Dunántúli Napló, 1981. február (38. évfolyam, 31-58. szám)

1981-02-08 / 38. szám

Hol vannak a diákzenekarok? « Tanulságos volt látni és hal­lani a Pécsi Tudományegyetem Baráti Társaságának estélyén fellépő régi és mai egyetemi zenekarok műsorát. A legfiata­labb Ergo együttes megzenésí­tett verseket adott elő pulóver­ben, farmernadrágban, de tele szépelgéssel, komolykodással, leheletkönnyűnek szánt, de in­kább erőltetett zenei megoldá­sokkal. Az őket néhány évvel megelőző Ergo — amely az 1975-ös Ki mit tud? televíziós elődöntőjéig jutott el — még most is hatásos, a versekhez jól illő sanzonokat, ha úgy tet­szik: „mai dalokat" adott elő. Az ős-Ergo három tagja már lassan öt éve egyetemi tanár­segéd, illetve ügyvéd, de a kö­zönség előtt sokkal fiatalosab­ban, fesztelenebbül mozgott, mint a mostani zenészek. Az egyetem első pol-beat (folk- beat?) zenekara, a Societas Leonina 1973-ban alakult meg. Country-stílushoz közelítő mu­zsikájuk valamikor százával vonzotta a pécsi diákokat a jogi kar aulájába, és a tavalyi Pályázat diákoknak' I. Ferenc József császár és király kezdeményezésére 1906- ban hozták haza Konstantiná­polyból II. Rákóczi Ferenc és bujdosótársai hamvait. A nagy fejedelmet a kassai dómban, Thököly Imrét Késmárkon he­lyezték örök nyugalomra. A vajai Vay Ádám Múzeum pályázatot hirdet az általános és középiskolai tanulók részé­re, hogy kutassák fel települé­sükön azokat a személyeket, akik részt vettek az 1906-os ok­tóberi Rákóczi-ünnepségeken. Jegyezzék le, vagy vegyék mag­nószalagra visszaemlékezései­ket. Gyűjtsék össze az ünnep­ségekre vonatkozó újságcikke­ket, kéziratokat, leveleket, ké­peslapokat, fényképet stb. A legjobb gyűjtőket tárgy- és könyvjutalomban részesítik. A pályázatoknak tartalmazniuk kell az adatgyűjtő, valamint az adatszolgáltató nevét, pontos címét, életkorát, foglalkozását. A beküldés határideje május 15., eredményhirdetés május 30-án lesz. Cím: Vay Ádám Múzeum, 4562 Vaja. közös hangverseny alkalmával is „feldobta" a hangulatot. A legnagyobb sikert azonban mégsem ők, hanem a legidő­sebb diák-zenészek aratták: az a dixilandzenekar, amelynek tagjai tizenöt éve ülnek a tör­vénykönyvek között. Olyan lát­ványos dixiland-showt kerekí­tettek öt perc alatt, hogy az őket ünneplő közönséget csak enyhe unszolással lehetett a rektori fogadásra kicsalogatni. A napokban kérdeztem vé­gig a pécsi egyetemeket, főis­kolákat, működik-e valahol amatőr diákzenekar. Sehol. A hetvenes évek közepén három is volt, ráadásul nem is akár­milyenek: a jogászok Ergo- együttese - mindvégig nagy barátságban éles küzdelmet ví­vott a műszaki főiskolásokból álló Marcipánnal és a tanár­képzős Szélkiáltóval a különbö­ző fiesztiválokon. Ezek a diákok végeztek, s ma már csak az Ergo működik egyetemi színek­ben, visszajáró tagokkal. A Szélkiáltó színházi produkciók­ban vállal szerepet, a Marcipán pedig feloszlott. A- „mai dal” mozgalma kifulladt, a városban sincsenek már olyan nagy számban hívei, mint hat-hét év­vel ezelőtt. Az okok kiderítése mélyebb elemzést kívánna, ezúttal csak találgatni merek. A gitárpen­getés halkulása föltételezhető- en összefüggésben van a diák­ság általános magába fordu­lásával, az egyetemeken ma divatos individuálisabb életfel­fogással. A hetvenes évek eleje sok szempontból szerencsés időszak volt, erős gazdasági és társadalmi változások történtek, s ez a konjunktúra kihatott a diákság hangulatára is. Jó összetételű évfolyamok kerültek egymás mellé, a vezéregyéni­ségek nem a klikkek, hanem a közösségi megmozdulások szer­veződését segítették elő. Nem a folk-beat zenekarok hiánya az elgondolkoztató, ha­nem az a sok befolyásoló té­nyező, ami mögötte van. H. J. Művészeti stúdió alakul Komlón Mecénása lesz a komlói amatőrművészeknek. Vállalkozik műveik bemutatására, kiállítá­saik megrendezésére, alkotó műhelyek kovácsa — a városi közművelődési munkabizottság fiataJ szervezői határozták el: fórumot teremtenek a komlói együtteseknek, különböző mű­vészeti csoportoknak. Bár nem is a fórum az csu­pán, ami a továbbfejlődésü­ket, alkotókedvüket segíti, ha­nem a közös munka, a csopor­tok együttműködése. Ifjú költők, keramikusok, grafikusok, iro­dalmi színpadok, táncegyütte­sek alkotják majd a stúdiót. Helyet a Városi Művelődési Központ biztosít az Úttörő- és Ifjúsági Házban. A VMK min­dig is partner a jó kezdemé­nyezések megvalósításában, s ezúttal százezer forinttal támo­gatja a stúdió szervezését, majd működtetését. A nemrég alakult városi köz- művelődési munkabizottság már számos, rendkívül ötletes és ki­tűnő progifimrrial bizonyította, hogy a bizottságban tevékeny­kedő fiatal szervezők — a váro­si KlSZ-bizottság, a városi ta­nács, a VMK és a TIT városi bizottságának munkatársai — nem újabb alkalmat kerestek az ülésezésekre, hanem való­ban tenni akarnak és tesznek a komlói fiatalokért. A most szerveződő művészeti stúdióba a város dolgozó és tanuló fiataljait gyűjtik össze. Felkutatják a munkahelyeken és iskolákban működő szakkö­röket, irodalmi együtteseket. Ez­zel olyan információs bázis bir­tokába is jutnak, amely alapja lesz a városi szintű rendezvé­nyek megszervezésének is. Valamennyi tehetséges konf'- lói fiatal jelentkezését és rész­vételét várják a művészeti stú­dióba. Filmklub az Ifjúsági Házban A pécsi Ifjúsági Házban február 13-án indul a filmklub tavaszi sorozata, amely során Wajda és Zanussi filmjei ke­rülnek bemutatásra, 19 órai kezdettel. A sorozat első filmjeként a világhírű lengyel filmrendező Nyírfaliget című munkája kerül bemutatásra. » A Műegyetem geodéziai tanszékén számos új műszert, oktatási eszközt helyeztek üzembe. A legmodernebb technikán alapuló berendezésekkel a hallgatók könnyen elsajátíthatják a korszerű méréstechnika bonyolult menetét. Lovasrendőrök, rabszállitó kocsik, könnygázfelhő - kép a decemberi amszterdami kilakoltatás! akcióról A békés, barátságos Hollan­diára gondolva különösen meg­lepőnek tűnhet az említett ese­mény, pedig távolról sem elő­ször fordul elő. Sőt, csupán ebben az esztendőben hatod­szor fajul ilyen méretűvé a rendőrség és a „kraaker“-eknek nevezett lakásfoglalók összeüt­közése. Kik ezek a fiatalok és mit akarnak? A „kraaker" szó eredeti je­lentése: betörő. Ma már vi­szont egyértelműen olyan cso­portok tagjait jelölik ezzel a névvel, akik — kétségtelenül ön­megzavarni. „nincs lakás, nincs koronázás!" — hirdették röp­lapjaikon. Beatrix trónra lépé­sekor így végül megerősített rendőrkordonnal, könnygáz- gránátokkal kellett megakadá­lyozni, hogy a tüntetések tönk­retegyék a koronázási szertar­tás fennköltségét. A fiatalok a házfalakra mázolt feliratokkal hívták fel a figyelmet arra is, hány lakást lehetett volna fel­építeni csupán abból a 80 mil­lió guldenből, amennyit a kirá­lyi pafota új berendezésére for­dítottak. Túlzás lenne azt állítani, hogy a „kraakerek" önkényes költözködései jelentenék a megoldást az ifjúság elégedet­len rétegei számára. De tény, hogy a most decemberihez ha­sonló, megismétlődő összecsa­pások arra azért alkalmasak, hogy lakáshelyzetükre, pana­szaikra felhívják a közvélemény figyelmét. Sz. G. „Kraaker**-iigy Hollandiában Lakásfoglalók és rendőrök Rohamra induló egyenruhá­sok pillanatokon belül élénk­vörös, zöld, kék és fehér szí­nekben tündököltek — hang­zik a jelentés arról a furcsa összecsapásról, amely decem­ber elején Amszterdam belvá­rosában zajlott le. A holland nagyvárosban önkényes lakás- foglalókat akartak kitelepíteni egy bérházból, amikor az épü­letet megszálló csoport — az ember olyan fegyvert használ, amilyen van — festékszórókkal szállt szembe a hatóságok kép­viselőivel. A nagyobb szabású zavargások akkor robbantak ki, amikor a kilakoltatottakkal ro­konszenvező, mintegy négyezres tömeg barrikádokat kezdett emelni az utcán, bezúzta az üzletek kirakatait és kőzáport zúdított a rendőrökre. A világ­hírű Rijksmuseum közelében kétezer rohamrendőr könnygáz, páncélozott járművek és víz­ágyúk bevetésével több órás csatározás után tudta csak helyreállítani a rendet. hatalmúlag, azaz jogilag elítél­hető módon - behatolnak a legnagyobb holland városok néhány régóta lakatlan házá­ba, háztömbjébe. Az erőszakos beköltözés oka a lakásviszo­nyokban kereshető: Amszter­damban például 54 ezer ember vár saját otthonra, s a lakás­árak kontinensünk nyugati fe­lén is egyre csillagászatiabbak. Nem kivétel ez alól Hollandia sem: ez magyarázza, hogy a városban - a „kraakerek” jo­gászainak és szóvivőinek ada- . tai szerint — körülbelül 280 ezer négyzetméternyi ingatlan­terület áll üresen. Ennek zömét tulajdonosaik nem is lakásnak használják, a nagyvállalatok, irodák ugyanis jóval magasabb bérleti díjat hajlandók és ké­pesek fizetni. A lakásügyietek tehát busás hasznot hajthatnak, a „kraakerek” tájékoztató szol­gálata viszont közli a spekulá­ciós okokból fel nem használt lakások címét. A „kraakerek" először a hatvanas években jelentkeztek, s számukat az idén mintegy hatezerre becsülték. Tekinté­lyes részük nemcsak otthont ke­res, hanem állástalan is. A leg­nagyobb feltűnést kétségtele­nül akkor keltették e lakáshely­zetük miatt tüntető amszterda­mi fiatalok, amikor április vé­gén az új holland királynő ün­nepélyes beiktatását próbálták HÉTVÉGE 6. Házimunka — barkács lile dobjuk el Ha van a háznál olyan ki­sebb asztalka, amiről úgy gon­doljuk, hogy már nem vesszük hasznát, ne tegyük lomtárba. Olcsó, de ízléses mintájú és színű kreppből vagy kartonból varrjunk rá földig érő, húzott térítőt, a tetejére pedig tegyünk vékonyabb üveglapot. Csinos kis pipereasztalka lesz belőle, Maradék szőnyegből, vac régi, kopott szőnyeg hibátlc részeiből ötletes lábtörlőt ki szíthetünk a lakás különböl helyiséget elé. Mindenféle fo mát kiszabhatunk: szív, csilla' elefánt, macska stb. figuráké Először papírból készítsünk sz< básmintót, amelynek körvont s Jia mögé a falra még egy nagyobb tükröt, eléje pedig kis zsámolyt rakunk, máris prakti­kus és mutatós része a szobá­nak. Az asztalka alá pedig 2-3 fiókot tehetünk egymás fö­lé, benne jól elfér a varróesz­köz, kézimunkafélék és számos más apró-cseprő holmi. lát a szőnyegdarab baloldalát rajzoljuk fel filctollal. Jobb ta tása lesz a lábtörlőnek, ha kivágott formát megfelelő nag' ságú, 1-2 cm vastag habsz vacslapra ragasztjuk rá' qszti losenyvvel, majd éles késsi körbevágjuk. » A hajtatott zöldségnövények védelme A talajban előforduló kárte­vők és betegségek ellen csak az ültetés, vetés előtt lehet véde­kezni eredményesen. A kártevők ellen továbbra is a Basudin vagy ugyanazon ha­tóanyagú, más elnevezésű szer kerül forgalomba. A betegségek elleni védekezésnél a Zineb mellett a Chinoin Fundazol és a Topsin—M 70 WP használa­tát javasoljuk, mert az elmúlt 3—4 évben az üvegházi és fó­lia alatti zöldségféléknél a szklerotiniás tőpusztulás gyakran okozott kárt. A jelenlegi isme­reteink szerint a tenyészidőszak alatt fellépő szklerotiniás beteg­ség ellen a legjobbnak vélt sze­rek sem adnak kielégítő hatást. A fertőzés a talajban több évig elfekvő fertőzőképes szklerociu- mokból indul ki, melyek a gom­ba babszem nagyságú szaporító szervei. Amennyiben három év­nél hosseabb ideig azonos he­lyen betegségre érzékeny pap­rikát termesztünk a kártételre számítanunk kell, A paprikánál rendszerint az első szedés ide szakában észlelhetők az els tüneteik és pár nap alatt az á lomány 40—60 százalékát pus; títja el a szklerotinia. A betegség jellegzetes tűn« te a száron, levélnyélen illetv a termésen megjelenő fehér pe nészes bevonat. A károsított tei mésekben 3—4 nap múlva h felbontjuk babszem nagysági barnás keményedést találun! Ezek a megkeményedett rögöc: kék a gomba szaporító szervi a szklerociumok. A védekezés beteg tövek azonnali eltávolító sóból, növényi sorrend váltásé a megelőző talajfertőtlenítésbc áll. A tápkockakészítésre, illetv palántanevelésre, termesztésr használt talajt 0,1-0,2 százaié kos Chinoin Fundazolos oldatte forgatás közben egyenletese locsoljuk. A tápkocka készítésé hez a száraz talajhoz annyi ol dat szükséges, amennyivel a gé kellőképpen működik. Dr, Frank József

Next

/
Thumbnails
Contents