Dunántúli Napló, 1981. március (38. évfolyam, 59-89. szám)

1981-03-18 / 76. szám

1911. március 18., szerda Dunántúlt Tlaplö 5 Országgyűlési bizottságok ülései A külgazdasági egyensúllyal összefüggő gazdaságpolitikai kérdéseket vitatott meg hétfőn a Parlamentben tartott együttes ülésén az országgyűlés keres­kedelmi, valamint terv. és költ­ségvetési bizottsága. Veress Pé­ter külkereskedelmi miniszter tájékoztatójához több képvise­lő — közöttük Horváth Lajos, a Baranya megyei Tanács el­nöke fűzött véleményt A fel­szólalók elismeréssel szóltak a javuló értékesítési munkáról, a termelők és külkereskedők mind eredményesebb együttműködé­séről. Az országgyűlés tavaszi ülés­szakán kerül sor az államigaz­gatási eljárás általános szabá­lyairól szóló törvény módosítá­sára. Az előkészületek jegyé­ben tartotta legutóbbi ülését a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság Szolnok megyében, Törökszentmiklóson, ahol kísér­leti jelleggel — a megye más városaihoz hasonlóan — a ta­nácsi munka korszerűsítése ér­dekében tett jelentős szerve­zeti intézkedéseket tettek, Dr. Nagy József, megyénk or­szággyűlési képviselője elmond­ta : — Különösen a lakosság és a tanácsok kapcsolatában tör­tént lényeges változás a „Kibő. vített ügyfélszolgálati Iroda" létrehozása folytán. Bár amit láttunk, az egyelőre kísérlet, de olyan, amely figyelmet és el­ismerést érdemel. A leegysze­rűsített és racionális ügyinté­zés közelebb hozza egymáshoz az ügyintézőt és az ügyfelet — az államigazgatás képviselőit és az állampolgárokat. Jóval kisebb létszámmal gyorsabban és szakszerűbben intézik el az ügyeket, mint korábban Ezen kívül a nyilvántartás és doku­mentáció színvonala is fejlő­dött. Csak az elismerés hangján le­het beszélni a látottakról, de — a kísérlet eredményeinek megkérdőjelezése nélkül — megjegyzendő, hogy általáno­sításához. országos alkalmazá­sához még időre, felkészülésre, a személyi és tárgyi feltételek előzetes megteremtésére van szükség — összegezte vélemé­nyét dr, Nagy József. —ni— Jeleskednek a termelésben és a társadalmi munkában KlSZ-küldöttgyűlés a DDGáznál Való igaz: egymás után hal­lunk híreket a különböző válla­latoknál, termelőszövetkezetek­nél, intézményeknél tartott KISZ-taggyűlésekről. Természe­tes ez az ifjúsági szervezet kongresszusa előtt, ám hogy a Dél-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalatnál tegnap délután rendezett küldöttérte­kezletről külön szólunk, annak oka: az ország jelentős terüle­tén működő vállalat tevékenysé­gére az utóbbi időben nagyobb figyelem összpontosul. Ennek oka — elsősorban Pécsett - a földgáz. Bevezetése nagy mun­ka, s ebben jelentős részt vál­laltak magukra a DDGáz fia­taljai, KISZ-istái. Várják már a földgázt az ipar, a lakosság, nem utolsó­sorban a DDGáz dolgozói, akiknek egyelőre elavult beren­dezésekkel is birkózniuk kell. Mint Papp Gábornak, a válla­lati KISZ-bizottság titkárának beszámolójában is a legna­gyobb hangsúlyt a termelést se­gítő tevékenység, ezen belül a földgáz fogadására való felké­szülés kapta. Örömmel vállal­nak a fiatalok többletfeladatot, társadalmi munkát e téren, fel­mérve a városra ebből áramló előnyöket, azt, hogy a földgáz használata korszerűbb, tisztább, gazdaságosabb. Ezzel foglalkozott felszólalá­sában Szántó István, a Bara­nya megyei üzemegység KISZ- vezetőségének titkára is. Termé­szetesen az emúlt időszakban — mint ahogy erről részletesen le­hetett hallani a küldöttgyűlésre készült beszámolóban — egyéb területeken is jeleskedtek a DDGáz fiataljai. Csak két pél­da: a KISZ X. kongresszusa tiszteletére és a rokkantak éve alkalmából a baranyai üzem­­egység KISZ-fiataljai vállalták, hogy társadalmi munkában megoldják a Gyógyászati Se­gédeszközök Gyára pécsi tele­pén a gázenergia-ellátást, és az itt felszerelt berendezések rendszeres karbantartását. A másik példa: a múlt évben rö­vid idő alatt megoldották a DDGáz KISZ-istái - ugyancsak társadalmi munkában — a pé­csi Park mozi gázellátását. Megvan mindennek a másik oldala. A vállalat vezetése fi­gyelemmel kíséri a fiatalok munkáját, alig-alig akad 30 éven felüli dolgozó, aki ne ka­pott volna lakást. Rendszeres már, hogy egy fórumon a veze­tők a fiatalok minden kérdésé­re választ adnak, mint ahogy lesz ez ebben az évben is, áp­rilis elején Harkányban, ahol a KISZ-vezetők továbbképzésére gazdag programot kínáló tan­folyamot szerveztek. II vállalati költségbe minden belefér? Dr. Sütő Dezső bevételi főigazgató előadása Pécsett K étségkívül kedvező folyamatok indultak el és erősödtek fel tavaly a magyar gazdaságban, ám vannak még gyenge pontjai a gazdál­kodásnak. Egyebek mellett erről volt szó tegnap Pécsett, az építők szállója nagy előadótermében, ahol a műszaki és közgazdasági tudományos hetek keretében, a Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezete ren­dezvényeként dr. Sütő Dezső, a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságá­nak vezetője ismertette a bevételi szervezet tavalyi pénzügyi-gazdasági el­lenőrzéseinek tapasztalatait, szép számú hallgatóság előtt. Dr. Sütő Dezső többek kö­zött rámutatott: továbbra is baj van a vállalatok költséggazdál­kodásával, még mindig nem eléggé érzékenyek a költségek­re. Az 1980. évi mérlegadatok­ból az derül ki, a válla­latoknál és a szövetkezeteknél a költségek 14 százalékkal növe­kedtek jobban az árbevételnél. Sok helyen ennek okait még csak nem is elemezték E tevé­kenység a vállalatok többsé­génél nem tervszerű, nem kellő­en mérik fel a költségek gyors növekedésének, vagy máskép­pen fogalmazva, a veszteségek forrásait, és nem tesznek meg­felelő intézkedéseket ezek meg­szüntetésére. Mindebben — je­gyezte meg a főigazgató — a központi szabályozás is ludas, a mostani játékszabályok sze­rint a vállalatok bátran elsza­ladhatnak a költségekkel, mert végül is az állam zsebébe nyúl­nak, ennyivel kevesebbet kell befizetni az államkasszába. Dr. Sütő Dezső külön felhívta a fi­gyelmet a vállalati irányítási munka szervezettségét, a lekö­tött eszközökkel, a készletekkel való gazdálkodós elégtelen színvonalát jelző jelenségre, az úgynevezett fel nem osztott költségek évek óta dinamikus, de az elmúlt évben különösen kiugró, 16 százalékos emelke­désére az árbevételhez viszo­nyítva. Mindez arra mutat, a vállalatoknál még jelentős ha­tékonyságnövekedési tartalé­kok vannak. Gondoljuk csak meg, ha csak egy százalékkal csökkentenék a fel nem osztott költségeket, az a nyereség két százalékos növekedését jelente­né! A bevételi szervezet az el­múlt évben 175 gazdálkodónál vizsgálta meg a vállalati irá­nyítási költség- és létszámigé­nyesség alakulását, a szerve­zettség színvonalát. A tapasz­talatok szerint gyors ütemben folytatódik az ügyvitelgépesí­tés és a számítástechnika be­vonulása a gazdálkodásba. En­nek ellenére továbbra is ala­csony színvonalú az irányítás tevékenységének szervezése En­nélfogva természetes következ­mény, hogy a vállalati irányí­tás így költségesebb, mint ko­rábban volt. Az említett 175 gazdálkodó 434 szervezési in­tézkedést foganasított, s ezek közül mindössze 58-nak volt létszámmegtakarító vagy lét­számracionalizáló hatása. Az ügyvitel korszerűsítése, a gépe­sítés viszonylag széles körben folyik, ezek létszámmérséklő hatása azonban szerény, és a belső szervezeti struktúra sem javult — állapította meg dr. Sütő Dezső, utalva ezzel együtt a vállalatok előtt álló felada­tokra. M. Z. Alkoholnak semmj nyoma. A szonda itt nem mutat szeszesital-fo­gyasztást. Szondáztatás Komló környékén sok az inas vezető Szaporodnak az ellenőrzések A megállított gépkocsik ve­zetői is csak néztek. Ilyen szon­dával még nem találkoztak. Né­hány szót róla: Spiratést a ne­ve, magyar gyártmány, nagy ér­zékenysége miatt minden eddi­gi indikátormódszernél bizto­sabb eredményt produkál — 1 — 2 perccel a fújás után. Az el­­zöldülés már régen rossz a fá­jónak, mert ez jelzi az alkohol­­fogyasztás tényét és egyben mértékét is. — ahogy mondta - nem csúszott le egy csepp alkohol sem a tor­kán. — Sportolok, ezért egész­ségesen akarok élni. Mindez csak absztinensen képzelhető el - magyarázta. A többiek, a még hagyományos eszközzel le­­tárcsázottak (mert új leállító­tárcsa is létezik, többnyelvű feliratával is mutatja a rendőri beavatkozás félreérthetetlensé. Jugoszláviai pedagógusok Pécsett Harminc pedagógus, magyar anyanyelvápolás­­sal foglalkozó tanítók, ta­nárok, valamint óvónők érkeztek tegnap Pécsre egynapos továbbképzésre a szomszédos jugoszláviai, magyarlakta területekről. A 23 anyanyelvápoló a Jókai úti Általános Iskolában lá­togatott órát, majd az is­kolai gyermekcsoportok bemutatóit nézték meg. A Közraktár utcai óvoda fogadta a jugoszláviai magyar óvónőket, akik foglalkozást tekintettek meg. A találkozó mindkét intézményben tapasztalat­­cserével, szakmai beszél­getéssel zárult. A metángáz hasznosítása népgazdasági érdek Évente több millió forintos érték távozik a levegőbe A Mecseki Szénbányák há­rom nagy termelő üzemében, Kossuthon, Zobákon és Pécs­­bányán az elmúlt esztendőben csaknem 20 millió köbméter metángóz szabadult fel, ami 35 millió forintnak felel meg. Ebből üzemi célokra mindösz­­sze 2 és fél millió köbmétert hasznosítottak, a többi pedig szabadon a levegőbe távozott. S ez immár hosszú évek óta így megy. A gáz hasznosítására már a korábbi években is számos öt­let született, ám ezek megva­lósítása valamiért mindig ká­tyúba jutott. Most a komlói Kossuth-bányán újfent napi­rendre tűzték a gáz hasznosí­tását. A műszaki fejlesztési csoport Szabó István vezeté­sével kidolgozta a gáz felhasz­nálásának ipari méretekben is alkalmazható megoldásait. Ta­nulmányukban két iehetőséget kínálnak: az ipari nyersanyag­ként való hasznosítást és mint energiahordozót. A célszerűsé­get és a gazdaságosságot is figyelembe véve az ipari ko­rom előállítását jelölik meg közvetlenül megoldhatónak. Ez a gumigyártás egyik legfonto­sabb adalékanyaga, amelyből az ország jelentős mennyiségű importra szorul. Az előzetes és alapos kutatásaik alapján e nyersanyag előállításának négy egyszerű fizikai, illetve vegyi eljáráson alapuló variánsát dolgozták ki. A tanulmány ja­vaslatot tesz a vegyesüzemű gáz-dízel motorok alkalmazá­sára, amelyek már az első esz­tendő után egymillió forintos hasznot biztosítanának. Ezen túlmenően felvetik a gáz hasz­nosításának lehetőségét hő­központ létesítésében. Abban az esetben, ha a jelenleg fel nem használt gázmennyiséget hőfejlesztésre fordítanák, olyan hőmennyiséget nyernének, amely 55 ezer tonna erőművi minőségű szénből lehetséges. Ha azonban a felszabaduló metánt továbbra is a levegőbe engedik, évente 31 millió fo­rintnak megfelelő energiát hagynak veszendőbe menni. Mindezeket tegnap a Kossuth­­bányaüzemben megtartott ren­dezvényen ismertették a mű­­szaki-fejleszési csoport szakem­berei. Vincié Viktor Tegnapi, Komló környéki köz­lekedési őrjáratunk során vizs­gáztattuk a szondát és a közle­kedőket is. Azért ott, mert a bányászvárosban tavaly 4,1 szá­zalékkal több volt a baleset, mint 1979-ben (sehol másutt nem volt ekkora növekedés), ráadásul a komlói járásban idén is szeretnek a pohár fe­nekére nézni a járművezetők. No, nem kell megijedni, sze­rencsére nem mindegyikük. En­nek bizonysága: a Komló, Sza­badság úton találomra három, a Komló és Mecsekpölöske köz­ti országúton pedig négy autót állított meg a rendörkocsi ve­zetője, de egyik pilótánál sem lehetett felfedezni a volánhoz ülés előtti, vagy esetleg veze­tés közbeni alkoholfogyasztás nyomait. Sőt két antialkoholis­ta sofőrrel is találkoztunk. Egyi­kük (Posta-furgont hajtott) más­fél év óta egy korty szeszt sem ivott állítása szerint, míg a'má­sik fiatalember egyszer, évekkel ezelőtt fogadalmat tett, s azóta gét) azért nem ennyire vissza­fogottak, de ők sem ittak, csak utoljára hétfőn este. Azt mondhatnák: minek a nagy hűhó, ha senkit sem sike­rült ittas autóvezetés miatt fü­lön csípni. Kedden délelőtt, és ott, ahol előkerült a szonda, nem. De statisztikai adatok iga­zolják: nem mindennap ilyen csendes Komló környékén, ahol nem ritka, hogy 24 óra alatt 8—10 beszeszelt autós is fenn­akad a rendőrségi rostán. Ez pedig annál inkább szomorú, mert ezen a vidéken tavaly minden hatodik balesetet oko­zó ittas volt. Ami sajnos „jobb" a megyei átlagnál Kétes dicső­ség. Nem elriasztás akar lenni: a fentiek miatt a komlói járásban gyakoribb lesz a rendőri ellen­őrzés. A megelőzés, a baleset­­veszély elhárítása a cél. H. L. Ide azzal a kecskével... Egyik ámulatból a másikba esem, ahogy meghallgatok né­hány rövidke műsort hazai táp­lálkozási szokásainkról, a kor­szerű evészet lehetőségeiről, számunkra - egyelőre szokat­lan és új eledelekről. Már amúgy is torkig vagyunk a szabvány rántott húsokkal, mar­hapörköltekkel és töltött káposz­tákkal, amelyek elmaradha­tatlan „kellékei" a vasárnapi magyar lakomáknak. Most pél­dául a szójával vagyunk el­foglalva, és ha az isten és a Szigetvári Konzervgyár is úgy akarja, akkor néhány héten belül a boltokba kerülnek a szójakonzervek, a fogyókúrá­zók pedig már boldogan dör­zsölik a kezüket, abban a re­ményben, hogy a szója nem hizlal - hát önmagában nem is, hanem a csupa-zsíradék pörköltlé, amelyben ázik. Min­denesetre azért fölajánlok egy receptet, amelyet szintén a rá­dióból hallottam: kínai csirke a neve. Három evőkanál mézet kecsöppel, szójával, fokhagy­mával és egy csésze erőleves­sel kell összekeverni és ebben a csirkét két napig áztatni, majd egy órán át sütni. Ennyi az egész. Biztosan jó, hiszen a fokhagymás méz a csirkével úgy összhangban van, mint a spenót a tejbegrízzel. A tejről jut eszembe — ezt is mondta egy szakember — hogy öt évvel ezelőtt mindössze 125 kilogramm tejet, illetve tejter­méket fogyasztott évente egy „fő" hazánkban, ma pedig 160 kilogrammot. Húsfogyasz­tásból pedig elértük már a 73— 75 kilogrammot. Hogy ebben mennyi a hal, az nem derült ki, nyilván azért, mert olyan csekély mennyiséget képvisel, amelyet pironkodás nélkül szá­mokban nem is lehet kifejezni. No de nézzük a jövő hús­eledelét. A kecske. Azt mondja a kecsketenyésztő termelőszövet­kezet egyik vezetője - kis tör­ténelmi visszapillantásként —, hogy a kecske körülbelül a kutyával egyidőben domeszti­­kálódott szép hazánkban. Kö­zép- és Kisázsiából kódorgott el az őskecske a Kárpát-me­dencébe, azt mondják, már II. Géza idejében is kecskét fa­latoztak az udvarban. (Nem a ház előtti udvaron, hanem a fejedelmi udvarban.) A továbbiakban közlöm az olvasókkal, hogy 1952-ben a világ kecskelétszáma 290 mil­lió darab volt, húsz év múlva már 400 millió és most már 500 millió várja egykedvű me­­kegéssel elkerülhetetlen sor­sát. Egy tisztességes és szor­galmas kecske évente 800— 1000 liter tejet ad. A kecsketej • kitűnő alkotóelemekkel rendel­kezik. Állítólag infarktus ellen is hasznos ital, bár ezt nem hiszem el, csak ha a tudo­mány bebizonyította. Közelebbről nézve: hogy állunk mi kecskeügyben? A legutóbbi kecskeszámlálás eredménye: 35 ezer darab. Nem sok. Pedig a kecskete­nyésztés éppenséggel kifizető­dő, hiszen ez a jámbor állat eléggé igénytelen, kórótól kezdve akácfalevélig mindent megkajol. A pestiek - ezt is hallottam - már ráharaptak a kecskére, mert tavaly a Pilvax­­étterem bevezette a „gida na­pokat" és nagy a tolongás az asztalok körül. Az üzletvezető elmondta a kecskestifolder re­ceptjét is: 40 kiló kecskehús, 40 kiló sertéshús, só, paprika, kömény, fokhagyma. Kész. Ha netán nem ízlik, még mindig nekiállhatunk a kutyának, el­végre az együtt a kecskével honosodott meg környékünkön, még annak idején. Rab Ferenc így közlekedünk ml

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents