Dunántúli Napló, 1981. március (38. évfolyam, 59-89. szám)

1981-03-13 / 71. szám

1981. március 13., péntek Dunántúli napló 5 Kilencmillióforint értékű társadalmi munka a városért Országos szakmai tantárgyi verseny A Komló városi Tanács végrehajtó bizottságának napirendjén: Izgalmas pillanatok a dtexitörajz- és művészettörténeti versenyen Kilencmillió forint értékű tár­sadalmi munkát végeztek Komló lakói, a szocialista brigádok, üzemek, vállalatok dolgozói és a diákok. A bányászváros pol­gárainak összefogásából új ját­szóterek, rendezett óvoda és is­kolaudvarok, új járdák, és jár­hatóbb utak valósultak meg. Elektrotechnika és díszítőrajz Jakab Lajos és Kovács And­rás a vonaton lettek barátok. Iskolájuk jóvoltából egymás mellé szólt a helyjegyük: ne unatkozzanak egyedül Debre­cenből, illetve Nyíregyházáról Pécsre utazván az országos ta­nulmányi versenyre. Mindketten szakmunkástanulók, Lajos fel­vonószerelő, András villanysze­relő. A Művelődési Miniszté­rium és a KISZ KB által meg­hirdetett szakmai tantárgyi verseny országos döntőjében az elekirotechnikai tárgyból rövid időre ellenfelekké váltak, de a tapasztalatokat már együtt be­szélték meg tegnap délben a pécsi 508-as Tarr Imre Szak­munkásképző Intézet folyosó­ján. — Nem egészen erre számí­tottunk — vallották be mind a ketten. - Váltakozó áramkörrel kapcsolatban például alig volt feladat, pedig a gyakorlati életben ilyen problémákkal ta­lálkozunk a leggyakrabban. Szerdán este a 43 résztvevő számára a házigazdák kulturá­lis programot biztosítottak: a versenyzők a Pécsi Balett Bartók­­előadását nézték meg. A fiúk most is egy véleményen van­nak:- Szép volt, de ez az elő­adás a mienknél sokkal maga­sabb színházi előképzettséget igényel. A pécsi verseny másik tár­gya a diszitörajz és művészel­­lörténel volt: összesen tizen­öten vettek részt a döntőben. Amíg az elektrotechnikának a hasznossága, a díszitőrajznak — és a vele kapcsplt művé­szettörténetnek - inkább a szépsége hangsúlyozandó. A három-három tagú zsűri végül a következő döntést hozta teg­nap délután: Elektrotechnikából első lett Terenyei László (212-es Sz. I., Eger), a második helyet Papp Péter (24. Sz. I. Budapest) sze­rezte meg. A diszitörajz és mű­vészettörténet tárgyból az érettségizettek versenyét Seres András (Budapest, 18. Sz. I.) nyerte meg, második lett Mé­száros Csilla (Budapest 6. Sz. I.). A 8 általánost végzettek közül az első helyet Mészáros Márta (6. Sz. I. Budapest) sze­rezte meg, a második helyet pedig a salgótarjáni 211. sz. Szakmunkásképző Intézet tanu­lója, Hutám Melinda. H. J. Tejért radiélköpeny Határ menti árucsere A Konsum az áruválaszték bővítéséért Egy évtized, tízszeres külke­reskedelmi forgalom emelke­dés. Úgy is mondhatnánk, hogy ez idő alatt a Konsumex Külkereskedelmi Vállalat dél­dunántúli kirendeltsége há­romszázhúszezer dollárról há­rom egész kéttized millióra nö­velte a határmenti árucsere­volumenét, Mindennek termé­szetesen határunkon túl és in­nen a vásárlók látták a hasz­nát, hiszen többek között áru­házainkban — hadd emlékez­tessünk például a már hagyo­mányosnak tekinthető nemzeti hetekre — forintért olyan ter­mékekhez juthattunk hozzá, ami netán hiánycikknek számí­tott, továbbá bővítette az áru­­választékot. Természetesen a Konsumex tevékenysége az említetteknél szélesebb skálán mozog. Tegnap délelőtt például több jugoszláv cég részvételével, a szomszédos Beljei Kombinát képviselőjének vezetésével, a Konsumex pécsi kirendeltsé­gén a Baranya megyei Tejipari Vállalat szakembereinek jelen­létében Kollár István kirendelt­ségvezető szerződés előkészítő tárgyalást folytatott a baranyai nyerstejexportról, amelynek el­lentétele a francia licenc alapján gyártott Trayal márka­névre hallgató jugoszláv ra­­diálgumi lesz. Megjegyzendő, hogy a napokban született megegyezés a Somogy megyei partnerekkel o dél-dunántúli kirendeltség közreműködésé­vel, amelynek értelmében a szomszédos megyéből hétszóz­­helvenezer dollár értékben szállítanak tejet Jugoszláviába, aminek ugyancsak radiálgumi lesz az ellentétele. A továbbiakban érdemes ar­ról is szólni, hogy ebben az évben több áruházi hét termék­cseréjének megszervezésén dolgoznak a kirendeltség mun­katársai. A napokban jártak Pécsett a schwerini kereskedel­mi szakemberek és megegye­zés született abban, hogy a Konzum, valamint a Centrum Áruház népművészeti termé­kekkel, női konfekció- és divat­áruval, valamint magyar játé­kokkal jelenik meg testvérvá­rosunk áruházaiban. A mint­egy hétszázezer rubelre tehető árucsere létrejöttéhez egyetlen lépés megtétele szükséges: a pécsi cégek képviselői a kö­zeljövőben utaznak az NDK- ba, hogy kiválasszák a bara­nyai vásárlók igényének meg­felelő árukat. Hasonló áruházi hetek előkészítése van folya­matban a bulgáriai Szliven és Burgasz városok, valamint Pécs között. S. Gy. „Gyógyítják” a pécsi utcákat A veszélyes kátyúkat „foltozzák” o Kossuth téren Fotó: Proksza Eltűnnek a kátyúk A héten 34 utcában végeznek Hosszú volt — reméljük, hogy már csak volt — a tél. Bőven jutott ideje arra, hogy megron­gálja a pécsi utakat. Tegyük hozzá, nem volt túlságosan ne­héz dolga, mert az utak bur­kolatának jó része úgyszólván ellenállás nélkül fogadta az ostromot, s könnyedén megad­ta magát a forgalom terhelé­sének. Mi következett? Néhány ru­gó- és féltengely-törés, pár el­harapott nyelv, ennél sokszorta több elharapott, s még több kimondott káromkodás. Még a téli rongálódás nélkül sem jel­lemző, hogy bárki is elismerés­sel szólna a pécsi utak állapotá­ról, tavasszal viszont halaszt­hatatlanul, jelentős erőket kell mozgósítani ahhoz, hogy leg­alább a fokozottan balesetve­szélyes lyukak tűnjenek el mi­nél előbb az úttestekről. A Pécsi Köztisztasági és Út­karbantartó Vállalat három bri­gádja, havi ütemezés szerint végzi az utak rendbehozatalát. Ez ugyan nem jelenti azt, hogy a lyukak tömedékelése egyen­értékű Jenne az egybefüggő, nagy teherbírású aszfaltsző­nyeggel. A balesetveszélyt, a járművek rongálódását viszont ezzel ki lehet küszöbölni addig, míg a szakszerű - és sokkal munkaigényesebb - helyreállí­tás megtörténik. Az eddigi felmérések szerint több mint száz pécsi utca szo­rul sürgős beavatkozásra, ám, mint a vállalatnál elmondták, nem ragaszkodnak szigorúan az előre megállapított tervhez. Ott is elvégzik a helyreállítást, ahol útközben rábukkannak, amelyet nem jelzett az előze­tes felmérés. Fontos ez, hiszen a szakember, Tóth Benedek vé­leménye szerint egy 0,1 négy­zetméteres útfelület rongálódá­sa akár egy hét alatt a tízsze­resére is növekedhet. Munká­juk tehát nemcsak a baleset­­veszélyt szünteti meg, hanem o későbbi, nagyobb kárt is meg­előzi. Ezen a héten az egyik bri­gád a Felsővámház utcát, az Engels utat, a Déli ipari utat, a Rákos Lajos, a Somogyi Bé­la, a Bethlen Gábor utcákat, a vasasi bekötő utat és Káposz­tásvölgy útját teszi rendbe. A másik „kátyúzó parti" a belvárosban (Kossuth tér, Bem utca, Széchenyi tér, Bajcsy-Zsi­­linszky u., Janus Pannonius ut­ca, Aradi vértanúk útja, Vak Bottyán u.. Irányi Dániel tér, Tettye utca, Jókai út, Rákóczi út, Kálvin utca, Móricz Zsig­­mond tér, Kisfaludy utca) vé­gez ezen a héten. A harmadik brigád munkaterülete a Dok­tor Sándor utca, Szigeti út, Mártírok útja, a 39-es dandár út, Veress Endre utca, Landler Jenő út. Tüzér utca, Acsádi út. Kürt utca, Petőfi utca, Bánki Donát u., Tiborc utca. Mint a városi tanács építési osztályán elmondták, elsősor­ban azokra az útvonalakra koncentrálják a személyi és műszaki erőket, amelyeket a tömegközlekedés vesz igénybe, illetve amelyeknek a járműfor­galma ezt indokolja. Az utak, utcák állapotának felmérése tovább folyik, ennek alapján rendelik meg a folyamatos helyreállítást. K. Gy. Jelentős összeggel járultak hoz­zá a színház- és hangverseny­­terem építéséhez: a beruházás költségeiből ötmillió forintot fe­deznek a lakosság befizetései. A komlói Városi Tanács vég­rehajtó bizottsága tegnap érté­kelte az elmúlt évi társadalmi munkákat. Morber Jánost, a városi tanács elnökét kérdez­tük: — Mit jelent a városnak ez a nem tervezett kilencmillió fo­rint? Mi van a számok mögött? — Tisztességesen számoltuk ef ezeket a társadalmi munkákat, a valóságos értékek alapján. A lényegre voltunk kíváncsiak, ami a társadalmi munkaórák mögött van. Ez a kilencmillió forint azt jelenti, hogy jelentős városi pénzeket takarítottunk meg, mert a fenntartásokra, parkgondozásra igen kevés fo­rintunk van. A lakosság össze­fogása nélkül jóval kevesebbet valósíthattunk volna meg. — A város tanácstagi körze­teinek részesedése ebből a ki­lencmillió forintból mintegy két­millió. — A tanácstagi körzeteink önállóan gazdálkodnak a ta­nács fejlesztési alapjából éven­te megkapott összegből. Azo­kat a feladatokat valósítják meg, amire a lakókörzetnek a legnagyobb szüksége van, s ehhez a tanács csupán az anyagot biztosítja. A rendelke­zésükre álló pénzt megsokszo­rozhatják a lakók társadalmi munkájává]. Évente jutalmaz­zuk a jól gazdálkodó körzete­ket: idén a szilvásiak huszonöt-, a kökönyös-keletiek tizenöt- és a dávidföldiek tízezer forint ju­talmat kapnak, aminek a fel­­használásáról maguk döntenek. Ez évben az útfenntartásra szánt összeg egy részéről is a tanácstagi csoportok dönte­nek: meghatározhatják, hogy a Költségvetési üzem hol végez­ze el a legszükségesebb kar­bantartási munkákat. A jövő­ben tovább szeretnénk növelni az önállóságukat, mert azt ta­pasztaltuk, hogy a jól dolgozó körzetekben kiemelkedő és ösz­­szeforrott a pártszervezetek, a HNF-bizottságok és a tanács­tagok tevékenysége. — Az erkölcsi és anyagi meg­becsülésen kívül hogyan ismeri el a társadalmi munkát a vá­rosi tanács? — Eddig nem rendelkeztünk a parkfenntartásra vonatkozó komplex városi tervvel, s ennek elkészítésével is segítjük, illetve ösztönözzük a társadalmi mun­kásokat. Természetesen, azt nem szabjuk meg, hogy egy­­egy épület köré milyen növé­nyeket ültessenek, mert azt ta­pasztaltaitok, amit maguk való­sítanak meg, azt szívesebben is gondozzák. De a fák kivágásá­ban sem dönthet a Város­gazdálkodási Vállalat egyma­ga, megkérdezzük a lakókörze­tek képviselőit is. G. M. Megindult a kompjárat a Balatonon Csütörtökön reggel hét órakor Szántód-Révböl elindult oz idei első kompjárat a Balato­non. A Széchényi névre keresz­telt motoros vizijármü óránként közlekedik Szántód és Tihany­­rév között, az utolsó járat este fél hatkor indul az északi part­ról a délire. Az első útján még csak egy-két gépjárművet és néhány utast szállított a Szé­chényi, a déli órákban azon­ban már félig megtelt. Két hét múlva sűrítik a járatot: fél­óránként közlekednek a két part között. Lapszemle Fáklya A Fáklya 1981 már­cius 15-én megje­lenő 6. száma mel­lékletben — a lapban il­lesztett különnyomatban — közli a Szovjetunió Kom­munista Pártja XXVI. kongresszusának határo­zatát, L. I. Brezsnyev elv­társnak, az SZKP KB főtit­kárának beszámolóját, a párt soron levő kül- és belpolitikai feladataival foglalkozó beszédét, illet­ve N. A. Tyihonovnak, a Szovjetunió Miniszterta­nácsa elnökének előadá­sát a következő időszak társadalmi, gazdasági fej­lődéséről. A kongresszus eseményeit a lap fénykép­­krónikával, kommentárral és cikkel mutatja be, s publikálja Kádár János beszédet, illetve L. I. Brezs­nyev zárszavát is. A család és az ötéves terv kapcsolatáról szóló színes riport elemzi azokat a terveket, amelyeket a szovjet társadalom 1985-ig és 1990-ig állított maga elé. A Brilev család pél­dája illusztrálja, hogy az életszínvonal szüntelen emelése milyen napi kér­dések megoldását jelenti a városi szervek — a kom­munális ellátást, az épít­kezéseket és a problémák egyéb területeit egyeztető hatóságok - gyakorlatá­ban. A békés atomenergia műhelyében, Dubnában járva a riporter alapos is­mertetőt rajzol a hatal­mas tudományos központ­­ról, amelynek életét színes felvételek is bemutatják. A lap időszerű jegyzetei so­rában oz SZKP és a világ kommunistáinak egységé­ről, illetve a szibériai fo­lyók energiájának haszno­­sitósáról olvashatunk. Színes riport vezet el Tádzsikisztán hegyi útjaira, a Párná­hoz, majd a Gisszár völ­gyébe, az 1929-ben alapí­tott Lenin Kolhozba, amely eredményesen gazdálkodik — gyapotlermesztéssel és állattenyésztéssel foglal­kozik - és jó életszínvo­nalat nyújt dolgozóinak. Megismerkedünk a nureki vízierőmű építőjével, ellá­togatunk egy lakodalom­ba, s olvashatunk róla, hogy egyre gyakoribbak a vegyes házasságok - vagy­is az itt élő népek közt teljesen eltűnt a valamiko­ri gyanakvó, visszahúzódó életforma szinte kötelező törvénye, az ellenségeske­dés. Folytatja a lap a Sza­bad Európa és más nyu­gati rádióadók zavarkeltő tevékenységének bemuta­tását: az előző számban kezdett cikk második része ezúttal jelenik meg. Georgij Danyelija szov­jet filmrendezőről fényké­pes elemző cikket közöl a lap. A moszkvai Lomono­szov Egyetemen tanuló Bihari Klára, Bencze Er­zsébet és Horváth Judit az alanyai egy riportnak, amelyből megtudjuk, mi­ként készülnek nyelvtanári hivatásukra a szovjet és a magyar diákok. agyomónyos rova- U taiban a lap most * " is közöl Fáklya-fo­tót, orosz nyelvű olvas­mányt, könyvismertetőt, filmkritikát és rejtvényt. Kilenc kérdés a KGST-ről címmel új rejtvényt indított a lap.

Next

/
Thumbnails
Contents