Dunántúli Napló, 1981. március (38. évfolyam, 59-89. szám)
1981-03-06 / 64. szám
6 Dunántúli napló 1981. március 6., péntek ______ Közgazdasági étet -^1111 Toliseprű Beruházásszűkében 'v A beruházás- és hitelpolitikai szekcióban igen sokoldalú és szerteágazó problémavizsgálat folyt. A felvetések és a kibontakozott vita középpontjában olyan kérdések álltak, amelyekre a jelenlegi és a közeljövőben várható körülményekhez való igazodás receptje lehetett a válasz. Egyáltalán nem volt meglepő, hogy számos kérdés a beruházáspolitikához kapcsolódó területekkel foglalkozott, így például az árkérdés, a gazdasági verseny, a kisvállalatok fejlődése stb. A szekció munkájában nagy hangsúlyt kapott a racionális és takarékos eszközgazdálkodás követelménye. A korábbi években, a viszonylag bőséges beruházási lehetőségek időszakában . az állóeszközállomány dinamikus növekedése ment végbe, de a lekötött eszközök hatékony és gazdaságos felhasználására szorító gazdasági érdekeltség igen mérsékelt volt. A valós hatékonysági követelmény vállalásának az eszközök működtetőjénél, a beruházási pénz igénybe vevőjénél kellene rögződnie, eltérően a mai gyakorlattól. A versenyárrendszer hatókörének további kiterjesztése elemi erővel megköveteli, hogy a lekötött eszközök‘kihasználása fokozódjék, a beruházás kivitelezési költsége és ideje csökkenjen. Hosszabb távon tarthatatlan ellentmondást okozhat, hogy az előállított termékekkel szemben a világpiacot (azaz a minőséget, takarékos anyagfelhasználást, munkaerő-kihasználást, magasfokú eszközhasznosítást) állítjuk mérceként, de a beruházások kivitelezésében pazarolunk a ráfordítással, idővel; kockáztatjuk a hazai gazdasági avulást. Az építőiparban is bevezetendő versenyárrendszer ki kell hogy kényszerítse a beruházás-kivitelezés e neuralgikus pontján a szervezettségi, hatékonysági, minőségi tartalékok feltárását. Az árrendszer korszerűsítése kapcsán figyelmet kapott az a követelmény is, hogy ha az árfunkció kibontakoztatása során fokozódik az ár jövedelemelosztó és újraelosztó szerepe, akkor ennek szerepet kell kapnia a beruházási irányok körüli választásban is. A beruházások finanszírozásában’ a jövőben olyan formák jelentőségét kellene fokozni, amelyek erősítik a vállalatok hosszabb távú finanszírozási pozícióját. A beruházási bankhitel visszafizetési kezdőpontjának a vállalatok számára kedvező módosítása mellett növelni kellene az alapjuttatáshoz hasonló finanszírozási típusok szerepét, elsősorban azért, mert a vállalatok a perspektivikus gazdálkodási biztonsághoz igénylik a vissza nem fizetendő, csupán kamatszerű jövedelem fizetésére kötelező forrásjuttatást. A jelenlegi időszak szűkös beruházási lehetőségeivel összhangban vetődött fel olyan mérsékelt ráfordílásigényű beruházások célszerűségének kérdése, amelyek az össztársadalmi eszközhasznositás hatékonyságát fokozhatják. Így történt említés a kisvállalatok fejlesztésének kérdéséről, ami egyaránt felveti állami alapjuttatás szükségességét, e területek megkülönböztetését a hitelezésben, sőt a magánmegtakaritások bevonását is. Felvetődött a rendelkezésünkre álló nyersanyagok minél fokozottabb feldolgozásának, a melléktermékek hasznosításának szükségessége. Az intenzív fejlődésre való áttérés egyik feltételeként fogalmazódott meg a korszerűsítő gépcserék széles körű szorgalmazása. Vissza-visszatérő igényként és követelményként került említésre az a tartalék, amelynek kiaknázása még forrásokat sem Igényel: a termelés valamennyi mozzanatának szervezettsége, a szervezési kultúra nívójának határozott emelése. Dr. Belyácz Iván Miről volt szó Salgótarjánlian? Névböngészés-------------------------------------------------* ---------------------------------------------------A z idén Salgótarjánban tartották hagyományos évi találkozójukat a Magyar Közgazdasági Társaságba tömörült fiatal közgazdászok. A találkozón országos szaktekintélyek szóltak a hatodik ötéves terv feladatairól és annak vállalati összefüggéseiről. A vitára szekcióüléseken került sor, itt többek között szó esett a vállalati árpolitikáról, a beruházásokról és a hitelpolitikáról, a vállalati önállóság és az ágazati-területi irányítás kapcsolatáról, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar gazdálkodásáról. A találkozón ott voltak a társasán Baranya megyei szervezetének fiatal küldöttei is, akiket arra kértünk, számoljanak be a szekcióüléseken hallottakról. Cikkeink szerzői a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának oktatói. Az árszekcióban a kérdések többségét az 1980 januári árpolitikai intézkedéseket követő helyzettel kapcsolatban tették fel a kérdezők a szekció vezetőjének és egy kicsit egymásnak is. A vita során kitűnt, még bizonyos idő kell, hogy a gazdasági egységek megtanuljanak élni az egyes területeken kapott nagyobb árképzési — tehát nemcsak az áremelési — lehetőségekkel. Egy orvosi műszereket is gyártó vállalat közgazdásza kifejtette, hogy néhány termékük, nél a jövőben sem tudják az indokolt áremelést elérni. A szekcióvezető válaszából kiderült, hogy félelme alaptalan, az árszabályozók ezt lehetővé teszik. Az ellenpélda egyes kereskedelmi vállalatok olyan áremeléséből származó, indokolatlanul nagy nyereségtöbblete, amely mögött semmiféle többletszolgáltatás nem áll. A tisztességtelen haszon miatti szankcióktól való nem is indokolatlan félelem is részben oka az elmúlt év minden eddigieket felülmúló árkedvezményakcióinak. Bár a fogyasztók összessége így tulajdonképpen visszakap pénzéből, az egyes háztartásoknál azonban ez nagyon egyenlőtlenül oszlik meg. Kritikaként hangzott el, hogy nem átgondolt döntés a havonkénti filléres áremelések sorozata ugyanazon terméknél. Célszerűbb lenne a kisebb áringadozásokat a nagykereskedelemnek ártervezéssel kiküszöbölni. A szekcióvezető szerint intézkedések várhatók az árváltoztatások minimális szintjének meghatározására. A beszélgetés során számos kérdésben egyetértés született a résztvevők között, két területen azonban nem si-Szabadabb kéz az árképzésben került a véleménykülönbségeket teljes mértékben eloszlatni. Az egyik: ki vizsgálja elsősorban az árak jövőbeni alakulását? Az Országos Anyag- és Árhivatal, vagy a termelésben, forgalmazásban közvetlenül érdekeltek? A szekcióvezető a hivatal képviseletében érvelt: ha a termelés-forgalmazás szabadabb kezet kap az árképzésben, létérdeke a ki>l- és belpiaci árak figyelése, előrebecslése. A másik oldal véleménye: a hivatalt többek között ezért hozták létre. A másik kérdéscsoport a fogyasztói árindex képzésének módszertani kérdéseire és hibahatárára vonatkozott. A szekció vezetője részletes ismertetést adott a minta alapján történő fogyasztói árindex képzésének módszertani problémáiról, a reprezentatív minta évről évre történő karbantartásáról. Kifejtette, hogy e fontos mutató képzése hatékony módszerrel, jelentéktelen hibahatárral történik. A vita során felmerült, hogy az utóbbi évek jelentős mértékű árváltozásait a mutatószóm kialakításánál úgy kellene figyelembe venni, hogy a bázisidőszak fogyasztási struktúrája nagyobb szerepet kapjon. A megemelkedett árutermék esetleges kisebb fogyasztása a relatíve drágább terméket kisebb súllyal szerepelteti. Ezért többféle lehetséges árindexet kellene egymást kiegészítve elemezni egy köztes mutató egyedüli alkalmazása helyett. Köztük a különbség bár nem lenne nagy, mégis felhívná a figyelmet a mutatószám becsléses eredetére. Dr. Herman Sándor ★ " — -----9!---------------Vélemények az új iparirányításról A kormányzati és területi vállalatirányítás kérdéseivel foglalkozó szekcióülésen a vita döntően három kérdésre koncentrálódott. O A legnagyobb érdeklődést a kormányzati iparirányítás átszervezése váltotta ki. Az ülés résztvevői egyetértettek abban, hogy régóta esedékes lépés volt az iparirányítás jellegének megváltoztatása: az Ipari Minisztérium ugyanis az elképzelések szerint elsősorban funkcionális irányító szerv lesz, még ha ágazati irányító tevékenységet is fog folytatni. Alapvető feladata szerint stratégiai orientációjú, az iparpolitika kialakításáért felelős szerv. A vitatott kérdések ezzel kapcsolatban meglehetősen sokrétűek voltak. Elsősorban is kételyek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy az Ipari Minisztérium képes lesz egyszerre több funkciónak magas szinten meg. felelni: egyetértés alakult ki abban, hogy ennek eldöntéséhez legalábbis bizonyos átmeneti időszakra lesz szükség. Nem látszik jelen pillanatban világosan, hogy milyen viszony alakul ki a minisztérium funkcionális és ágazati láncai között; teljesen homályos e pillanatban, hogy a minisztérium funkcionális szervei és funkcionális irányító szervek (Pénzügyminisztérium, Országos Anyag-és Árhivatal, MNB stb.) közötti kapcsolat terén mi várható. Ehhez kapcsolódik, de teljesen külön kérdés, hogy a vállalati gyakorlatbán e szervek viszonya miként jelenik majd meg. Q A vélemények másik nagy érintkezési felülete a vállalati szerkezet témaköréhez köthető. A szekcióülés lényegében egyetértésre jutott a vállalati szerkezet decentralizálásának szükségességét illetően, bizonyos kételyek azonban megfogalmazódtak, elsősorban a végrehajtás megalapozottságát és ütemét illetően. Erőteljes vita bontakozott ki a tröszti és a vállalati önállóság kérdésében; e téren tapasztalt kollégáink nagyon kedvezőtlenül ítélték meg a tröszti és nagyvállalati belső viszonyokat, és nagy hangsúlyt helyeztek a vállalatirányítás belső struktúrájának forradalmi átalakítására. o A harmadik vitatott kérdés a Magyar Kereskedelmi Kamara új szerepkörének értékelése volt. A kamara új formájában elsősorban a vállalatok érdekegyeztető és érdekképviseleti szerve lesz. Ennek megvalósíthatóságát a résztvevők erősen vitatták — különösen olyan pontokban, mint például az alternatív iparpolitikai koncepció kidolgozásának kérdése. Dr. Fojtik János Kulcsszerepben az élelmiszergazdaság Az élelmiszergazdaságnak a VI. ötéves tervben fokozott mértékben kell kielégítenie mind a hazai szükségleteket, mind a külföldi piac igényeit. A szűkös fejlesztési lehetőségek között fel kell karolnunk minden kezdeményezést, gondolatot, amely segítheti céljaink elérését. Az egyik legizgalmasabb kérdés: a külgazdasági egyensúlyi helyzet alakulása, ezen belül az élelmiszergazdaság szerepe az egyensúly megteremtésében. Egyebek mellett elhangzott, a devizakitermelés mutatója a búzánál és kukoricánál a legjobb, kedvező még a sertés vonatkozásában, ugyanakkor a szarvasmarha- és baromfi devizakitermelése drágább a kívánatosnál. A devizatömeg mellett egyre jobban előtérbe keiül a kitermelés hatékonysága, amelyre fel kell készülnie az üzemeknek. , Az élelmiszergazdaság speciális helyzetben van, mert nem tudja továbbhárítani a költségnövekedést. Javaslatként hangzott el, ha az energiaköltségek növekedését továbbra is beqyű. rűztetjük a gazdaságokhoz, legalább a gép és műtrágya bekerülési értékét stabilizáljuk! A vita itt kiszélesedett, bekapcsolva a támogatási rendszert, az ipari eszközök technikai és árszínvonalát, valamint a háttéripar-hiány feszítő problémáit. A magyar élelmiszergazdaságnak olyan piacon kell versenyképesnek lennie, ahol például Dánia termékei vannak magas szintű ipari háttérrel és közel 50 százalékos (átlagos) támogatással H A VI. ötéves tervben a gépberuházás terén elsősorban arra kell figyelnünk, hogy olyan kapacitású betakarító gépeket importáljunk, amelyek képesek a hazai hozamszinttel megbirkózni, még akkor is, ha ezek nyugati importot kívánnak. A beruházások másik fontos területe a tárolók építése. A rendelkezésre álló jelentős forrást célszerű lenne decentralizálva a mezőgazdasági üzemeknek adni. Az üzemek ezeket a forrásokat saját lehetőségeiket kihasználva konvertálható tárolótérrel hasznosítják. (Például az egyesülések következtében jelentős kihasználatlan épületállomány rekonstrukciós jellegű felújításával). A gazdaságok pályázatok alapján kapják meg az összegeket, a pályázatokban a felhasználás alternatívái is szerepelnek! Az új gazdasági környezethez alkalmazkodva a decentralizálást elsőként az élelmiszeriparban. kezdték el. A szekció résztvevői sokoldalúan bemutatták a tröszti szervezet árnyoldalait. Ugyanakkor rámutattak, hogy minden esetet külön kell vizsgálni. Általában szükséges az élelmiszeriparban is a kis- és középüzemeknek meg. felelő súlyt adni, ugyanakkor fokozottan figyelni kell a.trösztök felbontásánál az előkészítésre, hogy az önállósodó üzemek ne kapjanak erőforrásaikhoz mérten magas terheket. Javaslatot tett a szekció, hogy a KISZ Központi Bizottsága vizsgálja meg a fiatal agrárközgazdászok helyzetét, beilleszkedési problémáit. Kevés a szakirányú képzettséggel rendelkező vezető a gazdaságokban, mégsem ismerték fel sok helyen a közgazdászok szükségességét, szerepét, elhelyezkedésüket az üzemi struktúrában. Dr_ Herich György Régi irodalmunk nagy értéke a Margit-legenda, ez az első középkori magyar nyelvű mű, amelyet Ráskai Lea Nyulakszigeti apáca másolt le az utókor számára. Ebben a kolostori életet reálisan bemutató műben olvastuk: ,,Mikoron szent Margit asszony egy napon szokás szerént az mosdóviznek moslékát akarná kivinni az refektóriumból (ebédlőből), de nem viheté el az víznek sokaságáért, híva hozzá egy sorort (nővért), hogy segéllene neki, soror Csengét, Bodoldi ispánnak lejányát. . ." Mindezt azért idéztük, mert a Dunántúli Napló február 27-i számában közzétett születési anyakönyvi hírek között az egyik szülő Csenge nevet adott leánygyermekének. A választás alapja lehetett a február 4-i névnap közelsége, de talán inkább a régi magyar keresztnév iránti szeretet és minden bizonnyal a névnek kellemes zenei hangzása (cseng-bong). Adataink vannak arra, hogy a XIII. századtól kezdve a Csenge, Csengő személynévként máskor is előfordult. Mostani fölújítására azért is szükség volt, mert ősrégi neveink egyike éledt föl benne. » A Csenge név azonban nincs egyedül a szép nevek listáján. Az említett közleményben két Viola keresztnevet is találtunk. E régi magyar női név latin eredetű, s ibolyát jelent. Nagy reneszánsz költőnk, Balassi Bálint írja: ..Gyönyerü szép kis vidám!” Ekkor még a viola nem azt a sárgásbarna, illatos kerti növényt (Cheiranthus cheiri) jelentette mint ma, hanem az ibolyának volt a neve (Viola odorata). Ekként veszi versbe Csokonai is ezt az árva, erdei, réti jelzővel ellátott szerény virágot: Mosolygott mindenütt a réti viola De reá csak ledér pillangó szárnyaló. Meg kell jegyeznünk, hogy az Ibolyák és Violák éppúgy édestestvérek, mint a Margit (jelentése: gyöngy) és a Gyöngyi, vagy a Györgyi és a Georgina, akik szintén szerepelnek a februári születettek között. Azt hinné az ember, hogy a Viola, Ibolya nevet csak kék szemű hölgyeink birtokolhatják, hisz Tompa Mihály ekként köszönti a tavasz hírnökét: Ki megnyitod kelyhed mosolygva, kéken: Légy üdvöz, kedves ibolya! E két név használata nincs összefüggésben a kék szemszínnel, hanem csak a szeretett nő kedveskedő megszólítására szolgált. Balassi Júliája nem kék, hanem fekete szemű volt. Erről tanúskodik a Hogy Júliára találó című versnek rövidítésekkel a verssorkezdő betűkben elrejtett közlése: EKÉT ÉG FK SZEIT - - Ekként égeti fekete szemeit. És valóban, Júlia „szemütdek fekete széné" ' is megigézi a költőt. Vörösmarty véleménye egyezik Balassiéval: Pillants egyet, édes rózsám, Fekete szemű violám! Hadd említsük meg a nemrégen születettek között talált egyetlen Imolát, amelynek dallamossága hasonló az Ibolya, Viola zeneiségéhez. E névről a Ladó János-féle utónévkönyv megjegyzi: ,,A szerény virágú imola növény nevéből utónevet először valószínűleg Jókai Mór alkotott Bálványosvár című művében." Az ugyanilyen nevű olasz városnév csak véletlen egyezés. A már említeti névlistán az Eszter név vezet, amely valószínűleg perzsa eredetű név, s jelentése: csillag, bájos fiatal leány. A sok Eszternek riválisa a születettek névsorának végén szereplő Csilla, Vörösmarty alkotása. A Csilla mellett a Csillag nevet is lehetne anyakönyveztetni. Hogy e névnek mégsincs keletje, talán az az oka, hogy a férfiak a vonzó egyéniségű nők megszólítására gyakran mondogatják a Csillagomat - főleg, ha nincs ott a feleségük. Tóth István PÉCS SZÜLETTEK: Farkas Zsolt, Gyenis Nóra, Burján Renátó, Kotvász Judit, Grosch Bernadett, Szabadi Gergely, Bodovics Eszter, Apari Richard, Rákos Borbála, Páva Gábor, Rajna Vanda, Mayer György, Nagy György, Tóth Éva, Tormási Balázs, Nagy Andrea, Gelencsér Viktória, Sashalmi Andrea, Kárász Zsolt, Kalász László, Jagodics Bernadett, Ludwig Károly, Nagy Lajos, Kozma, Ildikó, Nagy Zoltán, Varga Zita, Kálmán László, Kovács Ibolya, Freund Richárd, Huber Tamás, Földi László, Kovács Nóra, Futó Noémi, Williams Christopher, Bayer Gábor. Horváth Emese, Papp Jenő, Bagi Éva, Fábrik Szilvia, Kovács Ákos, Orsós Annamária, Becker Csilla, Hopp István, Harmat István, Getta Mónika, Vincze Bálint, Dobos Agnes. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Csordás Zoltán és Bedő Valéria, Hajdú Csaba és Vajda Edit, Fucskár János és Garamvölgyi Judit, Nánási Gyula és Szekszárdi Judit, dr. Szalmásy Miklós és Tihanyi Klára, Horváth Sándor és Sztankováczky Mária, Hegédüs Tibor és Schmidt Mária, Szöllösi Árpád és Herman Mária, Várnai László és Gerner Edit, Szuhán István és Forró Éva, .Schukmann Zoltán és Jahn Ildikó, Varga László és Kertész Laura. MEGHALTAK: Horváth Jolán, Bánfai Adámné Blézer Teréz, Szederkényi Ödönné Vorajti Ilona, Fajcsi János, Balázs József, Dallos Istvánná Hajnal Piroska, Bencze Nándorné Mittinger Anna, Ruff Jánosné Grosch Mária, Radics József, Szegfű János, Faggyas Józsefné Békéi Erzsébet, Kovács Jenöné Juhász Éva, Pinterics Jánosné Gemeiner Gizella, Kamu Péterné Kasza Mária, Katies György, Járai Vilmos, Fogarasi Sándorné Gebei Eszter, Sarek Ferencné Jankovics Mária, Szandtner Adámné Kakas Anna, Papp Mária, Wichter Andorné Vogl Teréz, Boksa Ferencné Schveitzer Anna, Gönös Imre, Hauk János, Nyilasi Lászlóné Bubregh Edit, Lörincz József, Béregi Béla, Maros Mátyásné Kriskovics Mária, Somogyi Györgyné Kemény Erzsébet, Gerber Józsefné Nős Rozália, dr. Sátori Jánosné Blauhorn Ilona, Keresztes József, dr. Hálós László, Kovács Imréné Szabó Mária, Vituska Antal, Schöpf Vilmos, Gavallér Istvánná Búzás Julianna, Lehőcz Tibor, Bellái István, Szarka Aladár, Lombos Henrik, dr. Gerzson István, Vargha Aladár, Vass Éva, Forrai Péter, Szederkényi Ödön, Túrna János, Balogh József, Pető Gyula. Kórházi felvételes ügyeletek Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek bel betegek részére Pécs város: POTE Gyermekklinika, Szigetvár város és járás, a pécsi és a volt selylyei járás: Megyei Gyermekkórház. Gyermeksebészeti, kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermekklinika, páros napokon: Megyei Gyermekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat, sebészet, baleseti sebészet: II. sz. klinikai tömb. Égési sérülések: Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Idegsebészet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET Felnőtt betegek részére: Korvin O. u. 23., telefon; 11-169, Munkácsy Mihály utcai rendelőintézet, ügyeleti bejáró, telefon: 12-812. Veress E. u. rendelőintézet, telefon: 15-833. Gyermek betegek részére: Munkácsy M. * utcai rendelőintézet, gyermekpoliklinika, földszinti bejárat, telefon: 10-895. Fogászati ügyelet: Munkácsy M. u. rendelőintézet, ügyeleti helyiség, telefon: 12-812. Minden este 7 órától reggel 7 óráig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK I. kér. Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8. 10/52. sz. gyógyszertár, Pécs-Meszes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógyszertár, II. kér. Pécs, Kossuth L. u. 81. 10 8. sz. gyógyszertár, Pécs, Munkácsy M. u. 4. 10/9. sz. gyógyszertár, III. kér.: Pécs, Veress E. u. 2. 10 7. sz. gyógyszertár. SOS-ÉLET telefonszolgálat hívószáma: 12-390, este 7-től reggel 7 nráia.
