Dunántúli Napló, 1981. január (38. évfolyam, 1-30. szám)

1981-01-25 / 24. szám

Kilencvenkét év után Megújul az „Öreg Hölgy" Minden városnak megvan a maga jelképe — Párizsé az Eiffel-torony. Szidhatták „csúf­ságát” művészek, támadhatták várostervezők: ma már nem vi­tás, hogy a hatalmas acélszer- kezet a francia főváros szimbó­luma. Január elején bosszantó meg­lepetés érte a tájékozatlan tá­voli turistát: nem jutott fel az „öreg Hölgy” — így becézik a párizsiak a toronyóriást — eme­leteire. Részben vagy egészben zárva van. Megkezdődött a kor­szerűsítés. Megerősítik az eme­letek padlózatát, s elektromos­ra cserélik ki a második eme­letről a harmadikra vivő lifte­ket. Az eddigi hidraulikus szer­kezetek, amelyek a torony 1889-es megnyitása óta szol­gáltak, túl lassúak és kicsinyek. A turistáknak hosszú ideig kel­lett sorban állniok, hogy a to­rony legfelső szintjére jussanak. S ha már úgyis tataroznak, megnyitják a közönség előtt a tervező, Gustave Eiffel mérnök harmadik emeleti kis szalonját. Tablósorozaton akarják bemu­tatni a torony építésének törté­netét. Később, talán majd nyit­nak egy föld alatti múzeumot is. Új látványosságnak ígérke­zik a felvonók egyik hajtő-gép­termének megtekintése. Ezek a kamrák a torony ferde lábai­ban vannak. És hogy meddig kell a turistáknak bosszankod- niok? Legalább egy évig. Utá­na azonban az „öreg Hölgy” valóban megfiatalodva fogad­hatja évi körülbelül három és fél millió látogatóját. „öreg Hölgy”: a név szere- tetet tükröz. Illették persze dur­vább kifejezéssel is az acél­monstrumot. A torony építése, sőt már tervezése idején renge­teg szenvedélyes vitát kavart. „Gigantikus, fekete gyárké­mény" - mondta róla jó né­hány író és művész, aki tilta­kozni próbált, amikor Eiffel mérnök tervét fogadták el az 1889-es párizsi világkiállítás látványosságának létrehozásá­ra. A protestálók között volt az ifjabb Dumas, Maupassant és Verlaine. Igaz, Apollinaire vi­szont versbe foglalta, Utrillo, Picasso, Chagall lefestette. Ma­jakovszkij lelkesedett érte, Hen­ry Ford pedig egyszerűen meg akarta vásárolni. Vita ide és oda — a torony győzött. A világkiállítás fő szen­zációja lett, hiszen annak ide­jén a 300 méteres acélszerkezet a világ legmagasabb építmé­nye volt! özönlöttek a látoga­tók. Építésének óriási költségei hamar megtérültek. 1909-ben, amikor Eiffel eredeti, 20 évre kötött szerződése lejárt, felme­rült ugyan lebontásának gon­dolata, de addigra a torony már nem csupán turistacsalo­gató hanem rádióadó és a távíróforgalom fontos pont­ja. 1923-ban ismét vitát kezdtek a lebontásról. Sokan a világháborúban lerombolt fran­cia gyárak helyreállításához akarták felhasználni a torony fémanyagát. A második világ­háború után már nem vitatkoz­tak. Tv-antennát szereltek a te­tejére - ugyan, hová tehették volna ilyen egyszerűen és ma­gasra a DÓrizsi lapályon. Az öreg Hölgy megnőtt: teljes magassága 320,75 méter lett. Germán erődítmény Egyedülálló felfedezést tettek a Német Demokratikus Köztár­saság területén a régészek: a Lipcse megyei furzeni járásban — az Érchegységtől és a Türin- giai Erdőtől északra — olyan germán erődítményrendszerre bukkantak, amilyet eddig csak azokon a vidékeken találtak, ahol germánok és kelták kerül­tek egymással kapcsolatba, így a Harz-hegységben, Alsó-Szász- országban, a Rajna alsó vidé­kén és Angliában. A La Tene-korszakbói — az időszámítás előtti V—I. század­ból - való germán erődítményt a régészek szerint valószínűleg 300 évvel időszámításunk előtt építették. Igen nagy a jelentő­sége az egykori germán erődít- rnényrendszerek megismerése szempontjából. A krasznodari szerszámgépgyárban készült ipari robot „gépi kezének” öt Ízülete van. Az acélkézfej képes automatikusan reagálni az „ujjai” alá helyezett tárgyra, a szorítás erejét úgy szabályozva, hogy ne sértse meg a munkadarab csiszolt felületét vagy... a virág szá­rát. Robotok az üzemekben 120 éves a szliveni „Zora” (Hajnal) olvasókör A világelsőséghez persze ez már rég kevés. Sőt, az öreg Hölgy akár féltékeny is lehet: a Pompidou kulturális központ napjainban mór kétszerannyi látogatót fogad. Ha úgy tet­szik, férje, a torony üzemelte­téséért felelős társaság, amely­nek bérleti szerződése tavaly járt le, elhanyagolta ót. Ahe­lyett, hogy gondoskodott volna o „Hölgyről", évekig vitázott a városi tanáccsal, hogy ki mi­lyen arányban fizesse a felújí­tását. A francia újságok az acélszerkezet rohamos romlásá­ról elrozsdásodásáról cikkeztek. De tévedtek. A maholnap már szászéves „öreg Hölgy" jó kar­ban van, és arra készül, hogy a kozmetikai műtét után még hosszú ideig fogadja a turisták millióit. Szegő Gábor 6 ezer éves ércbánya A Belgrádi Régészeti Intézet munkatársai és a szerbiai Bor város Bányaipari és Kohászati Múzeumának dolgozói érdekes leletre bukkantak. Majdanpek környékén, a feltételezett neo- liti'kum kori rézbányászati köz­pont területén egy hatezer éves bányát találtak. A leletek kö­zött szerepel néhány bányászati eszköz, többek közt egy szarvas­agancsból készült csákány. A legnagyobb munkaeszköz súlya eléri a 7 kilót. A jugoszláv régészek folytat­ják o Vudna-Glava hegy feltá­rását, ahol a tervek szerint az ország egyetlen szabadtéri bá­nyászati múzeumát létesítik. Egy téli estén, 120 évvel ez­előtt, a kölcsöniskola nagyter­mében, Szlivenben összejöttek a tanítók és a város előkelőbb lakói. S ekkor az emelvényre kiállt Rakovszki barátja, a 23 éves, lelkes Sztefan Gidikov, s javaslatára életre keltik a Zora olvasókört. önzetlen ajándékozók az akkori idők drága könyveit ajándékozzák oda, hogy nő­jön s erősödjék ez a jó szán­dékú ügy. Rövid idő alatt az olvasókör könyvtára megtelt könyvekkel. Közöttük drága ajándék, amelyet őszinte szív­vel adományozott a hazasze­rető dr. Ivan Szeliminszki, a költő Dobri Csintulov és Szava Doproplodni. Az első könyvtár állványain bolgár, orosz, görög és más nyelvű kötetek sora­koznak, elegendők arra, hogy az akkori idők tudásszomját kielégítsék. 200 ember külön előfizetője lesz a bolgár újsá­goknak és folyóiratoknak. Ez a kulturális jelenség valami szo­katlan volt abban az időben, és nagy hatással van a szer­kesztőkre, akik csodálkoznak a szlivenieken. Ez időben Szlivenben Dobri Csivitulovval együtt tanítósko- dik számos népi felkelő, mint Mirkovics, Szava Doproplodni, Todor Ikonomov, Doprovszki és mások. A szünet nélküli elő­adások összehozzák a tudásra vágyó szlivenieket. Énnek a kulturális-oktató központnak a kezdeményezé­sei állandóan növekednek és A szovjet üzemekben jelen­leg csaknem 5000 ipari robot dolgozik. (A világ ipara mint­egy 13 ezerrel rendelkezik.) Ezek a gépek kimerítő, egy­hangú, nehéz fizikai művele­teket vettek át az embertől. Olyanokat, mint a fémek ön­tése, préselése, hegesztése és termikus megmunkálása, az esztergályozó-, maró-, köszö­rülő-, csiszolómunkák, az al­katrészek festése és krómozá­sa. Az ipari manipulátorok és programvezérlésű szerszám­gépek jól megbirkóznak fel­adatukkal: a berendezés ter­melékenysége átlagban két­szeresére- háromszorosára, sőt olykor ötszörösére növekszik. A Szovjetunióban mintegy 50 tudományos kutató- és tervező intézetet vontak be az univer­zális és speciális ipari mani­pulátorok fejlesztésébe. Kapa­citásokat hoztak létre évi több mint 7000 robot sorozatgyár­tására. A kereslet irántuk azon­ban egyelőre meghaladja a termelés lehetőségeit. Az or­szág ipari üzemeiben mármost 26 ezer ilyen gépet lehetne be­állítani. A következő tíz esz­tendőben pedig több mint százezret. Sok szovjet gépgyár tér át hagyományos termékeinek, például a szerszámgépeknek olyan robotokkal való kombi­nálására, amelyek ki tudják szolgálni ezeket a berendezé­seket. Többek között a krasz­nodari gépgyár, amely henge­rek, turbinák, generátorok, haj­tómotorok és más nagy ener­getikai berendezések meg­munkálására szolgáló eszter­gákat gyárt. , Az itt készülő szerszámgé­pek képesek gyorsan, műsza­konként több száz különféle tengelyt megmunkálni, de a munkadarabokat igen nagy pontossággal kell beállítani, ami sok időt vesz igénybe. A szerszámgépek gyakran álltak, míg a munkás kiszolgálta őket. A gyár konstruktőrei a tu­dósokkal összefogva kifejlesz­tettek egy manipulátort, a krasznodari univerzális rakodó robotot, amely közös program szerint együtt dolgozik az esz­tergával. A rakodó robot több elemből álló „gépi kéz", amelynek mozdulatait számító­gép irányítja. A „kéz" meg­ragadja a munkadarabot és a megkövetelt pontossággal fel­teszi q szerszámgépre, majd leemeli onnan: a művelet egy percet sem vesz igénybe . . . Persze, a kubányi rakodó ro­bot nem jelenti a modern ro­bottechnika csúcsát, de köny- r.yen beilleszthető a meglévő technikai eljárásba. A Szovjetunióban most már sokféle típust gyártanak. Mintegy húszfélét közülük si­keresen kipróbáltak a terme­lésben is. Azokban az üzemek­ben, ahol ezek a robotok dol­goznak, megkezdik a teljesen automatizált rendszerek kiala­kítását. A robotok alkalmazásának hatékonysága lényegesen nö­vekszik. Példának okáért a Szovjetunió egyik legnagyobb közlekedési gépgyártó üzemé­ben, a kovrovszki gépgyárban beállított 60 ipari manipulátor lehetővé tette a sajtolás, meg­munkálás munkaráfordításának jelentős csökkentését. A „ro­botbrigád" több mint 100 mun­kást helyettesít. A felszabaduló dolgozók átképzésük után magasabb szakképzettséget és általános műveltséget szereztek. Az auto­mata berendezések beállítói- ként, operátorokként, diszpé­cserekként, javítólakatosok­ként dolgoznak. Munkájuk tar­talmasabbá, alkotóbb jelle­gűvé, kevésbé fárasztóvá vált. Kutatók az Északi-sarkon szélesednek. Kezet nyújt a né­pi iskolának is, mert elsőként az itteni tagok egyike pártfo­golja a városban és a környé­ken az iskolákat. Csak erre a tevékenységre évente 14 000 grost (akkori pénz) engedé­lyeztek a bevételekből, köny­vek és tanszerek vásárlására a szegény és tehetséges gyer­mekek számára. A török ura­lom alóli felszabadulás előtti időszakban az olvasókör vala­mennyi ténykedésének az volt a célja, hogy felébresszék az emberekben a tudatot egy jobb, más élet után, mintami­lyen a rabságé, tartalmasabb a misztikus belenyugvásból a sorsba, és megfelelőbb a tör- iénelmi idők életéhez. A felszabadulás utárf újból tömörülnek az olvasókörben a város legprogresszívabb erői. Az olvasókör szalonja rövid időn belül hangos volt a mun­kásszónokok lángra lobban- tó beszédétől indíttatva, Geor- gi Kirkov, Georgi Bakalov, Va- szil Kolarov, a munkás embe­reket rabul ejtették a sokolda­lú tájékozottságukkal. Felejthe­tetlenek azok a napok, melye­ken ülésezett a hetedik, a ti­zenharmadik pártkongresszus, 1900 és 1906-ban. Ebben az időben a „Zora” olvasókör .közreműködik Szli- ven zenei életében. Az első zenei impulzust Jozif Kalomati és Mihail Rajnov adják. Vaszil Dimitrov zenei érdeklődésű és ténykedésű városra talált. Ő Cipőmúzeum A cseh Gottwaldovbcn a „Svit” cipőgyárban találha­tó a világ legnagyobb ci­pőmúzeuma, Ez a maga nemében egyedülálló kiál­lítás rendkívül népszerű a hazai és külföldi turisták körében. Eddig a múzeum­nak a világ 108 országából mintegy 1 millió 250 ezer látogatója volt. A múzeum, amely a közelmúltban ün­nepelte fennállásának 20. évfordulóját, bemutatja a. cipőgyártás fejlődését, ezen belül a cseh cipőipar tör­ténetét. A kiállított kollek­ció közel 3 ezer cipőt szám­lál a világ 37 országából. Különleges gyűrű Igazi mestermunka az a gyűrű, amely a brnói Rybo- vá család birtokában van. A gyűrűt valószínűleg bé­csi származású művész ké­szítette, a múlt században. A gyűrű bronzlemezének peremén hét római császár fejének miniatűr, 3 mm- es mását illesztette a mű­vész, amelyeket hétféle színárnyalatú megkövese­dett lávából faragott ki. Szőrme­nagyhatalom A Szovjetunió vitathatat­lanul igazi nagyhatalom a szőrmegyártásban. Mivel évről évre csökken a sza­badban élő állatok bőrének felvásárlása, az állatvédő intézkedésekkel kapcsolat­ban, a szőrmetermelés el­sősorban már a speciális farmokon folyik. A Szovjet­unió szőrmeformjai egy év alatt többek között 13 mil­lió nutriabőrt, több mint 100 000 ezüstróka bőrt stb. szállítanak a piacra. alakított egy gyermek zenei együttest és a Zsenevából visz- szatért Mirko Todorovval együtt megvalósították a gyermekek zenei képzéséhez szükséges feltételeket. A Szeptember győzelme után a „Zora" olvasókör igazodik az új idők irányzataihoz. Megva­lósul és aktívan fejlődik egy gyümölcsöző kezdeményezés — mely egyedülálló hazánkban - a munkásopera. A hagyo­mány és a gazdag tapasztalat segítette az opera kollektívá­ját, hogy az elmúlt évek során jelentős minőségi sikereket ér­jen el. Már két szezon óta Pavel Gerdzsikov az opera főrende­zője. Karmesternek a Nemzeti Akadémiai Színház opera és balett karmesterét, Borisz Ho- ricsevet kérték fel. . Az utóbbi időben lelkes fia­talok létrehozták a „Dobri Csintulov” énekkart. Az elmúlt tíz év alatt a „Zora" olvasókör keretében kialakult a szimfo­nikus zenekar, magas művé­szeti és professzionális adott­ságokkal. A saját gazdag és sokolda­lú tevékenységével ma a „Zo­ra” olvasókör fontos szerepet tölt be a mi városunkban a szellemi tevékenykedés és sze­mélyiség formálásában, hogy mozgósítsa a cselekvő erőket a társadalmi életben való ak­tív közreműködésre. Kpraszimira Vladimirova Városi Kulturális Tanács elnöke A „Kapitan Szorokin" jégtörő A Szovjet Tudományos Aka­démia Szibériai Tagozatának gazdasági expedíciója az észa­ki-tengeri útvonalon dolgozik. Az expedícióban részt vevő tudósok fő célja, hogy prognó­zist adjanak az északi-sarki öve­zetek termelőerőinek fejlődésé­ről, megalapozzák az északi­tengeri útvonalon az egész évi hajózás hatékonyságát. Az ex­pedíció tagjai között vanhak Vlail Kaznacsejev akadémikus, Jurij Nyeszterihin akadémiai le­velezőtag, közgazdaságtudomá­A közelmúltban ünnepelte 30 éves fennállását az NDK fővá­rosának egyik jelentős felsőok­tatási intézménye: a Berlín- Karlshorst-i Közgazdasági Egye­tem. E három évtized alatt az egyetem több mint 8000 köz­gazdászt bocsátott a népgazda­ság rendelkezésére és több mint 7000 gazdasági funkcionárius tudását bővítette levelező tago­hajó a Kara-tengeren nyi doktorok és kandidátusok, geológusok. Az expedíciót Abel Aganbegjan akadémikus, a szi­bériai tagozat közgazdasági és termelésszervezési intézetének igazgatója vezeti. Az expedíció résztvevői Ar- hangelszkből kiindulva Dixonig haladtak, közben vizsgálatokat végeztek az útvonalon és a hoz­zá csatlakozó területen, talál­koztak geológusokkal, fúrómun­kásokkal és szállítókkal a Nye- nyec és a Jamal-Nyenyec auto­nóm körzetekben. zaton, míg a hallgatók további ezreinek korszerű továbbképzé­sét is biztosítja. Az eredetileg csak közgazda- sági képzést nyújtó felsőokta­tási intézmény ma már pénz­ügyi és külkereskedelmi szak­kal kibővítve működik. HÉTVÉGE 7. JUBILÁLÓ EGYETEM

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents