Dunántúli Napló, 1981. február (38. évfolyam, 31-58. szám)

1981-02-19 / 49. szám

1981. február 19., csütörtök Dunántúlt napló 5 Háromnapos tanácskozás Siklóson Szója az emberi táplálkozásban Szójaétel-bemutató és -kóstoló Javul a cigánylakosság helyzete Társadalmi beilleszkedés - eredményekkel és gondokkal Jelentős előrehaladás a szigetvári járásban Háromnapos nemzetközi szin­tű tanácskozás kezdődött teg­nap a siklósi vár kongresszusi termében a hüvelyes növények vetőmagtermesztéséről és a szója humán célú felhasználá­sáról, a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát szója szakszolgálata és az OMFB fehérje program irodája rendezésében. A sorrendben kilencedik sik­lósi szójatanócskozás, mint ar­ra megnyitójában Szabó János, a BMK állami díjas vezér­igazgató-helyettese rámutatott, annyiban tér el az előzőektől, hogy ezúttal nemcsak a hazai és nemzetközi szójakutatások eredményeit, a szójatermesztés aktuális kérdéseit értékelik, de igen nagy hangsúllyal vizsgál­ják meg a szója humán célú felhasználásának hazai lehető­ségeit is. A diabetikus szójaké- szítmények forgalmazását min­denekelőtt az orvosok szorgal­mazzák, de a különböző élel­miszeriparok, a húsipar, a sütő­ipar és a konzervipar is élénk érdeklődést mutat a szójafe­hérje mint fontos emberi élel­miszer alapanyag iránt. A magas, 38—42 százalék fehérjetartalmú szójabab Ázsiá­ban kétezer éve pótolja a húst. Az Egyesült Államokban is ..húst vált ki" a szója, mint azt dr. William Pringle egyetemi tanár (USA) tegnapi előadásá­ból megtudtuk, bonyolult vegyi eljárással marhahús értékű műhúst állítanak elő belőle. Angliában, Amerikában a sütő­ipar fontos alapanyaga a tel­jes zsírtartalmú szójaliszt, bi­zonyos arányban minden ke­nyérfélében megtalálható. Szó- jaliszttel javítják a gyermek­tápszerek, diétás készítmények, kekszek és száraztészták tápér­tékét. Zsírtalanított szójalisztet kevernek a különféle ivólevek- be. Szója-fehérje koncentrátu- mokkal úgynevezett izolátumok- kal dúsított speciális tejet hoz­nak forgalomba, tehéntejre al­lergiás betegeknek. Ezzel javít­ják fel a hidegkonyhai készít­ményeiket, a húsipari töltelék­A nemzetközi helyzet legfon­tosabb kérdései kerülnek terí­tékre a Rádiónapló csütörtök délutáni adásában. A műsor­ban, amely immár hagyományo­san minden év elején a külpo­litikával foglalkozik, Berecz Já­nos, az MSZMP Központi Bizott­ságának osztályvezetője vála­szol a hallgatók kérdéseire. A Rádiónapló munkatársai megszólaltatták a nemzetközi helyzet több avatott ismerőjét, mértékadó külföldi szakértőjét is. így Moszkvában Valentyin Zorin professzor, az Egyesült Ál­lamokban pedig James Reston, árukat és a népszerű hambur­gert is. Huszonöt százaléknyi úgynevezett textúráit szója proteint — fehérjét — kever­nek a sertéshús pástétomhoz, a kolbászroládhoz, a szuper­marketekben árusított főzésre kész élelmiszerekhez, amelyek mind népszerűbbek, hisz lénye­gesen olcsóbbak a színhús ké­szítményeknél. Pringle professzor színes ve­títettképes előadása épp csak rávilágított a szója humán fel- használásának sokféle módjá­ra. A hazai humán hasznosítás lehetőségeire a következő na­pok előadásai adnak majd vá­laszt. Nálunk a szója ma még állateledel. Igen nagy mennyi­ségben importáljuk tengeren­túlról, a baromfi- és sertés­tápok dúsítására. A 20 000 hektáron folyó hazai termelés az igények tört részét fedezi csak. Siklóson tegnap ismét felvetették a területfejlesztés gondolatát, hisz 2 tonnát meg­közelítő átlagterméssel ma már a világ legjobbjai közölt va­gyunk. A bólyi kombinát, mint a szója vetőmagtermelés hazai gesztora, egy éven belül akár 40 000 hektárra is tudna vető­magot biztosítani, de ha szük­séges, 60 000 hektárt is ellát. A szója tonnánkénti ára jelen­leg 400 dollár, itthon ennek fe­léért elő lehet állítani. A humán hasznosítás leg­főbb akadálya a hazai feldol­gozó kapacitáshiány. Jugoszlá­viában a beceji kombinát ak­kora szójafeldolcjozót épít most, ami 120 000 hektár szójabab termését képes emberi fogyasz­tásra alkalmassá tenni. Litvai Károly és Igor Smoje, a Soja Protein Becej technológusai pénteken előadást tartanak Siklóson a TSP-vel dúsított fél- tartós-tartós töltelékfélék és húskonzervek gyártásáról, Az ő receptjeik alapján készülnek azok a szójaélelek, amelyeket 20-án mutatnak be a helyszí­nen. A textúráit szójával készí­a New York Times publicistája válaszol a kérdésre: változik-'e a szovjet—amerikai kapcsolat- rendszer a fehér házi őrségvál­tás után. A műsorban többek között hallható lesz Willy Brandtnak, a Német Szociálde­mokrata Párt elnökének nyilat­kozata, valamint a lengyel kor­mány egyik szóvivőjének tájé­koztatója az ország jelenlegi helyzetéről. A Kossuth adón 16.05 órakor kezdődő műsor hallgatói a 130-099-es telefonszámon 15 órától tehetik fel kérdéseiket. tett felvágottak: csabai, olasz, mecseki, párizsi, tiroli és Zengő- konzervek: töltött káposzta, töl­tött paprika, balatoni húspogá­csa: édességek: a mecseki puncs-, zöld dió-, mandula-, citrom- és ananászkrém helyszí­nen megkóstolhatok. Meleg ételként ízlelhetik meg a részt­vevők a Szigetvári Konzervgyár díjnyertes Mecsek szójabab­készítményeit is, a paradicso­mos és gombás natúr szóját, a babsalását és a szójagulyást. A munkazaj nem törte meg a kihalt kórtermek csendjét. A külső szemlélő azt hihette vol­na, hogy a Dischka Győző ut­cai szülészet tűzsújtotta épüle­tét sorsára hagyták az építők. Szerencsére ez nem így tör­tént, csupán a jelenleg leg­sürgősebb helyreállítási mun­kát, a tetőszerkezet elkészíté­sét nem a helyszínen, hanem a Baranya megyei Állami Épí­tőipari Vállalat telephelyének ácsüzemében végzik. Mintegy 120 köbméternyi fenyőgerendát használnak fel, ennek három­negyed része már megérkezett, Furulyaverseny Tegnap rendezte meg a köz­ségi művelődési házban a Pécs- váradi Zeneiskola a baranyai társintézmények, Pécs, Mohács, Komló, Siklós és Szigetvár ze­neiskolai növendékeinek első furulyaversenyét. A bíráló bi­zottság, Bige József furulyamű­vész elnökletével, Kircsi László oboaművész és Várnai Ferenc népzenekutató részvételével a következő tanulókat részesítette helyezésben: hangszeres kate­góriában az első korosztályból Semjén Péter (Pécs), a második korcsoportból Füri Ildikó (Pécs- várad) lett az első. A helyi ta­nács által alapított különdíjat e kategóriában Brazsekovics Il­dikó (Pécs) és Czopf Ákos (Pécs) nyerte, a zsűri különdíját Fled- rich Tünde (Komló) kapta meg. Kamarazene kategóriában a pécsi zeneiskola triója érte el az első helyezést, különdíjban a pécsváradi Zeneiskola kvar­tettje részesült. illetve mára várják a szállítá­sát. A méret szerinti összeállítás után szétszerelik, és helyszínre szállítják az elemeket. Remél­hetőleg ez már a jövő héten megtörténik, s ez rendkívül fontos a födémszerkezet meg­óvása, a további belső mun­kálatok szempontjából. A tűzoltás során amúgy is igen sok vizet kapott mennye­A cigányok társadalmi beil­leszkedésének segítése-ösztön- zése megyénkben számos intéz­mény, szervezet, mozgalom fel­adata - össztársadalmi kérdés. Immár húsz éve figyelünk rájuk, s az óriási fejlődés ellenére is zetek, falak száradása után lehet hozzálátni a belső hely­reállításhoz, s ezt csak kés­lelteti a természetes csapadék hiába takarták le fóliával a tetőt. Az úgynevezett porosz süveg (acélgerendák közé épí­tett téglaboltozat) a műtő fö­lött egy helyen megroggyant, s elképzelhető, hogy másutt is akadnak hasonló statikai prob­lémák. Ulmer András, a Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat műveze­tője elmondta, hogy ma kez­denek hozzá a letőpórkány falazásához. Az ehhez szüksé­ges anyag, cement, szénhid­rát, tégla és a többi már mind megérkezett, tizenkét fős bri­gád áll készen a munkára. Mire a tetőszerkezet fageren­dái megérkeznek, a fogadó építmény is elkészül. Közben folyamatosan végzik az alagsori helyiségeknek a korábbi terv szerinti felújítá­sát, egy kőműves brigád teg­nap a csempézéssel foglalatos­kodott. A tűzeset, illetve a felhívás óta 38-ra gyarapodott a tár­sadalmi munkát felajánló szo­cialista brigádok száma. Se­gítségükre elsősorban a pécs- bányatelepi kórháznál számíta­nak, hiszen itt kell minél jobb körülményeket teremteni a be­tegellátásnak, szülésnek, újszü­lött-gondozásnak. A jövő héten ismét összeül­nek a Megyei Kórház, a ta­nács és az építőipari vállala­tok vezetői, hogy közösen meg­beszéljék a legfontosabb ten­nivalókat, döntsenek az együtt­működés módjairól. K. Gy. napjaink legégetőbb kérdései­nek egyike az úgynevezett ci­gánykérdés, hiszen egy társa­dalmi réteg normáinak, meg­szokott életvitelének és életfel­fogásának megváltoztatása hi­hetetlenül nehéz. Tegnap a Baranya megyei Tanács cigányügyi koordinációs bizottsága évi első összejövete­lét tartotta. Egyrészt a sziget­vári járásban élő cigányok hely­zetét vizsgálták — dr. Nagyvá­radi János, a járási hivatal el­nökének előterjesztésében - majd a megyei Vöröskereszt — Balázs Józselné titkár - adott számot arról, hoqy mit tesznek a cigányság életkörülményeinek javításáért. Kezdjük a pozitívumokkal. A szigetvári járásban a cigányte­lepek felszámolása befejező­dött: sikerült az apróbb falvak- ban-községekben az OTP segít­ségével házhoz juttatni őket. A cigány férfiak 90 százaléka, a nők 50 százaléka munkaviszony­nyal rendelkezik. A férfiak fő­leg az építőiparban találtak munkát, a nőket nagyobb arányban a szigetvári cipőgyár és konzervgyár alkalmazta. A falusi életbe illeszkedésnek szép példáival találkozhatunk Dob­szán, Dencsházán, Felsőszenl- mártonban, Rózsafán. (Ellen­példa: Patapoklosi, Kistamási, Sumony, Gyöngyösmellék és Cserdi.) A járásban 3880 ci­gány él, az összlakosság 10 százaléka. Az iskolázottság ro­hamosan javul: az első osztá­lyos tanulók közül minden ötö­dik cigány a járásban, s míq 20 esztendeje nem akadt felsőta­gozatos cigánytanuló, addig ma többségük elvégzi a 8 általá­nost. többen tovább tanulnak. Az idei tanév 108 elsőse közül 53 járt óvodába, és 49-en vet­tek részt előkészítőn, tehát mindössze hatan (!) kerüllek felkészítetlenül az iskolába. A vöröskeresztes aktivaháló- zat megannyi módon segíti a társadalmi beilleszkedést, fel­adatainak jelentős lészét az egészséges életmódra nevelés­ben, a környezethigiénés viszo­nyok javításában, az anya- és csecsemővédelemben, a gyer­mek- és ifjúságvédelemben, az alkoholizmus elleni küzdelem­ben találja meq. A forma: egyéni és csoportos beszélgeté­sek, tanfolyamok, filmvetítések, fórumok, egészségnevelési na­pok stb. A megyei Vöröskereszt előterjesztése több gondot is jelzett, ezek közül néhányat meg kell említeni. A cigányok­nál a csecsemők és a gyerekek fehérjehiányos táplálkozása miatt tízszer több fejlődési visz- szamaradottság tapasztalható, mint a nem ciqányoknál. Sok esetben sikerül az iskolákban a cigánytanulókban felkelteni az egészséges életmód iránti igényt, de az otthoni környezet­ben ennek a minimális feltételei sincsenek meg. A túlzott alko­holfogyasztás megelőzésében véqzett nevelőmunkának sem­milyen eredménye sincs. A koordinációs bizottság ülé­sén többen felszólaltak, köztük Pirisi János, a bizottsóa elnöke is, aki hangsúlyozta: elismerés­re méltó az a munka, melyet a szigetvári járásban véqeztek a cigánylakossáq társadalmi be­illeszkedése érdekében. Mind­ennek hátteréül elmondotta: hoqv a járási hivatal vezetőit ' érdekeltté tették — anyagilag is — azért, hogy e munka minden­napjaik szerves feladatat ké­pezze, s ez az érdekeltség meghozta gyümölcsét. Azt. hoqv országos szemüvegen át nézve is kiemelkedőek eredményeik. de hol? A tzmt&rv oiöírja Naponta több száz gyerek fordul meg a pécsi „Hullám" Fürdőben. A tizenöt méteres tanmedencében gyúrják a vi­zet, félszemmel a mester in­téseit figyelik: „tempózás bal kézzel, levegővétel a bal olda­lon" — hangzik a vezényszó. Aki adja, Stámusz Árpád ta­valy véglett a Pécsi Tanárkép­ző Főiskolán. Felöltözve áll­dogál a medence szélén, az ingébe még a személyi iga­zolványát is betűzte. — Soha nem kellett még beugrani senkiért? — Ide nem, ez a medence nem mély. Egyébként is az az elvem, hogy a gyerekeket nem a vízben kell megtanítani úsz. ni, hanem még a parton. A medence szélén Takácsné Földényi Éva, a Nevelési Köz­pont 2 sz. Általános Iskolá­Úszni, jónak tanára üldögél. A ta­nítványai — hatodikosok — már a légfúvóknál szárítkoz- nak.- A tesnevelési óráinkat tartjuk itt — mondja Éva — és ez így lesz addig, amíg el nem készül az uszodánk és tornatermünk. Sajnos ez ma­radt utolsónak a rangsorban, pedig a gyerekek utaztatása sok pénzt fölemészt. Hogy mennyit, arról dr. Kisfarkas László, a Nevelési Központ gazdasági igazgató­ja beszél: — A Volán januári számlá­ja 12 000 forint volt. Nem a teljes költségeket tartalmazza, mert nekünk kedvezményes ta­rifa alapján számolnak . . . Az uszoda nem fog három évnél előbb elkészülni. Szá­moljunk csak: közel félmillió forint — kedvezményes — busz. költségre. S ez csupán egyet­len iskola számlája. Az úszásoktatás általános tantervi anyag, de Pécsett je­lenleg csak a Hullámban és a Kereskedelmi Szakközépis­kola uszodájában folyik szer­vezett oktatás. Itt, a sátortető alatt teljes kihasználtsággal dolgozik a medence, még es­te is pezseg a víz, ugyanis a sportiskolába beiratkozott gye­rekeket ilyenkor hozzák a szü­lők. — Egy-egy turnus kezdete­kor a jelentkezők háromne­gyedét, mintegy háromszáz gyereket el kell utasítanunk — mondja Nádasdi László, az úszóiskola vezetője. Van még egy tanmedence is a városban, a Karikás Fri­gyes úti iskoláé, de ez több mint egy éve használhatat­lan. Társadalmi munkában épült a hetvenes évek elején, s ez — bármilyen szép gesztus volt is — utólag megbosszul­ta magát: a medencét telje­sen át kell alakítani, mert az új szabványoknak már nem felel meg. A korábbi spó­rolást most a tanács 3 millió forintja bánja, s tetézi a bajt, hogy egy év óta nem találnak kivitelezőt a munkák elvégzé­sére. A tervekben új úszoda épí­tése is szerepel: az 1983-ban remélhetőleg átadásra kerülő Belvárosi Iskolához fog tar­tozni. A gondokon enyhít majd, de úgy véljük, hogy Pécsett még így is kissé utópisztikus­nak hat a tanterv előírása a kötelező úszásoktatásról. S akkor még nem is beszéltünk megyénk sokkal kevésbé ur- banizált településeiről. Havasi János Ma 16.05-kor: Rádiónapló Készül a tetőszerkezet Az új tetőszerkezetet a BÉV ácsüzemének udvarán állítják össze, mintegy 120 köbméter fe­nyőfa felhasználásával. Folyamatos a megyei szülészet helyreállítása Tovább gyarapodott a segítséget felajánló szocialista brigádok száma K. F.

Next

/
Thumbnails
Contents