Dunántúli Napló, 1981. február (38. évfolyam, 31-58. szám)

1981-02-17 / 47. szám

1981. február 17., kedd Dunántúlt napló 5 kísérővel Az ott dolgozó Biczó Vilmost kérdezem: mit vállalnak? a lakosság részére Bérelhető rakodógép, darus autó Állatszállítás Könyvtár- busz készül társadalmi munkában A Pécsi városi Tanács műve­lődési osztálya és a Volán 12. sz. Vállalat tegnap szocialista együttműködési szerződést kötött. A Volán személyforgalmi, vala­mint alkatrészfelújitó és gyártó üzemegységének több mint tíz ifjúsági szocialista brigádja fel­ajánlotta, hogy a KISZ közelgő X. kongresszusának tiszteletére felújít egy 255-ös típusú Ikarus autóbuszt és átalakítja könyvtár­busszá. A mintát a fővárosi Sza­bó Ervin Könyvtár bibliobuszáról vették. Az ünnepélyes átadásra április 30-án kerül majd sor. Társadalmi munkájuk ellenérté­keként az autóbusz készítői egye­bek között ingyenes könyvtári szolgáltatást vehetnek igénybe, s a Városi Könyvtár segíti őket a különböző vetélkedőkre való fel­készülésben. A tanács az anyag­költségekre 150 000 forintot biz­tosit a kulturális ágazat költség- vetéséből. Főiskolai tanácsülés Hol a határa a technikának? A jövő héten - talán - költözhetnek az új kollégium lakói Megnyílt a Szocialista Képzőművészek Csoportjának kiállítása Az oktatástechnikai eszközök — magnetofonok, írás- és dia­vetítők, képmagnók stb. — al­kalmazása ma már vitathatat­lanul hozzátartozik a korszerű iskolai oktatáshoz. Nemcsak azért, mert a diák már a köz­napi életben is lépten-nyomon találkozik ezekkel a közhaszná­latúvá vált berendezésekkel, hanem legfőképpen azért, mert a megsokasodott ismeretanyag átadása ezek segítségével sok­kal gördülékenyebben, sokkal hatásosabban történhet. Ter­mészetesen, ha a tanár is jól felkészült. Mert a tanár szemé­lye ma sem vesztett semmit a jelentőségéből, sőt, ha az okta­tás meg akarja őrizni ember­közeli jellegét, a tanárnak még többet kell nyújtania, hogy el ne vesszen a gépek között. A neveléstudomány e fontos kérdésének állandó 'időszerűsé. ge miatt került napirendre az oktatástechnika alkalmazása a tanárképzésben a Pécsi Tanár­képző Főiskola tegnap megtar­tott tanácsülésén. (Or. Pál Ká­roly és dr, Barta Árpád volt az xsnyag két előterjesztője.) A fő­iskola oktatástechnikai cso­portja, egyes tanszékei, vala­mint gyakorló iskolái komoly audiovizuális eszköztárral- ren­delkeznek. A gondok között szóba került, hogy a zártláncú televízió alkalmazásának ha­tárt szab, hogy kevés a tech­nikus, csökkent az eszközök karbantartására fordítható idő, s ugyanakkor — bár ez para­doxonnak tűnik — a meglevő eszközök nincsenek kihasznál­va. A vitában az is fölmerült, hogy a jövő legfontosabb fel­adata a színes televíziózásra való áttérés lesz. A főiskolai tanács még egy fontos tájékoztatást hallgatott meg: Póló József, a kollégium igazgatója elmondta, .hogy ha a csütörtöki üzembe helyezési eljárás alkalmával nem talál­nak semmi- kifogásolnivalót, 200 főiskolai hallgató a jövő héten már átköltözhet a PTF új, Jakabhegyi úti kollégiumá­nak északi tömbjébe. Sajnos, a 600 fős kollégium a BÉV ko­rábbi ígéreteivel ellentétben csak a nyár közepén lesz tel­jesen beköltözhető. H. J. Tizenegy jelentős művész fest­ményei, szobrai, grafikái és metszetei láthatók tegnaptól a pécsi Mozgalmi Ház kisgaléri- ájában. Bán Béla, Berda Er­nő, Bokros Bierman Dezső, Der- kovits Gyula, Dési Huber Ist­ván, Gádor István, Goldmann György, Háy Károly László, Mé­száros László, Sugár Andor és Varsányi Pál az 1934-ben meg­alakított Szocialista Művészek Csoportjához tartozott. Ez a művészkör a Szociáldemokrata Párt legális keretei között vé­gezte munkáját, szoros együtt­működésben az illegális kom­munista párttal. A Mozgalibi Házban kiállí­tott anyag a pécsi Janus Pan­nonius Múzeum Modern Ma­gyar Képtárának gyűjteményé­ből származik. Az alkotók a proletariátus, a szegényparaszt­ság világából merítették témái­kat, de látható a kiállításon né­hány megdöbbentő linómetszet a hazától távolról, a spanyol polgárháborúból hozva üzene­tet A kiállítást a Megyei Műve­lődési Központ szervezte, s teg­nap délután Aknai Tamás mű­vészettörténész nyitotta meg. A mintegy félszáz alkotást az érdeklődők március 8-ig tékint- hetik meg a délutáni és kora esti órákban. — h — Beimel Antalnak szerencséje van. Szerdán délre kért kocsit - és megkapja. — A szőlőmbe vitetek öt ton­na trágyát. Billenőplatós ZIL-t kapok. Biczó Vilmos a következő ügyféllel is hamar megegyezik. A férfi gerendákat, deszkákat szállíttatna a Váradi Antal ut­cából Kozármislenybe. — Olyan kocsit kérek, amire az 5 méteres faanyagot is fel­rakathatom. A megrendelő 6 tonnás ZIL-t kap, az általa legmegfelelőbb időre: péntek reggel 8 órára. Mivel rakodást nem kér, kifize­ti a fuvardíjat. Február 9-én nyitotta meg a Volán 12. számú Vállalat a pé­csi lakossági fdVarvállaló iro­dáját: új helyen, a Diófa ut­cában — a Volán teherportá- jánál - kulturált körülmények között. (Telefon: 12-144-en a 166-os melléken adnak felvilá­gosítást.) Tüzelőolajat kannával vagy tartálykocsival és pb-gázpalac- kot szállítunk. Felveszünk meg­rendelést homokra, salakra, Görcsönyből egységrakatos téglaszállítmányra. Viszünk bú­tort — egyelőre rakodó nélkül —, állatot, s ha szükséges, adunk állatkísérőt is. Megren­delhető nálunk rakodógép, da­rus autó is kötözővel. — A megrendelő mit hozzon magával?- Személyi igazolványt és pénzt. Nem fuvardíj előleget, hanem a fuvardíjat vesszük fel a megrendelésnél. Naponta 6-16 óra között vagyunk nyit­va, szombaton is dolgozunk. Belelapozok a megrendelő­könyvbe. A most szombati „csúcs" 17 vállalás volt. A Vo­lán teherautók a lakossági megrendelésre vittek: trágyát, földet, bontott téglát, ingósá­got (Várpalotára), lovakat (Kiskunmajsára), 3 csikót Szentlőrincre (kikötéssel: eső esetén nem!) és égetett meszet. A pécsi lakossági fuvarválla­lási iroda után Baranyában a Volán üzemigazgatóságok is hasonlót nyitnak. — murányi — Kapható a Margaréta vaj Kóstoló az ABC-áruházakban Hírt adtunk arról, hogy a Baranya megyei Tejipari Vál­lalat új termékkel jelentkezett a piacon: a Margaréta vaj­jal. Azóta sokan hiába is ke­resték a boltokban ezt a ter­méket, az eladók sajnálkozva közölték: „Sajnos nem kap­tunk." Gelli József, a Baranyatej kereskedelmi osztályvezetője kérdésünkre örömmel számolt be:- Megérkezett az adagoló­gép használatbavételi enge­délye, így megkezdődhet vég­re a Margaréta-gyártás. Teg­naptól már valamennyi ba­ranyai bolt megkapja az ál­tala rendelt mennyiséget. Egyelőre egy műszakban ké­szítjük, de az igények növe­kedésével heti 15—20 tonnát is gyárthatunk országos terí­tésre. Piackutató jelleggel Margaréta vaj bemutatókat rendezünk Pécsett. Tegnap nagy sikert aratott a vásárlók körében a Marga­réta vaj a pécsi ledinai ABC- ben. Mától 10—11 és 15—16 óra között az alábbi üzletek­ben tartanak ingyenes kósto­lót: kedden: a Surányi Miklós úti 174. sz. Élelmiszerbolt, szerdán: a kertvárosi 2. sz. ABC; csütörtökön: a Szliven ABC; pénteken: a Konzum ABC. A Mozgalmi Ház kisgalériájában Szállítás A aúlt művészi dokomeitonai Úttörők ének-zenei vetélkedője Harkányban Az iskolai közművelődés je­gyében általános iskolásaink tízezrei kapcsolódnak bele évente az úttörő kulturális szemle vetélkedőibe. Az őrsi, raj- és csapatversenyeket bizo­nyos szakágakban járási be­mutatók, illetve versenyek kö­vetik. Több művészeti ágban (pl. népdaléneklés, fúvószene, néptánc, báb stb.) megyei és országos versenyt, illetve be­mutatókat is rendeznek. Tegnap délelőtt a harkányi Bolgár Múzeumban rendezték meg a siklósi járás úttörőinek népdaléneklési versenyét és hangszeres bemutatóját. A já­rás mintegy 20 körzeti iskolájá­nak úttörőcsapataitól több mint 100, jobbára egyéni sze­replő lépett a háromtagú zsűri és a közönség elé. A követel­mény szerint mind az énekszó­listáknak, mind az énekes cso­portoknak három magyar vagy nemzetiségi népdalt kellett tiszta énekléssel bemutatni. A hangszeresek szabadon válasz­tott műsort mutathattak be, népi hangszeren vagy hagyo­mányos hangszereken. Itt is há­rom népdalfeldolgozás — népi hangszeren eredeti népdal - volt a kötelező feladat, a fel­dolgozásoknál a centenárium szellemében Bartók-műveket kellett választaniuk. A zsűri el­sősorban a tiszta éneklést és a népdalok stílusos megszólalta­tását vette figyelembe. A mintegy 60—70 műsorszám jó egyharmadát mi is hallhat­tuk a délelőtt első felében. Ér­dekes módon a népdaléneke­sek között szinte csak kislányok vállalkoztak a szereplésre. A szólistáktól hallottunk néhány ritka népdalt is ízes, szép elő­adásban, viszont nem volt ritka a dallam „csúszkálása", nem egészen tiszta hangzása sem. Nagy sikert aratott a szalántai általános iskola négy tanulója, bosnyák népviseletben előadott nemzetiségi népdalokkal. (A négytagú csoportot Grisnik Fá­biánná, a horvát nyelv tanára és Szolner Józsefné énektanár tanította be.) A villányi 802. Rákóczi úttörőcsapat citerásai- nak szereplésekor végre fiú csoportot is hallhattunk. A népdaléneklés területi dön­tőjét február 27-én rendezik meg Mohácson, Tolna és So­mogy megye úttörőversenyzői­nek részvételével. Hobby (?) Mire ezek a sorok megjelen­nek, már lefutott az infarktus­ról szóló tévésorozat második darabja is, de nemcsak ezért tekintenék el a műsor minősí­tésétől, hanem azért is, mert ez a műsor nyilvánvalóan, még gyengéi ellenére is hasznos funkciót lát el — fölhívja a fi­gyelmet, kongatja a vészharan­got, s ha mást nem is ér el, annyit talán, hogy nem engedi a kérdést lekerülni a napirend­ről. Jobb lett volna persze, ha kilép abból a kórbői, amit már az unalomig ismer mindenki, s valami újabb, valóban fölrá­zó megoldást talál. De nem is erről kívánok szól­ni, hanem a riportfilm egy rész­letéről, amely az amerikai men­tőszolgálat szervezeti kérdései­ről és működéséről adott képet. Megvallom, ez a részlet új volt számomra, s talán ez nem olyan nagy bűn — nem tudhatunk mindent jól idegen országok mindennapjairól. Aki látta, emlékszik: ez a mentőszolgálat önkéntességi alapon, társadal­mi munkában működik. Van­nak emberek, akik segítőkész­ségüket ezen a módon kívánják kiélni. Elvégzik az elsősegély- tanfolyamot és jelentkeznek va­lamelyik — ahogy kivehető volt — lakóhelyük szerint szervező­dő mentőállomáson. Nem sz a foglalkozásuk, hanem tanárok, bolti eladók vagy munkások kü­lönben, de hetente egy-két na­pot, délutánt, néhány órát rendszeresen mentőüqyelettel töltenek. A mentősködés szá­mukra hobby, egyszerűen sze­retik csinálni. Fontos hobby persze, amit nyilván nem lehet félvállról venni, „vagy elmegyek, vaqy nem", hanem ami olykor áldozatvállalást követel, de ami bőségesen megtérül azál­tal, hogy aki csinálja, érezheti, érzi, hoay a társadalomnak szüksége van rá. Nem tudom, az amerikai államnak mit je­lentenek ezek a mentőszolgá­latok, de az biztos, hogy az embereknek, akik részt vesznek benne — nagyon sokat Az így — a filmben minteav mellesleg — kapott információ megdöbbentett. Micsoda lehe­tősége ez az emberek aktivizá­lásának. a társadalmi ievékenv- ségbe való bekapcsolásuknak, a szabad idő naqyszerű eltölté­sének! Az az ember, aki a fog­lalkozásában valamiért nem ta­lálja meg egészen a hasznos­ság sikerélményét, akinek va­lamilyen hiányérzete van. mi­ért ne találhatná meg az örö­mét egy másik területen, egy jól megszervezett keretben, hobbyként? Mielőtt megvádolnának, hogy amerikai mintára akarom át­szervezni a magyar mentőszol­gálatot, amely közismerten jó hagyományokkal rendelkezik, állami intézmény és bizonyos zökkenők után komoly fejlődé­sen ment keresztül — szeret­ném megjegyezni, hogy nem­csak mentőszolgálatról van szó. Bármi egyébről is, ahol az em­berek természetes segítő ösz­töne kibontakozhat. Tennivaló bőségesen akad, rengeteg az olyan terület, ahová az állami pénzből-erőből csak éppen csurran-cseppen. Az emberek pedig szívesen segítenének, elég. ha azokra a méreteiket tekintve mindig meghökkentő — s persze mindig alulbecsült — megmozdulásokra gondolunk, amikor a hírközlő szervek egy- egy szerencsétlen sorsú ember­re,' pénzhiánnyal küszködő szép kezdeményezésre hívják fel a figyelmet. Tippeket adni lehetne, de minek. Vannak szervek, akikre tartozik a kereték biztosítása. Van még mit fejlődnünk ezen a téren. Van még mit tanulnunk is. Akár az amerikaiaktól, vagy bárki mástól, ha jó ötletről van ' szó. H. E.

Next

/
Thumbnails
Contents