Dunántúli Napló, 1981. január (38. évfolyam, 1-30. szám)
1981-01-18 / 17. szám
Ismét Lvov-Kertváros közlekedéséről Á beszerzés nem követi a városfejlesztést A tényleges javulás az új csuklósoktól függ December 24-én Lvov-Kert- város közlekedési viszonyairól írtunk. Pontosabban a nevelési központ körül terebélyesedő ún. 2. tömb ma már a tízezret meghaladó lakosságának a közlekedési kiszolgálásáról volt szó. Ha a cikk megírása idején jobban odafigyelünk, észrevehettük volna, hogy néhány napja történt valami változás. De minthogy a csúcsforgalomban a zsúfoltság csökkenését nem észleltük, azt sem vettük észre, hogy több autóbusz fut a 16-os vonalán. Vféf szólóbusz fs segít A 12-es Volán ugyanis december 15-én két szólókocsival növelte a nevelési központnál levő indítóállomás autóbuszállományát — most tehát hét csuklós és két szólókocsi látja el a napról napra növekvő feladatokat. Hogyan reagált erre az utas, aki sokadmagával várakozott a megállóban (itt, ott vagy amott)? Bármennyire is az lenne a kívánatos a Volán számára, hogy ,,lám, új buszokat állítottak be és máris jobban közlekedünk" felkiáltás fogadja a buszokat, a reagálás így szólt: „hát ezek hozó gondolnak, hogy ilyen tömeghez szólókocsit küldenek?" Természetesen jogos a Volán igénye a pozitív megnyilatkozások iránt, ám az utas reagálását sem vethetjük el. Jogos az elégedetlenség a moz- Julhatatlanságig tömött szóló- rocsiban, amikor egymás után <ét, viszonylag üres 39-es előzi útvonalán a 16-ost. Az ünnepek elmúltával kezdeményezésünkre ültünk le a /ólán illetékeseivel — Albert Ferenc forgalmi igazgatóhe- yettessel és Erdő János személyforgalmi főosztályvezetővel - a jelenlegi helyzetről és a övőbeni tervekről beszélgetni. Ezt megelőzően azonban egy :is helyszíni szemlére mentünk (álsecz Károly helyi állomás- önökkel. Tumultus a Konzumnál Délutáni csúcsforgalomban — él 4 után — a Konzumnál. 50 >erc alatt 11 db 39-es és 8 db 16-os (kétszer szóló, egyszer pedig a Kossuth térről kiálló tartalékcsuklós) jön a megállóba. Kálsecz Károly szerint 3-4 percenként kellene itt megjelenni a buszoknak, ami átlagban igaz is. Valójában azonban gyakori, hogy egyszerre három-négy is; a megálló által egyszerre fogadha- tókon kívüli „fölösleg" ilyenkor várakozni kényszerül a Hal tér túlsó oldalánál, míg „szabadot kap". Nagyon nehéz .. . óriási a forgalom a Rákóczi úton . . . Mintha nem is lenne új 6-os út. (Úgy tűnik: sokan nem hajlandók változtatni évtizedes megszokásaikon, s bármily nehezen is, csak itt közlekednek, nem törődve azzal, mennyire akadályozzák a tömegközlekedést.) Figyeljük a forgalmat. Beáll egy-egy busz, szinte teljesen kiürül, beszippantja a várakozókat, elmegy, utána 1—2 percig csend és üresség van, aztán ismét a tömeg ... És ez ismétlődik újra meg újra. Más az utasok dolga, • amikor két 39-es áll be egyszerre és más, amikor a két 16-os érkezése között 5—7 perc telik el. Gyakran hallott és elfogadható érv: csúcsforgalomra egyetlen közlekedési vállalat sem tervezhet járműállományt. Legfeljebb szervezhet. A Volán ezt próbálja. A nevelési központnál egy konténerházikában van az indítóállomás irodája. Itt Schmidt lenőné forgalmi szolgálattevő mutatja a kiírást: reggel 8-ig 9 kocsi van kint a forgalomban (tehát mind!), délután 3-ig csak 4, utána este fél 7-ig ismét mind a 9, végül üzemzórásig csak 2. Szeidl László gépkocsivezetővel pár mondatot válthatunk. Nem érti, miért rövidebb a 16-os menetideje 2 perccel a 39-esé- nél, holott az útvonala pedig 900 méterrel hosszabb. Mi sem! Hiszen ugyanazok az akadályok vágják el mindkét járatot. Egyébként a 16-os 33 perc alatt fordul hivatalosan, s a pilótának sokszor annyi ideje sincs a csúcsban, hogy kiszálljon egy percre. Hivatalosan — forda szerint is - csúcsidőben 1 -2 perc a várakozási idő, de ha a menetidőt „elveri" a sok piros, meg a Konzum körüli tumultus, a késedelmet a vezetőnek saját magán kell behoznia. Egyébként Szeidl László is úgy vélekedik: kevés a kocsi, a szólóbuszokkal pedig nem lehet megoldani a gondokat. Beszerzési gondok És ezek után a beszélgetés. Albert Ferenc egy figyelemre méltó információval kezdi: az UVATERV által 1985-re prognosztizált utasszám már 1980-ban bejött, amihez viszont Erdő János hozzáfűzi: nem tehetnek róla, hogy a kocsibeszerzés nem követi a városfejlesztést. Ez egyébként nem Volán-hiba. Elhangzott ugyanis az is, hogy januárra hat új csuklóst várnak, s azokat a 16-osra telepítik, velük vclóban észrevehetően javul majd a közlekedés (ha a Rákóczi úton is sikerülne valami „rendet" csinálni, pl. a 20-as és a többi járatok megállóját átteni a Hal tér túlsó oldalára). Am pillanatok alatt kiderül — amint az Ikarusszal és a Volán Tröszttel beszélünk -, hogy a remény megmarad reménynek. Az Ikarus januárban csak szólókocsikat szállít a Trösztnek, a pécsi Volán viszont azokból nem kér, minthogy tudja: jelenlegi gondjai megoldásához nem azokra van szüksége. Az is kiderül, hogy az Ikarus az első negyedévben sem szállít csuklósokat. Ezt tudva kétségessé válik a másik információ megvalósíthatósága is. A pécsiek ugyanis a Budapesti Közlekedési Vállalattól akarnak átvenni 30 csuklóst, amit a fővárosiak cserélnek le újakkal. Ezek megfelelő felújítás után 2—3 évig futhatnak. Ám ha a BKV is szólókocsikat kap, nyilván olyanokat is ad le, akkor viszont a Volán — egyelőre — eláll az üzlettől. Pécsett pedig marad minden a mostaniban. Felvetettük: esetleg átcsoportosítani a 39-esekből. Erre viszont nem vállalkoznak. Ha ugyanis a 39-esből vesznek el, a probléma ott jelentkezik (a járat megfelelő kihasználtságát cdatszerűen igazolják), tehát a 16-ost kell rendbe tenni! És ez egyre sürgetőbb. Ha ugyanis Lvov-Kertvárost rányitják — akár az Egri Gyula útról, akár a Sarohin tábornok útjáról — az 58-as útra, új já- rat(ok)ra, új autóbuszokra lesz szükség. Tulajdonképpen erre az új feladatra tervezte a BKV-buszok beszerzését a Volán. Hársfai István Fortuna és a hetvenesek A lottó megindulása óta, íz 1980. évi negyvenkilence- lik heti húzásig bezárólag >300 nyerőszámot húztak ki 260 sorsoláson. Ha a 6300-at ilosztjuk a 90 lottószámmal, ikkor kiderül, hogy minden zámnak hetvenszer lett volna ilkalma kijönni. Persze van- lak túlbuzgó és lusta lottószánok is, így aztán a legtöbb zám a szabályos hetvennél lyakrabban, illetve ritkábban zerepelt a nyerők sorában. Érdekes, hogy mégis akad lórom olyan szám, amely pél- lás pontossággal éppen het- enszer szerepelt decemberig i kihúzottak között. A három etvenszeres nyerő a 37-es, a 8-as és a 41-es. Vagyis For- una szeszélye folytán e számok között kettő egymás mellett áll, a harmadik pedig csupán két közbeékelő szám után követi őket. Egytől harminchatig és negyvenkettőtől kilencvenig egyetlen hetvenszer kihúzott számot nem találunk. Olyan szám azonban, amelyik alig tér el a szabályostól, bővebben akad. 69-szer húzták ki az 1-es, a 72-es, a 82- es és a 87-es számot, 68-szor az 52-est, 71-szer a 33-ast és a 74-est, 72-szer a 19-est, a 21-est; a két szomszédot, a 65-öst és a 66-ost, továbbá a 81-est és a 90-est. Tehát három szám teljesen, 13 pedig plusz—mínusz 1—2 eltéréssel betartotta a papírformát. Ez a lottószámok csaknem egyötöde. Akad persze olyan szám is, amelyik még hatvanszor sem szerzett örömet a lottózóknak. E rosszul fizető számok a következők: 2, 11, 27, 30, 31, 40, 58, 62, 63, 68, 80, 85, 88. E 13 balszerencsés szám közül is külön meg kell róni a 30- ast, amely eddig mindössze 48-szor jött ki! Ezzel szemben 80-szor, vagy többször volt nyerő a 3-as, a 12-es, a 13- as(!), a 23-as, a 42-es, a 47- es, az 51-es, az 56-os, a 71- es, a 75-ös, a 77-es és a 86- os, vagyis 12 lottószám. Közülük már a századik nyerés kapuját döngeti az eddig már 98-szor kihúzott hármas, amely a számításba vett utolsó tíz húzáson is kétszer szerepelt. A 41—49. húzósokon kétszer kiMegmérik a gramm egymilliárdod részét Kutatások a POTE víruslaboratóriumában Dz orvosok növényeket „gyógyítanak” flz enzimek megmutatják a láthatatlant Hihető, elképzelhető-e, hogy ez emberek orvosai beteg növényeket gyógyítsanak? Mégpedig nem hobbiból, csak a maguk időtöltésére, hanem komoly hasznot hajtva, a tudomány legmodernebb eredményeit felhasználva? Nemcsak elképzelhető, hanem mérhető, nyomon követhető valóság ez a Pécsi Orvostudományi Egyetem Mikrobiológiai Intézetének víruslaboratóriumában. A gyógyítás persze áttételesen, közvetett módon történik. Az orvos dolga ez esetben az, hogy kimutassa olyan növényi vírusok jelenlétét, melyek alkalmasint óriási károkat okozhatnak, A kukoricánál például egy vírusfajta a levelek klorofill- állományát pusztítja, esetenként akár 20 százalékos terméscsökkenést előidézve. Egy másik — a Plumpox elnevezésű — vírus a csonthéjas gyümölcsöket pusztítja. A mezőgazdaság célja tehát az, hogy vírusmentes állományt hozzon létre, már a szaporítóanyagok mentesek legyenek a kórokozóktól, hiszen ma még nem ismernek olyan ellenanyagot, amely védené, illetve gyógyítaná a fertőzött növényeket. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium agrokémiai és növényvédelmi központja tudomást szerzett arról, hogy a POTE víruslaboratóriumában alkalmaznak egy olyan eljárást, amellyel teljes biztonsággal, akár molekuláris méretekben is kimutatható a növényi vírusok jelenléte. Ritka alkalom, hogy orvosi intézmény mezőgazdasági célú munkát is végezzen, de ezúttal létrejött a kapcsolat a humán és növényi virulógusok húzott hat szám között egyébként ott van a „szerencsétlen" 13-as is. Nem szerepel rosszul a szintén rossz hírű 7-es sem: eddig 77-szer akadt a számhúzók kezébe, A kártyások üdvöskéje, a 21-es mindkettő mögött lemaradt kissé: 72-szer került elő a lottógömbből. Ha valaki lottószelvényét azokból a számokból óhajtja összeállítani, amelyeknek a legtöbb a behoznivalójuk, tehát feltételezi róluk, hogy most már igyekezni fognak felzárkózni, az a kettest, a hu- szonhetest, a harmincast, a hatvanhármast és a nyolcvannyolcast választja. Aki viszont az eddig is szorgalmas számok legbuzgóbbjaiban bízik, az így tölti ki a szelvényét: 3, 13, 56, 75, 86. Végül két különös véletlen egybeesés: az 58-ast éppen 58-szor, a 61-est pedig 61-szer húzták ki. között. Úgynevezett külső kutatási szerződés keretében a pécsi laboratórium számtalan ilyen vizsgálatot végzett el, sőt, kidolgoztak egy olyan eljárást, amellyel akár kint a földeken is tesztelhetik a növényeket. Angol kutatók 1978-ban publikáltak hasonló eljárást és eredményeket, de ugyancsak két éve októberben már a pécsi víruslaboratórium eredményei is napvilágot láttak egy szakfolyóiratban. Azóta szinte zarándokhellyé vált a POTE víruslaboratóriuma. Jöttek tanulmányútra Bordeaux-ból egy szőlészeti kutatóintézetből, Bulgáriából, s még számos országból. Nálunk, a Sasad Termelő- szövetkezet messze földön híres virágkertészete külön szakembert alkalmaz a szegfűt megtámadó vírusok felderítésére. Mindezek ismeretében elgondolkoztató, hogy intézményesen alig foglalkozik ezzel a témával a magyar mezőgazdaság, pedig a szaporítóanyagok exportjának egyik alapfeltétele a vírusmentes állomány. A fentebb leírt eredmény — bár a népgazdaság számára sem elhanyagolható — tulajdonképpen egy mellékesen hasznosítható területe annak a laboratóriumi eljárásnak, amely a gyógyászat mindennapi gyakorlata és a kutatás számára is rendkívül nagy segítséget nyújt. Az eljárás neve: enzim immuno essay. A kifejezés tulajdonképpen azt jelenti, hogy a vizsgálandó anyaghoz a vizsgálat célja szerint kiválasztott enzimet adnak. Az enzim bontó tevékenysége színhatás útján is érzékelhetővé, sőt, mérhetővé teszi — akár molekuláris meny- nyiség is — a keresett anyag jelenlétét. A fentiek érzékeltetésére példa, hogy a gramm ezredrészét speciális, igen finom mérleggel még meg lehet mérni. Az enzim immuno essay azonban lehetővé teszi a nanogramm, azaz a gramm egymilliárdod részének pontos meghatározását. Azért lényeges ez, mert a vitaminok, hormonok, ellenanyagok ilyen mennyiségben fordulhatnak elő a vizsgálati anyagban. Kiszűrésükre, mérésükre az egyéb, hagyományos eljárások igen hosszadalmasak, bonyolultak lennének. Alkalmazzák ugyan az úgynevezett radio- immuno essay-t, amelynél izotópok segítségével választják ki, mérik a keresett anyagot. Ez az eljárás azonban igen költséges, széles körű alkalmazása éppen ezért elképzelhetetlen. Dr. Pácsa Sándor, az orvos- tudományok kandidátusa, a POTE víruslaboratóriumának vezetője elmondta, hogy 1976- ban kezdték meg Pécsett az enzim immuno essay alkalmazását, nemzetközi szinten is az elsők között. Az oxfordi egyetemmel tartott kapcsolat, a közös, összehasonlító vizsgálatok alapján kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy ez az eljárás is ugyanolyan értékes és pontos információkhoz juttatja az orvosokat, mint a nagy költség- és beruhózásigényes izotópos eljárás. Ezzel viszont lehetővé vált az, hogy már gyakorlattá váljon a terhes anyák szűrővizsgálata, az alfa foetopro- tein kimutatásával. (Erről korábban már hírt adtunk lapunkban, ez a vizsgálat ad választ arra, hogy nem fenyeget-e a magzatnál a velőcsőzáródási rendellenesség veszélye.) Ugyancsak ez az eljárás adott először biztonságos választ arra, hogy a terhesség mely időszakában, milyen mértékben jelentkezik a vírusfertőzés, s ez milyen következményekkel jár a magzat számára. Igen érdekesek azok a vizsgálatok, amelyek a szervezet immunológiai rendszere és a daganatos megbetegedések közötti kapcsolatot, illetve a vírusok és a rákos megbetegedések kapcsolatát kutatják. Az elkövetkező években ezek azok a főbb területek, amelyekben a víruslaboratórium is kutatásokat végez. Kurucz Gyula HÉTVÉGE 5.
