Dunántúli Napló, 1981. február (38. évfolyam, 31-58. szám)

1981-02-15 / 45. szám

Hazánk Kelet-Európa (3.) Á nemzettéválá nyelvi-kulturális szakasza A polgári nemzet kialakulá­sának folyamatában Közép- és Kelet-Európábán a nyelvi­kulturális tényezőnek jóval fon­tosabb szerep jutott, mint kon­tinensünk nyugati részén. Nem véletlen, hogy Herder és a német romantikusok nem­zetfogalma (amely az anya- nyelvre, a sajátos kultúrára, a népköltészetre helyezte a hangsúlyt) sok követőre talált térségünkben. Fontos politikai kérdés lett a nyelv; írók, tudó­sok (főleg történészek és nép­rajzosok) munkája politikai következményekkel járt a kul. turális és irodalmi élet folya­matai nagy jelentőséggel bir­tok g nemzettéválás szempont­jából. Természetesen a társa­dalmi viszonyoktól sem függet­lenül, hiszen az egységes iro­dalmi nyelv, a polgári kulturá­lis élet megteremtése közben kevesebb akadályt kellett le­gyűrni a viszonylag polgáro­sít német állomokban, cseh tartományokban, mint például a balkáni szláv népek köré­ben. A polgári fejlődés, az ide­gen államkeret fölidézte a nyelvi-kulturális asszimiláció, a „nemzethalál" veszélyét. Min. denütt középpontba került az egységes nemzeti nyelv kérdé­se. A XVIII. század végétől szinte az egész XIX. századon keresztül tart a térség népei­nél a nyelvújítás mozgalma. Az egész etnikumot átsugárzó kor­szerű közvetítő eszközre, anya­nyelvre volt szükség, amely al­kalmas lehetett a társadalmi kommunikációra éppúgy, mint szépirodalom és tudomány művelésére Könnyebb volt ott megteremteni a modern nem­zeti nyelvet, ahol az egységes irodalmi nyelvnek már voltak hagyományai. A lengyel, a cseh és a magyar nyelv a múlt század elején több év­százados irodalmi hagyomány­ra tekinthetett vissza. A nyelv­újítás itt elsősorban a nyelv korszerűsítését, szókincsének bővítését jelentette. Közép- Európa keleti felén és Kelet- Európában azonban népek so­ra élt igen sovány vagy nem egységes irodalmi nyelv ha­gyományával. A szlovákok kö­rében a XVIII. és XIX. század fordulóján két irodalmi nyel­vi változat élt: az evangéliku­sok a XVI. századi ún. jkrálicei cseh biblia nyelvén írtak, a katolikusok egy része a nyu­gat-szlovák nyelvjárás alapján kialakított Bernolák-féle nor­mát követte. A moldvai és ha- vassalföldi román értelmiség a görög, illetőleg az egyházi szláv nyelvet használta. A há­rom fő horvát nyelvjárás mind­egyikének volt külön irodalmi hagyománya. Számos népnek tehát ekkor kellett megterem­tenie, kodifikálnia egységes irodalmi nyelvét. A nyelvi vál­tozatok melletti döntés nem­csak a nyelvjárások „fölötti” köznyelv elfogadását jelentet, te; a választásnak komoly po­litikai konzekvenciái lettek. 1843-ban a szlovákok a kö­zép-szlovák nyelven alapuló, L. Stúr által kialakított normát fogadták el, ami véglegessé tette a cseh és a szlovák nem­zettéválás külön útját. A hor- vátok és a szerbek olyan dia­lektust fogadtak el közösen alapul, amely a két rokon dél­szláv nyelv majdnem egybeeső változata, úgyhogy mindmáig a két népnek közös az irodai, mi nyelve. A szlovénok viszont saját, a horváttól eltérő nyel­vi forma kialakítása mellett döntöttek. Ehhez persze ma­gyarázatul hozzá kell tenni, hogy a nyelvi különülés és egységesülés kérdései másként vetődnek föl az egymáshoz igen közel álló szláv népek, il. tetve a más-más nyelvcsalád­hoz tartozó népek között. HÉTVÉGE 4. A nemzeti célok megfogal­mazása és az érettük indított harc Közép- és Kelet-Európá. ban a romantika korára esett, így még erősebb hangsúlyt kaptak a nemzeti sajátosságok a kor irodalmában, mint Nyu- gat-Európában. A múlt kultu­sza, a történelem és a népi kultúra iránti érdeklődés szo­rosan kapcsolódott a nemzeti ideológiához. A romantika eszméi hatékonyan szolgálták a nemzettéválás céljait. A nemzeti romantika nagy írói- költői máig ható érvénnyel a közép- és kelet-európai népek identitásának szimbólumai. A lengyel Mickeiwicz, a szlovák Ludovit Stur, a magyar Vö­rösmarty, a román Vasile Alec- sandri, a szlovén Preseren irodalmi teljesítményét nehéz volna elválasztani a nemzeti tudat kialakításában végzett munkájától. S a költők maguk is gyakran vállaltak szerepet közvetlenül a politikában, hogy csak Hriszto Botev és Petőfi harctéri halálát említsük. Ahogy mindegyik népnek vol­tak nyelvújító Kazinczyjai, úgy voltak népdalgyűjtő Erdélyi Já. nosai is. És nemcsak nálunk szorgalmazták a nemzeti múlt föltárását. Sorra megjelentek a romantikus történelemszem­lélet túlzásai is, a múltba ve­tített vágyképek nemzeti nagy­ságról, dicső ősök példáiról, akik a jelen harcaihoz adhat, nak segítséget. Ahogy a re­formkor magyarja Attila ki­rály, a hun—magyar rokonság délibábjait szemlélte, úgy te­kintett a szlovák a Nagymor- va Birodalomra; a román a dák—római folytonosság köd. képét dédelgette. Az irodalom vállalta az eszményített hősök megfestését, az újabb közép- és kelet-európai irodalom a nem. zetre nevelés jegyében szüle­tett. Nem véletlenül nevezte- nevezi a szláv népek iroda­lomtudománya a korszakot a „nemzeti ébredés korá"-nak. Közép- és Kelet-Európa né­pei a-múltban is bonyolult et­nikai sakktáblát alkotva éltek együtt és egymás mellett. Ezért a nyelvi-kulturális mozgalmak gyakran ugyanabban a városban fejlődtek-bon­takoztak, egymás közvetlen szomszédságában alkottak a különböző nemzetiségű írók, a tudósok. Az is előfordult, hogy diákkorukban együtt tanultak ugyanabban az iskolában. A Habsburg birodalomban Bécs például egy rövid időre a magyar felvilágosodás irodai, mának is a központja volt, de jelentős szerepet játszott a császárváros a szláv népek kultúrájában is. A reformkori Pest-Buda a magyaron kívül még három-négy népnek volt kulturális központja. S a nyel­vi-kulturális mozgalmak első szakaszában még nem volt szégyen kapcsolatot tartani a másik nemzeti mozgalom kép. viselőivel. A régi Magyarorszá­gon sokáig járta az a szo­kás például, hogy más nyelvű iskolába küldték néhány évre a diákot Jókait például né­met szóra — Pozsonyban, a szlovák Stúrt magyarra — - Győrbe. A nyelvi mozgalmak, ban azonban csakhamar fölül­kerekedett a türelmetlenség, a nemzettéválás időszaka magá­val hozta a másnyelvűekkel szembeni ingerültséget is. Mi­vel a nemzeti célok Közép- és Kelet-Európábán gyakran ke­resztezték egymást, a nyelvi mozgalmak — az erősebbéké éppúgy, mint a hátrányban lé­vőké — a kizárólagosságot, az egynyelvűséget is fölvették nyíltan vagy burkoltan célja­ik közé. Az asszimiláció, a nyelvváltás is a célok köré ke­rült. Elsősorban éppen a poli­tikai-állami és etnikai terület különbözősége miatt. A nyelvi türelmetlenség negatív örök­sége előítéletek formájában rakódott le az itt élő népek tudatában. (Folytatjuk) Kiss Gy. Csaba %ki legyőzte a gyermekbénulás rémét Sabin professzor, a Magyar Tudományos Akadémia tisztelet­beli tagja, időnként ellátogat hozzánk. Legutóbbi látogatása alkalmával kérdéséket tettünk fel kutatásaira vonatkozóan, il- letvé megkérdeztük véleményét korunk néhány nagy problémá. járói. — Hogyan terelődött ligyel. me a gyermekbénulás elleni védekezésre, volt-e valamilyen személyes motivációja? — Személyes indítékom nem volt. 1931-ben, amikor egyetemi tanulmányaim befejezését köve­tően a New York-i Egyetem Bakteriológiai Intézetében kezd­tem dolgozni, New Yorkban ép­pen hatalmas gyermekbénulás­járvány zajlott le. Két hónap alatt a városban 6500 gyermek bénult meg. A kérdéssel fog­lalkozni kellett, és én kaptam a feladatot. A téma engem is érdekelt, ezért harminc éven át egyre nagyobb arányban dol­goztam ezekkel a vírusokkal. I — Hogyan áll ma a világon a gyermekbénulás elleni küz­delem? — A gyermekbénulás meg­előzésére ma a legtöbb ország­ban az élő, gyengített vírusoltó­anyagot (Sabin-cseppek) hasz­nálják. (Van egy másik védeke. zési módszer is: Dr. Salk dol­gozta ki Ez elölt oltóanyag, amely csökkentette a megbete­gedések számát, de a járványok kialakulását nem tudta megaka­dályozni). Az élő oltóanyaggal 1959-ben a Szovjetunióban tíz­millió embert oltottak be. Csu- makov akadémikus érdeme, hogy rá egy évre olyan hatal­mas mennyiségű oltóanyag állt rendelkezésre, hogy a Szovjet­unióban 70 millió, Bulgáriában, Csehszlovákiában, az NDK- ban és Magyarországon pedig további 30 millió embert lehetett beoltani. Az Amerikai Egyesült Államokban 1960-ban engedé­lyezték a vakcina bevezetését. A járványos gyermekbénulás helyzete szempontjából ma a világot három részre lehet osz­tani. Azok az országok, ame­lyek jó gazdasági szinten, fej­lett egészségüggyel rendelkez­nek, sikeresen leküzdötték a betegséget. Az országok máso­dik csoportjában a gazdasági viszonyok és az egészségügyi hálózat kevésbé fejlett, ezért a gyermekbénulás még ma is je­lentős közegészségügyi-járvány­ügyi probléma. A többi ország­A Sabin-cseppek atyja Beszélgetés a vírusos betegségekről# az éhségről, a tudományról Albert B. Sabin professzorral Albert B. Sabin professzor nevét mindenki ismeri hazánkban, hiszen már hosszú évek óta min den kisgyermek — kötelező érvénnyel — megkapja az ún. Sabin-cseppeket. Mindannyian — szüleikkel együtt — hálásak, hogy nem kell félniük a gyermekbénulás rémétől. A mai fiatalabt korosztályok már nem emlékezhetnek arra, hogy egyes esetekben a gyermekbénulás százával szed te áldozatait, és akik túlélték a fertőzést, esetleg egész életükre mozgássérültekké vagy mozgás­képtelenekké váltak. Részben rájuk is emlékezik az Egészségügyi Világszervezet, amikor az 1981 -e< évet a mozgáskárosultak évének nyilvánította. bon is állandóan járványokat Okoz a gyermekbénulás, ez azonban az államok egyéb ne­hézségeihez és az éhezéshez vi­szonyítva nem tartozik a legfon­tosabb problémák közé. — A viruskutatás fiatal tu­dományág, és lejlődésével kapcsolatban még ma is szá­mos nehézséggel kell meg­küzdenie. Számos megoldat­lan kérdés maradt nyitott mind a mai napig, amelyek a vírusok tulajdonságaira vo­natkoznak. Véleménye sze­rint melyek azok a kutatási területek, amelyek a közel­jövőben alapvetően új ered­ményeket hozhatnak? — A legtöbb emberi, állati és növényi vírusbetegség — közöt­tük olyanok, amelyeknek nagy gyakorlati jelentőségük víin — bizony még ma is komoly prob­lémát okoznak. Vannak olyan betegségek, ahol gyakorlatilag semmi haladás nem történt. Ilyenek pl. a légúti fertőzések. Ezeknek csak kisebb részét okozza a mindenki által ismert influenzavírus. A legtöbb légúti fertőzés nem halálos kimenete­lű, de lehetetlenné teszi, hogy az emberek néhány napig dol­gozzanak. Az Amerikai Egyesült Államokban egy év alatt 62 millió olyan megbetegedés for­dul elő, amely több mint há­rom és fél napos munkakiesést okoz. Az elmúlt negyven év alatt ezeknek a légúti fertőzé­seknek a kezelése és megelőzé­se terén semmilyen előrelépés sem volt. Teljesen új kutatási irányzatra lenne szükség, mert ezeket a légúti fertőzéseket igen sok különböző vírus hoz­hatja létre. A májgyulladás a másik ilyen betegség. Többféle vírus is lét­rehozhatja, de tenyészteni még egyiket sem sikerült. Számos olyan vírusos bélfertőzés is van, amely a világ szegényebb országaiban — ahol az éhezés legyengíti a gyermekek szerve­zetét — tömeges hafálozást okoz. Az állatorvosi virológia területéről is számos példát lehetne említeni. Ilyen a száj- és körömfájás betegsége. — Véleménye szerint milyen hatással van az alultáplált­ság az emberiség sorsára? Belolyásolja-e és — ha igen —, milyen módon változtatja I meg a demográfiai robbanás a virusbetegségek terjedését? — Biztos vagyok benne, hogy az éhezés a mai világ legfon­tosabb problémája. Nem a fer­tőző betegségek, hanem az éh­ség az emberiség igazi nagy problémája. A demográfiai rob­banást nem lehet törvényekkel szabályozni. A szaporodás mér­tékét az emberek gazdasági színvonala és lehetőségei szab­ják meg. Minden fejlett országnak - az ideológiai különbségektől függetlenül — egyesülnie kell az egyetlen közös ellenség, az ÉHEZÉS ellen, amely évről évre nő. Az a remény alaptalan, hogy magától meg fog szűnni, ezért a kormányok közötti viták és ellenségeskedések helyetl minden anyagi eszközzel a fej­lődő országok érdekében kelle. ne együttes erővel tevékeny, kedni, mert az éhség fenyege­tőbb veszélyt jelent a világ számára, mint a fertőző beteg­ségek együttvéve. Ezt a tényl már az iskolákban és az egye­temeken meg kellene tanítani hogy minden ember ennek tu­datában kezdhesse meg aktív tevékenységét az életben. — On egy nagy, gazdag ország állampolgára, és c mi kis országunk Tudomá­nyos Akadémiájának tisztelet­beli tagja. Hogyan látja c kis országok szerepét a mo­dern tudományos kutatás­ban? — Valamennyi nagy tudomá­nyos intézet sok apró munka­csoportból tevődik össze. He az egész világot úgy képzeljük el, mint egy hatalmas kutató bázist, akkor Magyarország i: egyike a kutatócsoportoknak amely a nagy kutatóbázis kere tében dolgozik. A pénz nem c legfontosabb feltétele a kuta tósnak: olcsó módszerekkel é: jó agysejtekkel is lehet kutatni A kis országok felelőssége azonban sokkal nagyobb ak kor, amikor kiválasztják a ku tatás tárgyát. Mindig az a leg fontosabb kérdés, ami magá nak az országnak az egyed problémája, ezeket senki nerr fogja helyettük megoldani. Mind a kis országnak, mine pedig az egész világnak a; szabja meg a jövőjét, hogy mi ként sikerül a tudomány ered ményeit a gyakorlatban hasz nosítani. Horti József Engedély és súlyhatár! Teherkocsi maszeknak? Használt teherautó, leadott mikrobusz — sokaknak megéri. És nem luxus. Nem luxus a kis­kereskedőnek, a kisiparosnak, aki községek ellátását vállalja, s maga igyekszik szállítani is. így gondolkodtak azok, akik a Dél-dunántúli Vízügyi Igazga­tóság hirdetésére jelentkeztek, miszerint a cserkúti telepen használt járműveket kínálnak eladásra. Nem visszatartva, de a feles­leges fáradozásoktól megkí­mélve a további jelentkezőket; elmondjuk: az igazgatóság nem ad el járműveket személyi tu­lajdonba. Nem adhat. Várko- nyi Károly, az értékesítéssel megbízott ügyintéző jóindulat­tal a 14-es AFIT-hoz irányított, úgy tudja,, ők foglalkoznak a használt teherautók eladásával. A 14-es AFIT valóban értéke­sít használt kocsikat, de csak -közületekoek. Januárban kérvé­nyezte a vállalat: árusíthassa­nak magánosoknak is. Nekik megérné, mert a náluk vásárolt járművek felújítását és vizsgáz­tatását is elvégezhetnék. Hogy az engedéllyel mi van? — Ér­deklődjem az Autófelügyeletnél. A KPM (pécsi) Autófelügye­letének vezetője, Antal Zoltán elmondta: magánemberek te­hergépkocsit csak az AUTÓ- KER-en keresztül vásárolhatnak, és csak az engedélyben meg­határozott súlyhatárig — azaz másfél tonnáig. És hogyan juthat valaki te­hergépkocsihoz? Kezdődik minden a helyi ta­nácsoknál. Elbírálják: indo­kolt-e, hogy az illető teherko­csival szállítson? Valóban fon­tos feladatot lát el egy terület szolgáltatásában? Ha a taná­csi engedéllyel rendelkezik, a továbbiakban éppúgy bonyoló­dik az adás-vételi eljárás, mint a személygépkocsinál, előjegy-' zési listára kerül. Ha szerencsé­je van, hosszabb-rövidebb időn belül átveheti járművét a kije lölt, és az árusítással megbí zott vállalatnál. Pécsett nine: ilyen engedéllyel rendelkezi szerv. A baranyaiak is Buda pesten vagy Győrben veheti! át a kocsit. Kiderült, egy használt teher autóra is sokat kell várni. A; sem kétséges, ha valaki hóna pokig várt, elmegy a kocsiéri akár Győrbe. Mégsem elve tendő kérdés: megérné-e Pé esett is az értékesítés? Az ér­vekből csak néhányat: nine: felesleges szállítgatás, nine: a munkából elvesztett idő .. . Csakhogy! Itt a kör bezárult Hiába bíznak meg vállalatot a; árusítással, ha nincs eladhatc jármű, s annál nagyobb a sor­ban állás. Tehát a helyzet ma több a magánemberként igény, lő, mint a kocsi . .. Vagy a ki. selejtezett és felújított teherko­csi, rrtég legalább ennyi válla­latnak, szövetkezetnek megéri G. M.

Next

/
Thumbnails
Contents