Dunántúli Napló, 1981. február (38. évfolyam, 31-58. szám)
1981-02-15 / 45. szám
Hazánk Kelet-Európa (3.) Á nemzettéválá nyelvi-kulturális szakasza A polgári nemzet kialakulásának folyamatában Közép- és Kelet-Európábán a nyelvikulturális tényezőnek jóval fontosabb szerep jutott, mint kontinensünk nyugati részén. Nem véletlen, hogy Herder és a német romantikusok nemzetfogalma (amely az anya- nyelvre, a sajátos kultúrára, a népköltészetre helyezte a hangsúlyt) sok követőre talált térségünkben. Fontos politikai kérdés lett a nyelv; írók, tudósok (főleg történészek és néprajzosok) munkája politikai következményekkel járt a kul. turális és irodalmi élet folyamatai nagy jelentőséggel birtok g nemzettéválás szempontjából. Természetesen a társadalmi viszonyoktól sem függetlenül, hiszen az egységes irodalmi nyelv, a polgári kulturális élet megteremtése közben kevesebb akadályt kellett legyűrni a viszonylag polgárosít német állomokban, cseh tartományokban, mint például a balkáni szláv népek körében. A polgári fejlődés, az idegen államkeret fölidézte a nyelvi-kulturális asszimiláció, a „nemzethalál" veszélyét. Min. denütt középpontba került az egységes nemzeti nyelv kérdése. A XVIII. század végétől szinte az egész XIX. századon keresztül tart a térség népeinél a nyelvújítás mozgalma. Az egész etnikumot átsugárzó korszerű közvetítő eszközre, anyanyelvre volt szükség, amely alkalmas lehetett a társadalmi kommunikációra éppúgy, mint szépirodalom és tudomány művelésére Könnyebb volt ott megteremteni a modern nemzeti nyelvet, ahol az egységes irodalmi nyelvnek már voltak hagyományai. A lengyel, a cseh és a magyar nyelv a múlt század elején több évszázados irodalmi hagyományra tekinthetett vissza. A nyelvújítás itt elsősorban a nyelv korszerűsítését, szókincsének bővítését jelentette. Közép- Európa keleti felén és Kelet- Európában azonban népek sora élt igen sovány vagy nem egységes irodalmi nyelv hagyományával. A szlovákok körében a XVIII. és XIX. század fordulóján két irodalmi nyelvi változat élt: az evangélikusok a XVI. századi ún. jkrálicei cseh biblia nyelvén írtak, a katolikusok egy része a nyugat-szlovák nyelvjárás alapján kialakított Bernolák-féle normát követte. A moldvai és ha- vassalföldi román értelmiség a görög, illetőleg az egyházi szláv nyelvet használta. A három fő horvát nyelvjárás mindegyikének volt külön irodalmi hagyománya. Számos népnek tehát ekkor kellett megteremtenie, kodifikálnia egységes irodalmi nyelvét. A nyelvi változatok melletti döntés nemcsak a nyelvjárások „fölötti” köznyelv elfogadását jelentet, te; a választásnak komoly politikai konzekvenciái lettek. 1843-ban a szlovákok a közép-szlovák nyelven alapuló, L. Stúr által kialakított normát fogadták el, ami véglegessé tette a cseh és a szlovák nemzettéválás külön útját. A hor- vátok és a szerbek olyan dialektust fogadtak el közösen alapul, amely a két rokon délszláv nyelv majdnem egybeeső változata, úgyhogy mindmáig a két népnek közös az irodai, mi nyelve. A szlovénok viszont saját, a horváttól eltérő nyelvi forma kialakítása mellett döntöttek. Ehhez persze magyarázatul hozzá kell tenni, hogy a nyelvi különülés és egységesülés kérdései másként vetődnek föl az egymáshoz igen közel álló szláv népek, il. tetve a más-más nyelvcsaládhoz tartozó népek között. HÉTVÉGE 4. A nemzeti célok megfogalmazása és az érettük indított harc Közép- és Kelet-Európá. ban a romantika korára esett, így még erősebb hangsúlyt kaptak a nemzeti sajátosságok a kor irodalmában, mint Nyu- gat-Európában. A múlt kultusza, a történelem és a népi kultúra iránti érdeklődés szorosan kapcsolódott a nemzeti ideológiához. A romantika eszméi hatékonyan szolgálták a nemzettéválás céljait. A nemzeti romantika nagy írói- költői máig ható érvénnyel a közép- és kelet-európai népek identitásának szimbólumai. A lengyel Mickeiwicz, a szlovák Ludovit Stur, a magyar Vörösmarty, a román Vasile Alec- sandri, a szlovén Preseren irodalmi teljesítményét nehéz volna elválasztani a nemzeti tudat kialakításában végzett munkájától. S a költők maguk is gyakran vállaltak szerepet közvetlenül a politikában, hogy csak Hriszto Botev és Petőfi harctéri halálát említsük. Ahogy mindegyik népnek voltak nyelvújító Kazinczyjai, úgy voltak népdalgyűjtő Erdélyi Já. nosai is. És nemcsak nálunk szorgalmazták a nemzeti múlt föltárását. Sorra megjelentek a romantikus történelemszemlélet túlzásai is, a múltba vetített vágyképek nemzeti nagyságról, dicső ősök példáiról, akik a jelen harcaihoz adhat, nak segítséget. Ahogy a reformkor magyarja Attila király, a hun—magyar rokonság délibábjait szemlélte, úgy tekintett a szlovák a Nagymor- va Birodalomra; a román a dák—római folytonosság köd. képét dédelgette. Az irodalom vállalta az eszményített hősök megfestését, az újabb közép- és kelet-európai irodalom a nem. zetre nevelés jegyében született. Nem véletlenül nevezte- nevezi a szláv népek irodalomtudománya a korszakot a „nemzeti ébredés korá"-nak. Közép- és Kelet-Európa népei a-múltban is bonyolult etnikai sakktáblát alkotva éltek együtt és egymás mellett. Ezért a nyelvi-kulturális mozgalmak gyakran ugyanabban a városban fejlődtek-bontakoztak, egymás közvetlen szomszédságában alkottak a különböző nemzetiségű írók, a tudósok. Az is előfordult, hogy diákkorukban együtt tanultak ugyanabban az iskolában. A Habsburg birodalomban Bécs például egy rövid időre a magyar felvilágosodás irodai, mának is a központja volt, de jelentős szerepet játszott a császárváros a szláv népek kultúrájában is. A reformkori Pest-Buda a magyaron kívül még három-négy népnek volt kulturális központja. S a nyelvi-kulturális mozgalmak első szakaszában még nem volt szégyen kapcsolatot tartani a másik nemzeti mozgalom kép. viselőivel. A régi Magyarországon sokáig járta az a szokás például, hogy más nyelvű iskolába küldték néhány évre a diákot Jókait például német szóra — Pozsonyban, a szlovák Stúrt magyarra — - Győrbe. A nyelvi mozgalmak, ban azonban csakhamar fölülkerekedett a türelmetlenség, a nemzettéválás időszaka magával hozta a másnyelvűekkel szembeni ingerültséget is. Mivel a nemzeti célok Közép- és Kelet-Európábán gyakran keresztezték egymást, a nyelvi mozgalmak — az erősebbéké éppúgy, mint a hátrányban lévőké — a kizárólagosságot, az egynyelvűséget is fölvették nyíltan vagy burkoltan céljaik közé. Az asszimiláció, a nyelvváltás is a célok köré került. Elsősorban éppen a politikai-állami és etnikai terület különbözősége miatt. A nyelvi türelmetlenség negatív öröksége előítéletek formájában rakódott le az itt élő népek tudatában. (Folytatjuk) Kiss Gy. Csaba %ki legyőzte a gyermekbénulás rémét Sabin professzor, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, időnként ellátogat hozzánk. Legutóbbi látogatása alkalmával kérdéséket tettünk fel kutatásaira vonatkozóan, il- letvé megkérdeztük véleményét korunk néhány nagy problémá. járói. — Hogyan terelődött ligyel. me a gyermekbénulás elleni védekezésre, volt-e valamilyen személyes motivációja? — Személyes indítékom nem volt. 1931-ben, amikor egyetemi tanulmányaim befejezését követően a New York-i Egyetem Bakteriológiai Intézetében kezdtem dolgozni, New Yorkban éppen hatalmas gyermekbénulásjárvány zajlott le. Két hónap alatt a városban 6500 gyermek bénult meg. A kérdéssel foglalkozni kellett, és én kaptam a feladatot. A téma engem is érdekelt, ezért harminc éven át egyre nagyobb arányban dolgoztam ezekkel a vírusokkal. I — Hogyan áll ma a világon a gyermekbénulás elleni küzdelem? — A gyermekbénulás megelőzésére ma a legtöbb országban az élő, gyengített vírusoltóanyagot (Sabin-cseppek) használják. (Van egy másik védeke. zési módszer is: Dr. Salk dolgozta ki Ez elölt oltóanyag, amely csökkentette a megbetegedések számát, de a járványok kialakulását nem tudta megakadályozni). Az élő oltóanyaggal 1959-ben a Szovjetunióban tízmillió embert oltottak be. Csu- makov akadémikus érdeme, hogy rá egy évre olyan hatalmas mennyiségű oltóanyag állt rendelkezésre, hogy a Szovjetunióban 70 millió, Bulgáriában, Csehszlovákiában, az NDK- ban és Magyarországon pedig további 30 millió embert lehetett beoltani. Az Amerikai Egyesült Államokban 1960-ban engedélyezték a vakcina bevezetését. A járványos gyermekbénulás helyzete szempontjából ma a világot három részre lehet osztani. Azok az országok, amelyek jó gazdasági szinten, fejlett egészségüggyel rendelkeznek, sikeresen leküzdötték a betegséget. Az országok második csoportjában a gazdasági viszonyok és az egészségügyi hálózat kevésbé fejlett, ezért a gyermekbénulás még ma is jelentős közegészségügyi-járványügyi probléma. A többi országA Sabin-cseppek atyja Beszélgetés a vírusos betegségekről# az éhségről, a tudományról Albert B. Sabin professzorral Albert B. Sabin professzor nevét mindenki ismeri hazánkban, hiszen már hosszú évek óta min den kisgyermek — kötelező érvénnyel — megkapja az ún. Sabin-cseppeket. Mindannyian — szüleikkel együtt — hálásak, hogy nem kell félniük a gyermekbénulás rémétől. A mai fiatalabt korosztályok már nem emlékezhetnek arra, hogy egyes esetekben a gyermekbénulás százával szed te áldozatait, és akik túlélték a fertőzést, esetleg egész életükre mozgássérültekké vagy mozgásképtelenekké váltak. Részben rájuk is emlékezik az Egészségügyi Világszervezet, amikor az 1981 -e< évet a mozgáskárosultak évének nyilvánította. bon is állandóan járványokat Okoz a gyermekbénulás, ez azonban az államok egyéb nehézségeihez és az éhezéshez viszonyítva nem tartozik a legfontosabb problémák közé. — A viruskutatás fiatal tudományág, és lejlődésével kapcsolatban még ma is számos nehézséggel kell megküzdenie. Számos megoldatlan kérdés maradt nyitott mind a mai napig, amelyek a vírusok tulajdonságaira vonatkoznak. Véleménye szerint melyek azok a kutatási területek, amelyek a közeljövőben alapvetően új eredményeket hozhatnak? — A legtöbb emberi, állati és növényi vírusbetegség — közöttük olyanok, amelyeknek nagy gyakorlati jelentőségük víin — bizony még ma is komoly problémát okoznak. Vannak olyan betegségek, ahol gyakorlatilag semmi haladás nem történt. Ilyenek pl. a légúti fertőzések. Ezeknek csak kisebb részét okozza a mindenki által ismert influenzavírus. A legtöbb légúti fertőzés nem halálos kimenetelű, de lehetetlenné teszi, hogy az emberek néhány napig dolgozzanak. Az Amerikai Egyesült Államokban egy év alatt 62 millió olyan megbetegedés fordul elő, amely több mint három és fél napos munkakiesést okoz. Az elmúlt negyven év alatt ezeknek a légúti fertőzéseknek a kezelése és megelőzése terén semmilyen előrelépés sem volt. Teljesen új kutatási irányzatra lenne szükség, mert ezeket a légúti fertőzéseket igen sok különböző vírus hozhatja létre. A májgyulladás a másik ilyen betegség. Többféle vírus is létrehozhatja, de tenyészteni még egyiket sem sikerült. Számos olyan vírusos bélfertőzés is van, amely a világ szegényebb országaiban — ahol az éhezés legyengíti a gyermekek szervezetét — tömeges hafálozást okoz. Az állatorvosi virológia területéről is számos példát lehetne említeni. Ilyen a száj- és körömfájás betegsége. — Véleménye szerint milyen hatással van az alultápláltság az emberiség sorsára? Belolyásolja-e és — ha igen —, milyen módon változtatja I meg a demográfiai robbanás a virusbetegségek terjedését? — Biztos vagyok benne, hogy az éhezés a mai világ legfontosabb problémája. Nem a fertőző betegségek, hanem az éhség az emberiség igazi nagy problémája. A demográfiai robbanást nem lehet törvényekkel szabályozni. A szaporodás mértékét az emberek gazdasági színvonala és lehetőségei szabják meg. Minden fejlett országnak - az ideológiai különbségektől függetlenül — egyesülnie kell az egyetlen közös ellenség, az ÉHEZÉS ellen, amely évről évre nő. Az a remény alaptalan, hogy magától meg fog szűnni, ezért a kormányok közötti viták és ellenségeskedések helyetl minden anyagi eszközzel a fejlődő országok érdekében kelle. ne együttes erővel tevékeny, kedni, mert az éhség fenyegetőbb veszélyt jelent a világ számára, mint a fertőző betegségek együttvéve. Ezt a tényl már az iskolákban és az egyetemeken meg kellene tanítani hogy minden ember ennek tudatában kezdhesse meg aktív tevékenységét az életben. — On egy nagy, gazdag ország állampolgára, és c mi kis országunk Tudományos Akadémiájának tiszteletbeli tagja. Hogyan látja c kis országok szerepét a modern tudományos kutatásban? — Valamennyi nagy tudományos intézet sok apró munkacsoportból tevődik össze. He az egész világot úgy képzeljük el, mint egy hatalmas kutató bázist, akkor Magyarország i: egyike a kutatócsoportoknak amely a nagy kutatóbázis kere tében dolgozik. A pénz nem c legfontosabb feltétele a kuta tósnak: olcsó módszerekkel é: jó agysejtekkel is lehet kutatni A kis országok felelőssége azonban sokkal nagyobb ak kor, amikor kiválasztják a ku tatás tárgyát. Mindig az a leg fontosabb kérdés, ami magá nak az országnak az egyed problémája, ezeket senki nerr fogja helyettük megoldani. Mind a kis országnak, mine pedig az egész világnak a; szabja meg a jövőjét, hogy mi ként sikerül a tudomány ered ményeit a gyakorlatban hasz nosítani. Horti József Engedély és súlyhatár! Teherkocsi maszeknak? Használt teherautó, leadott mikrobusz — sokaknak megéri. És nem luxus. Nem luxus a kiskereskedőnek, a kisiparosnak, aki községek ellátását vállalja, s maga igyekszik szállítani is. így gondolkodtak azok, akik a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság hirdetésére jelentkeztek, miszerint a cserkúti telepen használt járműveket kínálnak eladásra. Nem visszatartva, de a felesleges fáradozásoktól megkímélve a további jelentkezőket; elmondjuk: az igazgatóság nem ad el járműveket személyi tulajdonba. Nem adhat. Várko- nyi Károly, az értékesítéssel megbízott ügyintéző jóindulattal a 14-es AFIT-hoz irányított, úgy tudja,, ők foglalkoznak a használt teherautók eladásával. A 14-es AFIT valóban értékesít használt kocsikat, de csak -közületekoek. Januárban kérvényezte a vállalat: árusíthassanak magánosoknak is. Nekik megérné, mert a náluk vásárolt járművek felújítását és vizsgáztatását is elvégezhetnék. Hogy az engedéllyel mi van? — Érdeklődjem az Autófelügyeletnél. A KPM (pécsi) Autófelügyeletének vezetője, Antal Zoltán elmondta: magánemberek tehergépkocsit csak az AUTÓ- KER-en keresztül vásárolhatnak, és csak az engedélyben meghatározott súlyhatárig — azaz másfél tonnáig. És hogyan juthat valaki tehergépkocsihoz? Kezdődik minden a helyi tanácsoknál. Elbírálják: indokolt-e, hogy az illető teherkocsival szállítson? Valóban fontos feladatot lát el egy terület szolgáltatásában? Ha a tanácsi engedéllyel rendelkezik, a továbbiakban éppúgy bonyolódik az adás-vételi eljárás, mint a személygépkocsinál, előjegy-' zési listára kerül. Ha szerencséje van, hosszabb-rövidebb időn belül átveheti járművét a kije lölt, és az árusítással megbí zott vállalatnál. Pécsett nine: ilyen engedéllyel rendelkezi szerv. A baranyaiak is Buda pesten vagy Győrben veheti! át a kocsit. Kiderült, egy használt teher autóra is sokat kell várni. A; sem kétséges, ha valaki hóna pokig várt, elmegy a kocsiéri akár Győrbe. Mégsem elve tendő kérdés: megérné-e Pé esett is az értékesítés? Az érvekből csak néhányat: nine: felesleges szállítgatás, nine: a munkából elvesztett idő .. . Csakhogy! Itt a kör bezárult Hiába bíznak meg vállalatot a; árusítással, ha nincs eladhatc jármű, s annál nagyobb a sorban állás. Tehát a helyzet ma több a magánemberként igény, lő, mint a kocsi . .. Vagy a ki. selejtezett és felújított teherkocsi, rrtég legalább ennyi vállalatnak, szövetkezetnek megéri G. M.
