita­indító előadást. Schneider Béla, a Bőlyi Mezőgazdasági Kombinát da­­nitzpusztai szakszolgálati állomásá­nak igazgatója a talajvizsgálatok 1981. évi rendszerét ismertette. Ezután hozzászólások következtek, délután befejeződött a kétnapos tanácskozás. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vál­lalat pécsi ,,Hunyadi János" köny­vesboltja mezőgazdasági szakkönyv­kiállítást és vásárt rendezett a hely­színen, szép sikerrel. Ezzel az eseménnyel zárultak Ba­ranyában a mezőgazdasági könyv­hónap rendezvényei. Tegnap délután Baranyá­ba érkezett a Jugoszláv Dol­gozó Nép Szocialista Szövet­ségi Választmányának kül­döttsége István Rajcsán, a JDNSZSZ Választmánya El- i ökségének tagja és titkára vezetésével. A delegáció tag­ja Tausz Imre, a Dolgozó Nép Szocialista Szövetsége Eszék Területi Konferenciá­jának elnöke, Aleksandar Mladenovics, a JDNSZSZ Vá­lasztmánya külügyi bizottsá­gának munkatársa és La­­diszlav Logozar, Jugoszlávia, budapesti nagykövetsjégének első titkára. A küldöttséget a határállomáson Krasznai An­tal, a Hazafias Népfront Ba­ranya megyei Bizottságának titkára fogadta. A jugoszláv küldöttség pén. teken a magyar és jugoszláv népfrontmozgalom kapcsola­tainak fejlesztéséről folytat tárgyalásokat Pécsett, a Ha­zafias Népfront képviselőivel: dr. Sütő Gyulával, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nemzetközi osztályának ve­zetőjével, az Országos Béke­tanács titkárával, Dinnyés Ignáccal, a nemzetközi osz­tály munkatársával és Krasz­nai Antallal, a megyei nép­frontbizottság titkárával. Haumann Péter Pécsett Szókratész védő­­beszéde a Nádor kávéházban A Nádor Szálloda és a TIT Baranya megyei szervezetének rendezésében a Nádor kávéházban tegnap délután Hau­mann Péter Platán: Szókratész védöbeszéde című művé­ből készült önálló műsorát mutatta be.- A Szókratész védőbeszéde volt az első nagy sikere Buda­pesten, miután elszerződött Pécsről. Véletlen, hogy ezzel tér vissza? — kérdeztük a jeles művésztől, miután sikerült ki­szabadulnia a régi ismerősök gyűrűjéből.- Jócskán túl vagyok a két­­századik előadáson,' de még mindig találok benne színészi­­leg megoldandó részt, s még mindig rácsodálkozom Platón egy-egy gondolatára. Vagy azért, mert még mindig aktuá­lis, vagy azért, mert újra aktuá­lis. Ezért játszom szívesen, s így nem véletlen, hogy ezzel jöt­tem a Nádor kávéházba.- Ez a nagy siker sem tar­totta az akkor 25. Színháznak nevezett társulatnál. . .- Igen. úgy szabadultam el a 25.-től. Úgy gondolom - saj­nos — be is vált az akkori ér­zésem, már ami azt a színházat illeti. Sokáig azt hittem, hogy szeretem a modernt, de aztán sok fakszni kezdett kialakulni ott. Én meg egyre inkább von­zódtam a hagyományos, a rea­lista színházhoz. Gyakran több tisztességet érzek egy Molnár Ferencben, mint a ködös pa­rabolákban, hiszen még annyi kibontatlan, dolog van egy em­ber sorsában is ... Annyira kel­lene figyelni az egyes em­bert ... S a jó realista darab erre ad lehetőséget. Két vagy három írás jelent meg a Ma­dách színházi öltöztető című darabról. Persze a kritikusok elmarasztalják a darabot, de én szeretem, mert éppen ezekre az emberi vizsgálódásokra ad alkalmat...- S egy parabolisztikus drá­ma nem?- Mindén szakmában, min­den területen egyre mélyebb­re ássa magát a vizsgálódó, egyre szűkebb területet mond­hat magáénak. S ha ez így van, akkor ezt a szűk területet kell alaposan feltárni. Azt hi­szem, vallom, ez alól a színház sem kivétel. A nagy parabolá­kat nem szeretem, számomra nem tudják megmagyarázni, megértetni ezt a nagyon bonyo­lult, sokszor nagyon félelmetes világot. Csak növelik tanácsta­lanságomat, s nem igazítanak el. -A Szókratész! éppen azért szeretem, mert segít ebben. A realista színháznak nincs nagy divatja a kritikában, de erre azt szoktam mondani; egy or­szág, egy város nem lehet meg színház nélkül, kritika nélkül még elképzelhető. Persze ez­zel nem azt mondom, hogy nem figyelek a kritikára. Még a gyalázkodókra is, hiszen vé­gül is ember vagyok, kiváncsi, egyúttal kétséggel figyelem sa­ját munkámat is . . . — A régebben pécsiek emlé­keznek a pécsi Haumannra, a fiatalabbak a sikeres, népszerű fővárosi színészt látják majd, akit elkényeztetnek a tv-ben, a színházban, a Hímnél... — Ott nem annyira, évek óta nem hívnak a filmgyárba. Engem nem zavar, ha nekik nem hiányzók. A tv nagyon so­kat számít. . . — .. . legutóbbi nagy sikere a szilveszteri műsor Három nő­vér paródiája .. ■ — . . . hát igen, lehet, hogy az utókornak ez marad meg belőlem, meg a Sellő a pecsét­gyűrűn című film. A Szókratész védőbeszédét ugyanis letörölték a tv-ben. A sors iróniája, hogy egy értekezletet vettek a helyé­be, de a felszólalók hangja mögül előtűnik Platáné ... A szelleme azért még kísért, még a tv-ben is. Hat óra, az idő szorít, né­hány perc és Haumann Péter megjelenik az irodalmi kávé­ház dobogóján. Újabb néhány perc múlva az ügyeletes cukros­néni is abbahagyja a celofán­zacskó csörgetését. Győz Platón. Győz Haumann Péter. (bodó) Lapszemle írások- nőkről A magyar nyelvű szovjet la­pokat áttekintve elsősorban azokra az írásokra illik most felhívni a figyelmet, melyek a nemzetközi nőnap alkalmából — a nőknek, a nőkről szólnak. A LÁNYOK, ASSZONYOK a nőnapot két, 1978. március 8- án született kislány - a magyar Kati és az orosz Natasa - „pár­huzamos életrajzával" köszön­ti. A lap beszámol arról is, hogy a moszkvai olimpiai falu csak néhány hétig maradt la­kók nélkül, mert az elmúlt év őszén tizennégyezren költöztek a minden igényt kielégítő la­kásokba. A Lakásavatás című riport jelképesen „az új olim­pikonok honfoglalását" mutat­ja be. A FÁKLYA című lapban a nőnaipi Írások sorában az egyik legérdekesebb a tambovi lá­nyokról, asszonyokról szól. Tam­bov közmondásosan elmaradott, unalmas hely volt a szocialista forradalom győzelme előtt, mo pedig fejlett város, ahol a női sorsok is újszerűek. Nem először ír a lap Zinaida Kuricináról, a nagyszerű ejtőernyős lányról. Megtudhatjuk, hogy életben­­maradása, sőt az, hogy sportol­hat, a szovjet orvostudomány­nak, Kuricina akaraterejének köszönhető. A róla szóló riport megismerteti az olvasókat a sportolóknak, az ejtőernyős élet szerelmeseinek munkájával is. Vjacseszlav Zajcev, a neves szovjet divatkonstruktőr köszön­ti a lapban a magyar nőket, divatképeket is küld számuk­ra — a nőnap alkalmából. A SZOVJET IRODALOM Líra rovatában Larisza Vasziljevá­­nak, a fiatal szovjet költőnem­zedék tagjának versei olvas­hatók. . Költeményei sajátos, szenvedélyes monologók, ame­lyekben a kor lényeges kérdése­it, gondjait fogalmazza meg. Nem feledkeznek meg a ma­gyar nyelvű szovjet lapok a Bartók-évfordulóról sem, ezzel kapcsolatban is több írás ol­vasható. A Lányok, asszonyok arról tudósít, hogy a zeneszerző születésének 100, évfordulója tiszteletére a moszkvai Nagy­színház bemutatja A kékszakál­lú herceg vára című operát. Az előkészületekről nyilatkoznak a lapban az előadás szereplői. A Szovjet Irodalom a Bartók Bé­la emlékezete című rovatában szovjet zeneművészek nyilatko­zatait és műhelybeszélgetése­ket olvashatunk. Közlik Breuer János tanulmányát Bartók és a szovjet zenekultúra kapcsola­táról, egy áttekintő írást Gali­na Cselombiiykótól Bartók-ba­­let ek a szovjet színpadokon címmel. Végezetül néhány magyar vo­natkozású Írásra hívjuk fel az érdeklődők figyelmét. A Szov­jetunió című lapban egy sokat ígérő építési eljárás átvételé­ről tájékoztat a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat és a Tambovi Házépítő Kombinát együttműködéséről szóló beszá­moló. Ugyancsak itt található egy beszélgetés Voksán József­iéi, a Pedagógusok Szakszer­vezete titkárával. Érdekes riport­ban számolnak be a budapes­ti Szovjet Tudomány és Kultúra Háza tevékenységéről. A ma­gyar internacionalisták szovjet­­unióbeli tevékenységéről sokat hallottunk, ám arról, hogy a Magyar Tanácsköztársaság megsegítésére 1919. március 29-én megalakult az I. nemzet­közi orosz zászlóalj, már keve­sebbet. A magyar kommün orosz katonáinak történetét ele. veníti fel a Lányok, asszonyok egyik riportja. M. E.

Next

/
Thumbnails
Contents