Dunántúli Napló, 1981. február (38. évfolyam, 31-58. szám)

1981-02-24 / 54. szám

A Dunántúli napló 1981. február 24., kedd Megkezdte munkáját az SZKP XXVI. kongresszusa Az autógyártásáról híres Togliatti város lakónegyede is impozáns bizonysága az elmúlt öt esz­tendő eredményeinek, amelyekről az SZKP XXVI. kongresszusán most mérleget készítenek. (Folytatás a 3. oldalról) A népgazdaság fejlődésének eredményei meggyőzően bizo­nyítják a párt gazdasági stra­tégiájának Helyességét. Az or­szág lényegesen előrelépett a kommunizmus anyagi-műszaki alapjai megteremtésében. A tudomány vezető helyet foglal el világviszonylatban is az is­meretek legfontosabb terüle­tein. Az ország gazdasági ere­je szavatolja a továbbhaladást a kommunista építés útján. Az elmúlt évtizedben megfe­szített harc folyt a népgazda­ság hatékonyságának fokozá­sáért. A munka termelékenysé­ge ennek eredményeként csak­nem másfélszeresére nőtt. A tudomány vívmányaiként kor­szerű új ágazatok jöttek létre, mint az atomgépgyártás, az űr­technika, az elektronikai és mikroelektronikai, a mikrobio­lógiai ipar, a lézertechnika, a mesterséges gyémántok gyár­tása vagy más új szintetikus anyagok előállítása. Nagy vál­tozások történtek a termelő­erők elhelyezésében. A kelet és észak felé hala­dás szempontjából nagy lehe­tőségeket tár fel a Bajkál— Amur vasútvonal. A hetvenes években folyamatosan növeke­dett a nehézipar. A termelő- eszközök gyártása ugyanolyan méretekben nőtt, mint az előző húsz esztendőben. A hatvanas évekhez képest megkétszerező­dött a villamosenergia-terme- lés. Az ország egységes energe­tikai rendszerébe bekapcsoló­dott Szibéria egyesített ener­giarendszere. Gyors ütemben fejlődik az atomenergetika. Megkezdte a termelést az Atommas - a nuk­leáris áramfejlesztő berendezé­sek fő szállítója. Tovább erősö­dött az ország kohászata. Az utóbbi évtizedben a népgazda­ság 460.millió tonnával több acélt kapott, mint az előzőben. A gépgyártás széles körű prog­ram alapján fejlődött. Nagy mennyiségi és minőségi válto­zások történtek a vegyiparban és az olajvegyiparban. A tomszki vegyigyár, a prikumi, az omszki és a savcsenkói mű­anyaggyár, valamint több más új vállalat alkotja a mai vegy­iparunk magvát. Az utóbbi két ötéves tervben lényegesen megszilárdult a mezőgazdasági termelés mű­szaki alapja. Fokozódott a földművelés és az állattenyész­tés kemizálása, komplex gépe­sítése. Annak ellenére, hogy az utóbbi öt évből három kedve­zőtlen volt, a gabona évi át­laghozama 205 millió tonnára nőtt. A gyapottermés 1980-ban csaknem tízmillió tonnát tett ki. Egészében véve a IX. és a X. ötéves tervidőszakban 272 mil­liárd rubellel több mezőgazda- sági terméket állítottak elő, A legfőbb ok bizonyára ab­ban rejlik, hogy még nem sike­rült maradéktalanul leküzdeni a tehetetlenség visszahúzó ere­jét, azokat a hagyományokat és szokásokat, amelyek abban az időszakban alkuitok ki, ami­kor nem a minőség, hanem a mennyiség volt előtérben. Most arra van szükség, hogy a fel­halmozott tapasztalatokra tá­maszkodva még határozottab­ban hárítsuk el az akadályo­kat, amelyek gátolják a gazda­ság fejlődését. A XI. ötéves tervidőszakra és a nyolcvanas évekre vonatkozó feladatokat részletesen vázolta az SZKP Központi Bizottságá­nak tervezete. A tervezet meg­vitatásában több mint 121 mil­lió ember vett részt, többségük támogatta azt. Sok hasznos javaslattal, ki­egészítéssel és módosítással járultak hozzá, gazdagítva a benne foglaltakat. Az ország hatalmas gazda­sági és tudományos-műszaki alapokkal, odaadó, képzett szakemberek milliós seregével lépett be az új évtizedbe. Ez határozza meg lehetőségeinket. Egyidejűleg fokozódnak szük­ségleteink is. Növekednek mind mint a két előző tervidőszak­ban. A szovjet állam gazdasági erejének növekedése lehetővé tette, hogy a 70-es években teljesítsük a népjólét emelésé­nek átfogó programját. Har­minckétmilliárd rubelt fordí­tottak a munkabérek, a nyug­díjak, segélyek stb emelésére országos intézkedések kereté­ben. Növekedtek a minimális munkabérek, és nőtt a közepes keresetű munkások és alkalma­zottak bére a népgazdaság va­lamennyi ágázatában. A havi átlagos munkabér 1980-ban meghaladta a 168 rubelt. A IX. és a X. ötéves tervidőszakban emelték a munkások, az alkal­mazottak és a kolhoztagok mi­nimális nyugdíját is. Családi pótlékot vezettek be az ala­csony keresettel rendelkező családok részére. A közszük­ségleti cikkek termelése a het­venes években az előző évti­zedhez viszonyítva csaknem két­szeresére nőtt. Ugyanakkor ezen a téren, csakúgy, mint a lakosság élelmiszer-ellátásá­ban, vannak problémák és hiá­nyosságok, amelyekről a to­vábbiakban részletesen szólok — mondotta Leonyid Brezsnyev. Az SZKP Központi Bizottsága az eredmények szociálpolitikai értelmét abban látja, hogy a gazdaság fellendülésére ala­pítva tovább tökéletesedett a társadalmi viszonyok egész rendszere, a szovjet szocialista életforma. Elismeréssel adózva a szovjet nép valóban történelmi jelen­tőségű tetteinek, az SZKP Köz­ponti Bizottsága világosan lát­ja a nehézségeket, a hiányos­ságokat, a meg nem oldott problémákat is - hangsúlyozta Brezsnyev. Nem minden kitű­zött célt sikerült elérni. Ennek okai különbözőek. Közrejátszot­tak objektív körülmények is, és a tervezésben és az irányítás­ban meglevő fogyatékossá­gok is. a népgazdaság normális mun­kájához, mind a szovjet embe­rek növekvő igényeinek kielégí­téséhez szükséges beruházások méretei. S e termelési és sze­mélyi szükségleteket nem egy­szerű körülmények között kell majd kielégítenünk. A 80-as években több ténye­ző teszi majd bonyolultabbá a gazdasági fejlődést. Lassul a munkaerő-források növekedése. Nőnek a ráfordítások a keleti és északi körzetek gazdasági hasznosításában. Emelkednek a környezetvé­delemre fordított kiadások. Sok a gyökeres átszervezést igénylő régi vállalat. Az utak, a közle­kedés és a hírközlés elmarad­nak a gazdaság növekvő szük­ségleteitől. Következésképpen komoly erőfeszítésekre, számot­tevő nyagi eszközökre van szük­ség mind e téren. A népgazdasági fejlődés fő irányainak tervezete figyelembe veszi azokat a konkrét körül­ményeket is, amelyek között az ország fejlődni fog. „A XI. öt­éves terv fő feladata — áll a tervezetben - a szovjet embe­rek jóléte emelésének biztosí­tása a népgazdaság folyama­tos fejlesztésének, a tudomá­nyos-műszaki haladás meg­gyorsításának, a gazdaság in­tenzív fejlődési szakaszra át­állításának, az ország termelő­erői ésszerűbb felhasználásá­nak, az összes erőforrással való messzemenő takarékosságnak és a munkaminőség javításá­nak alapján". A számítások szerint a fogyasztásra és fel­halmozásra fordított nemzeti jövedelmet 1990-re legalább 1,4-szeresére kell növelni. Kö- lülbelül ilyen mértékben növe­kednek a beruházások is. A XI. ötéves tervidőszakban a nem­zeti jövedelmet 18—20 száza­lékkal, az ipari termelést 26-28 százalékkal, a mezőgazdasági termelést pedig 12—14 száza­lékkal kell növelni. Az ötéves tervidőszakban a beruházások elérik a 711—730 milliárd ru­belt. Valamennyi népgazdasági feladat megoldásának elen­gedhetetlen feltétele a nehéz­ipar fejlesztése. Ez különösen vonatkozik az alapvető, első­sorban a fűtőanyag-energetikai ágazatokra. Elsődleges fontosságú gazda­sági és politikai feladatként szeretném kiemelni a szibériai földgázkitermelés gyors növelé­sét. Azt várjuk, hogy ennek meg­valósításában, csakúgv, mint az atomenergetika fejlesztésé­ben, részt vesznek az érdekelt szocialista országok. Leonyid Brezsnyev ezután fel­hívta a figyelmet a termelési kapacitások jobb kihasználásá­ra, a fokozottabb takarékos­ságra, valamennyi erőforrás ésszerűbb és hatékonyabb fel- használására. A XI. ötéves tervidőszakban és a nyolcvanas években — mondotta - a fogyasztás rész­arányát a nemzeti jövedelem­ben 1985-re 77,3 százalékra tervezzük növelni. Szükséges volt különleges élelmezési program kidolgozása is a me­zőgazdasági termékek terme­lésének növelésére. A XI. öt­éves tervidőszakban 3 millió tonnával akarjuk növelni a hús­termelést, és 1985-ben el kell érni az évi 18.2 millió tonnát — mondta. Megállapította, hogy a fő nehézség a takarmányhiány, ezért a tervidőszakban a ga­bona évi ótlagtermelését 238— 243 millió tonnára kell növelni, súlyt helyezve a takarmányga­bona-termesztésre. Meg kell javítani a lakosság ellátását számos élelmiszercik­kel, növelni kell a gyümölcs­ös zöldségtermesztést, meg kell javítani szállításukat, tárolásu­kat és feldolgozásukat. Ez a kolhozok és szovhozok, vala­mint az új gyümölcs- és zöld­ségtermesztési minisztérium fel­adata. A szónok felhívta a figyelmet a mezőgazdasági dolgozók er­kölcsi és anyagi ösztönzésének fontosságára. Megállapította, hogy a szocialista mezőgazda­ság alapját a kolhozok és a szovhozok képezik. „Ez koránt­sem jelenti azt, hogy figyelmen kívül hagyjuk a személyi tulaj­donú háztáji gazdaságok lehe­tőségeit." Ezért az SZKP KB szükségesnek tartotta, hogy ha­tározatot hozzon a személyi tu­lajdonú háztáji gazdaságok fejlesztését célzó pótintézkedé­sekről. A fogyasztói kereslet kielégí­tésében óriási a jelentősége a helyi kezdeményezéseknek — mutatott rá Brezsnyev, és hang­súlyozta, hogy az SZKP gazda­ságpolitikájának kiinduló- és végpontja a törődés az embe­rekkel, szükségleteik és igé­nyeik felmérése. Felhívta a fi­gyelmet a fegyelem, a személyi felelősség fontosságára, a terv maradéktalan teljesítésére. „El­terjedt az a gyakorlat, hogy csökkentették a terveket. Ez szétzilálja a gazdaságot, bom- lasztóan hot, felelőtlenségre szoktat" — mondotta. A vezetés rendszerének tökéletesítése nem tűri a konzervativizmust — folytatta -, nem a gazdaság­irányítást kell a megszokott formákhoz igazítani, hanem el­lenkezőleg, a formákat a vál­tozó gazdasági feladatokhoz. Mozgósítani kell az egész tár­sadalom alkotókészségét. Beszédének befejező részé­ben az SZKP KB főtitkára a szovjet társadalom szociális, po­litikai és szellemi fejlődésével, valamint a párt ebből adódó feladataival foglalkozott. Megállapította, hogy a het­venes években folytatódott a szovjet társadalom valamennyi osztályának és társadalmi cso­portjának közeledése, fokozó, dott a munkásosztály szerepe, mélyreható változások történtek a kolhozparasztság életében, gyarapodott az értelmiség lét­száma. A fejlett szocializmus ke­retei között megy végbe a tár­sadalom osztálynélküli szerke­zetének kialakulása. Ez termé­Részletesen foglalkozott Brezsnyev a pártépítés időszerű kérdéseivel, az ideológiai-poli­tikai nevelőmunka javításának feladataival, felhívta a figyel­met a marxista-leninista elmé­let alkotó fejlesztésének fontos­ságára. Megállapította azt is, hogy az SZKP jelenlegi prog­ramja helyesen tükrözi ugyan a társadalmi fejlődés törvény- szerűségeit, de elfogadása óta már húsz év telt el, ezért e program átdolgozására van szükség. Ennek értelmében ja­vasolta a program szükséges módosítását és kiegészítését. „Ha ez a javaslat támogatásra talál a küldötteknél, akkor meg lehetne bízni a Központi Bi­zottságot az SZKP programja új megfogalmazásának előké­szítésével." A kongresszuson — hangsú­lyozta végül — meg kell vitatni a párt, az ország terveit a XI. ötéves tervidőszakra, és távo­labb tekintve, az 1990-es évekig. „Attól, amit ezekben a napokban elhatározunk, nagy­mértékben függ majd hazánk arculata a XX. század végén, a harmadik évezred küszö­bén.” „Magasztos célunk: a kom­munizmus. És mindegyik mun­kasiker, a hősi tettek mind­egyik éve, mindegyik ötéves terv közelebb visz bennünket ehhez a célhoz. Ebből a szem­pontból méri fel pártunk az előttünk álló öt évet is. Sok tennivalónk van még. Nagy, bonyolult feladatokat kell meg­oldanunk, de mi megoldjuk őket, feltétlenül megoldjuk. Igen, a szovjet emberek ma­gabiztosan tekintenek a jövő­be. De derűlátásuk nem a sors kegyeltjeinek önbizalma. Né­pünk tudja, hogy mindent, szetesen új feladatokat állít a társadalompolitika elé. , Szólt a nemzetiségek hely­zetéről, és hangsúlyozta, hogy a párt szigorúan figyelemmel kí­séri a lenini nemzetiségi politika elveinek megtartását. Szociális kérdésekre térve behatóan foglalkozott az elosz­tás kérdéseivel; hangsúlyozta, hogy az anyagi és erkölcsi ösz­tönzési rendszerben igazságo­san és tárgyilagosan érvényesül­jön a munka szerinti elosztás elve. „Aki jobban akar léni, töb. bet és jobban kell dolgoznia” — hangoztatta* a munkakerülőket bírálva. Beszámolt a közoktatás fejlő­déséről. az egészségügyről, a testnevelés és a sport fejlesz­téséről, a művészet és az iro­dalom nagy eredményeiről. Bí­rálta az „eszmeietlenség” bizo­nyos megnyilvánulásait, az itt- ott tapasztalható világnézeti zűrzavart a művészek körében, és hangsúlyozta, hogy „tevéke­nyen, elvszerűen kell fellépni azokban az esetekben, amikor a szovjet valóságot becsmérlő al­kotások látnak napvilágot. Itt kérlelhetetleneknek kell len­nünk. A párt nem volt és nem is lehet közömbös művészetünk eszmei irányát illetően", A párt ugyanakkor megbecsüléssel ve. szí körül, magasrendű alkotói feladatok megoldására ösztönzi a művészeket. A szovjet pártvezető mél­tatta a nemrég elfogadott új alkotmányt és megállapította, hogy szemmel láthatóan meg­élénkült a legfelső hatalmi szervek tevékenysége. Elisme­réssel szólt a tanácstagok mun­kájáról. A továbbiakban fog­lalkozott az ország védelmi erejének megszilárdításával, a szakszervezetek szerepének nö­velésével és a párt utánpótlá­sának, a lenini Komszomolnak a feladataival. Külön fejezetet szentelt a párt társadalmi szerepének, megállapítva, hogy a társada­lom fejlődésével együtt növek­szik, erősödik és válik edzet­tebbé a kommunisták pártja. A beszámolási időszakban az SZKP taglétszáma 1,8 millió fővel gyarapodott; jelenleg rtj pártnak 17 millió 480 ezertag­ja van. A tagság 43,4 száza­léka munkás, 12,8 százaléka kolhoztag és 43,8 százaléka a műszaki, tudományos és alkotó értelmiség képviselője. amivel rendelkezik, saját mun­kájával teremtett meg, saját vérével védett meg. És mi azért vagyunk derűlátók, mert bízunk országunkban, népünk­ben. Mi azért vagyunk opti­misták, mert bízunk pártunk­ban, tudjuk, hogy a párt által kijelölt út az egyetlen helyes út!" — fejezte be előadói be­szédét az SZKP KB főtitkára. Brezsnyev 3 óra 40 perces beszédében, amelyet a küldöt­tek nagy figyelemmel hallgat­tak végig és számos alkalom­mal helyeslőén megtapsoltak, áttekintést adott az SZKP, a szovjet állam kül- és belpoliti­kájáról. Nagy fontosságú új ja­vaslatokat terjesztett elő az enyhülési politika folytatása, a fegyverkezési verseny megaka­dályozása, a nemzetközi poli­tikai légkör megjavítása érde­kében. Az SZKP KB főtitkára külön részletesen foglalkozott az SZKP és a testvérpártok', a Szovjetunió és a szocialista közösség országainak állan­dóan bővülő, erősödő kapcso­lataival, melegen méltatva azok fontosságát. Az első munkanapon ter­jesztette a kongresszus elé a Központi Revíziós Bizottság be­számolóját Gennagyij Szizov, a bizottság elnöke. Ugyancsak hétfőn köszöntötték a kommu­nisták nagy tanácskozását a fennállásuk 63. évfordulóját ezen a napon ünneplő szovjet fegyveres erők képviselői. Meg­kezdődött a beszámolók meg­tárgyalása is: az első napon a Politikai Bizottság két tagja: Viktor Grisin, a moszkvai váro­si pártbizottság első titkára és Vlagyimir Scserbickij, Ukrajna Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára ka­pott szót. Elhárítani a gazdaság fejlődését gátié akadályokat I szovjet emberek bíznak a pártban, országukban és népűkben Katonai lázadás Spanyolországban Madrid Hétfőn este 18 óra 20 perc­kor — miközben folyt a szava­zás Sotelo kinevezett miniszter- elnök beiktatásáról — egy fegy­veres egyén pisztollyal a kezé­ben berontott a spanyol képvi­selőház üléstermébe és hango­san ezt kiáltotta: „Mindenki feküdj!”. A fegyveres nyomá­ban egy alezredes vezetésével csendőrök rontottak be az ülés­terembe. Ezt követően lövöldö­zés hallatszott. Minden kapcso­lat — beleértve a telefon- és telex-vonalakat — megszakadt a képviselőház épületével, ame­lyet kívül és belül erős csend­őrosztagok szálltak meg. Az incidens idején az ülésterem­ben tartózkodott hat kivételével a képviselőház valamennyi tag­ja és az ügyvezető kormány is. Az EFE spanyol hírügynökség jelentése szerint a képviselőház épületét megszállva tartó csend­őregységek nem engedték az épület környékére a rendőrség osztagait. A képviselőház biz­tonságáért a karhatalmi rend­őrség a felelős. Kormányforrások szerint el­szigetelt akcióról van szó. Ellentmondó jelentések ér­keztek arról, hogy a kormány tagjai közül egyesek megsé- rültek-e. Meg nem erősített hirek sze­rint Jaime Milans del Bosch al­tábornagy, a valenciai 3. kato­nai körzet parancsnoka állam­főnek kiálltotta ki magát és ki­vételes állapotot rendelt el Va­lenciában. Egyes rádiójelentések szerint Barcelonában is kivételes álla­potot hirdettek ki. Bosch tábor­nok, akit a hadsereg egyik leg­jobboldalibb tisztjeként ismer­nek, kilencpontos nyilatkozatot olvastatott be a rádióba, amely­ben egyebek között a politikai pártok betiltását rendelte el. ♦ + TOKIÓ: II. János Pál pá­pa hétfőn délután négynapos japáni látogatásra Tokióba ér­kezett. A Haneda repülőtéren lto Maszajosi külügyminiszter, valamint a japán katolikus püs­pöki kar tagjai üdvözölték. A katolikus egyházfő távol-keleti útján eddig megfordult a Fü- löp-szigeteken és Guam szige­tén. A szigetországi hívők túl­nyomórészt a buddhizmus és sintoizmus hívei; a körülbelül 400 ezer katolikus a lakosság­nak csak 0,4 százalékát alkotja. Ezért a nem hivatalos, hanem úgynevezett pásztori látogatásra és békeküldetés teljesítésére ér­kezett pápát hivatalosan vatiká­ni államfőként fogadják. A pá­pa japáni tartózkodásának leg. fontosabb eseménye az atom- támadást elszenvedett Hirosi­mában és Nagaszakiban való látogatás lesz. + ÚJ-DELHI: Vértes János, a Magyar Népköztársaság indiai nagykövete és N. R. Chandran vezérigazgató hétfőn Új-Delhi­ben aláírta a Magyar Távirati Iroda és a Press Trust of India között létrejött egyezményt A megállapodás az MTI és a je­lentős indiai hírügynökséq kö­zött hír- és kiadványcserét, va­lamint egyéb hírügynökségi szol­gáltatásokat irányoz elő. + BANGKOK: Thaiföld beje­lentette, hogy „tekintettel a helyzet normalizálódására" is­mét megnyitja határát Laosz fe­lé. Mint emlékezetes, a bang­koki kormány február elején egy határincidenst követően egyol­dalú intézkedéssel lezárta a Laoszba vezető határátkelő-he­lyeket.

Next

/
Thumbnails
Contents