Dunántúli Napló, 1981. január (38. évfolyam, 1-30. szám)
1981-01-25 / 24. szám
Á VI. ötéves terv megvalósításának Baranya megyei feladatai A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága 1981. január 22-i ülésén megvitatta és elfogadta a VI. ötéves terv megvalósításának Baranya negyei feladatairól szóló határozatot. Megállapította, hogy a feladatokat a nép- gazdasági célkitűzések, a megye adottságai, a gazdálkodó szervezetek, tanácsok és intézmények lehetőségei határozzák meg. A Pártbizottság határozatában megjelölt feladatok a cselekvések fő irányait jelölik meg, megoldásuk aktiv, rugalmas magatartást, a kollektív és egyéni kezdeményezőkészség erősödését igényelik. Az alábbiakban kivonatosan ismertetjük a Megyei Pártbizottság határozatát. II népgazdasági célok megyei megvalósításának fő feltételei és általános feladatai Életszínvonal, életkörülmények A VI. ötéves tervben kiemelten fejlesztik a mecseki szénbányászatot O Az iparban kiemelkedő a szénbányászat jelentősége, feladata elsősorban nem a mennyiségi növekedés, nanem az összetétel-változás oiztosítása: a kokszszénroncentrátum kihozatal növe- ése, ezen keresztül az import megtakarítása. A feldolgozóiparban — ezen oelül főként a gépiparban, a cönnyűiparban és az élelmi- .zeriparban — az elmúlt években létesült jelentős kapacitások kihasználását, a korszerű, fersenyképes, gazdaságosan «portálható és a hazai igényeket magasabb színvonalon cielégítő termékek arányának növelését kell biztosítani. O Az építési igények meghaladják a kapaci- ásokat, ezért az építőipar az nrszágos átlagot meghaladó ermelésbővülést tervezzen, ka- nacitás-összetétele, az építés enntartás aránya alkalmaz- :odjon rugalmasabban az épí- ési igények összetételéhez. © A mezőgazdaság termőhelyi adottságai, to- ábbá az eddig elért eredmé- iyek és a felhalmozott terme- ési tapasztalatok az országos itlagot meghaladó termelés- íővülést indokolnak. O A beruházások volumene várhatóan az ilőző ötéves terv szintjén maad. A meglévő' értékek óvá- ára, az állóeszközök fenntar- ására kell törekedni. A terme- ő ágazatokban főként a gépi, ekonstrukciós és kiegészítő ellegű beruházásokat lehet tlőnyben részesíteni. Szorgalmazni kell az út- és vasútkor- zerűsítést, a Duna—II. vízveze- ék és a pécsi földgázvezeték mielőbbi megépítését. Javítani ell a beruházási folyamatok zervezettségét, a résztvevők igyüttműködését. © A gazdálkodó szervek együttműködését mind íz egyes ágazatokban, mind Igazali feladatok O A megye iparában a fejlesztés alapja a íeglévő bázis legyen. a) A Mecseki Szénbányák íladatait alapvetően az Állati Tervbizottság határozata ír- n elő. Ennek megfelelően a írvidőszak végére a kokszszén- oncentrátum termelését 670 zer tonnára kell emelni. A okszszénprogram VI. ötéves ;rvre eső időszakában köz- onti erőforrásból 4 milliárd >rint áll rendelkezésre. A fej - isztés segítése kiemelt fel- dat, hatásait figyelembe kell ;nni az építőipari kereslet és mpacitás, a foglalkoztatás, a ikásépítés és az ellátás oldalról is. b) Az ércbányászatban a terelés szinten tartásával szá- oljanak, figyelmet fordítva a űszaki fejlesztésre, a dolgo- ikról való fokozottabb gon- oskodásra. Kiemelten keze- ndő az V. sz, bányaüzem mítése, biztosítva tervszerű terelésbe lépését. Indokolt az Jdigi feltárásokra és a továb- kutatásokra alapozva keres- az ásványkincsek hatéko- rabb hasznosításának lehetőigeit. c) Az energiatakarékosság i az energiával való gazdálaz ágazatok között erősíteni kell. A szerződéses kapcsolatok fegyelmének erősítése mellett egyes területeken indokolt a gazdasági társulásos formák kiépítése, a meglévők szorosabbra fűzése. A megyében fejlett a gazdálkodási kultúra, kedvező feltételek alakultak ki a szakember- és vezetőképzés, a szervezési ismeretek bővítése terén, ennek talaján határozott előrelépést lehet elérni a szervezési és vezetési színvonal növelésében, a gazdálkodó szervezetek működési mechanizmusának fejlesztésében. O A pénzügyi-gazdasági ellenőrzés a vezetés és az irányítás szerves részeként segítse a végrehajtást, váljon összehangoltabbá, s következetesebbé a tapasztalatok hasznosításában. O A gazdaságpolitikai célok megvalósítása során figyelembe kell venni a gazdasági szervezetek térbeli kapcsolatrendszerét, a megyehatáron túli hatásokat, illetve a dél-dunántúli tervezési-gazdasági körzetben megoldani a tervezett feladatokat. A munkavállalók szórna kismértékben csökkenni fog. A foglalkoztatási egyensúly javítása érdekében elsősorban a gazdálkodó szervezetek munkaerő-gazdálkodási gyakorlatát kell továbbfejleszteni. Az anyagi ágazatokban a munka termelékenysége növekedjen. A tanácsi szak- igazgatási szervek segítsék és koordinálják az indokolt és helyes munkaerő-mobilitást. A lakosság életkörülményeinek, ellátásának tervezése során figyelembe kell venni a megye aprófalvas településszerkezetét. A teendők rangsorolása a hosz- szú távú településfejlesztési koncepció alapján történjen. kodás elvei még következetesebben érvényesüljenek. A fejlesztésekkel összefüggésben minden esetben vizsgálandó, hogy milyen energia felhasználása a leggazdaságosabb. Az energetikai szén gazdaságos hasznosítása miatt is szükséges a hőerőmű kazánjainak rekonstrukciója. A jövőben a hőerőmű kapacitásának növekvő hányadát köti le a hőszolgáltatás. A földgáznak, a tervezettnek megfelelően, a középtávú tervidőszak közepéig Pécsre történő vezetésének be kell fejeződnie. d) A hidasi és sellyei vegyi- üzemben a fejlesztések befejezése a tervidőszak első évében várható. Ez lehetővé teszi az import növényvédőszerek egy részének kiváltását, párosulhat a termékválaszték bővítésével, a termelés igény szerinti növelésével. ej A gépiparban a meglévő termelő bázison, elsősorban a termelékenység növelésével biztosítható a további dinamikus fejlődés. I) A könnyűiparban elsődleges cél a mindenkori keresletnek megfelelő kínálat biztosítása. A termelési adottságok lehetővé teszik az igényesebb, magasabb minőségű és feldolgozottsági termékek részarányának növelését. A bőrgyártásban a nyersbőrvásárlás és a terméknemesítés optimatizálá- sa, a marhabőrgyártmányok elhelyezése a külpiacokon, a sertésbőrök piacának megtartása a feladat. A cipőipar, a tőkés piac bővítésén túl vegye figyelembe a hazai rétegigények differenciáltságát. Szükséges a piaci munka fejlesztése, a kooperációs kapcsolatok kihasználása. g) Az élelmiszeriparban további fejlődéssel lehet számolni. A feldolgozó kapacitások a lehetőség szerint igazodjanak a termelő bázishoz. Erőteljesebben bővüljön a választék, a gazdaságosan exportálható áruk aránya, növekedjen a feldolgozottság foka. A húsipari rekonstrukció gyorsított ütemű befejezését biztosítani kell. A konzervgyár alapanyag-ellátását a jól kihasználható területi bázisról, többségében nagyüzemi szerződésekkel oldják meg. A borkombinát segítse a termelési, telepítési feladatok ellátását, javítsa termékeinek exportképességét. Szükséges előrelépni a sütőipari kapacitások rekonstrukciójában, a gabonatárolók építésében. O A megyei épitőszerve- zetek termelésének növekedését és a kapacitások struktúráját ez építési piacon fennálló feszültség fokozatos megszüntetése, a területfejlesztési célok nagysága és összetétele figyelembevételével kell meghatározni. Jobban ki kell használni az építőszervezetek közötti együttműködés lehetőségeit, továbbra is igénybe véve a megyén kívüli kapacitásokat. a) Az állami épitöipar teljesítményét az átlagosnál nagyobb mértékben indokolt növelni. A fenntartási és felújítási munkák arányának növelése elsősorban a tanácsi és szövetkezeti szektor ilyen irányú felkészültségének fokozását teszi szükségessé. A műszaki fejlesztés, a korszerűsítés fő irányai: az építőipar iparosításának folytatása, a meglévő eszközállomány hatékonyabb kihasználását szolgáló kiegészítő fejlesztések, az élőmunkát, különösen a nehéz fizikai tevékenységet 'kiváltó eljárások bővítése. b) A műszaki tervező vállalatoknak munkájuk súlypontját a beruházások döntés előkészítő szakaszára kell helyezni. O A megye mezőgazda- sági termelését, az adottságokat, az erőforrásokat, a kialakult termelésszerkezetet alapul véve, ágazatonként differenciáltan, az országos irányelvekkel összhangban szükséges növelni. A növekedés üteme haladja meg az országos átlagot és ez döntően a nagyüzemi gazdaságoktól származzon. A növénytermesztés termelése az állattenyésztésnél jobban nőjjön. Továbbra is segíteni kell a mezőgazdasági kistermelést, a melléktevékenység igény szerinti növelését. Mindenütt fontos feladat a gazdaságos hozamnövelés. A növekvő feladatok eredményes végrehajtása a termelés feltételrendszerének jobb összehangolását igényli. Fontos feladat a termőföld védelme, a talaj termőképességének fokozása, a meliorációs munkák elvégzése, a talajerő visszapótlás, az ésszerű földcserék támogatása. A fejlesztések elsősorban a termelés hatékonyságát, a termelési eszközök komplettírozását, a korszerűsítést biztosítsák. Az öntözőkapacitás elsősorban a meglévő berendezések rekonstrukciójával, fokozottabb mértékű kihasználásával bővíthető. Csökkenjen a különbség a termőhelyi adottságok és a teljesítmények között. Minél több helyen meg kell valósítani az iparszerű termelésszervezést. A megnövekedett feladatok jobb minőségű elátása, a tartalékok feltárása érdekében gondoskodni kell a vezetés színvonalának és szakember-ellátottság jelentős javításáról. Tovább kell finomítani az érdekeltségi rendszert. Fokozottabban szükséges élni a munka- és üzemszervezés kínálta lehetőségekkel. A növénytermesztés szerkezetében csak kisebb mértékű változás indokolt a gabonaterületek javára. A termelés évi átlagos növekedési üteme 4 százalék körül tervezhető. A zöldségtermő területek nagyságában és összetételében jobban kell alkalmazkodnia a fogyasztási és feldolgozási igényekhez. A gyümölcstermesztést új telepítésekkel lehet növelni. A kedvező termőhelyi adottságok, a termelési kultúra és a hagyományok lehetővé teszik, hogy a siklós—villányi történelmi borvidék az értékképzésben nagyobb mértékben vegyen részt. Az állattenyésztés fejlesztését a férőhelyek kihasználásának javítására, rekonstrukciókra és szerény mértékű bővítésekre alapozva, a tartalékok feltárásával, a takarmánygazdálkodás javításával kell biztosítani. A szarvasmarhalétszámot szinten kívánatos tartani. A sertéshús- termelést a férőhelyek rekonstrukciójával, a produktivitás fokozásával, az elhullások csökkentésével lehet növelni. A baromfihús és a tojástermelés várhatóan nő, ez a belső ellátás mellett az export növelését is lehetővé teszi. A halhústermelés mintegy 20-25 százalékos növelése indokolt. A kiegészítő tevékenység az eddigieket meghaladó ütemben növekedve segítheti a társadalmi igények jobb kielégítését, a munkaerő ésszerűbb foglalkoztatását, a jövedelem bővítését. A háztáji és kisüzemi gazdaságok termelési feltételeit a nagyüzemek és a termeltetők fokozottabban biztosítsák. Tegyék biztonságossá a felvásárlást. E gazdaságok kapjanak nagyobb szerepet a lakosság ellátásában, a kisállattartásban, a zöldség- gyümölcs- és szőlőtelepítésben. O A közlekedési ágazatok közti munkamegosztás fejlesztésének alapját a hatéTudatosítani kell, hogy a jövedelmek és a fogyasztás bővülésének biztosítékait csak az anyagi termelésben lehet megteremteni. O A megye munkavállalási korú népessége a tervidőszak éveiben csökken, a változás döntően a foglalkoztatás struktúrájában várható. Az anyagi ágazatokban a létszám csökkenésével kell számolni. A mezőgazdaságban nő az ipari szakképzettségűek iránti igény. Jelentős különbség lesz a munkából kilépők és a munkába lépők szakmai képzettsége, ismeretanyaga között. Ezt a felnőttoktatásban is figyelembe kell venni. A fizikai és szeMemi munka egymáshoz való viszonya, az arányok változása az eddigieknél erősebb kölcsönhatásban legyen a technikai fejlődéssel, a szervezeti változások hatásaival. Az ötnapos munkahétre való áttérés feltételeinek megteremtése a következő másfél évben nagy körültekintést igénylő, folyamatos feladat. Továbbra is fiqvelemmel kell kísérni a pályakezdők megfelelő munkaalkalmakhoz jutását. O A béreknél érvényesíteni kell a munkában élenjárók nagyobb elismerését, a jövedelmek differenciált elosztását. Az azonos munkakörben különböző teljesítményt nyújtók megkülönböztetett elismerésben részesüljenek, a szak kéDzett dolgozók, a nehéz és l-ed/ezőtlen munkakörülmények között tevékenykedők az átlagosnál nagyobban. O Biztosítani kell az alapellátás valamennyi lakosra kiterjesztett fejlesztését. A tervidőszakban mintegy 13 —14 ezer lakás építésére kel! felkészülni, a magánlakás-építést jobban bevonva a szükségletek kielégítésébe. Nagyobb erőket kell mozgósítani a meglévő lakásállomány korszerűsítésére. felújítására. Gyorsítani kell Pécs belvárosának rekonstrukciós munkáit. A lehetőségek 13 503—13 800 lakás közműves ivóvízellátásba történő bekapcsolását biztosítják. Elsőként kell megoldani Pécs-Vasas és Komló biztonságos vízellátását. A veszélyeztetett területek közül 60—65 teleülésen kell végleges és ideiglenes megoldással biztosítani az egészséges vízellátást. A körzeti orvosi ellátás fejlesztésével a városokban mérséklődjék az egv körzetre jutó lokosszám, a községekben De- diq a körzetekre eső települések száma. Az általános iskolai oktatás számított szükségleteinél a lehetőségek kisebbek, így számolni kell az ideiglenes mea- o'dással, igényelni a társadalmi összefogást a fejlesztések érdekében. A kereskedelem biztosítsa a folyamatos és kiegyensúlyozott áruellátást- figyelmet fordítva a minőségre, a fogyasztók érdekvédelmére, úi üzemeltetési formák .meghonosítására. O A kiemelt ellátási körben el kell érni, hogy a kenyság és az energiafelhasználás javításának igénye határozza meg. A személyszállításban kiemelt feladat a növekvő helyi és városkörnyéki tömegközlekedési szükségletek kielégítése. Az áruszállítási feladatok ellátásában a fuvaroztató és fuvarozó vállalatok kapcsolatainak javításával is elő kell segíteni az eszközállomány jobb kihasználását. Tovább kell folytatni a vasúti pálya-korszerűsítéseket. Az úthálózat korszerűsítése döntően a folyamatban levők befejezésére koncentrálódjon. Az autóbusz-közlekedés által használt utak szélesítési programját be kell fejezni. 10 ezer lakosra jutó kórházi ágyak száma ne csökkenjen. Biztosítani kell a Megyei Kórház 120 ágyas bővítését, a harkányi balneofizikoterapia I. ütemének indítását. A szociális gondoskodás hálózatának bővítése kapjon nagy figyelmet, 350 szociális otthoni hely, 11 öregek napközi otthona kialakítására van lehetőség. A tervben szerepel 520-540 bölcsődei férőhely megépítése, a tanácsi óvodákban 1250— 1270 férőhelyes bővítés. A lakosság kulturális ellátásának fejlesztésében elsősorban a könyvtárak és a művelődési otthonok befogadóképességét indokolt növelni. A lakosság testedzését, a tömegsport feltételeit a meglévő létesítmények jobb kihasználásával kell javítani. © A fogyasztási szolgáltatások teljesítményértékének és minőségének jelentős emelése válik szükségessé. Az ellátás a kisebb mértékű bázis- üzem-bővítéssel, a műszaki színvonal emelésével, a felvevő hálózatnak és a szervezeti méreteknek a szükségletekhez igazításával, a magánkisipar szerepének növelésével és a mozgó felvevőhelyi rendszer kiterjesztésével javítható. Az ellátás javítását a településhálózat korábbinál összehangoltabb fejlesztése is segítheti. Erősíteni kell a falvak népességmegtartó-képességét, elsősorban ott, ahol az ezt a megalapozó gazdasági bázis kialakítható, bővíthető. Az állami lakásépítés zöme a bányászat igényeire is tekintettel a városokban valósuljon meg. A Pécs vonzórkörzetébe tartozó községek differenciált és összehangolt fejlesztésére nagyobb figyelmet kell fordítani. A költségvetési szervek- nek biztosítaniuk kell az életkörülmények javulását, nagyobb fiqvelmet fordítva a társadalmi közkiadások ésszerű és takarékos felhasználására, a kölcsönösen előnyös kapcsolatok, együttműködés fejlesztésére. A környezetvédelemben alapvető feladat a veszélyesen szennyezett pécs— komlói térségben a környezet minőségének javítása, más térségekben fenntartása. A környezeti ártalmak elleni védekezésben növelni szükséges az oktatás, nevelés szerepét is. A vizek védelme Pécs és Komló szennyvizének tisztítását, felelősségteljesebb mezőgazdasági tevékenységet sürget. A Baranya-csatorna és a Dráva menti területeken a talaj pusztulása elleni védekezés komplex feladat. A levegő minőségének javításáról a meglévő szennyező források aazdaságilag lehetséges csökkentésével kell gondoskodni. A települési környezetvédelem keretében a hulladékok kezelése, elhelyezése, hasznosítása fontos feladat. HÉTVÉGE 3.
