Dunántúli Napló, 1981. február (38. évfolyam, 31-58. szám)

1981-02-13 / 43. szám

1981. február 13., péntek Dunántúli napló 3 Nemcsak a nyugdíjasokat érinti (2*1 Hogyan módosultak a társadalom­i vonatkozik a már nyugdíjazottakra? Nem fizikai munka­körökben a nyugdíj mel­lett megbízásos jogviszony esetén mindössze havi 1000, azaz évi 12 ezer forintot lehetett eddig ke­resni. Ha a nyugdíjas óra­keretben vállalt munkát, havi 2500 forintot, tehát évi 30 ezer forintot keres­hetett. Ezt az ellentmon­dást oldja fel a szabály, amely szerint fizikai és nem fizikai munkakörökben egyaránt a nyugdíj mellett megbízás, egyéb jogvi­szony keretében végzett munkáért kifizetett díj, tiszteletdij naptári éven­ként legfeljebb 30 ezer forint lehet. Ez a keretösz- szeg annyiszor 2500 forint­tal csökken, ahány teljes naptári hónap a nyugdíja­zás évében a nyugdíj meg­állapításáig eltelt. biztosítási szabályok? Korkedvezmény, „önrehabilitáció x»» Sokakban merül fel az a kérdés, hogy a nyugdíjrendszer egyéb elemeit tekintve, várha­tó-e a közeljövőben további módosítás. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a korhatár fel­emelése sem nőknél, sem fér­fiaknál nem indokolt. II korhatár nem változik Igaz, hogy a nálunk fejlet­tebb országok egy részében a férfiak és a nők korhatára azo­nos, illetve ez a korhatár ma­gasabb mint nálunk — a mi körülményeink azonban a kor­határ felemelését a belátható évtizedeken belül nem indokol­ják. Az átlagos életkor az el­múlt évtizedekben jelentősen emelkedett ugyan, de a foglal­kozások többségében a nyug­díjkorhatár idejére a dolgozók megbarátkoznak a nyugdíjazás gondolatával. Sokaknál ezt egészségi állapotuk is indokol­ja. A munkaerőhelyzetben em­lített egyensúlyi állapot kiala­kulásához sincs szükség az ed­digiekhez képest több korosz­tályt tovább foglalkoztatni. Egy másik kérdés a nyugdíj- rendszerrel kapcsolatban a nyugdíjskála. Sokan kérdezték, hogy változik-e a skála? A be­látható néhány éven belül nem változik, mivel a változtatás alapvetően átrendezné a jöve­delmeket és ez egyáltalán nem időszerű. Az elmúlt évek során szak­emberek széles körének bevo­násával, az illetékes társadalmi szervekkel közösen megvizsgál­tuk a nyugdíjrendszerrel kap­csolatos további kérdéseket is. így például a vállalatok, és az üzemorvosi szervezet bevonásá­val elemeztük a korkedvezmé­nyes nyugdíjrendszert. A kor- kedvezményben olyan munka­körökben dolgozók részesülnek, ahol a fizikai és idegi igény- bevétel az átlagosnál sokkal nagyobb. Jelenleg a korked- mezvény mértéke nőknél 4 évi korkedvezményre jogosító mun­ka után 1 év, férfiaknál 5 év után 1 év. Tudjuk, hogy mind a férfiak, mind a nők körén belül az azonos mértékű ked­vezményben részesültek fizikai és idegi igénybevétele nem tel­jesen azonos. Azt is tudjuk, hogy jelenleg egyes munkakö­rökben nem biztosítottak kor- kedvezményt, holott indokolt lenne. A korkedvezményes nyugdíjazási szabályok változ­tatása azonban olyan átrende­zéssel, esetleg költségnöveke­déssel járt volna, mely az elkö­vetkező években nem indokolt, nem célravezető. Beható elemzés alá vontuk a rokkantsági nyugdíjmegálla­pítás feltételeit. Közismert, hogy az elmúlt 10 évben a rok­kantsági nyugdíjasok száma az aktív keresőkéhez viszonyítva ^megduplázódott. Ez nem min­den esetben indokolt. Egy ré­szük rendszeresen dolgozik, ..önrehabilitációt" hajt végre. A kialakult kedvezőtlen helyzet sok tényezővel függ össze, töb­bek között a foglalkozási reha­bilitáció alacsony színvonalá­val, az ezzel összefüggő szer­vezet hiányával. Akkor lehet majd a rokkantsági nyugdíja­zásoknál a korábbiakhoz ké­pest más'eljárást követni, ha mód nyílik a szervezett foglal­kozási rehabilitációra. A VI. ötéves terv időszaká­ban népgazdaságunk fejlődé­sének üteme a korábbiaknál visszafogottabb lesz. Jelenleg még egyértelműen nem ítélhe­tő meg, hogy a kibontakozó kedvező tendenciák milyen mértékben erősödnek fel, és ez­zel összefüggésben a szociál­politikai célokra fordítható erő­források növelhetők-e. A terv­ről szóló 1980. III. törvény ez­zel kapcsolatban a következő­ket tartalmazza: ,,A pénzbeni társadalmi juttatások összegét oly módon kell növelnünk, hogy növekedjen a legalacsonyabb és megmaradjon a jelenlegi át­lag alatti nyugdíjaknak... a reálértéke". A tervidőszak folyamán tehát minden bizonnyal sor kerül a nyugdíjasok jelentős részét érintő központi intézkedésre, ennek időpontját, körét, mér­tékét azonban ma még nem tudhatjuk. Sok nyugdíjast foglalkoztat az árak növekedése. A fogyasz­tói árak évi 4—5 százalékos növekedésével a következő években is számolnunk kell. A nyugdíjasok egy része azt kér­dezi, hogy ilyen mértékű fo­gyasztói áremelés mellett a nyugdíj miért csak 2 százalék­kal nő? Az alacsony nyugdíj­jal rendelkezők viszont azt ve­tik fel, hogy miért adnak 2 százalékos növekedést minden­kinek, miért nem csak az ala­csony vagy az átlagos nyugdíj­jal rendelkezőknek? Ezek nehéz kérdések. Indokolatlanul nagy különbségek A nyugdíjak között nominál értékben számítva talán indo­kolatlanul nagy ma a különb­ség. Ha az alacsony nyugdíjak 5—6 százalékkal, a magas nyugdíjak évi 2 százalékkal nö­vekednek, ez reálértékben szá­mítva mérsékeli a nyugdíjak közötti különbözetet. A nyugdíj­hoz meg nem érdemelt módon nem lehet hozzájutni. Vala­mennyi nyugdíj törvényes, mun­ka van mögötte. Akinek ma­gasabb a nyugdíja, az felelős­ségteljesebb munkakört - töltött be. Az ilyen embereket is érin­tik a fogyasztói áremelések és az évi 2 százalékos növekedés nélkül rohamosan csökkenne az életszínvonaluk. Sok vita kísérte és kíséri az­óta is a 10 évvel ezelőtt beve­zetett nyugdíjautomatizmus rendszerét: a százalékos, vagy abszolút forintban történő nyugdíjemeléseket. Jelenleg a növekedés 2 százalék, de leg­alább 70 Ft. A SZOT legutóbbi kongresszusán elfogadott hatá­rozat utal a szociálpolitikai koncepció kidolgozására és an­nak népi vitájára. Az általam érintett kérdések nem dönthe- tők el társadalmi és gazdasági adottságainktól függetlenül, de a széles körű vita minden bi­zonnyal új szempontokat hoz felszínre, megkönnyíti a veze- 'tő szervek döntését. Ez annál is inkább valószínű, mert a felso­rolt témák nemcsak a nyugdí­jasokat, hanem az egész né­pünket érintik. Dr. Rózsa József MŰM szociálpolitikai főosztály vezetője Tv-sorozat múzeumokról Magyar múzeumok cím­mel 4 részes sorozat forga­tását kezdik meg a napok­ban a televízió munkatár­sai. A legjelentősebb köz- gyűjtemények közül első­ként a Néprajzi Múzeum­ról készül film. Alkotói — Szakály István rendező, Ézsiás Anikó szerkesztő és Czabarka Péter operatőr — a múzeum gyűjtési terüle­tein, létrejöttének és fej­lesztésének legfontosabb ál­lomásain kívül bemutatják a legszebb műtárgyakat, és képet adnak a tudományos feldolgozó munka folyama­táról is. A sorozat további adá­saihoz a Szépművészeti, az Iparművészeti Múzeumban, valamint a Nemzeti Galé­riában forgatnak a televí­zió munkatársai. Népfrontkongresszusra készülnek Rajnai Rudolf épes szakmai értekezletekben, különböző nagyszabású ren dezvényekben bőven volt része, ám országos tanácskozás ban ez idáig egyszer sem. Most a népfrontmozgalom baranyai kül döttei között Rajnai Rudolf is részt vesz a Hazafias Népfront VII kongresszusán. Komlót, a 30 éves szocialista bányavárost képviseli majd, úgy is mint a város lakója, mint a népfront városi bízott ságának elnöke s nem utolsósorban úgy is, mint bányász.- Várom a kongresszust, mint hasznos, sokszínű, felejthetetlen élményt nyújtó tanácskozást — mondja. — Az életem összefo­nódott Komló történetével, de nemcsak a múltról, a jövőről is lenne mondanivalóm. A bányászdinasztiából szár­mazó Rajnai Rudolf István- aknán gyerekeskedett, négy testvérével együtt. Tizenévesen, mint takjrítófiú ismerte meg közelebbről a bányát, s végig­járva e különböző munkakörö­ket vájárként került Tatabányá­ra, a Bányaipari Aknászképző Technikumba. Visszatérve Kom­lóra mint iszapoló körletvezető kezdett, később szenes körlet- vezető-helyettes lett, majd a szállító- és anyakörlet bánya­mestereként tevékenykedett 1974-ig. Ekkortól dolgozik je­lenlegi munkakörében: fődisz­pécser Kossuth-aknán. Munká­ja mellett polgári védelmi sza­kaszvezető, leendő szakmunká­sokat oktat és balesetelhárító szakosított tanfolyamon is tanít. A népfronmozgalommal 8 év­vel ezelőtt került szorosabb kap­csolatba. Ekkor választották a Szilvás körzeti bizottság alelnö- kévé, tavaly pedig a városi bi­zottság elnökévé. — A közéleti munka ízét a vá­ros sportmozgalmán keresztül ismertem meg, s örültem, mikor a szilvásiak, később a város népfrontmozgalmának küldöt­tei bizalmat szavaztak nekem. Én soha nem tudtam és úgy vé­lem, hogy nem is kell — külön­választani a mozgalom célkitű­zéseit a mi városunk életét je­lentősen meghatározó szénbá­nyától. Emlékszem arra a Kom­lóra, melynek minden hirdető- táblájáról ez a mondat kiabált az emberre: 480 vagon szenet adunk a népgazdaságnak. Ezt a mennyiséget azóta egyedül Kossuth-bánya is jó néhányszor kiadta. És arra a Komlóra is emlékszem, melynek utcáin nap­hosszat folydogált a szennyvíz, s a boltokban legjobb esetben is csak a legszükségesebb ngpi élelmiszereket, holmikat lehe­tett kapni. Hogy mennyit fejlő­dött azóta ez a város, azt első­sorban a régóta itt élők tudják, de az idelátogatók is láthatják. Most újabb nagy feladat előtt állunk. A liászprogram nemcsak g Mecseki Szénbá­nyáknak jelent tennivalót. A vá­rosi népfront olyan körülménye­ket akar teremteni minden la­kónak — így a bányászoknak —, hogy megfelelő körülmények kö­zött, nyugodtan éljenek, jó köz­érzettel dolgozhassanak. Azt szeretnénk, ha az új lakótele­peken minden kereskedelmi, szolgáltató egység, illetve intéz­mény rövid idő alatt felépülne, és az odaköltözők minél előbb otthonuknak éreznék a környé­ket. Ezt kértük a városi tanács­tól, egyben megígértük, hogy társadalmi munkák szervezésé­vel segítünk is az építkezése­ken. A szilvási lakótelep már a cél­kitűzés jegyében formálódik . . . T. É. Mit ér a becsület önmagában? Sértőitek és sértegetek Cfilffnlp statisztika, fel­OUHIblC mérés ismert már előttünk az alkoholiz­musról, az öngyilkosságról, a koraszülésről és egy sereg olyan dologról, amit magunk­ra vetítve „nemzeti méretű­nek" szoktunk nyilvánítani. Keressük az okokat, magyará­zatokat, kivezető utakat. . . Egyre inkább magyaros jel­legzetességnek tekinthetjük azt a jelenséget is, ami egy­máshoz való viszonyunkban, az állampolgárok szóbeli érintkezésében nyilvánul meg, mint sötétülő tendencia, az udvariatlanság, a durvaság, az ormótlan sértegetések, nemegyszer tettlegességek ké­pében. Elég fél órát buszozni, beül­ni egy füstös vendéglőbe, be­állni egy zsúfoltabb üzlet sor­ban álló vásárlói közé, be­kukkantani a fiataljaink által uralt terepekre, hogy az em­ber érzékelje a nagyfokú tár­sadalmi környezetszennyező­dést, ami az ordenáré kifeje­zésekben, viselkedésmódok­ban nyilvánul meg. Sokan ál­lítják: ez nincs mindenütt így a világon. Vannak országok, ahol az emberek eleve nagy­vonalúbbak, kevésbé rövid- látóak, jobban tekintettel vannak egymásra, mint mi. Mi egy kerítéses ország va­gyunk, ahol elég, ha egy diófa ága átnyúlik a kerítés fölött ahhoz, hogy pénzemész­tő pörök, vérre menő viszá­lyok keletkezzenek, összeszó­lalkoznak a kerítés innenső és túlsó oldalán álló szomszé­dok azon, ha egy málnacser­je átbújik a drót között és ezért a „sértett" félnek nyolc hüvely cukorborsóval keve­sebbje terem, összeszólalkoz­nak és ölre mennek a kerítés­cölöpök elhelyezésének fél­centis pontatlansága miatt. Viszály forrása a szomszéd kutyájának az ugatása, vagy a macskájának „az én terü­letemen” történt nem kívána­tos sétája. A kicsinyesség, kuporiság, műveletlenség talaján fölizzó viszály évekig is eltarthat. El­csúfíthatja a milliós ingatla­nok tulajdonosainak a bol­dogságát, élvezhetetlenné te­heti az ételt, az életet. A sér­tő kifejezések sértettek és sér- iegetők özönét indítják el a munkahelyre, a boltokba, a „szórakozóhelyekre". És végül a szabálysértési hivatalba, vagy a bíróságra. „Meg kell kicsit hurcolni a másikat!" „Passzus kell a becsületről!" A becsületsértések zöme las­san érik. Uannob persze vélet­Vdlllldn lenszerű hely­zetek, esetek is. Egy asszony­kát például névtelen telefo­náló értesített arról, hogy a férje itt és itt, ezzel és ezzel a nővel csalja. Akár tetten is érhető. A felpaprikázott asz- szonyka sietve a megadott címen termett és az ilyen ese­tekben helyénvalónak ítélt ki­fejezésekkel illette a „hely­színen” talált nőt, akinek persze semmi köze sem volt a dologhoz, mivel a névtelen telefonáló rossz címet adott... Lett is becsületsértési eljárás a dologból! A pécsi Városi Tanács sza­bálysértési hivatalában dr. Pozsárkó István csoportvezető egyik feladatköre a sértege- tőkhöz és a sértettekhez kö­tődik. Vannak szép számmal becsületsértők, magánlak- sértők. ügyeik egy része 1979 júliusa óta a tanácsok hatás­körébe tartozik. A súlyosab­bak pedig továbbra is bíró­sági ügyekként szerepelnek. A becsületsértés alapesete - mint azt a csoportvezetőtől megtudom — akkor forog fenn, ha valaki mással szem­ben becsület csorbítására al­kalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el. Ekkor lehet a be­csületsértés szabálysértésé­ről beszélni. Van bűncselek­ményi alakzata is, ez lehet vétség, vagy bűntett. Ezt az követi el, aki a sértett mun­kakörének ellátásával, vagy közmegbízatásával kapcsolat­ban nagy nyilvánosság előtt viselkedik becsületsértően, úgy, hogy széles körben tu­domást szereznek róla az em­berek. Bűncselekmény a tett- legesség is, a pofon, orrpöc- kölés és egyéb ilyesmi. veszélyessé­gét tekintve a becsületsértésnél súlyosabb­nak minősül a rágalmazás. Rágalmazás az, ha valaki mások előtt tesz becsület csorbítására alkalmas kijelen­tést, vagy követ el ilyen cse­lekményt. A rágalmazás ter­mészetesen bűncselekmény. Hogy melyik eset hova tar­tozik, azt rendszerint nehezen tudja a sértett eldönteni. Ta­valy például csak Pécsett 47 1 ilyen jellegű esettel foglalkoz­tak a tanácson. Ebből hetet bűncselekménynek nyilvání­tottak, ezt áttették a bíróság­ra. összesen csaknem százan keresték fel becsületsértési panaszukkal a hivatalt. Jó ré­szük aztán kibékült, elállt az eljárás lefolytatásától. Az eljárás konkrét megin­dításának a pillanatában so­kakat megingat az a lehető­ség, hogy a másik fél is elő­terjesztheti magánindítvá­nyát . . Fölvillan annak az eshetősége, hogy a tárgyalá­son mindkét fél egyszerre lesz elkövető és sértett. Ez is fizet kétezer forintot, meg az is . . . A szabálysértési körben tár­gyalt becsületsértés maximá­lis büntetési összege egyéb­ként 3000 forint lehet. A bűn­cselekményi alakzatnál kap­ható akár egy évig terjedhető börtön is. A humánus eljárási metó­dusnak köszönhetően aztán nem csoda, hogy a maradék 47 sértettből is 24-et sikerült kibékíteni haragosával. Azért mégiscsak némi elég­tétel az, ha a szomszéd itt a hivatalban kér bocsánatot, azért mégiscsak jó volt egy kicsit ráijeszteni, beidéztetni, meghurcolgatni . . . Föltéve persze, ha nem öltünk bele a becsületünkbe mondjuk ügy­védi költség címen nyolcszáz forintot. Ilyenkor aztán a sér­tett nehezebben békül. Mert mit ér a becsület önmagá­ban? Nyolcszáz forintot? Bebesi Károly Adatok Baranya ifjúsági mozgalmáról Fiatal kutatók - levéltárosok, könyvtárosok, múzeológusok — feldolgozták Baranya haladó if­júsági mozgalmainak történe­tét. A tudományos igénnyel ösz. szeállított munkát a levéltár és a könyvtár adja ki Pécsett. A kötet részét képezi majd Bara­nya munkásmozgalmi kiadvány- sorozatának és felhasználják a készülő Baranya monográfiá­hoz is. A megye történeti múlt­jának „fehér foltja" volt a kü­lönböző korok ifjúsági szerve­zeteinek küzdelme a fiatalok élet- és munkakörülményeinek megjavításáért, sajátos jogaik elismertetéséért. Most először került sor átfogó, tudományos jellegű ifjúságtörténeti kutatás­ra, amelynek során számos ér­dekes, eddig nem ismert vagy nem publikált dokumentumot tártak fel. A fiatal pécsi kutatók elké­szítették Baranya 1869 és 1949 közötti haladó ifjúsági mozgal­mainak bibliográfiáját is, előse. gítve a további feltáró és fel­dolgozó munkát.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents