Dunántúli Napló, 1981. január (38. évfolyam, 1-30. szám)
1981-01-01 / 1. szám
2 Dunántúli napló 1981. január 1., csütörtök A népgazdaság 1981. évi terve Az iparban a tervcélokkal összhangban álló, hatékony és versenyképes termelés bővülhet. Az ipari termékek kivitelének erőteljesebb fokozása mellett jobban kell kielégíteni a mérsékelten emelkedő belföldi keresletet. Ennek megfelelően különösen a gépipar, ezen belül főként a híradás- és vákuumtechnikai, a műszer- és a fémtömegcikkipar, valamint a vegyipar, ennek keretében a gyógyszer- és növényvédőszer- gyártás, a gumi- és műanyagfeldolgozó ipar termelése és értékesítése emelkedik számottevően. A belföldi és a külföldi kereslethez igazodva meggyorsul a termelés szerkezetének korszerűsítése. Azok a vállalatok fejlődhetnek dinamikusan, amelyek gyártmányösszetételüket átalakítva gyorsan alkalmazkodnak a piaci feltételekhez. A gazdasági szabályozó- rendszer és egyéb intézkedések is elősegítik, hogy a piaci alkalmazkodásban, a termelés Az állattenyésztésben a hústermelés kisebb mértékben, az egyéb állati termékek termelése gyorsabban nő. Az ár- és szabályozórendszer javítása és egyéb intézkedések elősegítik, hogy a kisüzemekben a tenyésztési kedv fennmaradjon. A mezőgazdasági és élelmi- szeripari termékekből a termelés növekményének túlnyomó része a gazdaságos kivitel bővítését szolgálja. Emellett fenn kell tartani a lakosság ellátásának változatlanul jó színvonalát. A terv azzal számol, hogy a mezőgazdaságban folytatódik és fokozódik az anyag- és energiatakarékosság, javul a meglévő gépek és épületek hasznosítása, a termeléshez szükséges anyagok felhasználása. Növekszik a mezőgazda- sági üzemek kiegészítő tevékenysége. Az 1981. évi szállítási feladatokkal összhangban az áruszállítás 1—2 százalékkal, a személyszállítás 3 százalékkal emelkedik. A hírközlési teljesítAz ipari termelés a tervezett 3,5—4 százalékos növekedéssel szemben valamelyest az 1979. évi színvonal alatt maradt. A bányászat, a kohászat és a gépipar termelése az 1979 évinél kisebb, a többi ágazaté na- i gyobb volt. A mérsékelt belföldi kereslet mellett az ipar néhány ágazatában a gazgaságtalan termelés és kivitel mérséklésének, illetve megszüntetésének is része volt az alacsonyabb termelésben. Hozzájárult az is, hogy a vállalatok nagy része a tervezettnél magasabb termelői árszínvonal folytán alacsonyabb termelés mellett is jelentős nyereséghez jutott, így nem volt erőteljes törekvés a szabad kapacitásoknak gazdaságos kivitelre, vagy importhelyettesítésre történő hasznosítására. A mezőgazdasági termékek termelése - a szeszélyes időjárás, az ár- és belvizek ellenére — a tervezetthez közelállóan emelkedett. Kalászos gabonából a számítottnál több termett. A kukoricatermés valamivel kevesebb a tervezettnél. A burgonya-, a zöldség- és gyümölcsfélék termésmennyisége az elmúlt évinél nagyobb, de a tervben számítottnál kisebb. . Az állattenyésztés a tervezettet valamelyest meghaladóan fejlődött. Az áru- és személyszállítási teljesítmények az igényeknek megfelelően alakulnak. Az energiatakarékosság fokozására tett intézkedések eredményeként a szállítás és hírközlés összes energiafelhasználása az előző évihez képest csökkent. A beruházások volumene a tervezettnél nagyobb mértékben csökkent. A beruházások csökkenése mind az állami, mind a vállalati körben elsősorban az újonnan kezdődő beruházások számának mérséklődését eredményezte. A tervezett ütemben vagy annál gyorsabban halad a nagy- beruházások kivitelezése. A befejezésre előirányzott kilenc nagyberuházás közül hét (Deá- ki Bauxitbánya, Bélapátfalvai Cementgyár, Magyar Viscosa pan II., Tiszai Kőolajfinomítói, ütem, Hajdúsági Cukorgyár, Adria-kőolajvezeték, Vörsmar- ty téri Kulturális Központ) teljesen elkészült, két nagyberuházásnál (recski bányászati kutatás létesítményei, Magyar Gördülőcsapágy Gyár rekonstrukciója) maradnak későbbre kisebb munkák. Nagyberuházás 1980-ban nem kezdődött meg. A tervezettnél nagyobb a teljesítés a lakásépítéshez 1<apcso- lódó létesítmények, a közforgalmú úthálózat és a vízgazdálkodás fejlesztésénél. A vól1981-ben Pécsett tovább épül a Siklósi városrész tek, a mezőgazdasági termelésből származó bevételek is a számítottal megegyezően emelkedtek. A pénzbeli társadalmi juttatások jelentősen magasabbak az 1979. évinél, nagyobbrészt a családi pótlék növelése és egyéb életszínvonal-politikai intézkedések hatására. A fogyasztói árszínvonal és az egy keresőre jutó reálbér a tervezettnek megfelelően, alakult. A lakosság reáljövedelme megegyezik az előző évivel. A lakosság jövedelmeiből 1980-ban kevesebbet takarított ’ meg, mint az előző évben. A kiskereskedelmi forgalom volumene nem érte el a tavalyi színvonalat. A lakosság fogyasztása 0,5—1 százalékkal emelkedett. Az átlagosnál jobban nőtt az élvezeti cikkek fogyasztása és a szolgáltatások Igénybevétele. Az élelmiszerellátás az év folyamán összességében kiegyensúlyozott volt. Iparcikkekből az év elején a szokásosnál több volt a hiány, a második félévben az ellátás a legtöbb termékcsoportban javult. Emellett is gyakran nem volt kielégítő a választék. A lakosság infrastrukturális ellátottsága a tervezettnél valamivel jobban fejlődött. Az előirányzottnál több, 85—86 ezer lakás készült el. A gyógyintézeti ágyak, valamint az óvodai férőhelyek száma — utóbbi elsősorban a társadalmi összemelés és a belföldi felhasználás növekedése és összetétele a célnak megfelelően alakul. A nemzeti jövedelem belföldi végső felhasználása az 1980. évinél kisebb lehet. Ezt elsősorban a felhalmozás, ezen belül a beruházások további csökkentésével kell elérni. A lakosság fogyasztása kismértékben emelkedhet. A termelés továbbra is mérsékelt, de az 1980. évit meghaladó ütemben és differenciáltan nő. A növekedés nagyobbrészt a gazdaságos kivitel bővítését szolgálja. Meg kell gyorsítani a gazdaságtalan termelés visszaszorítását és az ezáltal, valamint a belföldi kereslet mérséklődése következtében felszabaduló kapacitásokat az eddiginél eredményesebben kell a kivitel növelésére és a behozatal helyettesítésére hasznosítani. A munka- és üzemszervezésben, a jobb mun. kaidő-kihasználásban, a munkafegyelem javításában, a munkaerő átcsoportosításában rejlő tartalékok feltárásával a munka termelékenysége a termelésnél jobban növekedjék, oz álló- és forgóeszközök kihasználása pedig a korábbi évekénél eredményesebb legyen. Az energia- és anyagtakarékosság fokozása és a ráfordítás szerkezetének ésszerűsítése révén el kell érni, hogy az anyagi ráfordítások legfeljebb a termeléssel azonos mértékben emelkedjenek. Az 1981. évi népgazdasági terv legfontosabb előirányzatai: 1980-100 nemzeti jövedelem 102,0-102,5 belföldi felhasználás 99,0— 99,5 ipari termelés 103,0-103,5 országos építés-szerelés 99,0 mezőgazdasági termékek termelése 103,0 egy lakosra jutó reáljövedelem 101,0 lakosság fogyasztása 101,5 A szocialista szektor beruházásaira folyó áron 182 milliárd forintot lehet fordítani. hatékonyságában meglevő, illetve kialakuló különbségek mielőbb felszínre kerüljenek és a hatékony vállalatok gyorsan fejlődjenek. Jelentős haladást kell elérni a gazdaságtalan vállalatok tevékenységének hatékonnyá tételét célzó programok végrehajtásában, a gazdaságtalan termelésnek jövedelmezővel történő felváltásában. A termelés korszerűsítését segíti, hogy folytatódnak az alumíniumipari, a petrolkémiai és a számítástechnikai központi fejlesztési programok és megkezdődik a gyógyszer-, növényvédőszer- és intermediergyártás, valamint az elektronikai alkatrész- és részegységgyórtás központi fejlesztési programjának végrehajtása, továbbá az energiagazdálkodás javítását, a hulladékok és másodlagos nyersanyagok hasznosításának növelését szolgáló programok megvalósítása. Az építőipari termryr s a mérséklődő beruházási kereslet miatt változó piaci feltételekhez alkalmazkodik. A beruházási építés csökken, a felújítási-karbantartási munkák növekednek. Az építőipari szervezetek feladata, hogy — vállalkozási készségük növelése mellett - tovább javítsák a kivitelezések szervezettségét, a munka- fegyelmet, csökkentsék a kivitelezési időtartamokat. Az irányítás segíti az építési piac kereslet-kínálati egyensúlyának megszilárdulását, támogatja a vállalatokat az építési kapacitások és a munkaerő-keresletnek megfelelő átcsoportosításában. Állami eszközökből 24 ezer lakást kell felépíteni. A mezőgazdaságban gabonafélékből — átlagos időjárás esetén — az 1980. évi termés- mennyiség megközelítése a feladat. A zöldségek és gyümölcsök, valamint az ipari növények termelése emelkedik. mények 4,5—5 százalékkal növekednek. A beruházások mind az állami, mind a vállalati döntési körben csökkennek. Ennek megfelelően történik a felhalmozási célú pénzforrások szabályozása. A beruházási eszközöket a folyamatban lévő beruházások befejezésére, illetve ütemes folytatására kell összpontosítani. Új beruházások csak szűk körben, a műszakilag indokolt időtartam betartása, a koncentrált megvalósítás feltételeinek megteremtése esetén kezdődnek. Új nagyberuházásként megkezdődik a Szolnoki Papírgyár rekonstrukciója és az Árpád-híd szélesítése, valamint az előkészítéstől függően a mecseki széntermelés fejlesztése, a mányi bányaüzem és a Dunaújvárosi Kokszolómű beruházásainak a kivitelezése. A termelő ágazatokban csak a népgazdaság energia- és nyersanyagellátását szolgáló, a gazdaságos kivitelt növelő, a behozatalt hatékonyan csökkentő, valamint az energia- és anyagmegtakarítást eredményező vállalati beruházásokat lehel megkezdeni. Előnyben részesülnek a viszonylag gyorsan eredményt hozó, a meglevő állóeszközök kihasználását javító, kiegészítő, korszerűsítő fejlesztések. A készletek a termelés és a forgalom szükségleteivel összhangban emelkedhetnek. Javítani szükséges a vállalatok anyag- és készletgazdálkodását, a termelőeszköz-kereskedelem munkáját, a vállalatok közötti együttműködést. A népgazdaságban foglalkoztatottak száma várhatóan csökken. Folytatódik a foglalkoztatás ágazati szerkezetének átalakulása: a foglalkoztatottak száma az iparban és az építőiparban csökken, a termelő és a nem termelő infrastrukA Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyta az 1981, évi népgazdasági tervet. Megállapította, hogy az összhangban van a Magyar Népköztársaság VI. ötéves tervével, annak céljait konkretizálja az ötéves tervidőszak első évére. A terv előirányzatai a népgazdaság fejlődésének 1980. évi eredményeire alapozódnak és figyelembe veszik a gazdasági növekedés 1981. évben várható belföldi és külföldi feltételeit. Az 1980. évi népgazdasági terv fö célja teljesült: a népgazdaság egyensúlyi helyzete számottevően javult, az összes behozatali többlet jelentősen csökkent, ezen belül a nem rubel elszámolású áruforgalmi mérleg a tervezettnél kedvezőbb. Az egyensúlyi helyzet javulása a gazdasági növekedésnek a tervezettnél alacsonyabb üteme mellett ment végbe. A gazdasági szabályozórendszer 1980- ban végrehajtott módosításai és az éves terv egyéb intézkedései hozzájárultak ahhoz, hogy a belföldi felhasználás szabályozásában az előző évben elért eredmények megerősödtek. A nemzeti jövedelem a tervezett 3—3,5 százalék helyett mintegy 1 százalékkal emelkedett. A termelő ágazatokban foglalkoztatottak száma a számítottnál nagyobb mértékben csökkent, a munka termelékenysége nőtt. Az egységnyi termelésre jutó eszközráfordítás a számítottnál nagyobb. A nemzeti jövedelem belföldi végső fel- használása a tervezettnél valamelyest jobban csökkent, ezen belül a lakosság fogyasztása kismértékben nőtt A felhalmozás, főleg az állóeszközfelhalmozás mérséklődött; kisebb a számítottnál a készletfelhalmozás is. A fogyasztás és a felhalmozás aránya így a fogyasztás javára változott. A külkereskedelmi forgalom mennyiségében nem haladta meg az 1979. évi színvonalat. Az áruk és szolgáltatások kivitele a tervezettnél kevésbé nőtt, behozataluk a számított kisebb növekedés helyett csökkent. lalatok és szövetkezetek beruházásaikra az előző évinél kevesebbet, a számítotthoz közelálló összeget fordítottak. A munkaképes korú népes- séq és a szocialista szektorban foglalkoztatottak száma kismértékben csökkent, ezen belül a nem termelő és szolgáltató áqazatokban nőtt. Az év során jelentősebb foglalkoztatási vagy munkaerőellátási gondok nem voltak. A kormányhatározatokban kijelölt területeken megkezdődött az előírt létszámcsökkentés. Az átlagbérek lényegében a tervezettnek megfelelően nőtfogás eredményeként - a tervet meghaladó mértékben nőtt, az óvodákban elhelyezhető gyermekek aránya eléri a 81 százalékot. Általános iskolai osztálytermekből is a tervezettnél több épült. * A gazdasági munka fő feladata 1981-ben is a népgazdaság egyensúlyi helyzetének, elsősorban a külkereskedelmi áruforgalom egyenlegének javítása, és a lakosság elért élet- színvonalának fenntartása, az életkörülmények javítása. Atertúrában emelkedik. A teljes foglalkoztatás és a folyamatosan felszabaduló és átcsoportosuló munkaerő zökkenőmentes elhelyezkedése érdekében korszerűsödik a munkaerő-közvetítési rendszer. Továbbra is fontos gazdaság- politikai cél az elért átlagos életszínvonal megőrzése. Az átlagos nominálbér és a fogyasztói árszínvonal azonos ütemben, 4,5—5 százalékkal emelkedik. Az egyéni keresetek a minőségi és mennyiségi teljesítményektől függően növekedhetnek. A teljesítmények szerinti bérezést szolgálja a vállalati és intézményi alapbérrendszerek 1981. évtől érvényes módosítása, illetve bértételeinek növelése. A pénzbeli társadalmi juttatások közül meg kell őrizni az alacsony nyugdíjak reálértékét. A három- és több gyermekesek családi pótlékának reálértéke — az 1980. évi családi pótlék- emelés egész éves hatásának eredményeképpen — emelkedik. A kiskereskedelmi forgalom volumene 1—1,5 százalékkal haladja meg az 1980. évit. A lakosság áruellátása elsősorban a választéknak a kereslethez jobban igazodó bővítésével javul. Szervezettebbé és rugalmasabbá kell tenni ezért a termelő és a kereskedelmi vállalatok együttműködését. A kiszolgálás színvonalának növelését az új üzemeltetési formák, üzlettípusok is elősegítik. Állami és magánerőből 76— 78, ezer lakás, ebből állami beruházásként mintegy 23—24 ezer lakás épül. A jelentős arányú személyi tulajdonú lakásépítést elősegíti a telekgazdálkodás és elosztás fejlesztése, a műszaki tervválaszték bővítése és a lakásépítés pénzügyi feltételeinek javítása. Az egészségügyi ellátás javítására mintegy 1500 új gyógyintézeti hely létesül. Javulnak továbbá a fekvő- és a járóbeteg-ellátás feltételei. Az év végére a gyógyintézeti helyek száma eléri a 98 ezret; a tízezer lakosra számított ágyak száma pedig 92-re emelkedik. A bölcsődei ellátottság javítását 3000—3500 új férőhely létesítése szolgálja. Ezzel a böl- csődés korúak férőhely ellátottsága megközelíti a 16 százalékot. Nő az óvodában elhelyezhetők aránya. A közoktatás fejlesztésére 1100 új általános iskolai osztályterem épül. Szerény mértékben bővülhet a gyógypedagógiai intézetek és a gyermekvédelmi intézetek férő- heHállománya; s javulhatnak a középiskolai és a szakmunkás- képzés feltételei. Folytatódik a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rekonstrukciója. A jelentősebb közművelődési fejlesztések közül folytatódik a budavári palota helyreállítása. Befejeződik a budapesti nagy sportcsarnok építése, megkezdődik a Magyar Állami Operaház rekonstrukciója. A külkereskedelmi forgalomban a cél az, hogy a rubel elszámolású külkereskedelmi mérleg hiánya csökkenjen, a nem rubel elszámolású külkereskedelmi mérleg egyensúlyban tegyen. A kivitel 7,5—8 százalékkal a behozatal kismértékben emelkedik. A tervcélok alátámasztására a gazdasági szabályozórendszer néhány eleme 1981-ben módosul. A változások a céiak és az azokat szolgáló eszközök összhangját, a változó feltételekhez való rugalmas alkalmazkodást, a kedvező gazdasági eredmények gyorsabb kibontakozását segítik elő. A Miniszter- tanács döntött továbbá c ter- méklorgalmazást, a külkereskedelmet, a beruházásokat, a lakosság jövedelmét és a fogyasztói árakat, a termelői árakat, az oktatás fejlesztését és a teiv végrehajtásának ellenőrzését illető intézkedésekről.
