Dunántúli Napló, 1981. február (38. évfolyam, 31-58. szám)
1981-02-24 / 54. szám
1961. február 24., kedd Dunántúli napló 5 A szanálástól az élmezőnyig Elsők között a vajszlói termelőszövetkezet Erb János felvétele 110-napos süldők Vajszlón, a tsz kutricájábon ____________________* -------------------:--------------ME M STAGEK legutóbbi 51 mutatós értékelése szerint az ország 1350 termelőszövetkezete közül, eredményei alapján a 480. a vajszlói Zöldmező Tsz lett. Ha figyelembevesszük, hogy a legjobb ötvenbe Baranyából csak a belvárd- gyulai Közös Út Tsz került be, jónak kell tartanunk a vajszlóiak helyezését. A Baranya megyei TESZOV három mutatós hatékonysági vizsgálata alapján 1979-ben az egy főre jutó 71 781 forintos bruttó jövedelmével Vajszló a megye nyolcadik, az egy főre eső 45 698 forintos nyereségével a megye kilencedik, az egy hektárra jutó 1107 forintos fejlesztési alapjával a megye tizennegyedik legjobb eredményét érte el.------------------------------------------------------------------------------------------* Kiváló munkáért magas bér A 2000 hektáros, három falu - Vajszló. Luzsok, Páprád — határában működő Zöldmező Tsz mostoha termőhelyi adottságok közt gazdálkodik. Szántóföldjei, nek 75 százaléka — sovány, sa. vanyú homok, ami a1 rozsot és a csillagfürtöt jobban kedveli, mint a búzát, kukoricát A hetvenes évek elejének nagy fejlesztési kampányában Vajszló többet markolt, mint ereje engedte. A 70 százalékos állami támogatás megnyeréséért folytatott versenyben a szakosított tehenészeti telep mellett három szomszédos kis tsz-el — Magyartelek Vejti, Za. látó — közösen egy évi 10 000 hízót kibocsátó szakosított sertéstelep építésébe fogott bele. A 27 millióra tervezett telep 40 millióba került és az első két- három évben akkora veszteségeket „produkált”, hogy sorba csődbe juttatta a SERKÖV-be társult tsz-eket. A SERKÖV miatt szanálták Magyarteleket, szanálták az időközben Zalátával egyesült Vejtit, és 1973-ban, 3,2 milliós deficittel szanálták a vajszlói Zöldmezőt. Ekkor tették ki a táblát, hogy „Ez a sertéstelep eladó!” Ha szó szerint nem is így történt, tény, hogy árulták. Elsősorban a húsiparnak kínálták fel. Nem sok sikerrel. A Szentlőrinci Állami Gazdaság azonban komoly vevőnek ígérkezett Az adásvétel egész kis dolgon bukott meg, a három tsz 6 milliót kért a1 40 millióért épült telepért, de az állami gazdaság csak 5,5 milliót akart fizetni. Ekkor egy 30 éves fiatalember, Baranyi László —a szanálás után őt választották meg Vajszlón tsz-elnöknek — megkötötte magát. Megkereste a megyei vezetőket, felment a minisztériumba és kijelentette: „Ennyiért nem adjuk”. Vajszló vállalja, hogy kifizeti a társakat és egye. dűl viszi tovább, állítja lábra a nagybeteg létesítményt. A telepről 6 szakvezetőnek kellett sürgősen elmennie. Helyükbe dinamikus fiatalembere, két állítottak. A telep élére Hoh- ner János, tehetséges fiatal üzemmérnök került A kocatelep és a tenyésztés vezetője az ugyancsak fiatal Novák József lett. Új ösztönző munka, és ár- szabályozást vezettek be és a régi fizikai állománnyal — már 1976-ban 250 000 forint nyereséget hozott a sertéstelep. Következő évben oszlott fel a SER. KOV és vajszlói gesztorsággal EGE - Egyszerű Gazdasági Együttműködés — néven működött tovább. Az év végén már 3,9 millió volt o tiszta nyereség és Vojszlá megkezdhette a 11 milliós telep rekonstrukciót. Két év alatt a termelés csökkenése nélkül korszerűsítették a sertés- hizlaldát, a malacnevelést. A következő évben már 5,3 millió, 1979-ben 4,9 millió és 1980. ban ismét 4,88 millió tiszta nye. reséget hozott a létesítmény. Ekkor Vajszlónak már 55 száza, lékos részaránya volt a tőkében, Magyartelek és Vejti pedig kilépett a társulásból, azzal, hogy Vajszló kifizeti a befektetett pénzüket. Az első részletet — 4 milliót — már megkapták. 1983-ig 16,5 millió forintot fizet ki volt társainak a Zöldmező Tsz, amely most a hatodik ötéves tervben nagyszabású telepbővitési beruházásba kezd. Terveik szerint 20,5 milliós be. ruházással újabb évi 5000 hízókibocsátással bővítik telepük kapacitását és 1985-ben már 15 000 hízott sertést értékesítenék. Egyidejűleg — 40 százalékos állami támogatás igénybevételével — a szakosított szarvasmarhatelepükön is végrehajtanak egy 7 millió forintos rekonstrukciót. Fejőházat és olcsó szabadtartásos istállót épí. tenek, amely jobban megfelel a Holstein-fríz állománynak — Célunk a hatodik ötéves terv végére túlhaladni a 100 millió forintos termelési értéket. Ehhez viszont kevés a meglévő kapacitás, amiit 25 százalékkal kívánunk megnövelni. Baranyi László tsz-efnök szavai olyan magabiztosan csengenek, mintha nem is 2000 hektár sovány homok, de 4000 hektár humuszföld pozíciójából nyilatkozna. A ma is csak 38 éves fiatalember a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen végzett. A szakma gyakorlatát az országos hírű galgamácsai tsz-ben szerezte meg, ahonnan friss, dinamikus szellemet hozott ide az Ormánság kissé álmosan dobo. gó szívébe. Szinte példa nélkül álló Baranyában, amit ez a fiatal vezető, gárda az utóbbi években produkált — Megköveteltük o munkát, megfogtuk a költségeket - s mindkettő bejött. A sertéstelepi dolgozók több mint fele ma is cigány, de kiváló munkát végeznek és magas bért visznek haza. A költséget nem a bérnél fogjuk meg, hanem például ott, hogy kiváltjuk az energiaigényes növényeket és nem veszünk milliókért nyugati gyártmányú gépet Egy mázsa búza önköltsége nálunk 168 forint. A kukoricáé tavaly közel járt a 300-hoz. Nálunk ez már drága növény, ezért egy részét kiváltjuk napraforgóra, csillagfürtre. Homoki tsz lévén a megyében elsőként csatlakozunk a BKR csillagfürt- programjához, most léptünk be a rendszerbe. Alacsony költség, magas hozamok, területarányosan nagy termelési volume^ — ez jellemzi ma a vajszlói tsz-t. Csak 1276 hektár szántóföldjük van. Termelési értékük mégis 1980-ban 66,6 millió forint. Árbevételük o növénytermelésből 14 millió, a tehenészetből 15 millió, a sertésből 36 millió, a háztájiból 7 millió, összes árbevételük 78 millió. Tiszto nyereségük 1979- ben 6,4 millió, 1980-ban 9,2 millió forint. Tavaly a telepről 10 000 hízott sertést, tehenenként 3200 liter tejet, 250 hízómarhót értékesítettek. Hektáronként 92 kilogramm húst állítottak elő. Bérszínvonaluk öt év alatt 10 000 forinttal emelkedett. Az egy főre eső éves részesedés 46 900 forint. A három mutatós eredményük tavaly tovább javult. Most már 87 100 forint bruttójövedelem és 45 698 forint nyereség jut náluk egy főre. Az egy hektárra jutó fejlesztési alapjuk 570 forinttal emelkedett. — Rné — Nyereséges évet zárt a MOFA Fejlesztik a lakklemez gyártását Aki magyar hűtőgépet vásárol, nem sejti, hogy a kétvagy háromcsillagos frizsider pasztellszínű, „szövetmintás”, lemosható, teteje Mohácson készült. A MOFA, amely a hagyományos nyersfarostlemezen kívül a kényesebb laminált és újabban a lakkozott farostlemezek gyártását is kifejlesztette, évek óta egyik legmegbízhatóbb szállítója a jászberényi Lehel Hűtőgépgyárnak. Mohácsi farostlemezből készülnek a MEDICOR-ban gyártott orvosi műszerek, érzékeny kórházi berendezések export csomagoló konténerei. Az egész hazai bútoripart Mohácsról látják el különböző minőségű és feldolgozottsógi fokú farostlemezzel, vagy az ebből készült bútorelemekkel. Bútoriparunk megbénulna a mohácsi farostlemez nélkül. A hazai felvevőpiac igénye szinte alig tesz lehetővé egy kis exportot. Pedig a külpiac egyre nagyobb érdeklődést mutat a gyár termékei iránt. Az olaszok helyből viszik el jó áron a nyers farostlemezt. A MOFA nem drága olajjal, hanem szénnel és pakurával dolgozik. Így termékei versenyképesek, és az exportja nagyon gazdaságos. Egy dollárt 30 forintból állítanak elő. A gyárban 400 000 űrméter tűzifa.minőségű lágy- és keményfát, faaprítékot dolgoztak fel tavaly, amiből 100 000 tonna készterméket gyártottak. Termékeik 93, százalékát belföldön értékesítették. Termelési értékük 1980-ban meghaladta a 850 millió forintot, tiszta nyereségük pedig 110 millió forint volt. A farostlemezgyár ebben az évben is a hazai ellátást tartja elsődleges feladatának. A legnagyobb volument képező, s igen jövedelmező nyersfarost- lemez-gyártás mellett kissé háttérbe szorítják a kevésbé gazdaságos lamináltlemez- gyártást. Helyette a bel- és külföldön mind keresettebb, korszerű lakklemez gyártását fejlesztik. S ÍOO S 105 Skoda KOMPLETT KAROSSZÉRIAELŐJEGYZÉST FELVESZÜNK! Bővebb felvilágosítással szolgálunk a járműosztályunkon. Pécsi Faipari Szövetkezet felvételre keres TARGONCA- ÉS VONTATÓVEZETŐT. Jelentkezni lehet: Pécs, Bolgár Néphadsereg út 10. Munkaügy. Hass, alkoss, gyarapíts! (IV.) Helytállni a világban ■ elenünkről, jövőnkről szólva nem hagyhatjuk figyelmen ki- ^ vül a világgazdaság alakulását, hatását. Nem fordíthatunk hátat a világgazdaságnak, nem vonulhatunk ki a külföldi piacokról, mert ott bennünket kedvezőtlen hatások, veszteségek érnek. Várhatóan 1985-ig további 6—7 százalékkal romlanak o cserearányok. Gazdasági fejlettségünk mai szintjén, ha akarnánk sem rendezkedhetnénk be önellátásra. Nem mondhatunk le az energiahordozók, a nyersanyagok, a korszerű technika rendszeres importjáról. De nem mondhatunk le olyan köznapi dolgokról sem, mint a karóra, a táskarádió, a kávé vagy a személygépkocsi, hogy a számtalan termelőberendezésről és -alkatrészről ne is szóljunk. Ugyanígy nem mondhatunk le az autóbuszok, a hátsóhidak, a Zsiguli - m űszerek stb. nagy sorozatú gyártásáról és exportjáról sem. Vagyis élnünk kell a világpiac, a nemzetközi munkamegosztás felkínálta előnyökkel. Eszerint azt adjuk a világncrk, amiben élen járunk, és azt kapjuk cserébe, amiben mások jobbak. A termékváltás lehetőségei A gazdaság méretétől, fejlettségétől és nyersanyagforrásaitól függ a nemzetközi munkamegosztásra való ráutaltság mértéke. Egy kis lélekszámú és iparilag fejlett, de nyersanyagkincsekkel korlátozott mértékben rendelkező ország kevésbé függetlenítheti magát a világtól, mint a nagy belső piacú és fejletlen gazdaság. Következésképpen hazánk objektív adottságai, gazdasági előrehaladása — tegyük hozzá, meglévő nehézségeink felszámolása — nem a visszavonulás, hanem a külgazdasági kapcsolatok továbbfejlesztése, elmélyítése mellett szólnak. Nem nehéz belátni e következtetés igazát. Amíg a belföldi felhasználás a következő öt évben mindössze 3—5, addig a külkereskedelmi forgalom 25—30 százalékkal bővül. Az olyan gyakran szorgalmazott strukturális változásokra, ésszerű arány- és irányváltoztatásra csupán a formális logika szerint is tó- gabb teret biztosít a 25—30, mint a 3—5 százalék. De a teljes belföldi felhasználósban — némi egyszerűsítéssel a fele hazai termelésből, a másik fele importból tevődik össze —, annak összetételében érdemi változást elsősorban a nemzetközi munka- megosztás fejlesztése révén érhetünk el. Még. nyilvánvalóbbak a lehetőségek az exporttermelésben. A termék- összetétel szüntelen korszerűsítése, megújítása a kivitelben nemcsak lehetséges, hanem elkerülhetetlen létérdek. A világgazdaság olyan, amilyen, alakulását befolyásolni gazdasági súlyánál fogva nem nagyon tudjuk. (A világ termeléséből hazánk 0,6, kereskedelméből 0,9 százalékkal részesedik.) Nincs más választásunk, mint — arculatunkat, elveinket persze megőrizve — alkalmazkodni a világhoz. Ezért a gazdaság- irányítást — és valamennyi elemét: a tervezést, a szabályozást, a szervezeti rendet — következetesen úgy fejlesztettük, s fejlesztjük tovább, hogy a gazdaságot alkalmassá tegyük a rugalmas reagálásra, a szükséges manőverezésre. Mindez feltétele^ a vállalatok, az üzemek öntevékenységét, kezdeményezését, kockázat- és felelősségvállalását. A világgazdaság nem egységes. A három jól elhatárolható gazdasági csoportosulás közül hazánkat szoros szálak fűzik n szocialista országok, ezen belül a KGST-államok közösségéhez. Kölcsönös előny, nagyfokú biztonság forrása, hogy a szocialista országok együttműködése hosz- szú távú tervekre épül, s a világgazdaság nagy hullámverései csillapítottan hatnak. A 80-as évek első felében folytatódik a komplex program megvalósítása, készül a sokoldalú integrációs intézkedések terve. A szocialista országokból származó import a következő öt évben 15—17 százalékkal növekedhet. Ez az ütem kisebb, mint a legutóbbi öt esztendőben: mérséklődött ugyanis a baráti országok gazdasági növekedése és a kivitelre szánt árukínálata. Kivitelünk a behozatalnál lényegesen gyorsabban, mintegy 30 százalékkal növekszik. A rubel elszámolású áruforgalom teljes kiegyensúlyozásához még így is hitelt kell iqénvbe vennünk. A behozatal és a kivitel jelentős ütem- különbséqe a várható és jórészt tervezhető cserearányromlásból adódik. Ismeretes, hogy a KGST-or- szágok kölcsönös forgalmában az árakat mindig a tőkés világpiac előző öt esztendejének átlagáraiból képezik. (Az időleges kilengéseket, a spekulációs ármozgásokat természetesen kiszűrik belőlük.) A KGST-árképzés mérhető gazdasági előnyök forrása, így például 1980-ban 7 millió tonna olajat importáltunk a Szovjetunióból a tőkés világpiaci ár feléért. Az 1979. évi „mini” árrobbanás során éppen megkétszereződtek a tőkés piaci olajárak. Ennek hatása azonban még csak kis mértékben érvényesült az 1980. évi KGST-árakban. De teljes egészével, sőt a későbbi drágulások egy részével is számolnunk kell 1985-ben. A várható cserearányromlás csakúgy, mint a nehéz gazdasági helyzet, megköveteli a szocialista integrációban és nemzetközi munka- megosztásban rejlő lehetőségek feltárását és következetes hasznosítását. A nem rubel elszámolású kivitel 42-45, a behozatal 18- 22 százalékkal nő öt év alatt. Az export-előrányzat — bár öt esztendőre elosztva nem túl magas — teljesítése mégis nehéz feladat. A magyar vállalatoknak rendkívül éles konkurrenciaharcban kell a világpiacon helytállniok. Nagy lehetőségek rejlenek a fejlődő országokhoz fűződő kapcsolataink bővítésében. Sokféle nyersanyagot, energiahordozót szerezhetünk be tőlük, komplex egészségügyi, ipari, mezőgazdasági rendszereket szállíthatunk részükre, fejleszthetjük a kooperációt, tartós gyártásmegosztással szűkíthetjük a hazai választékot. Felértékelés, leértékelés A világgazdaság felértékelte a természeti erőforrásokat és leértékelte a középszerű késztermékgyártást, a rutinmunkát. Nincs mód a kibúvókra, belső értékrendünket kell a külvilág követelményeihez igazítani, szakítva mindazzal, ami beidegződött, amit a kor túlhaladott. A nemzeti sors-kérdés — tu- dunk-e értelmesen, hasznosan dolgozni, élni? - naponta válaszra vár. (Következik: Egyéni boldogulás - közösségi érdek) Kovács József
