Dunántúli Napló, 1980. december (37. évfolyam, 330-358. szám)

1980-12-12 / 341. szám

1980. december 12., péntek Dunántúli napló 3 Tartalmasabb, választékosabb programokat Két évtized a népfrontmozgalomban II szórakozás legyen egyben kulturálódás IVI e beszéljünk most a zenéről, s főleg a discóról ne. A ■ gimnazisták, az egyetemi hallgatók szerint is a fiata­lok szórakozásának ez a formája „kifújt" már, sablonná süly- lyedt, amivel minden kikapcsolódási igényt megpróbálnak he­lyettesíteni. Holott — véli egy harmadikos gimnazista lány — a disco teljes mértékben alkalmatlan arra, hogy valakivel beszél­gessen már csak a hangos zene miatt is. Az egyetemi hallgató pedig úgy tartja, hogy a disco az egysíkúságával éppen azt az igényt nem elégíti ki, amely pedig egyre erősebben él: hogy tudniillik a szórakozás legyen egyben tanulás is, sőt az életre készülődés egyik formája. Közismert tény, kevés Pécsett az olyan szórakozóhely, ahol a középiskolások, egyetemisták megfelelő környezetben, pénz­tárcájukhoz mért áraik mellett leülhetnek, beszélgethetnek. Mi­vel lehetne helyettesíteni pél­dául a disco-sablont? Számos érdekes javaslattal találkoztam. Táncról, zenéről, sörről a legrit­kább esetben hallottam: nem ezek az elsőrendű szempontok. Szó esett különböző — például nyelvi — rendeltetésű klubokról, bővebb sportolási lehetőségek­ről, kötetlen beszélgetésekről egy-egy szakma, terület, prob­lémakör avatott ismerőjével. Mindent összevetve: olyan szó­rakozási lehetőségekről, ame­lyekben az érdeklődő fiatal vá­logathat, igényeinek megfele­lően választhat például egy külpolitikai tárgyú tájékoztató, vagy egy irodalmi est között. Számomra az lett volna a ter­mészetes, ha a fiatalok több zenés szórakozóhelyért, ismert együttesek Pécsre utaztatá­sáért, beat-bajnokokkal való személyes találkozásért szólnak. Ám kivettem: ezek a rendezvé­nyek a szórakozás során jelen­tenének kikapcsolódást, válto­zatosságot — de nem magát a szórakozást. — Évfolyamtársaim, barátaim eljárnak a Sopianae-ba, a Ha­lásztanyára — mondja Dobokay Gábor negyedéves közgazdász. — Egyedül ülni közülük bárkit is ezeken a helyeken nem láttam, vagyis nem korsó sör kedvéért mennek be. Beszélgetni akar­nak tananyagról és az elhelyez­kedés lehetőségeiről, a délután hallott jazz-koncertről és a ma erkölcséről, a külpolitikai hely­zetről és a magyar népgazda­ságról. Hogy ezt most sör mel­lett csinálják: kényszerhelyzet. Nincs olyan egyetemi-főiskolai „gyülekezőhely", ahol találkoz­hatnának. — Úgy tudom, hosszabb idő óta töröd a tejed a megoldá­son. — A Balokány-iigetben levő pavilonra gondoltam, amelyik augusztus 20-tól május 1-ig üres, kihasználatlan. Lehetne belőle egy „mini ifjúsági ház", ahol az egyetemisták, főiskolá­sok, a város fiatal értelmiségei találkozhatnának. A bútorzat megvan, a fűtés hiányzik, de még mindig jóval olcsóbb len­ne itt megoldani, mint egy pin­cét 15 millió forintért erre a célra kialakítani.’.. — Milyen programok lehetné­nek itt? — Fontos, hogy ez a klub füg­getlen legyen mindegyik felső- oktatási intézménytől, mert így a kínálat esetleg a „gazda” arcszínét tükrözné. Csak klub­tagság alapján lenne látogat­ható, ezen túl belépődíj ellené­ben fogadna néhány rendez­vényre külső látogatókat. Blokk- jellegű programokra gondol­tam, ami lényegében házon be­lül tenné lehetővé a választást mondjuk egy kamarahangver­seny és egy oktatóval folytatott beszélgetés között. A városban több mint 5000 felsőfokon ta­nuló diák van. Úgy gondolom, kell egy menedzser típusú klub­vezető, aki ismeri azt a réteget, s tud ezeknek a fiataloknak szervezni. — Csak a teltételeket megte­remteni — ez sem könnyű .. . — Az egyetemek, főiskolák maguk nem is tudnák megolda­ni. Úgy vélem, a támogatásra feltétlenül szükség van. Mozga­tórugónak a városi KlSZ-bizott- ságot tudom elképzelni, a ta­nács segítségére azért van szük­ség, mert kezelésében van az Ifjúsági Park. És kell pénz is, a KISZ-től, a tanácstól természe­tesen az oktatási intézmények­től is.- Miért tartod fontosnak a közös egyetemi-főiskolai klub létrehozását? — Egyrészt azért, mert — mint mondtam — 5000 emberről van szó. Másrészt tudom, hogy a fiataloknak ez a rétege politi­zál. Jó részük valamikor majd vezető beosztásba kerül. Hogy tanulmányi éveik alatt egymás­tól milyen ismereteket szereznek meg, hogyan töltődnek fel, ez társadalmilag sem mindegy. Rendezettebb körülmények kö­zött, rendezettebb gondolkodá­sú emberek vannak! Mészáros Attila Helyesbítés - rossz reklámnak komlói Zengő Áru­ház örömmel és tes­tes reklámmal hir­deti a Dunántúli Napló hasábjain, hogy december 1 -tői december 24-ig két év helyett négyéves jótál­lási időt garantálnak min­den fekete-fehér televi- :Hóra. Nem baj hát, ha csúszós az idő; jégpán­célon szánkózva autóm­mal indulok Komlóra, hogy hordozható tévét ve­gyek. Megéri az út - ha csak össze nem töröm a kocsit és magomat —, hi­szen nem mindegy, hogy két vagy négy évig javít­ják ingyen a készülék hi­báit. _ A Zengő Áruházban azonban kedvesen és ud­variasan közük velem, hogy tévedek, mert ők csak az asztali televíziókra adnak kétszeres garanci­át, az akció a hordozható készülékekre nem vonat­kozik. Mivel nincs éppen nálam a Dunántúli Napló december 3-i száma, za­vartan hallgatok: ezek szerint felületesen olvas­tam a hirdetést. Amikor azonban hazaérek, a vá­sárlás örömébe üröm ve­gyül - ugyanis jól emlé­keztem! A reklámszöveg pontosan így hangzik: „De­cember 1-től december 24- ig 2 év helyett 4 év, min­den fekete-fehér képernyős tv jótállási idejét meghosz- szabbitjukI" A hirdetésért fizettek - ez rendben van. Hogy nem magyarul írták — megszok­tuk ... De a helyesbítésért csak a vevők fizessenek rá?! T. E. D rága barkácsolás volt, majd 170 000 forint ér­ték vált a lángok marta­lékává. A műhely olaj­kályhájának meghibásodott adagolóját úgy javították meg, hogy kiiktatták(l), az olaj köz­vetlenül a hordóból folyt az égőtérbe, meg a hibás csapon át a padozatra . . . Kiégett a kötődé, a bútorzat, a gép, el­hamvadtak a félkész- és kész­termékek. Javában tart a fű­tési szezon, főleg az olajkály­hák hibájánál érdemes szere­lőt hívni. F 2-es^olajbojler hi­bás adagolója volt tűzokozó Siklóson, a kiégett fürdőszobá­ban a kár értéke 10 ezer fo­rint ... A vaskályha tüze gyen­gén égett, huzatát a felső ajtó nyitvatartásával igyekeztek ja­vítani. A kipattanó szikrától tüzet fogott a sezlon, a ruha­nemű . . . A Baranya megyei Tűzoltó­parancsnokság novemberi tűz­eset-összesítésében 45 riasztás, 34 tűzeset és több mint 400 000 forint anyagi kár szerepel. A Papp István A lakóhelyén. Szigetváron ke­restem, ott mondták, hogy leg­gyakrabban Pécsett lehet meg­találni. A mandulási kemping telefonját ő veszi fel. — öt évvel ezelőtt mentem nyugdíjba - mondja Papp Ist­ván — Egy évig otthon voltam, csak a ház körül dolggzgattam. Erre elkezdett vacakolni a szí­vem, mindig fáradtnak, bete­gesnem éreztem magam. Gon­doltam, hogy nem lesz ez így jó, megint munka után néztem. Most a kempingben vagyok portás. Egy napot dolgozom, két nap szabad vagyok. így azért otthonról sem hiányzóm túl sokat. Papp István 28 évvel ezelőtt telepedett le Szigetváron. Az újvidéki Temeriáról származik. A második világháború ul^án járta a baranyai községeket, megfordult Bikaion, Ibafán, Nyugotszenterzsébeten, végül Szigetváron kötött ki. — Akkor azt hittem ez is csők egy állomás lesz a többi kö­zött, de szerencsére másként alakult. Meggyökereztem a köz­ségben, szülőföldemnek tekin­tem. Nem hittem volna, hogy a falunkból nem egészen 20 év alatt város lesz. öt éven át tanácselnököskö- dött, aztán 1957-ben a sütő­iparhoz került, s onnét is ment nyugdíjba 1975-ben. 22 éven át volt a helyi népfrontbizott­ság elnöke. Az őszi választás­kor kérte, hogy mentsék fel tisztségéből, de a városi elnök­ségnek továbbra is tagja ma­radt. — A kezdet népfrontmunká­jára emlékezve elsőként az jut eszembe, hogy szép volt. Ha alaposan visszagondolok, ak­kor azt is hozzá kell tennem, hogy nehéz. Rengeteg összejö­vetelt rendeztünk, legtöbbször alig fértek el a termekben az emberek. Azt mondja, sokan talán úgy gondolják, a népfrontosok csak akkor dolgoznak, mikor össze­hívják a bizottsági, elnökségi ülést, vagy valami más tanács­kozást rendeznek. Pedig arról, hogy mi kellene a városnak, hogy miként dolgoznak, hogyan élnek az emberek, mik foglal­koztatják őket, utcán, boltban, vonaton, mozielőadásra várva, vendégeskedés közben, s szá­mos egyéb alkalomkor is lehet érdeklődni, vitatkozni. így gyűl­nek össze a vélemények, így lehet kiszűrni, mivel kell fog­lalkozni, milyen feladatokat kell megjelölni. — Az elmúlt években főként óvodák, játszóterek, járdák, szép parkok építését sürgették az emberek. A város vezetői egy percig sem vitatták igazu­kat, de a közös pénzből min­denre nem futotta. így aztán valahányszor elhangzott a ké­rés, mindjárt megkérdeztük, hajlandók-e segíteni, összefo­* ■■■ — ■ ­gással lehet róluk szó és ha­marabb is megy. Ismert, hogy Szigetváron gyári, lakossági összefogással épültek óvodák, játszóterek, a közlekedési par­kunk is így alakult ki. Igaz, sze­rintem rövid Jdeig örülünk a közös munkánk eredményeinek. Mindig újabb céljaink vannak, azok foglalkoztatnak bennün­ket. De én azt hiszem, így van ez rendjén . .. T. é. Emberek között étek... Dr. Csősz Gyula Az erős hóesés miatt eléggé kínlódva érkeztünk Mázaszász- várra: az újtelep útjait néhol méteresre befújta a hó. Felté­telezem: gondja ez ma dr. Csősz Gyulának is, aki az egyházaskozári termelőszövet­kezet és még jó néhány falu állatorvosa. Hozzá tartozik Ko- zár, Vékény, Magyaregregy, Tófű, Hegyhátmaróc, Szárász, Kárász és a lakóhelye, Máza- szászvár is.- Ilyenkor már kevesebb a munkám — mondja, miközben kávéval kínál. — Jószerivel a disznóölésekre készülnek az emberek. Persze, éppen a 30-óíá szer­vezett hálastafétát is betemette a hó. Pedig évről évre nagyon jól sikerül, a gyerekek készül­nek rá. Dr. Csősz Gyula évek óta a népfrontmozgalom aktívája, legutóbb a választásokon a községi bizottság alelnöki tisz­tébe választották. — Miért vállalja ezt a köz­életiséget? — Nézze, én emberek között élek és dolgozom nap mint nap. Ezen a vidéken mindenki­nek van szinte „háztáji gazda­sága", mindenki állattartó. Kü­lönösen a bányászok, a bá­nyászcsaládok végzik nagy gonJaal a kiskerírr.unkákat, az állatok etetését. Mindenkit a munkám nyomán ismerek, sze­retek beszélgetni velük. — Ilyen találkozásokkor szin­te teimészetes, hogy szóba jön a község, a községben élők ügyes-bajos dolga, s az egy állatorvosnak „sem árt", ha érdemben tud a témákhoz hozzászólni. — Egy-egy rendezvényre való mozgósítás, az emberek meg­nyerése számomra nem külö­nósebcen nehéz. S úgy érzem, ebben a községben olyan em­berek élnek, akiket érdekel a szukebb környezetük jövője, akik ckarnak is tenni érte. Dr. Csősz Gyuia felesége gyógyszerész, fia gimnazista, lánya az általános iskolába jói. Az emberek szeretik, szak­máját dinasztikus alapon foly­tatja: édesapja pécsváradi ál­latorvosként ment nyugdíjba, nagyapja szintén állatorvos voít. — A munkámat nagyon sze­retem — vallja —, s ha kell, és ez nagyon sokszor megesik, reggeltől estig taipon vagyok. Néha - nevet — úgy kell meg­szöknöm ... Volt eset, amikor a napi te­lefonhívások, személyes hívá­sok nyomán félezer kilométert is autózott — oda-vissza a nyolc községbe. — A népfrontmunka? — kér­dezi, szinte önmagától. - A legszebb, legközéietibb valami. Min'rn beletartozik, ami éle­sünkben, hétköznapjainkban adódhat. Tudományos ismeret- terjesztéstől a tanácstagi vá­lasztásokon át az augusztus 20-i ünnepekig. S ha valaim jól sikerül, az ember őszintén örülhei... K. F. még tilos, március 1-től vi­szont tárolható éghető anyag a padlástérben. De érdemes-e? A mágocsi ház padlásterében szénát tároltak, az elektromos vezeték zárlat következtében felizzott, a széna és a tetőszer- kezet kigyulladt. A kár 30 000 forint... A szándékosság is okozott tüzet... Gyerekek játszottak gyufával Pécsett, a Melinda utca egyik épületének alagso­rában: újságpapír és ródli égett. Kozármislenyben bálá­zott szalmát hamvasztott el a gyerekkézből kieső égő gyufa. Pécsett felszólították a háztu­lajdonost, hozassa rendbe a folyosót. Nem volt pénze, vagy nem talált kőművest? Ki tudja. Tény: benzinnel locsolta fel a folyosót és felgyújtotta... A kár helyreállítása, a kiszabott 5000 forintos bírság talán meggyőzi, hogy kár volt ezt a megoldást választania ... Murányi L. Tűzesetek I túzokok listavezetője a tüzelő- berendezések műszaki meghi­básodása, óm valójában a fi­gyelmetlenség. A figyelmetlenség vagy a szándékosság okozta novem­berben is a legtöbb tűzesetet. A figyelmetlenség, például az alábbi esetekben: ittas férfi az asztalon felejtette az égő ciga­rettát és elaludt, a tűzre és a füstre ébredt... A középisko­lai kollégiumban cigarettapa­rázs pottyant a paplanra, az is elégett, meg az ágynemű és a heverő is ... Halottak nap­ján műanyag tálcán 11 szál gyertya égett az asztalon egy pécsi lakásban, majd az asz­tal és a székek is lángoltak .. . A pedáns irodista távozáskor a papírkosárba öntötte a ha­mutartó tartalmát, benne egy még parázsló csikkel. Az iroda kiégett, a kár 11 ezer forint. Villanytűzhelyen hőálló tálban olvasztották a zsírt, a tál el­pattant, az égő zsír szétfolyt és meggyújtotta a konyhát... A pb-palackot rosszul csava­rozta vissza az ittas férfi, a ki­lövellő gázfóklyát a szomszé­dok oltották el..-. Parázson aludt az ittas férfi: éjjel az ágyban dohányzott, a meg­gyulladt heverőt lelocsolta és tovább aludt. (Alatta tovább izott a heverő.) Fekhelye a léghuzat nyomán lángbaborult. Pb-gáztűzhely sütőjében el­aludt a láng. Újra gyújtották. A gázelegy berobbant. A kór 7000 forint... Jogszabályok szerint: ma

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents