Dunántúli Napló, 1981. február (38. évfolyam, 31-58. szám)

1981-02-19 / 49. szám

6 Dunántúli napló 1981. február 19., csütörtök Miért túlterheltek a kereskedők? ■ Egy deka súlykiilönbözetért bárom példányos jegyzőkönyv ■ Mi a „fekete túlóra”? ■ Új „iivegjáték” Nogy Istvánná, született An- czil Erzsébet 72 kiló. Ez persze illetlen adatközlés egy nőről. De amikor a fotó készült, hirte­len azt számolgattuk: vajon Nagy Istvánná, a pécsi budai vámnál lévő ABC áruház egyet­len raktári munkása, saját test­súlyának hányszorosát emeli meg naponta — havi két és fél ezer forintos bérért. A fejszá­molás eredménye persze pon­tatlan: 80 mázsa. De szemlé­letes. Még akkor is, ha hozzá­írjuk, hogy Nagy Istvánná fize­tése korábban csak havi 2200 forint körül mozgott. Most ugyanis a délutános műszakért napi 21 forintot, a szombatiért 50 forintot is kap, Így összejött a háromszáz többlet. De az ABC áruház liftje akkor is csak egy mázsát képes felvonni az emeletre, naponta akkor is be­jön fél vagon áru, ennek leg­alább felét Nagy Istvánné emelgeti, rakosgatja. Hát eny- nyit a fotóról. Máskülönben fotóval és mag­nóval azt vizsgáljuk ebben a forgalmas — havi 4,8 millió forgalmú — és jól dolgozó, magának tiszteletet kivívó áru­házban, amit a vevők nem lát­hatnak: a 2,8 milliós készletű raktárukat. Hiszen Bukovácz Lajos áruházvezető, meg kolle­gái észrevétlenül kileshetnek a gondolák közé a felső keskeny nyíláson, de a vevők nem lát­hatják a láda- meg dobozeme­lés hórukkját, sem az öt-tíz mé­tereket, melyeken az eladók is vonszolják néha az árut, mert a polcok nem állhatnak üre­sen. A 760 négyzetméteres alap- területű ABC áruháznak egyéb­ként 360 négyzetméter nagy­ságú az eladó- és ugyancsak 360 négyzetméteres a raktár­tere. A többi folyosó, öltöző, meg ilyesmi. A földszinten há­rom hűtőkamra van; külön- külön a húsnak, hentesárunak és a tejnek, meg tejterméknek. Továbbá: kenyérraktár, borrak­tár, édesség — majd zöldség, ezenkívül nehézáru raktár. Utóbbiban a súlyos liszt, zsír, étolaj, savanyúság, üveges konzerv található. Az emelet raktárai: fűszer, vegyiáru, pa­píráru, vas- és műszaki áru. Azt reméltem, hogy mióta három pécsi cég: a Füszért, a Baranya megyei Élelmiszer­kereskedelmi Vállalat és talán elsősorban a Belkereskedelmi Szállítási Vállalat pécsi telepe remekül szervezi a konténeres és más korszerű áruszállítást, — azóta enyhült a boltok rak­tárgondja. De azt mondja Bu­kovácz Lajos: — A BSZV valóban gyorsab­ban, megbízható ütemben hoz­za az árut. Ez nekünk is jó, mert nem kell azonnal átvenni. A BSZV, meg a Füszért, a BÉK, tehát remekül szervezi a szállí­tást. De miután átvesszük az árut, a raktármunkónk nem csökken. — Miért? — Lassan egy éve; sok volt a hiánycikk. Nem az árválto­zásra gondolok, nem import- helyzetünkre. Hanem az indo­kolatlan hiányra, amikor hazai termékből nem volt elegen­dő. Ezért ha jött áru, roham­szerűen be kellett hordanunk az eladótérbe, mert a vevők már nagyon várták. Vagyis ne­héz belső szállítási munkát eredményezett. Igaz, néhány hónapja ugrásszerűen megnőtt az áruválaszték. Most viszont az árváltozások következtében szaporodott a belső munka. Ezt sem láthatják a vevők. Például csak édesáruból közel 1500 cikk árát kellett átírni. Nem biztos, hogy legnagyobb igyekezetünk ellenére nem talál néha valaki olyan cikket, melynek egyik darabján egyféle, másikon másféle ár van. Aztán az üve­gek! Eddig a befőtt, lekvár, készétel és hasonló árában benne volt az üveg ára is. Most külön kell számítani, feltüntet­« Mindennapos felvételi ügyeletek gyermekbelbetegek részére Pécs város: POTE Gyermekklinika, Szigetvár vá­ros és járás, a pécsi és a volt sely- lyei járás: Megyei Gyermekkórház. Gyermeksebészeti, kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermek­klinika, páros napokon: Megyei Gyermekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat, sebészet, baleseti sebészet: I. számú Klinika. Égési sérülések: Honvéd kórház. Ko­ponya- és agysérülések, Idegsebészet. Felnőtt fül-orr-gégészel: POTE Fül-Orr-Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET Felnőtt betegek részére: Korvin O. u. 23., telefon: 11-169, Munkácsy Mi­hály utcai rendelőintézet, ügyeleti — A napokban sárgahüve­lyű vajbab, ami most 13,60 lett, kétféle áron érkezett hozzánk. Egyik göngyölegben 13,50, má­sikban 13,60 volt az ára. Két­száznegyven üvegből álló meny- nyiségekről beszélek és a két­féle számításnak az volt az oka, hogy egyikben 50, másik­ban 51 deka vajbab van. Nem tudni, miért nem lehet az üve­get egy deka eltérés nélkül tölteni. Most összesen 24 forin­tos árkülönbözet miatt erről a tételről háromoldalas jegyző­könyvet kellett írnom. A Füszért ugyanis feltünteti a fogyasztói árat, de felelősséget nem vál­lal érte. Mivel mindennek van árjegyzék szerinti ára, vagy mindenről jön az árváltozás, külön tájékoztatóban. Ha meg­jön tőlük a szállítmány, akkor fogom a számlát és az árjegy­zéket, s egyeztetek. Ha egyezik, még az sem biztos, hiszen köz­ben jöhet ármódosítás, A cím­kék átírása a kiskereskedelem feladata s ilyenkor bizony tíz­szeresre növeli a papírmunkát és az emelgetést. — Végül is a korszerű szál­lítási módszerrel az áruházba hozott szállítmány hogyan jut el az autótól a vevő előtt álló gondoláig, polcokig? — A konténereket, rollikocsi- kat nekünk most nem kell azon­nal berakni, ez belőle a jó — nekünk. De ha később is, mégis be kell gurítanunk, kirak­ni, kivinni az eladótérbe. Köz­ben az árut szétválogatni, mert néha bizony rapszudikus az összeállítás. Sokszor az ország­úton, utcán ügyesen megtaka­rított szállítási idő semmit sem jelent a boltban. Ennyit a kiskereskedelem „bolti hátteréről", amit a ve­vők nem látnak. bejáró, telefon: 12-112. Veress E. u. rendelőintéiet, telefon: 15-833. Gyer­mek betegek részére: Munkácsy M. utcai rendelőintézet, gyermekpolikli- nika, földszinti bejárat, telefon: 10-895. Fogászati ügyelet: Munkácsy M. u. rendelőintézet, ügyeleti helyi­ség, telefon: 12-812. Minden este 7 órától reggel 7 óráig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK I. kér. Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8. 10/52. sz. gyógyszertár, Pécs-Me- szes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógyszertár, II. kér. Pécs, Kossuth L. u. 81. 10 8. sz. gyógyszerár, Pécs, Munkácsy M. u. 4. 10/9. sz. gyógyszer- tár, III. kér. Pécs, Veress E. u. 2. 10/7. sz. Gyógyszertár. SOS-ÉLET telefonszolgálat hívószá­ma: 12-390, este 7-től reggel 7 óráig. Föidessy Dénes Kórházi felvételes iigyeletek Pécs nevének etimológiája A „Földrajzi nevek etimoló­giai szótára" Magyarországon elsőként — mintegy 6850 szó­cikkben — a földrajzi nevek származását, értelmét adja. önálló szócikkben kap ma­gyarázatot természetesen Ma­gyarország — azaz 1975-ig mind a 3183 - településének a neve is. A szócikkek a nyelv- történeti adatokat, az etimo­lógiai magyarázatokat és az irodalmi forrásokat tartalmaz­zák. Kiss Lajos (és három se­gítőtársa) hatalmas, tiszteletre­méltó munkát végzett. Pécs esetében azonban csupa bi­zonytalanságok találunk. Nézzük tehát, mit is mond a Pécs cikkszó? „ Bizonyára szlovén — kaj- hon/át eredetű; pec ,kemence‘ kályha: Lásd még szlovén Pe- ca helynév, péia .sziklabar­lang', Némelyek török vonat­kozásokra gondolnak; vő. kun pác .kemence'. Más vélemény szerint egy ,öt' jelentésű indo- germán számnévre mehet visz- sza, de nyelvi hovatartozása közelebbi öl nem határozható meg. (Illír?) 'A szerb-horvál Pécuh, Pécúj ,Pécs‘ a magyar Pécshez képest másodlagos, képzővel bővült alak. A közép­kori latin Quinque ecclesiae vagy Quinque basilicae ,Pécs' tulajdonképpeni értelme ,öt templom'. Felvetődött annak lehetősége, hogy egy késői la­tin Quinque (martyrum) eccle- sia (,öt vértanú temploma') szókapcsolatból keletkezett, és Pécsett eltemetett öt kőfaragó vértanú emlékét őrizte meg. A német Fünfkirchen ,Pécs' latin mintát tükröz. A klasszikus la­tinban a Pécs helyén álló vá­rosnak a latin képzésmódú, de vitatott — talán kelta (vö. sop .mocsár') - tövű Sopianae (többes sz.) volt a neve." Amint látható: nincs meg­nyugtató megoldás. Ezúttal rö­viden csak arra szorítkozha- tom, hogy bemutassam: e me- csekalji település valamennyi neve ugyanarra az egy jelen­tésre megy vissza, arra, ami­től a település jellegzetes lett, s amitől így a hírét, nevét kapta. Sophianae Pécs legősibb ismeri neve: Sophianae kétségtelenül kelta eredetű. Az elnevezés pontos ideje nem határozható meg. Tény azonban, hogy Pécsvá- rad és Zengővárkony környé­kén öt—hatezer évvel ezelőtt egy több száz katasztrális hol­don fekvő neolit kori város voll. (Lásd: J. Dombay: Die Siedlung und das Gräberfeld in Zengővárkony. Bp., MTA, 1960). Az emberek abban az időben földbe ásott, „gödör­házakban" laktak. Csupán a tetőszerkezet emelkedett ki a föld színe fölé. A jelenlegi Pécs helyén is található egy ilyen kőkori ház: a székes- egyháznak az úgynevezett al­temploma. (Ez tudvalévőén so­hasem volt kripta, temetke­zési hely.) A feltűnően nagy méretek arra utalnak, hogy az „altemplom" valaha bírásko­dási, vallási, veszély esetén pedig menedékhelyül szolgál­hatott. A karoling korszákban, a 9. században épült fölébe az új bazilika, majd néhány századdal később nyugati irányba elébe került a bőví­tés, mely egységbe fogta az alsó és felső bazilikát. 853-ban Liupramm salzburgi érsek a pápának jelenti, hogy „ad Quinque Basilicas” templomot szentelt. Képtelenség azonban, hogy 853-ban már öt baziliká­ja lett volna Pécsnek, hiszen Rómában sem volt ekkor még ennyi, de ma is alig van több. A „quinque” a baziliká­nak nem a mennyiségét, csak a milyenségét jelölheti. így az értelme tehát: „ötös bazilika". Quinque Az ötös szám az anyajogú számrendszerek alapeleme. A félhangnélküli ötfokúság a nö­vénytermelő matrarchális kul­túrák hangsorainak alapvető építőanyaga volt. A katolikus egyház ezt az ősi magaskultú- rai hagyatékot őrzi gregorián énekében. A hármas szám: az Igazság, a dialektikus feszült­ség feloldása. Az ötös: az Igazság testet öltése, megjele­nése, a Békesség és a Böl­csesség, az Igazságnak a Szeretettel való kiegészülése. Az óeurópai pentatónia jel­legzetes hangszere a pánsíp, az egyágú fuvola. E fuvola hosszúságát, tehát a hangma­gasságot szakrális módon ál­lapították meg. Természetes tehát, hogy a szent számot magának az Isteni Lénynek a tiszteletére emelt épületbe is beépítették. A zene arányait, proporcióit, a dallam akcentu­sát az építészet is átvette. A Szűz szent ötös számát építet­ték be Sopianae kultuszhelyé­be is. Az egyhajós és három- csarnokos épület az Igazság tiszteletét szolgálta, a három apszisos, azaz háromhajós és ötcsarnokos bazilika pedig, mint a pécsi „altemplom”, az „Okos Szűz”, a Bölcsesség tiszteletét. A mitológiában a tritonok a hímnemű istenek voltak. „A vi­zek atyjának" jövetelét há­romhangú kürtjükkel jelezték. A háromhangú dallam azon­ban át tud menni az öthangú- sógba is, így a tritóniából — akár a Genezisben a férfiból lesz a nő - jön létre a penta­tónia. így történt ez a pécsi „altemplom" esetében is: a középső hajót két oszlopsor tagolja háromcsarnokosra, s ez így ez Igazság száma, de eh­hez jobbról, balról egy-egy hajó csatlakozik, s ezt a két­oldali hajót oszloppillér-sor választja el a középsőtől. Az apszidiolok szélessége a kö­zépső apszis, a nagy apszis csarnokainak szélességével azonos. Tökéletes architektoni. kus egység. Szabályos négy­zetalaprajzával pontosan az Athén melletti Eleuzisz templo­mának mintájára épült. Az öt ujjal történő cselekvést a „fogni" ige fejezi ki. Ez a materiális világ szava. A transzcendens világban pedig, amikor új élet terem, amikor a kívánság „megfogamzik", ami­kor oz ige testet ölt: mítok, misztérium történik. A Szűz ősi jelképe az öt kalász, az öt kenyér. Egy magból lesz a ka­lász, a kenyér. Az ősi mitoló­gia szerint a hajdani ötödik hónap utolsó napját, amikor az Oroszlán megtermékenyíti a Szüzet, auqusztus 15-ét (a magyaroknál Nagyboldogosz- szony napja) a katolikus egy­ház is megszentelte. A neolit korban a termékeny­ség kultusza volt c legfonto­sabb. Ez foglalta el az élet központi szerepét. A kelta shop szó magaslábú szék, trón, törvényszék, oltár, áldo­zati hely, hi anae pedig „szent anve” jelentésű. A szanszkrít- bon is megvan az iona szó ioni változatban s itt is „szent szülőhely" — vulva jelentésű. Shophiana(e) tehát oltár, szent, anya, magyarul: anya- szentoltár, anyaszenthely je­lentésű. A kor szimbóluma - régész nyelven — a Magna Mater. A zengővárkonyi ásatá­sok alkalmával is előkerült egy ilyen csecsemőjét szoptató istenanya szobrocska. A római időkben Pécs tör­vényszéki hely volt. Az Igazság nevében a bazilikában hirdet­ték ki az ítéletet. A törvény­szék, királyi csarnok, görögül: „hé sztoa bazilika". A bazilika S2át a rómaiak a görögből vet­ték át, s e melléknevet főnév­ként használták, amikor pedig a pécsi bazilika ötösségét je­lezni akarták, a bazilikához jelzőként a „quinque" szám­nevet kapcsolták, s így a nyelv törvénye szerint a „basilica” szót is többes számba tették, így lett: Quinque Basilicae. Csak a messziről jöttek, mint a németek, értelmezhették ezt KiSS LAJOS FÖLDRAJZI NEVEK ETIMOLÓGIAI SZÓTÁRA öt darab templomnak, mert nem ismerték, mi rejlik e latin névben. Pécs Idősorrendben a város har­madik neve: Pécs. Tudjuk: a horvát péca: barlang, a kő­korban tehát a minden zord­ságtól, veszedelemtől óvó, vé­delmet nyújtó hely; a kun pác pedig kemence, tehát szintén barlangszerű, de a tűz befogá­sát is már ismerő, kéményes hely, búboskemencés gödör­ház. A régészek által „zók- vucedoli kultúra" néven ismert leletanyag bizonysága szerint a Mecsekalján s a Dráva— Száva közén rokon törzsek él­tek. A Dráván túli fegyveres, uralkodó kisebb létszámú, s a harcok folytán egyre fogyó osz­tály, ahogy a bolgárokkal is történt, lassan nyelvet váltott, de szókincsének nagy százalé­kában őrzi a hun-avar szár­mazás, a rokonság emlékét. Árpád magyarjai ide érkezve szintén értették a Pécs jelen­tését, ezért nem fordították le ezt magyarra. A Baranyában található sok avar temető azt bizonyítja, hogy Pécs az avar korban fontos központ volt. Béss, pencsa, török nyelvcsa­ládban ötös jelentésű. Azt is tudjuk, hogy még a XIII. szá­zadban is az Árpád-házi kirá­lyi udvarban a török szó erő­sen járta. A Bess, Bés hely­megjelölést a magyarok nyil­ván az itt talált hun-avaroktól hullották, s ők is ezt használ­ták, zöngétlen szókezdő hang­gal, norvátos, illetve kunos ki­ejtéssel. Nem tették hozzá, hogy Pécshe/y, ezt fölösleges szószeporításnak érezték, bár egy két helyen így használták (a h elhagyásával) Nagypé- csely (Zala m.), Pécsely (Veszprém m.), Pecsej (Szilágy m.). A csángóknál, akik talán a legtöbb ősiséget őrizték meg, „bécs" jelentése: pince, vesszővel befont falú pince, hogy be ne omolják. A mold­vai Lábnik községben egy dű­lő neve: Bécskuttya. Jelenté­se: templomnak a kútja. De Göcsejben is van egy hely­ség: Becsvölgye. Jelentése: a dombon levő templom völgyé­ben húzódik a falu. E templo­mok földbe süllyesztett, sánc­cal körülvett, biztonságot adó helyük voltak. A legnagyobb értékeket itt tartották Ma is használjuk a „felbecsülni" igét „felértékelni" értelemben, s bár nem építünk mór föld­várakat, ma is értjük, mit je­lent, ha valaki valamit, vagy valakit becsben tart. E temp­lomos szent erősségek, hites helyek voltak, ahol a frigyeket, szerződéseket kötötték, béké­ket szentesítették. Ezért kellett még 1064-ben is Salamon ki­rálynak és Géza hercegnek ki­békülésük szentesítése végett Pécsre, ez ősi jeles helyre, c székesegyházba jönnie. Pécs legrégibb ismert, négy­ötezer éves neve kelta: Sopi­anae, ennek latin fordítása: Quinque Basilicae, ezerötszáz év óta magyar: Pécs. Földbe süllyesztett vártemploma, a székesegyház altemploma pe­dig, amiről valamennyi nevét kapta, hatezer esztendős. Harcos Ottó

Next

/
Thumbnails
Contents