Dunántúli Napló, 1981. március (38. évfolyam, 59-89. szám)

1981-03-13 / 71. szám

e Dunántúli napló 1981. március 13., péntek 1 Tudomany — Technika Nyugati nagyvárosok pécsi villamosmérnök szemével Nagy teljesítményű és kisebb méretű transzformátor-állomások A világszerte egyre erősödő urbanizáció következtében a nagyvárosok villamosenergia-ellátásának hálózati meg­oldása és üzemeltetése komoly problémát jelent a té­mával foglalkozó szakembereknek. A statisztikai vizsgálatokból kiderül, hogy a villamosenergia-igény tízévenként megkét­szereződik. Ezzel együtt a nagyvárosok igénye is növekedik, egyre többször találkozhatunk 1000 MW-nál nagyobb csúcs­­terheléssel is. Az összefüggően beépített területeken a nagy­városokban a közeljövőben 5—10 MVA/km2, a központokban pedig 100 MVA/km2, terheléssűrüséggel kell számolni. Az energiaszolgáltató vállalatok feladata, hogy területükön a jö­vőben várható igényeket és az energiaelosztást, gazdaságos hálózati koncepciókkal biztonságosan elégítsék ki. « Tudja-e, hogy... — A Nemzetközi Világítástech­nikai Bizottság (CIE), a világí­tás műszaki és tudományos kér­déseit összefogó szervezet 1913 óta működik, melynek hazánk is alapitó tagja. — Magyarország a világ ötö­dik legnagyobb fényforrás ex­portőre és az egy főre eső fény­forrásgyártás terén a második helyen állunk; továbbá az ossz­­ipari exporton belül, a fényfor­rás kivitelünk százalékos értékét tekintve elsők vagyunk a vilá­gon. — Japánban sokkal több fény­csövet használnak a lakásvilá­gításban, mint izzólámpát. Egy felmérés szerint a fénycsöveket 52, az izzólámpákat 13 havonként kell cserélni. — Az AUTÓKER pécsi üzlete évente másfél millió forint érték­ben ad el személykocsikhoz használatos izzót, fényszóróbeté­tet és villogólámpát. Mint meg­tudtuk — a legalább két év óta hiánycikknek számitó — a Hen­germalom utcai bolt a közelmúlt­ban kapott száz garnitúra MIOX márkajelű NSZK gyártmányú köd­lámpát. — A Tungsram, a legutóbbi hannoveri vásáron bemutatta leg­újabb világítástechnikai1 újdonsá­gait. így különböző izzólámpá­kat, halogén, higany, kevertfé­­nyű, fémhalogén, nátriumlámpá­kat, továbbá o kisebb villamos­teljesítményű és nagyobb fény­hasznosítású, 26 mm átmérőjű, normál fémpor bevonatú fény­csövét, amelynek gyártását ta­valy kezdték meg. Mint megtud­tuk, a Pécsett működő izzó szak­boltban e termék sajnos még hiánycikknek számít. — A világ vezető fényforrás gyártói (Philips, Osram, Sie­mens, Tungsram, Sylvania és a Thorn cégek) legújabb termé­keit szinte kivétel nélkül az ener­giatakarékos lámpák képezik. — Napjaink világítási felada­tai megoldhatatlanok lennének a fénycsövek, fémhalogén, hi­gany és nátriumlámpák nélkül, ugyanakkor nem nélkülözhetjük a száz éve feltalált izzólámpát, amelynek reneszánszát jelentheti* a búrán beiül afkalmazott szelek­tív tükrök felhasználása. Ennek eredményeként annak fényhasz­nosítása megközelíti a jobb szín­­visszaadást biztosító gázkisüléses lámpák jellemzőit. — A Siemens cég, az Osram­­mal közösen fejlesztette ki azt a 35 W-os, hidegkatódos, sújtó­légbiztos bányalámpát, amit ti­zenhárom centiméter hosszúságú hajlított fénycsővel gyártanak. A fényvető* világítótest hordozható, bányagépekre szerelhető, továbbá jelzőlámpaként is működtethető. — A nemrég elkészült pécsi' műjégpályát négy huszonötméte­res oszlopon elhelyezett, ötvenhat fémhalogén — nátrium, tallium és indiumjodid adalékú — reflek­tor világítja meg esténként. A fényforrások egyenként 400 W teljesítményűek, fényhasznosítá­suk W-onként 90 lumen. Ez töb­bek között lehetővé teszi a fe­kete-fehér televíziós közvetítést is. Érdekességként megjegyzendő, hogy a jégpálya megvilágításá­hoz legalább négyszeres teljesít­ményű, hagyományos izzólám­pákra lett volna szükség. A vi­lágítás és az automatika terveit a Pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola épületek gépészeti be­rendezési intézetének adjunktusa, Máté Jenő készítette. ■ ¥ --------------------­A rendszerek fejlődését te­hát a már jelenleg is nagy ter­heléssűrűségű területek továb­bi igénynövekedése, a perem­­kerületek elvárosiasodása és az ebből következően kialakuó nagy terheléssűrűségű terüle­tek igényei határozzák meg. A nagyvárosok sajátos és egymástól eltérő * energiaigé­nyei és területi adottságai el­lenére több olyan alapvető kérdést kell megoldani, ame­lyek minden esetben azonos formában merülnek fel. Ezek: a nagy sűrűségű kommunális fo­gyasztók ellátása, a nagy tel­jesítményigényű városi ipari lé­tesítmények egyedi ellátása, a beépített területeken szabad­­vezetékkel való áthaladás, a nagyfeszültségű kábelek nyom­vonalának biztosítása, a nagy­teljesítményű transzformátor­állomások helyének kijelölése, típusának kialakítása, üzembiz­tonság, életvédelem és több speciális műszaki probléma. Az eddig alkalmazott átviteli rendszerek, melyek általában hurkolton üzemeltetett 110-130 kV-os szabadvezetékek voltak, műszaki és gazdasági okoknál fogva a sűrűn lakott területek igényeit a jövőben már nem tudják kielégíteni. Ezek után ejtsünk szót egyes nyugati nagyvárosok hálózatá­nak fejlesztési irányairól! Az NSZK-ban a jelenlegi elképze­lések szerint a lakott területek leghasználatosabb feszültség­­szintje 380 kV, 110 kV, 10 kV és 0,4 kV lesz. A legnagyobb teljesítményű centrumokat — kivéve Nyugat-Berlint — 380 kV- os szabadvezeték-gyűrűk veszik körül, melyeket közvetlenül az erőművek, illetve az országos hálózat táplálnak. A sűrűn be­épített városok peremén léte­sülnek majd a 380/110 kV-os transzformátorállomások, ame­lyekből 110 kV-os két-, esetleg négyrendszerű távvezetékek jut­tatják el a szükséges teljesítményt a belső területekre és betáp­lálnak a 110 kV-os elosztóháló­zatba. Ha a 380/110 kV-os transzformátorállomások nem létesíthetők elég közel a lakott területekhez, akkor a 380 kV- os körvezetékekből nagy ke­resztmetszetű, sugaras, 380 kV- os távvezetékek indulnak a fo­gyasztói terhelés súlypontjába. Amennyiben városfejlesztési, területkisajátítósi, esztétikai okok miatt a szabadvezeték nem építhető ki, akkor a villa­mos energia átvitelét nagy­­feszültségű kábelekkel oldják meg. A nagyfeszültségű kábelesí­­téssel kapcsolatban nemcsak az NSZK-ban, hanem számos más országban is összehan­golt és hosszú távú kutatómun­ka folyik. Ennek eredményeként egyre nagyobb feszültségszintű és teljesítőképességű kábelek jelennek meg, amelyek relatí­ve gazdaságosabbak az eddi­gieknél. Mivel a nagyvárosok­ban csak korlátozott mérték­ben áll rendelkezésre olyan hely, ahol 110/10 kV-os transz­formátorállomást lehet építeni, ezért az állomásoknak nagyon nagy teljesítményűeknek, ugyanakkor méreteikben lehe­tőleg kisebbnek kell lennie a hagyományos transzformátor­állomásokhoz képest. Nyugat- Berlinben önálló villamosháló­zatot kellett létrehozni, mert az országos hálózathoz nem csat­lakoztatható. A külvárosokban, működő erőműveket 110 kV-os távvezetékek és kábelek kötik össze, melyekről 110/30 kV-os transzformátorállomások táp­lálják a 30 kV-os elosztóháló­zatot. A várható villamosener­gia-igény növekedése miatt a jövőben egy nagyfeszültségű, új hálózat létesítése válijc szük­ségessé, melynek a feszültség­­szintje 400 kV lesz. Párizsban, a külvárosokban elhelyezett nagy teljesítményű 225 kV-os kooperációs transz­formátorállomásokból sugara­san üzemelő 225 kV-os 300 MVA-es kábeleken üzemeltetik a város belső területén műkö­dő 225/20 kV-os transzformá­torállomásokat. Valamennyi ilyen belső városrészben egy 225/20 kV-os 100 MVA-es transzformátor van beépítve, mely transzformátor SF|;-os le­kapcsoló szakaszolóval csatla­kozik a 225 kV-os tápkábelhez. A kénhexafluorid (SF,;) szige­telésű, fémtokozott berendezé­sekkel a sokoldalú műszaki előnyei mellett nagyon lénye­ges, hogy alkalmazásával a transzformátorállomások hely­igénye nagymértékben csök­ken. A tervek szerint az ezred­fordulóig három 225 kV-os gyű­rűs hálózat alakul ki Párizs kö­rül mintegy ötven darab 225/20 kV-os transzformátorállomással, amelyeket összesen huszonhat darab 225 kV-os sugaras kábel táplál. Az új rendszerhez, a kapcsolási műveletek koordiná­lására, új teherelosztó közpon­tot létesítenek. Az NSZK-ban 1974-ben léte­sítettek 380 kV-os kábelvezeté­keket, az USA-ban már koráb­ban 345 kV-os feszültségszintű, Angliában 400 kV-os kábeleket is alkalmaznak már. Európá­ban csak távlatban várható a 400 kV-on felüli kábelek alkal­mazása és üzembe helyezése. Hazánkban jelenleg maxi­mum 120 kV-os kábelek üze­melnek. Pécsett 45 kV-os név­leges feszültségre méretezett 35 kV-on üzemelő olajnyomású korszerű kábel — norvég gyá(t­­mány — üzemel a Légszeszgyár utcai és a József utcai transz­formátorállomás között. Egyéb­ként Pécs belső területének el­látása a Hőerőműből táplált 35 kV-os kábeles-szabadveze­tékes körvezetékről történik több 35/10 kV-os transzformá­torállomásból. A város villamos­­terhelése 1980 végén 43 MW ér­tékű volt, a 35 kV-on vételező ipa­ri fogyasztók nélkül. Az SF,;-os berendezéssel működő 120/10 kV-os transzformátorállomás lé­tesítésére a DÉDÁSZ-nál is tör­téntek kísérletek: alkalmazását egyelőre a forráshiány hiúsítot­ta meg. Borkovits György, a DÉDÁSZ műszaki fejlesztési szakfőmérnöke * Korszerű fényforrásokkal Takarékosabb vasúti térvilágítás Ma még korszerűnek számitó fénycsöves peronvilágítás Ahogy a népgazdaság más területein, úgy a MÁV-nál is előtérbe került az energiataka­rékos világítás kérdése. Arról persze szó sincs, hogy kevesebb legyen a fény, hiszen a rosszul értelmezett vagy végrehajtott takarékosság nem vonhatja maga után a balesetek bekö­vetkezését, a termelékenység romlását. Az viszont luxus len­ne, ha akkor is égnének a lámpák, amikor arra nincs szük­ség. A MÁV Pécsi Igazgatóságá­nak vontatási osztályán dolgozó villamos szakemberek azt tűz­ték ki célul, hogy kevesebb árammal, az eddiginél jobb megvilágítást teremtsenek ott, s akkor, amikor szükséges. Ennek egyik módja az üzemidő csök­kentése, vagyis a lámpák csak addig égjenek, ameddig nél­külözhetetlenek. Jó megoldás­ként alkalmazzák a villamos­hálózat szétbontását illetve sza­kaszolását; ennek következté­ben csak az a terület kap fényt, ahol dolgoznak, vagy ahova vonat fut be. Sok az olyan megállóhely, ahol egész éjsza­ka szünetel a hálózat, vonat­mentes időben nincs, aki a kap­csolóhoz nyúlna. Erre egy újí­tási javaslatból származó elkép­zelést valósítottak meg a pé­csiek. A közlekedő személyvonatok­nál a menetrend alapján beál­lított programkapcsoló teszi le­hetővé a peronlámpák kívána­tos üzemeltetését, melyet egy alkonykapcsolóval is kiegészí­tettek. Számítás nélkül is be­látható a megtakarítás, ugyanis e rendszer híján egész éjjel égnének a villanyok. Természe­tesen a nagyobb állomásokon és pályaudvarokon, ahol a vilá­gítási berendezések igénybe­vétele folyamatos, a korsze­rűbb, nagyobb élettartamú fényforrások és lámpatestek al­kalmazása a cél. A rossz ha­tásfokú izzólámpát fénycsövek, valamint fémgőzzel töltött fény­források váltották és váltják fel. A vasúti térvilágításnál a jövő­ben a jobb fényhasznosítású •nátriumgőz világítótesteket ve­szik számításba; hatásfokuk ugyanis 2—2,5-szerese az elter­jedt higanygőzlámpákénál. Ta­karékos használata mellett egyéb előnyei is vannak. így, a vörös színű kocsik láthatósága nyugtatóbb, a ködben való tá­jékozódást jobban segíti a sárga színű fény. A MÁV Pécsi Igazgatósága területén, a na­gyobb csomópontokon már al­kalmazzák ezt a világítási mó­dot, s tegyük hozzá, hasznos tapasztalatokkal. Egyébként, a következő években folyamato­san áttérnek a nátriumlámpás térvilágításra, elsősorban a Bu­dapest—Pécs fővonal állomá­sain. Németh Tibor Jó téma a délutáni teához Nősül egy királyfi Az a fotóriporter, aki a múlt év szeptember 7-én, vasárnap kora reggel a Balmoral kastély mocsaras területén át osont, nem is gyanította, mit válthat­nak ki a fényképei. ötven méterre tőle állt Char­les herceg, nagy horgász csiz­mában és horgászott. Húsz mé­terrel mellette állt egy „fiú", bő gumikabátban, rugby-sap­­kával a fején, éppen a horgát vetette ki. Mindkettőjüket le­fényképezte. A fényképek, me­lyek végül is még vasárnap este a londoni nagy példány­­számú újság, a „The Sun" pletykarovatába kerültek, nem voltak valami izgalmasak. De ahhoz elegendőnek bizonyultak, hogy a lapot a következő cím­re inspirálják: „Ez az igazi?” A „fiút”, mint O királynő hét­végi vendégét- azonosították: Lady Diana Spencer, 19 éves, a nyolcadik Earl of Spencer legfiatalabb lánya. Szeptember 8-a óta tehát Anglia ismét — ki tudja hánya­dik? — házassági lázban élt. Egyszer valamikor azzal hárí­totta el Charles herceg a ter­hes riporteri kérdést, hogy: „Harmincéves korom előtt nem fogok megnősülni!" Azóta az angliai bulvársajtó mindig mel­léfogott a spekulációval és feltételezéseivel, minél köze­lebb került az 1978. november 14-i dátum. A trónörökös azon­ban a 30. és a 31. születésnap­ját is „jövendőbeli” nélkül hagyta elmúlni. Természetesen a Buckingham palota azonnal megcáfolta a pletykalap hírét, ami London­ban persze kevesebbet jelent, mint a semmi. A „jövendő királynőről” a bulvársajtó megírta például azt, hogy a norfolki családi bir­tok közvetlenül csatlakozik a királyi Sandringhűm kastélyhoz. Azt is kinyomozták a riporterek, hogy a lakása, egy három szo­bás apartman az Old Bromp­­ton Roadon, London South Kensington városrészében van, amit 100 000 fontért vásárolt az apja — és nem felejtették el hozzátenni, hogy két másik „dolgozó" lánnyal él ott, akik „fizetnek a bérletért”. Az angol közvélemény mo­hón kísérte figyelemmel azokat a híreket, amelyekben a pa­lota közzétette a szeptemberi és októberi hétvégekre a ki­rálynő által meghívott vendé­gek nevét — Diana nem min­dig, de néhány alkalommal is­mét ott volt. Szegény Diana nehezen szo­kott hozzá, hogy a lakása előtt éjjel-nappal fotósok táboroz­zanak, hogy az óvódóhoz ve­zető úton néha két tucat ri­porter és fényképész kísérje. Charles herceg 32. születés­napján a riporterek a sand­­ringhami kastélyban dühösen vették észre, hogy a herceg ebéd után eltűnt néhány órá­ra, őket azonban a rendőrségi kocsik megakadályozták ab­ban, hogy kövessék. A nyilvános vita azonban csak november 14-e után tört ki Angliában — ekkor sem hoz­ták nyilvánosságra az eljegy­zésről szóló hírt —, amikor a „Sunday Mirror” leleplezte, hogy Lady Diana Spencert a rendőrség segítségével csem­pészték a királyi vonatba, afne­­lyen Charles herceg volt útban Wales felé. A közvélemény fel­háborodva reagált erre a „gya­­lázkodásra". Leghevesebben azonban a királynő. Az udvar felháborodása azonban bumerángként hatott: A „Sunday Mirror” megma­radt állításánál, főleg amikor a sajtófőnök arra a kérdésre, hogy ki mondta nekik azt, hogy Lady Diana nem volt a vona­ton, azt válaszolta: „Charles herceg I" Sok angol annak vél­te az udvar heves tiltakozását, mint első jelet: a királyi csa­lád megbecsüli Lady Diana Spencert. Volt valami azonban, ami többre utalt, nevezetesen, hogy a herceg és az ő óvónője már régen megegyeztek. Nyilvánva­lóan az egyébként olyan fi­gyelmes angol sajtó nem vonta le a helyes következtetést ab­ból a tényből, hogy Lady Dia­na a születésnap előtti este még szeretett kék VW-Polójá­­val autózott, a születésnap más­napján már egy angol Mini Metróval „Charles herceg aján­dékával”. Arra a kérdésre, miért tért vissza a hölgy az angol márkához, csak egy válasz kí­nálkozik: óllamérdékből. Az angol trónörökös jövendőbeli felesége nem használhat német gyártmányú autót. Azután elmúlt a karácsony is anélkül, hogy bejelentették volna az eljegyzést. Február 24-én azonban megtört a csönd, a Buckingham palota szóvivő­je bejelentette, a 32. esztendős walesi herceg eljegyzését Lady Diana Spencer óvodai tanár­nővel. Az angol közvélemény tehát új témát kap a délutáni teához, mert hiszen, nem min­dennap nősül egy jövendőbeli angol király. (—sb—) Kórházi felvételes ügyeletek * Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek belbetegek részére: Pécs város: POTE Gyermekklinika, Sziget­vár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermekkórház. Gyermeksebészeti, kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermek­­klinika, páros napokon: Megyei Gyermekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat, sebészet, baleseti sebészet: II. sz. klinikai tömb. Égési sérülések: Honvéd Kór­ház. Koponya- és agysérülések: Ideg­sebészet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET: Felnőtt betegek részére: Korvin O. u. 23., tel.: 11-169, Munkácsy M. u. rendelőintézet, ügyeleti bejárat, tel.: 12-812, Veress E. u. rendelőintézet, tel.: 15-833. Gyermek betegek részére: Munkácsy M. u. rendelőintézet, gyer­­mekpoliklinika, földszinti bejárat, tel.: 10-895. Fogászati ügyelet: Mun­kácsy M. u. ügyeleti helyiség, tel.: 12-812. Minden este 7 órától reggel 7 óráig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK I. kér. Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8. 10/52. sz. gyógyszertár, Pécs- Meszes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógyszertár, II. kér. Pécs, Kos­suth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár, Pécs, Munkácsy M. u. 4. 10/9. sz. yógyszertár. III. kér. Pécs, Veress . u. 2. 10/7. sz. gyógyszertár. SOS-ÉLET telefonszolgálat hívószá­ma: 12-390 — este 7-től reggel 7 óráig.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents