Dunántúli Napló, 1981. március (38. évfolyam, 59-89. szám)
1981-03-18 / 76. szám
e Dunántúli napló 1981. március 18., szerda Ismerjük meg jogszabályainkat! A munkaruháról és védőfelszerelésről! A dolgozók jobb, egészségesebb, biztonságosabb munkakörülményeinek a megteremtése érdekében egymás után jelennek meg a jogszabályi előírások. A Munka Törvénykönyvének 50. § (2) bekezdése értelmében, ha a munka a ruházat nagymértékű szennyeződésével vagy elhasználódásával jár, a munkáltató a dolgozónak munkaruhát, ha pedig a munka jellege megkívánja, formaruhát vagy egyenruhát adhat. Ezek juttatását jogszabály kötelezővé is teheti. Az ipari miniszter az 1/1981. (III. 2.) IpM számú rendeletében a kisiparban használandó munkaruhákról és védőfelszerelésekről intézkedik. A rendelet hatálya kiterjed a kisiparosra és alkalmazottjára, ideértve a szakmunkástanulót, az alkalmi munkavállalót, valamint a segítő családtagot is. A rendelet 1. számú melléklete határozza meg azokat a munkaköröket, ahol munkaruhát kell biztosítani, előírja a ruházat fajtáját és a juttatási (kihordási) időt is. Az 1/1981. (III. 2.) IpM sz. rendelet 3. §-ában írtak szerint a munkaruha kiadásával egyidejűleg KÖZÖLNI KELL a dolgozóval a ruha JUTTATÁSI IDEIÉT hónapokban meghatározva. A jogszabályi előírás értelmében a juttatási időt EGÉSZ HÓNAPOKBAN kell számítani. Ha a dolgozó a hónap első felében válik munkaruhára jogosulttá, a juttatási idő kezdő időpontja a hónap első napja; ha a hónap második felében, a ruha juttatási idejét a következő hónap első napjától kell számítani. A juttatási időt — a szakmunkástanulók kivételével — az adott területre megállapított munkaidő figyelembevételével kell meghatározni. A szakmunkástanulók munkaruha juttatási idejét a tényleges foglalkoztatási idejüktől függetlenül kell megállapítani. Tájékoztatásul ismertetünk néhány munkakört, munkaruhát és időt a rendelet 1. száátvételének elismervényén FEL KELL tüntetni. Munkakör; mú mellékletében közül. ruházat felsoroltak juttatási idő hónapban anyagmozgató sm. munkaruha 18 autószerelő munkaruha 18 ács-állványozó munkaruha 24 bádogos munkaruha 12 bútorasztalos mellesnadrág 24 bőrdíszműves, szíjgyártó melleskötény 24 cimfestö munkaköpeny 18 cipész, csizmadia, papucskészítő, cipőfelsőrészkészítő melleskötény 24 elektronikai műszerész munkaruha vagy munkaköpeny 24 késes-köszörűs munkaruha vagy melleskötény 24 női dolgozók (építőiparban) mellesnadrág 18 rádió- és televízióműszerész munkaruha vagy munkaköpeny 24 szabó (férfi-, női, gyermek-) munkaköpeny 24 szekérfuvarozó munkaruha 24 tetőfedő munkaruha 12 A juttatási időbe nem lehet beszámítani az egy hónapot meghaladó katonai szolgálatban, keresőképtelen állományban, fizetés nélküli vagy rendkívüli szabadságon eltöltött időt. Abban az esetben, ha a munkaruha üzemi baleset vagy tűzeset, illetőleg más elemi kár következtében a dolgozó HIBÁJÁN KÍVÜL vált használhatatlanná, részére új munkaruhát KELL kiadni. A jogszabályi előírás értelmében a munkaruha a juttatási idő elteltével a dolgozó tulajdonába megy át. A dolgozó KÖTELESSÉGE a munkaruha mosása és RENDBENTARTÁSA! A fentebb már hivatkozott 1/1981. (III. 2.) IpM sz. rendelet 6. §-a előírja, hogy a kisiparos a dolgozót a közegészségügyi érdekek védelme és az egészségi, munkaköri ártalmak elhárítása érdekében a jogszabály 2. sz. mellékletében felsorolt védőöltözettel és egyéni védőeszközzel köteles ellátni és azt a saját maga részére is beszerezni! Abban az esetben, ha valamely munkafolyamatnál többféle ártalom is fenyeget, a kisiparpsnak minden egyes ártalomra előírt védőfelszerelést biztosítani KELL. Nagyon fontos tudni, hogy a kisiparos és a dolgozó a munkavégzés, oktatás, illetőleg egyéb tevékenység egész időtartama alatt KÖTELES a védőfelszerelést használni! A rendelet előírása szerint a dolgozó az egyéni védőfelszerelést — a tisztítandó védőruhák kivételével — munkahelyéről nem viheti el. A nem telepített munkahelyen dolgozók vonatkozásában, amennyiben ez közegészségügyi érdeket nem sért, a kisiparos és a dolgozó ettől eltérően is megállapodhat. Külön ki kell emelnünk, hogy a védőfelszerelés nem megy át a dolgozó tulajdonába. A kisiparos a munkaruhát és védőfelszerelést természetben és díjtalanul köteles kiadni. Pénzzel történő megváltásuk tilos! A most ismertetett rendelet ez év március 2. napján lépett életbe. Kórházi felvételes ügyeletek Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek bel betegek részére: Pécs város: POTE Gyermekklinika, Szigetvár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermekkórház. Gyermeksebészeti, kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermekklinika, páros napokon: Megyei Gyermekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat, sebészet, baleseti sebészet: Megyei Kórház. Égési sérülések: Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Idegsebészet, felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET Felnőtt betegek részére: Korvin O. u. 23., telefon^ 11-169, Munkácsy M. utcai rendelőintézet, ügyeleti bejárat, telefon: 12-812. Veress E. u. rendelőintézet, telefon: 15-833. Gyermek betegek részére: Munkácsy M. utcai rendelőintézet, gyermekpoliklinika, földszinti bejárat, telefon: 10-895. Fogászati ügyelet: Munkácsy M. u. rendelőintézet ügyeleti helyiség. Telefon: 12-812. Minden este 7 órától reggel 7 óráig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK I. kér. Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8. 10/52. sz. gyógyszertár, Pécs- Meszes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógyszertár, II. kér. Pécs, Kossuth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár, Pécs, Munkácsy M. u. 4. 10/9. sz. gyógyszertár. III. kér. Pécs, Veress E. u. 2. 10/7. sz. gyógyszertár. SOS-ÉLET telefonszolgálat hívószáma: 12-390 — este 7-től reggel 7 óráig. szerkesztőség postájából E A tavasz beköszöntővel megélénkült a munka Pécs parkjoiban, játszóterein. A Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat dolgozói most a szanálások során szabaddá vált területek fásítását végzik. Képünk a megyei tanács előtti területen készült, ahol a vállalat dolgozói földlabdás fákat ültetnek ki. Fotó: Proksza László Az illetékes válasza Nehéz a készülékeket pótolni A D. Napló február 25-i számában megjelent kép az Aradi vértanúk útja és a Landler J. utca sarkán felszerelt nyilvános távbeszélőfülke készülékének hiányát kifogásolta. Ezzel kapcsolatban az alábbi tájékoztatást adhatom; Egy utcai fülkében is elhelyezhető pénzbedobó készülék beszerzési ára 27 000 Ft. A beszerzés lehetősége korlátozott. 1980-ban 14 készüléket loptak el csupán Pécs város területén felszerelt készülékekből. Ez évben újabb 4 darab készüléklopás történt, ebből 2 darab februárban. Ilyen mennyiségű készülékpótlást a rendelkezésre álló készletből sajnos nem tudunk biztosítani. A készülék pótlását újabb beszerzés esetén lehet csak elvégezni. A februárban bevezetett tarifaváltás során néhány készülék üzemeltetését nem tudtam megoldani, azok kiváltását a fenntartott tartalékokból kellett biztosítani. Kérem a lakosság szíves megértését. A lopások miatt pótlásra felhasznált készülékek nagymértékben akadályozzák további fejlesztési lehetőségeinket. Körös János osztályvezető Leveleink nyomában A távfűtésről Mindenekelőtt elnézést kérünk Mihályi Istvántól (Pécs, Acsády u. 2.), hogy a tél derekán írott levelére csak ilyen későn válaszolunk. Olvasónk a Pécsi Távfűtő Vállalat fűtési tájékoztatójával kapcsolatban tesz észrevételeket. Mihályi István levelére válaszolva egyben megkíséreljük összegezni a távfűtéssel kapcsolatban elhangzott más észrevételeket is, s közöljük az illetékes, Hanyecz László műszaki igazgatóhelyettes válaszát. Olvasónk azt kifogásoljo, miért csak este 8-ig biztosítja a Távfűtő Vállalat a lakások 20 fokra történő felfűtését, amikor a munkából hazatérők legtöbbször ilyenkor ülnek le a tévé elé. Megkérdezi továbbá, hogy a melegvíz diját miért légköbméterenként, és miért nem a családtagok száma alapján számolják föl. S ha a tájékoztatóban említett módon úgy próbálják a 40 fokot el nem érő melegvizet „fölmelegíteni”, hogy elzárják a csapot, mi a garancia arra, hogy a többi lakó is ezt teszi? Végezetül: miért kell előre fizetni a hőszolgáltatások díját? Hanyecz László válaszának lényege: a Pécsi Távfűtő Vállalat a szolgáltatás feltételeit — a tájékoztatóban is megjelölt — miniszteri rendeletek, illetve közlemény alapján állapította meg. Ettől vállalati szinten eltérni nem lehet. Minisztériumi szinten szó van arról, hogy az esti fűtési időt 22 óráig hosszabbítsák meg, de erre konkrét rendelkezés még nem történt. A fűtés díját azért kell előre fizetni, mert ez a vállalat államilag dotált intézmény, s a befolyt összeget ózonnal továbbítja a bevételi főigazgatóságnak. Az előre fizettetést is rendelet írja elő számukra. (Hogy a távfűtés mennyire dotált szolgáltatás, ennek illusztrálására Hanyecz László elmondta, hogy amíg a lakó légköbméterenként 18 forintot fizet, addig a tényleges költség .54 forintot tesz ki.) A csapelzárással kapcsolatos instrukciók azokra a helyekre vonatkoznak, ahol még nincsenek hőszabályzó készülékek. S azért kell légköbméterenként fizetni, mert korábban számos esetben vita volt arról, hányán laknak a lakásban. Az Ipari Minisztériumtól kapott tájékoztatás szerint valóban tervezik az esti fűtés meghosszabbítását, bár azt is elmondták, hogy a legtöbb távfűtő vállalat, köztük a pécsi, már most sem értelmezi mereven a 20 órás határidőt. A legnagyobb gondot változatlanul az jelenti, hogy a lakások hőszigeteléséről az építők, illetve a karbantartók nem gondoskodnak, s a norma szerinti hőmérséklet biztosítása többlet energiafogyasztással jár. Havasi János Nyugodtan adhatja nevét... A postás fiatalok KlSZ-taggyűléséről szóló cikket olvasva, jóleső érzéssel nyugtázzuk —a korábbi panaszok után — az újság korai érkezését. Gondolom a Magyarürögi úton, páros és páratlan oldalon lakó előfizetők nagy megelégedésére nyugodtan adhatja nevét munkájához az a fiatal, aki reggel 7.30 órakor már 'gyűrődésmentesen elhozza a friss híreket. Köszönjük mindannyian, akik korábban panaszkodtunk. Cseke Gyuláné és a Magyarürögi úti előfizetők Szerkesztői üzenetek M. F. Pécs: Albérleti díjat megegyezés szerint fizethet. Ha a kért összeget túl soknak tartja, bírósághoz fordulhat. „Péter bácsi”-nak üzenjük, hogy szomszédjának nincs joga önhatalmúlag tv-vételét zavarni. „Egy kiváncsi olvasó" jeligére: Nincs meghatározva, hogy mennyi lehet a legkisebb alapbére. Ezt a kollektív szerződés és a vállalattal kötött munkaszerződése szabályozza. K. F. Pécs: A szolgalmi joggal kapcsolatos vita elbírálása bírósági hatáskörbe tartozik. Levélről levélre Több olvasónk levelére válaszolnék most egy összeállításban; ezek a levelek témájukban meglehetősen különböznek egymástól, egyetlen közös vonásuk, Hogy mindeddig megválaszolatlanok maradtak. Moziügy. E témában számos levelet kaptunk, legtöbbje a korhatáros filmek látogatóiról szól. Egy olvasónk például kifogásolta — joggal —, hogy 16 és 18 éven felüli filmek vetítésére, ráadásul az esti negyed 9-kor vagy a fél órával később kezdődő előadásokra miért engednek be olyan gyerekeket, akik szemmel láthatóan mindössze 10—12 évesek? De még csak nem is ez váltotta ki az igazi megrökönyödést, hanem, hogy némely gyerek a szüleivel érkezett. ügy látszik, nem volt hova tenni, kire bízni a gyereket, a felnőttek pedig mindenképpen látni akarták a filmet. Mi legyen hát a megoldás? Elviszik őt is. A moziba pedig beengedték, hiszen nem egyedül akart belógni az a gyerek, a szüleivel volt. S ki mer ilyenkor a felnőttekre szólni?! . . . Váltópénz. Pontosabban kétforintos. Nem először panaszolják, nemcsak a városba érkező idegenek, de a bérlettel nem rendelkező pécsiek is, hogy sokszor nem tudnak kétforintost szerezni. S akkor hogyan szádjának autóbuszra? Mint egyik olvasónk írja, a Kossuth tér környékén levő üzletek egyik „reme" a pénzt váltani óhajtó utasjelölt. Annyi kétforintossal nem rendelkeznek a boltokban, amennyi elég lenne, s különben is, nem az aprópénz-szolgáltatás a dolguk. Akinek nincs kétforintosa, szinte kálváriát jár a belvárosban, mire szerezni tud, írják, s nemcsak sok időt vesz el, de boszszantó és kellemetlen is. Többen javasolják, milyen jó lenne a Kossuth téri buszvégállomás környékén egy pénzváltó pavilon, megkönnyítené az utasok dolgát. * Szociális foglalkoztató. Jó néhány levelet kaptunk és számos telefonhívást a nem régóta működő szociális foglalkoztató ügyében. Legtöbben azt kérdezik, hová és kihez forduljanak, hogy ott dolgozhassanak. Most nyilvánosan szeretnénk mindenkinek válaszolni: ha egészségi állapota vagy szociális helyzete valóban indokolttá teszi, hogy a foglalkoztatóban keressen munkát, kérésével forduljon dr. ifj. Kisvári Andráshoz, a foglalkoztató igazgatójához, akit a Városi Tanács szociálpolitikai osztályán lehet megtalálni. Lehetőleg mindenki személyesen jelentkezzen, de érdeklődni telefonon is lehet. Legutóbbi értesülésünk szerint most különösen várják azokat, akik varrni tudnak. d. cs. Jogi tanácsadó Takács B.-nek négy személy okozott kárt, de hogy ki milyen mértékűt, azt hem isméri. Kérdése: kárát miként, s kivel szemben érvényesítse? Felmerült kárát az okozókkal szemben egyetemlegesen is lehet érvényesíteni. Ezzel kapcsolatban Polgári törvénykönyvünk a 344. §-ában azt írja, hogy ha többen közösen okoztak kárt, felelősségük a károsulttal szemben egyetemleges, egymással szemben pedig magatartásuk felróhatósága arányában oszlik meg. A kár a károkozók között egyenlő arányban oszlik meg, ha magatartásuk felróhatóságának arányát nem lehet megállapítani. A bíróság mellőzheti az egyetemleges felelősség megállapítását, és a károkozókat közrehatásuk arányában is marasztalhatja, ha a) ez a kár megtérítését nem veszélyezteti, és tetemesen nem is késlelteti, vagy b) a károsult maga is közrehatott a kár bekövetkezésében, vagy igénye érvényesítésével menthető ok nélkül késlekedett. I. Jánosné kérdezi, hogy menynyi szülési szabadságra jogosult és azt mikor köteles kiadni o munkáltatója? A Munka Törvénykönyvének végrehajtási rendelete az 54. §-ában úgy rendelkezik, hogy a terhes, illetőleg a szülő nőt húsz hét szülési szabadság illeti meg. Ez rendellenes szülés esetén — szakorvosi javaslatra — négy héttel meqhosszabbítható. A szülési szabadságból négy hetet a szüiés előtt kell kiadni; ettől a dolqozó nő kérésére el lehet tekinteni, ha az a szakorvos véleménye szerint egészségének veszélyeztetésével nem jár! Tájékoztatásul még elmondjuk azt is, hogy ugyanezen rendelethely előírása szerint a dolgozó nő kérelmére a munkáltató a szülési szabadság letelte után a gyermek gondozása céljából harmadik életéve betöltéséiq. a qyermek betegsége tartamára pedig az otthoni áoolás érdekében a qvermek tízéves koráin fizetés nélküli szabadságot köteles biztosítani. A fizetés nélküli szóbadság a gyermekét egyedül nevelő apát is megilleti. IB. G. kérdezi, hogy kinek jár rendszeres szociális járadék? A jogszabályi előírások értelmében annak a nem rehabilitálható csökkent munkaképesséaű dolgozónak, aki az átmeneti seqélv folyósításához szükséaes feltételekkel nem rendelkezik és emiatt átmeneti seqélyre nem ioaosult, munkaviszonya vagy bedolqozói munkaviszonya megszüntetése esetén rendszeres szociális járadékot kell megállapítani, ha az alábbi feltételek együttesen fennállnak: a) a rokkantsági nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati időnek legalább a felével rendelkezik, b) munkaképesséq-csökkenésének mértéke az 50 százalékot eléri. Tájékoztatásul még elmondjuk, hogy a rendszeres szociális járadékot meg kell szüntetni, ha a járadékban részesülő személy a) munkaképesség-csökkenésének mértéke az Országos Orvosszakértői Bizottság megállapítása szerint már nem éri el az 50 százalékot, b) az egészségi állapotnak megfelelő és számára felajánlott munkahelyet indokolatlanul nem fogadja el, c) az ország területét állandó letelepedés szándékával ejhagyta vagy a vonatkozó rendelkezések megszegésével tartózkodik külföldön.
