Dunántúli Napló, 1980. december (37. évfolyam, 330-358. szám)

1980-12-12 / 341. szám

a Dunántúli napló 1980. december 12., péntek Szovjet-indiai közlemény Leonyid Brezsnyev visszaérkezett Moszkvába A NATO-tagállamok külügyminiszterei kétnapos konferenciát tartanak a belga fővárosban. Képünkön: a brüsszeli tanácsko­zás ülésterme.---------------------------------------------------- * ­Megemlékezés Mező Imre születésének 75. évfordulójáról Ú j-D e I h i A Leonyid Brezsnyev látoga­tása alkalmából kiadott szov­jet-indiai közös közlemény rész­letesen méltatja a két ország együttműködésének eddigi eredményeit, megelégedéssel szól a gazdasági, kereskedelmi és tudományos-műszaki együtt- rgűködés terén elért jelentős haladásról, például arról, hogy az elmúlt öt évben az árucsere kétszeresére nőtt. A Szovjetunió továbbra is közreműködik a nagv indiai beruházások, a legfontosabb iparágak fejlesz­tésében. Nemzetközi kérdésekről szól­va a közlemény aláhúzza: a két ország együttműködése fontos tényezője Ázsia és az egész világ békéjének és stabi­litásának. A két ország az em­beriség előtt álló legfontosabb feladatnak a béke megszilárdí­tását, az új háború megakadá­lyozását tartja. Éppen ezért nyugtalanul szemlélik azt, hogy a világ helyzete bonyolultabbá vált, változatlanul fennmarad­nak a feszültség okozói és új konfliktusok keletkeznek. A két ország az enyhülés megőrzése és elmélyítése mellett foglal állást, hangoztatva, hogy az enyhülésnek általánossá és át­fogóvá kell válnia. Sürgetik, hogy békés eszközökkel oldják meg a kontinens vitás kérdé­seit, és síkraszállnak az átfogó és igazságos közel-keleti rende­zés mellett. Délnyugat-Ázsióról szólva a nyilatkozat megállapítja: itt is békés eszközökkel kell rendez­ni a problémákat, a független­ség, a szuverenitás, a területi integritás, az el nem kötelezett státus elveinek tiszteletben tar­tásával. Felhívják a feleket a fegyveres konfliktusok haladék­talan beszüntetésére. Ismételten állást foglalnak a térség or­szágainak Belügyeibe történő beavatkozási kísérletek ellen, mert a fennálló problémákat csak a békés tárgyalások útján létrehozott politikai rendezéssel lehet megoldani. Állást foglal a nyilatkozat amellett, hogy Délkelet-Ázsiát változtassák a tartós béke és a stabilitás övezetévé, s támo­gatja a térség országainak ilyen törekvéseit. Az Indiai-óceán térségéről Szólva a két ország kinyilvánít­ja azt a szándékát, hogy az ENSZ határozatának megfele­lően a világ e részét változtas­sák békeövezetté, hívjanak ösz­sze erről konferenciát. Felhívás­sal fordulnak az érdekeltekhez, hogy számolják fel a térségben levő katonai és haditengerésze­ti támaszpontokat, beleértve Diego Garcia szigetének tá­maszpontját, s elítélik az olyan kísérleteket, amelyek a körzet­ben a katonai erő összpontosí­tására irányulnak, bármilyen ürüggyel is valósítják meg azo­kat. A két ország fontos tényező­nek tekinti az el nem kötelezet­tek mozgalmát a béke megőr­zésében és megszilárdításában, a nemzetközi feszültség enyhí­tésében. Támogatja és pozití­van értékeli az el nem kötele­zett országok kezdeményezé­seit, amelyek a világ különbö­ző térségeiben meglevő konf­liktusok felszámolására irányul­nak. A Szovjetunió nagyra ér­tékeli India részvételét az el nem kötelezettek mozgalmá­ban. Állást foglalnak a felek az emberiség előtt álló legna­gyobb gondok, például az energiaproblémák közös erővel történő, világméretű megoldá­sa és az új gazdasági rend ki­alakítása mlelett. A közös közlemény méltatja a szovjet—indiai kapcsolatok fejlődését, a találkozók, min­denekelőtt a legmagasabb szin­tű találkozók szerepét. Hangoz­tatja: a felek mélységesen elé­gedettek Leonyid Brezsnyev in­diai látogatásának eredményei­vel, amelyek sok vonatkozásban új tartalommal töltötték még a hagyományos indiai—szovjet barátságot és együttműködést, jelentős mértékben járulnak hozzá a világ békéje és biz­tonsága megszilárdításához. Brezsnyev látogatásra hívta meg Reddi köztársasági elnököt és Indira Gandhi miniszterelnö­köt. A meghívást köszönettel elfogadták. * Csütörtökön Új-Delhiből visz- szaérkezett Moszkvába Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitká­ra, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke. A szovjet párt és állam veze­tője az indiai államfő és a kor­mány meghívására hivatalos, baráti látogatást tett Új-Delhi­ben. Leonyid Brezsnyevvel együtt visszaérkezett Moszkvába And­rej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, külügyminiszter és Ivan Arhipov, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának első elnökhelyet­tese. Leonyid Brezsnyevet és kíséretét a repülőtéren a Szov­jetunió párt- és állami vezetői fogadták. Mező Imre, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő személyisége, a bu­dapesti pártbizottság 1956. no­vember 1-én hősi halált halt titkára születésének 75. évfor­dulója alkalmából csütörtökön koszorúzási ünnepséget tartot­tak a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjá­ban, Mező Imre sírjánál. Az MSZMP Központi és Bu­dapesti Bizottsága nevében Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára, Katona Imre, a Köz­ponti Bizottság tagja, az El­nöki Tanács titkára helyezte el a hála és a kegyelet koszorú­ját. Virágokkal borították Me­ző Imre sírját családtagjai, a hozzátartozók, az egykori har­costársak, barátok, a Mező Imre nevét viselő közösségek, úttörőcsapatok, iskolák, KISZ- szervezetek és szocialista bri­gádok képviselői. A kegyeletes megemlékezés az Internacionálé hangjaival ért véget. Ezt követően a budapesti pártszékház aulájában az év­forduló tiszteletére Mező Imre életének, munkásságának, for­radalmi, a magyar és a nem­zetközi munkásmozgalomhoz kapcsolódó életútjának eredeti dokumentumait őrző emlékhe­lyet avattak. Az ünnepségen a budapesti pártbizottság , veze­tőinek, apparátusának, a fővá­Unnepi ülésen emlékeztek meg csütörtökön az emberi jo­gok napja — december 10. - alkalmából a Magyar ENSZ- társaságnál arról, hogy az idén 35 éves Egyesült Nemzetek Szervezetének 25 év óta tagja ros párt-, állami, társadalmi és tömegszervezetei vezetőinek, Mező Imre - családtagjainak, egykori harcostársainak és ba­rátainak jelenlétében Somogyi Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a buda­pesti pártbizottság titkára mondott avató beszédet. Ki­emelte: — Ez az emlékhely is tisztelet az utókortól az iránt, aki a jö­vőért adta életét. Tisztelet Me­ző Imre elvtársnak, aki nem érhette meg az ellenfcvrada- lom leverését, az újrakezdést, a szocializmus kiteljesedet- tebb építését. Tisztelet iránta, aki irányította e háznak a vé­delmét olyan időben, amikor e ház előtt, a téren elvtársaink szívét tépte ki az ellenforradal­már csőcselék — mondotta So­mogyi Sándor. Ezt követően az ünnepség résztvevői megtekintették a vitrinben ejhelyezett történelmi dokumentumokat. Láthatók Mező Imre párttagkönyvei, em­lékeztetve arra, hogy 1929-től harcolt a Belga Kommunista Pártban, a spanyolországi nemzetközi brigádban, s részt vett Franciaországban a fasiz­mus elleni partizánmozgalom­ban. Az emlékhelyen kiállítot­ták MDP tagsági könyvét, amelyben még ott van az 1956. októberi bélyeg ..., kitünteté­sei, közéleti funkcióival kap­csolatos oklevelei egészítik ki a dokumentumok sorát. Magyarország. Simái Mihály, a Magyar ENSZ-társaság és az ENSZ-társaságok világszövetsé­ge elnöke megnyitójában utalt arra, hogy napjainkban a világ országaiból 153 tagja a világ- szervezetnek. A Magyar ENSZ-társaság ülése Losonczi Pál fogadta a Sri Lanka-i külügyminisztert Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke csütörtökön a Parlamentben fogadta A. C. Shahul Hameed-et, a Sri Lan­ka-i Demokratikus Szocialista Köztársaság külügyminiszterét, aki hivatalos látogatáson tar­tózkodik hazánkban. A szívélyes hangú találkozón részt vett Házi Vencel külügy­miniszter-helyettes. Jelen volt R. C. A. Johnpulle, a Sri Lan­ka-i Demokratikus Szocialista Köztársaság budapesti nagy­követe. * Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke a Parlamentben fogadta A. C. Shahul Ha- meed-et. Részt vett a találko­zón Púja Frigyes külügyminisz­ter, valamint R. C. A. John­pulle. A megbeszéléseken áttekin­tették Magyarország és Sri Lanka kapcsolatainak alakulá­sát és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. Németh Károly látogatása Bács-Kiskun megyében Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára két­napos látogatást tett Bács-Kis­kun megyében. Szerdán Kecs­keméten Romány Pál, a Megyei Pártbizotság első titkára tájé­koztatta a Duna—Tisza közének gazdasági, politikai és társa­dalmi életéről. Németh Károly felkereste a Mezőgép Vállalat Kecskeméti Gyárát, ahol Csatá­ri Lajos igazgató mutatta be az üzemet, s a termékeket, egye­bek között a naqyteljesítményű erőgépek talajművelő eszközeit és a már külföldön is piacot ta­lált komplett szemestermény­tárolókat. A Központi Bizottság titká­rának útja Kecskemétről az Alföld legújabb „olajvárosábö”, Kiskunhalasra vezetett. Szabó Miklós, a városi pártbizottság első titkára ismertette a gyor­san urbanizálódó agrár telepü­lés gondjait, az olajbányászok letelepítését elősegítő lakás- építési programot. Ezt követően a helyi baromfifeldolgozó vál­lalatnál, Nagy Gyula igazgató kalauzolásával, a gyár rekonst­rukciós munkájáról tájékozó­dott. A vidék sajátos szövetkezeti gazdálkodásával a kiskunmajsai Jonatán Tsz-ben ismerkedett Németh Károly. A szakszövet­kezetből nemrég tsz-szé alakult nagygazdaságról Vedres Ferenc elnök a többi között elmon­dotta, hogy különösen jól szer­vezett az együttműködésük a háztáji gazdaságokkal. Németh Károly — látogatá­sának második napján — csü­törtökön részt vett és felszólalt a megyei pártbizottság ülésén, ahol az 1981. évi Bács-Kiskun megyei gazdaságpolitikai fel­adatokat vitatták meg. Sarlós István látogatása a XVII. kerületben Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a HNF OT főtitkára csütörtö­kön a főváros XVII. kerületébe látogatott. A vendéget a kerü­leti pártszékházban Égető La­jos, a pártbizottság első titká­ra, Krébesz Károly tanácselnök, Tóth Sándorné, a kerületi Ha­zafias Népfrontbizottság titká­ra fogadta; Ismertették a kerü­let fejlődését, a helyi pórt-, gazdasági és társadalmi mun­ka eredményeit. Ezután Sarlós István felke­reste a kerület központjában épülő lakótelepet, ahol eddig 1200 új otthont adtak át, s a következő években további hat­ezret építenek fel. A program a Budapesti Tejipari Vállalat központjában és kelet-pesti tejüzemében folytatódott, ahol a Politikai Bizottság tagját a vállalat vezetői tájékoztatták a főváros tej- és tejtermékellátá­sát szolgáló vállalat feladatai­ról. A többi között arról, hogy naponta 800 ezer, nagyobb ünnepek előtt több mint egy- milfió liter tej szállításáról kell gondoskodniuk. Sarlós István megtekintette az üzem fogadó- állomását, nagy • üzemcsarno­kát, valamint a korszerű számí­tóközpontot. A továbbiakban Rákoskerten a XVII 3-as körzeti pártházban kibővített titkári értekezleteket tartottak, amelyen Sarlós István időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről adott tájékoztatást. Végül a körzet pártvezetőségé­vel és a körzeti Hazafias Nép­frontbizottság tagjaival a la­kóterületi politikai munkáról, a körzet fejlődéséről és gondjai­ról folytatott beszélgetést. A kis hat jó hal (V ) Magyar-NSZK gazdasági kapcsolatok Igazat kell adnunk Gábor Jó­zsefnek. A magyar kereskedel­mi kirendeltség hamburgi iro­dájának vezetője a magyar és nyugatnémet gazdasági kap­csolatok további fejlődésének egyik fontos útját abban látja, ha a legkisebb kínálkozó üzle­tet is megragadjuk. Kis hal — jó hal — mondta. Az NSZK kormányának és a konjunktúra intézetek prognó­zisa szerint a nyugatnémet gaz­dasági növekedés ugyan 1980- ban is folytatódik, az 1979. évi­nél azonban lassúbb ütemben. A bruttó társadalmi termék nö­vekedése a becslések szerint folyó árakon számítva 5 száza­lék lesz csupán, míg az elmúlt esztendőben 8,3 százalék volt. Jelentősen visszaesnek a beru­házások, az export kisebb, az import azonban ugyancsak fo­lyó árakon mintegy 10 száza­lékkal. Nos hát a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok elem­zése során ezt mindenképpen figyelembe kell venni, a ma­gyar áruk piaci érvényesülése nehezedik a legnagyobb tőkés gazdasági kapcsolatunkban. Persze, továbbra is az NSZK marad a nyugati országok kö­zött a legkedvezőbb partner. Az 1980-as esztendő rendelke­zésre álló adatai szerint júliu­sig például 992 millió DM ér­tékben, 9,9 százalékkal több árut helyeztünk el az NSZK-ban, mint 1979-ben. Ugyanezen idő alatt 1280 millió DM árut hoz­tunk be az országba, 1,7 szá­zalékkal többet, mint egy esz­tendővel korábban. A passzívu­munk csökkent ugyan, de még így is megközelíti a 300 millió DM-t. Éppen az NSZK gazd_sági dinamizmusának csökkenése miatt a jövőben az eddiginél sokkal nehezebb körülmények között leszünk csak képesek az importfedezettség arányát nö­velni. A nyugatnémet cégek igyekeznek raktárkészleteiket csökkenteni, a szállítási határ­idők lerövidülnek, ezek betar­tása még fontosabb lesz. Gá­bor József ezzel kapcsolatban elmondta, hogy véleménye sze­rint minden áru eladható, ami­vel versenyképesek tudunk len­ni. Arra kell törekednünk, hogy ne kizárólag az ár legyen a magyar termékek csalija (alap­vető gazdasági érdekünk is ezt diktálja), hanem a minőség, a szerviz, az alkatrészutánpótlás, a pontos szállítási határidők, a csomagolás is, sok más mellett. Nagyon érdekes véleményt hal­lottam a hamburgi magyar ke­reskedelmi iroda vezetőjétől: szerinte a kereskedelmi munká­ban most arra is törekedni kell, hogy minden eladható árut fel­térképezzenek, s ezekhez lehe­tőleg gyorsan Itthon gyártót ke­ressenek. Kissé fordított mun­ka, amikor az eladható árut kell biztosítani, de ez most az egyik speciális feladata a ma­gyar külkereskedőknek. Gábor József szerint a szövetkezeti iparban kell a vállalkozó ked­vű gyártókat keresni, főként a könnyűiparban, ahol gyorsan képesek a divat igényeinek megfelelő árut előállítani. Hamburg egyébként is tág teret kínál a magyar-nyugat­német kereskedelmi kapcsolatok kibővítésének, a magyar áruk többsége ugyanis az NSZK dé­li részén talál vevőre. Az itt működő, nagy múlttal rendelke­ző külkereskedelmi vállalat ál­tal kínált lehetőségekkel feltét­lenül élni kelene, mégha a fu­varköltségek többletkiadásokat okoznak is. Hans-Werner Burmeister, Hamburg város gazdasági mi­nisztériuma mellett működő tá­jékoztatási hivatalának igaz­gatója találkozásunk alkalmá­val, miután bemutatta Ham­burg gazdasági életét és kap­csolatait, elemezte hazánk itte­ni kereskedelmi lehetőségeit. Elmondotta, hogy bár az NSZK- nak erős és hatékony belső ter­melése van, importja főként az Európai Gazdasági Közösség árucsereforgalmának köszönhe­tően a hiányzó termékeket, az áruválasztékot hatékonyan ki­egészíti, hangsúlyozta, hogy fő­ként a magyar mezőgazdasági' termékek 95 százalékban az EKG rendtartása alá eső elbí­rálás alá esnek, mégis lehető­séget lát a Magyarországról ér­kező termékeknek szélesedő piacot találni. Mint hangsúlyozta, Hamburg szabad város, szabad kikötő, a jó minőségű, az időben szál­lított, a szépen csomagolt ter­mékek itt is piacra találhatnak, felmérhetetlen azonban az az előny, amelyet Hamburg közve­títésével a magyar külkereske­dők a „harmadik országok” piacain találhatnak. Hans-Wer- ner Burmeister elmondotta, hogy az idén tavasszal Magyar- országon járt Jürgen Steinert, Hamburg Hanza-város gazdasá­gi szenátora szívügyének tekin­ti a nyugatnémet—magyar ke­reskedelmi kapcsolatok bővíté­sét, amikor a velem való talál­kozás előtt konzultáltak, felha­talmazta, hogy közölje: Jürgen Steinert személyesen jár el a szövetségi kormánynál, ameny- nyiben a magyar árukkal kap­csolatban bármiféle diszkrimi­nációt tapasztal. Ettől függetlenül is jónak látszik külkereskedőink törek­vése, a „Gutes aus Ungarn" program mindenképpen növeli a magyar termékek, ezen ke­resztül hazánk becsületét. A Hamburgban 1982. március 29. és április 4. között megrende­zésre kerülő magyar gazdasági és kulturális napok, a kiállítá­sok és árubemutatók bizonyá­ra Hamburgban is növelik imé- zsünket, miként korábban az NSZK más tartományaiban is hasznosak voltak ezek. Végül a két ország közötti gazdasági kapcsolatok fejlődé­sének bizonyítéka, hogy koránt­sem csupán kereskedelemről, az export-import szaldók állá­sáról van most már szó, csak­nem négyszáz együttműködést tartanak nyilván. Éppen ezek­ben a napokban indult meg Bikaion az NSZK-beli NORD­SEE cég közreműködésével ké­szült, évi ötezer tonna hal fel­dolgozására alkalmas, korszerű élelmiszeripari üzemben a ter­melés, ahol a későbbiekben szó lehet arról is, hogy a nyugatné­met cég számára bérmunkában tengeri halat dolgoznak fel. Lombosi Jenő

Next

/
Thumbnails
Contents