Dunántúli Napló, 1981. február (38. évfolyam, 31-58. szám)
1981-02-08 / 38. szám
Átgondolt települesfejlesztes Bolyban Bolyban elsősorban a telepszerű, többszintes épületekben eremtették meg új otthonukat zz emberek, jórészt fiatalok. 3ólyban évente átlagosan 25— SO lakásba költöznek be. Nem :soda, hogy a nagyközség latéinak száma az elmúlt tíz év ilatt csaknem ötszázzal növe- :edett, ma pontosan 3775-en ílnek itt. Figyelemre méltó, hogy nem- :sak a helybéli fiatalok épít- reznek a nagyközségben, hárem meglehetősen nagy a más- lonnan betelepülők száma is. 979-ben például hetvenhár- nan költöztek ide Versendről, áonyoródról, Borjádról, sőt nég Mohácsról is. Mi a vonzó Bolyban? Egy- észt a meglehetősen magas ereseti lehetőséget biztosító iólyi Mezőgazdasági Kombinát, i Kossuth Termelőszövetkezet s nem utolsó sorban a Bólyi ÍFÉSZ nyújtotta munkalehetőég. De túl ezen egy igen tu- latos, előregondoló községfej- ssztési politika. Az építkezé- ekhez biztosítják az igények- lek megfelelő területet. Aki ott- lon gazdálkodni akar, az 300- 20 négyszögöles telket vósá- Dlhat. Bolyban nagy hagyomá- ya van a szerződéses állattar- isnak, nevelnek libát, pulykát, őt szarvasmarhát is. Az utóbbi időben azonban gyre nagyobb a keletje a sor- ázakban, társasházakban pült lakásoknak, elsősorban a atal házasok körében. Ezt pe- ig nagyban segíti a jó köz- lűvesítés.- Idejében ébredtünk fel — londta Bősz József, a tanács Inöke. — Még nyolc évvel ez- lőtt lakossági össiefogással, irsulásos alapon építettünk 'ennyvíztelepet. Akkor ez csajonként 4000 forintba került, la ehhez 18-20 ezer forintra nne szükség. Évekkel ezelőtt lorító gondot jelentett a víz- llátás. A tanács merte vállalni kockázatot, sikerült Monyo- idról idevezetni a vizet, ma lár ezzel nincs gondunk. Sorházak, társasházak A gazdaságok segítsége nem szívesség Kész tervek a terjeszkedésre- Ha megvan a megoldás ötlete, még mindig gondot jelenthet a kivitelezés és annak anyagi fedezete. Ebben milyen megoldást találtak? — A lakosság megszokta, hogy ők viseljék a kényelmük megteremtésével járó terheket. A gazdálkodó egységek sem úgy fogják fel, hogy a segítségük ajándék a tanácsnak, hanem érdekük o község - vagyis a helyi munkaerő — támogatása. A vízellátás megoldá- sánáT például a tanács vette meg a szükséges szerelvényeket, a lakosság adta a pénz- beni hozzájárulást, a szocialista brigádok a szakmunkát, Illetve a szakmai irányítást. így a hivatalos költségvetés egy- harmadába került egy-egy családnak a víz bekötése. Hasonlóképpen épült meg a járda és az út is. Ilyen körülmények között nem érné meg, ha az OTP-től vásárolnák meg az előközművesített telkeket. . így épülhetett meg 96 OTP- lakás négy darab 18-as és egy 24 lakásos tömbben. Már a további terjeszkedésre is készen állnak a tervek, északnyugatnyugati irányban nő tovább a nagyközség. Erről így beszélt a tanácselnök: — Száz lakás építésére alkalmas területet jelöltünk ki. A kisközségek számára gondot jelentő széles porták itt már ismeretlenek. Egynek a szélessége nem. haladja meg a tizennyolc métert. Továbbra is gondot fordítunk a sorházas beépítésre. Most épül tizenhot szövetkezeti lakás, a bólyi kombinát sátorhelyi mintájára. Ugyanakkor számolnunk kell bent a község szívében is meglévő tartalékokkal, itt is több házhelyet lehet kialakítani az úgynevezett hochstellekben — zárttelkeken. Van igény, lehetőség is a nagyközség további fejlesztésére. Mindezt úgy, hogy megtartják Boly sajátos, szép arculatát, széles utcákkal, sok-sok zöldterülettel. Kurucz Gyula ingói söröző, snack-bár, konferenciaterem i régi Pannónia is megújul i hatodik ötéves tervben Az 1976 óta lezárt régi Pan- óniai-tömb teljes rekonstruk- ójának tervét még annak ide- ■PTV 2-es irodája készítette. A lújítást hol a kapacitás, hol pénz, hol mindkettő hiánya att évről évre el kellett ha- sztani. Ebben az ötéves tervin már mindenképpen hoz- kezdenek — a kérdés csak az, >gy mikor. A terv alapkoncepciója vál- zatlan. Milyen lesz a Pannó- 3 a fölújítás után? íme a v: a régi szállodában mind- sze tizenkét fürdőszobás laksz volt, ezután azonban vala- innyi szobához tartozik majd -dőszoba is. A szobák egy-, ;tve kétágyasak lesznek, ezen- <ül néhány lakosztályt is beidéznek. Alulról fölfelé haladva, a pin- ben, a valamikori étterem és rozó helyén százhúsz vendég gadására alkalmas éjszakai bár nyílik. A földszinten, ahol a bár és az önkiszolgáló működött, snack-bárt rendeznek be. A pultoknál bárszéken, s emellett hagyományos asztaloknál is lehet reggelit, ebédet, vacsorát fogyasztani. Mindezt 240 négyzetméter nagyságú területen. A túloldalon lesz a várhatóan legizgalmasabb rész, az egyedi, intim hangulatú angol söröző — hosszú pulttal, asztalokkal, galériával - sörrel és melegszendvicsekkel. A recepció egyelőre — a két ház, a Pannónia és a Nádor összeépítéséig - a régi helyén marad, ezt később közös recepció váltja föl. Innen lehet fölmenni a szállodába és a korábbi nagyterembe, amit több célra tesznek alkalmassá. A bálok mellett — s ez sokkal fontosabb - korszerű stúdió- és tolmácsberendezésével kitűnően megfelel majd konferenciák rendezésére is. A Nádorral közvetlen konyhakapcsolatot építenek ki; egyelőre a snack-bár mögött fog működni a Pannónia konyhája, de ez már egy szintre kerül a jelenlegivel. S ha mindez — nem egyhamar - elkészült, akkor kerül sor a Nádor bezárására, s teljes gépészeti-építészeti fölújításóra. A patinás Nádor üzlethelyiségeinek profilja, jellege természetesen megmarad. De több lesz a különterem, kisebb méretű vendéglátó helyiség, mert erre nagy az igény. Részletesen kidolgozott terv a Nádorra még nincs, úgyhogy erről most csupán ennyit. Mindent együttvéve, ha a Pannónia és a Nádor is elkészül, 180 szobás szállodarész várja az idelátogatókat, s a különtermekkel együtt a vendéglátó egységekben egyszerre kétezer főt tudnak kiszolgálni. Ami a legfőbb gond: mindez együtt százötvenmillió forintba kerül. Most azonban újabb anyagi hátránnyal kell számolni: év elejétől a budapesti Gel- lért már nem a Hungar Hotels- hoz, hanem a Danubiushoz tartozik, s így hatvanmillió forintos nyereségkiesése lesz a vállalatnak. Ebben a helyzetben még nehezebb előteremteni a tömbrekonstrukcióhoz szükséges összeget, ugyanakkor egyre égetőbb feladat ennek elkezdése. S ahogy azt dr. Gyökössy Gyula, a HH új vezérigazgatója is megállapította, sürgősség tekintetében a pécsi Pannónia áll vidéken az első helyen, megelőzve a szombathelyi Sa- variát és a miskolci Avast. Az biztos, hogy ebben az ötéves tervben hozzákezdenek, de hogy pontosan mikor, az véglegesen idén, az első negyedévben dől majd el - remélhetőleg számunkra kedvezően. Egy dolgot azonban már biztosra mondhatunk: az ugyancsak ebbe a tömbbe tartozó Mecsek cukrászda alsó részét még az idén fölújítják. D. Cs. Jelenség A z az igazság, hogy nem tudok hirtelen különbséget tenni a köröttem tapasztalt, mások, sőt a hivatalok által is megerősített jelenségek, s a bennem lezajló lelki jelenségek között. Hosszú ideig kellett gondolkodnom, hogy miféle megoldásokat lehetne találni — kínálkozik néhány, akad köztük rokonszenves és kevésbé rokonszenves az ököljogtól a feljelentésig terjedő' skálán. Mert kinek ne szorulna ökölbe a keze, ha reggelre eltűnik a kisgyerek szánkója a folyosóról? Hogyan magyarázkodjon a szülő, miképp derítse föl a sírásra görbült szájat, s főképpen: miféle magyarázatot találhat az efféle jelenségekre? Nem a lakótelepi hisztéria szól belőlem, igyekszem kiszűrni magamból mindazt, aminek ahhoz köze volna. A szánkó első fokon a közös tárolóhelyiségben volt, az a szánkó - többedmagával — onnan tűnt el. A rákövetkező télen a szánkó felköltözött a felsőbb emeletekre, onnan is eltűnt az ajtó elől. Nézegetjük egymást - más lakónak másvalamije tűnt el máshonnan —, potenciális tolvajt látunk egymásban, ismeretlenül és bizalmatlanul méregetjük egymást,' szabad utat engedve fantáziánknak és természetesen előítéleteinknek. így azután kialakul egy lakóház társadalmi közérzete, s ebben a közérzetben vagy jól érezzük magnkat, vagy nem, mindenesetre lakunk. És figyeljük a jelenségeket. Mert ki az isten tudná megmondani, hogy melyik lakó törte bele az elmúlt este a kulcsot a kapu zárjába? Lehet, hogy a tizenegyediken lakó sötét alak, aki megint holtrészegen döfködte a kulcslyukat? Vagy más? Egy bizonyos, hogy a szélviharban az ajtó ki—be csapkoló- dott, minek egyenes következményeképpen kitörött a nagy üvegtáblája. A lépcsőházban vidáman fütyült a szél, hűtötte a túlfűtött kedélyeket. Nincs vajon kurázsi, hogy jelentkezne? Hiszen velem is előfordulhat az ilyesmi, de szólnék a házfelügyelőnek, vagy tennék valamit — esetleg egy követ az ajtóhoz, hogy ne csapkodja a szél. Sebai az ingatlankezelő majd lecseréli a zárat, a ház- felügyelő végigjárja a lakókat — jóég tudja, hányán vannak — és mindenkinek átadja az új kapukulcsot. Kerül, amibe kerül. Van toronyházunk, kétszáznegyvennyolc család lakja, s ott is vannak közérzetet alakító jelenségek. Ki a fenének van szüksége a tűzjelzők mikrofonjaira? Ki az ördög töri be rendszeresen és majdnem minden szinten a tűzjelző üvegablakocskáit? Ki az a barkácsoló kedvű illető, aki kiszereli a falból a villamos kapcsolókat, s szabadon hagyja lógni a kétszázhúsz voltot. ..? A magasház sokba kerül. Csak az a három ember naponta hatszáz forintba, akik orrfintorogva ugyan, de végigtúrják ,a sze- métledobót, kibányászva, kiguberálva belőlük a rothadó egész fácánokat, a beletúsz- kolt karácsonyfákat és a többit. A hivatal — okkal — hivatkozik a házirendre, melyben világosan fogalmaztatik: a szemétledobóba csak a házi szemetet szabad ledobni, minden egyebet le kell vinni a konténerbe. Hiszen lift van, négy is, egy biztosan működik. Persze, végeláthatatlan jogi vita kezdődhetnék, mi minősül házi szemétnek? Kár vitázni, elegendő lenne a józan paraszti ész. És egy kevés jóindulat, fáradozás. Lehetne ragozni. Utaztam már napokig egy veder szeméttel együtt a liftben — valaki minden nap bezúdított egy ibrikkel, isten a megmondhatója, kire haragudott — volt rá példa, hogy a liftben végezték el egyesek a dolgukat, nemcsak kicsit, nagyot is ... Betétlapot természetesen nem hagyott az illető: én voltam, itt és itt vagyok megtalálható. Tettenérés sosincs. És ha van: mitevő lehetek? Beleverjem az orrát? üssem pofon? Jelentsem föl? Kinek és hová? S vajon, ha följelentettem és fél esztendő múltán jogerősen elítéli a polgári vagy büntető tanács, nem fog-e a lakásom ajtaja elé csinálni legközelebb? Gauguin képén elgondolkodtató a felirat: „Honnan jövünk? Mik vagyunk? Hová megyünk?" Az elsőre talán még meg tudná adni a kedve szerint való választ a zárakat, üvegeket tönkretevő, szemetet és egyebeket liftbe zúdító illető. De a másodikra már csak azok, akik passzívan élvezik áldásos tevékenysége következményeit, a lakótársai. A harmadikra pedig az a sejtelmes fogadkozás adja meg a lehetséges választ, hogy „ha én egyszer meglátom ...” Előbb-utóbb kitudódik és akkor jönnek az apró, de mór kollektív bosz- szúk. Holtbiztos, hogy nem marad megtorlatlanul a dolog. H osszú ideig azon is gondolkodtam, hogy kinek a pártján állok ebben a furcsa mérkőzésben? Aztán valami eldönttette velem a dolgokat. Isten- úgyse, nem kedvelem a hivatalokat, mindig is volt egy olyan érzésem, hogy az emberek bosszantására találták ki őket. Egyik nap bent is jártam az ingatlankezelőnél, ahol egy bérlő hangos sirámaitól volt hangos még a folyosó is. Egykedvűen meghallgatták — azt panaszolta, hogy elvették tőle a tárolóhelyiséget, így jogtalanság, úgy felmegyek a miniszterhez, satöbbi — aztán elküldték, hogy majd értesítik, de nem valószínű, hogy visszakapja. Érdeklődésemre a hivatalnok vállat vont: „Ugyan, hagyja csak . . . tizenegyezer forint lakbérhátraléka van. De én kinek panaszkodhatok?" Ez a kis apróság felsorakoztatott az ellenfél zászlaja mellé. Minden részvétem a Hivataloké. Kampis Péter HÉTVÉGE 5. A képen látható autóbusz összeszerelő üzem eredetije naponta nyolc jármű elkészítésére alkalmas. Tervei az IKARUS Karosszéria és Járműgyárban készültek és az elképzelések szerint a fejlődő országok számára szállítják majd. Ennek a célnak érdekében készült ez a makett is, amely szemléletessége miatt jól szolgálja a sikeres üzletkötést.
