Dunántúli Napló, 1980. december (37. évfolyam, 330-358. szám)
1980-12-12 / 341. szám
A pécsi Művészeti Szakközépiskola ötvöstagozatá nak négy évfolyamán 16-an tanulnak. Sikeres vizsgájuk után vagy továbbképzik magukat, vagy pedig az Óra-Ékszer Vállalatnál helyezkednek el. Képünkön: a harmadévesek asztali szemüvegtokot készítenek. Szőlőmetszési bemutató Szentmiklóson A korai érésű szőlőfajtáké a jövő Alkotóan, felelősséggel K ongresszusunkra az a feladat vár, __ hogy tovább tökéletesítse a szak- szervezetek tevékenységét szocialista viszonyok között és korszerűsítse munkastílusát, módszereit. Az elmúlt több mint két évtizedben alapvetően tisztázódtak és a gyakorlatban érvényesülnek is azok az elvek, módszerek, amelyek a népi hatalom körülményei között jellemzik a szakszervezetek sajátos szerepét, működését. E szerep nemcsak a tagság érdekképviseletét és érdekvédelmét illetően sajátos, hanem a termeléssel való foglalkozás tekintetében is." Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának nemrégiben nyomtatásban is megjelent néhány fontos megállapítását idéztük elöljáróban; aktualitásukat az adja meg, hogy december*12- én kezdi meg tanácskozását Budapesten a magyar szak- szervezetek XXIV. kongresszusa. Nyolcszáz küldött, négyszáz meghívott vendég jelenlétében és várhatóan tevékeny közreműködésével kerül sor arra az eszmecserére, amely — az alapszervezeti beszámolóktól, bizalmi választásoktól egészen az ágazati-szakmai kongresszusokig — több hónapnyi aktív munkában töltött beszámoló időszakon átívelve számot vet az egész hazai szakszervezeti mozgalom helyzetével és feladataival. A központi mérlegkészítés és a mozgalom egészének elkövetkező öt esztendejét érintő kérdések elemzése, az út további mérföldköveinek kijelölése — ez a XXIV. kongresszus feladata. A központi mérleg tényeit, adatait ezer meg ezer munkahelyi vélemény formálta. Csak néhány gondolat e körből, éppen a véleményalakítás kapcsán. Felelősségérzet jellemzi mindazokat a nézeteket, javaslatokat, bírálatokat, amelyek felszínre kerülnek a tanácskozások során — s a felelősségérzet nem véletlen jelensége napjaink hazai szak- szervezeti életének. A véleménynyilvánítás, a szakszervezet. mint érdekképviselet álláspontjának kifejtése nemcsak joga, hanem kötelessége is a mozgalomnak. A megelőző, XXIII. szakszervezeti kongresszus óta egész sor területen történt jelentős változás, sok minden fejlődött a mozgalomban. E vonatkozásban talán az egyik legfontosabb volt a szocialista demokratizmus erősítése a mozgalomban; a bizalmiak hatáskörének gyarapítása, a bizalmi testületek, a főbizalmirendszer „bejáratása". A kor követelte meg ezeket a lépéseket, az élet igazolta a kongresszusi elhatározás helyességét. Nyilvánvaló — s most már esztendők sora erősíti, tapasztalatok gazdag tárháza ad neki nagyobb nyomatékot —, hogy a most következő kongresszus e tekintetben is továbblépést jelenthet. Ahogyan a SZOT főtitkára nemrégiben, utalva a testületi véleményezések sikerére, megfogalmazta; ,>olyan javaslatot terjeszthetünk a kongresszus elé, hogy erősítse meg és terjessze ki ezt a jogkört a gyáregységi, üzemi vezetők véleményezésére Is.” Életszínvonal. Ennek a sok összetevőjű fogalomnak gyakorlati, féltő óvása, gyarapítása, de legalábbis — mai feladatunkat tekintve — szinten tdrtása az egyik legfontosabb érdekvédelmi, szakszervezeti teendő is. Természetes viszont, hog> az elkövetkező néhány évben a szakszervezetek figyelnie fokozottabban ott kell legyen ennek őrzésén, fejlesztésén. Nem feledve, hogy néhány feltétlenül szükséges, a párt- és állami vezetés által is indokoltnak tartott szociálpolitikai lépés - a kisnyugdíjak vásárlóértékének megóvása, a gyes, a többgyerekesek családi pótlékának mértéke . . . stb. — megtörténjék, illetve fejlesztésük napirendre kerülhessen Nem az ország realitásaitól, gazdasági erejétől és nemzeti jövedelmének nagyságától elvonatkoztatott célok ezek. Ellenkezőleg. A mozgalom munkájának érdekvédelmi és érdekképviseleti feladata rendszerének eg/ik fémjelzője, hogy nem' öncélú — tetszetős, ám a gyakorlatban elérhetetlen — „szociális álmokat" kerget, hanem mindenkor számot tfét (helyileg is, magasabb szinten is, tanúsítják utóbbit az ágazati kongresszusok ajánlásai is) az ország teherbíró képességével, a nemzeti jövedelem alakulásával. Azzal, mennyit és miként tudunk, vagy kell megtermelnünk sí abból mennyi lehet a különböző rétegek, végső soron az egyének tulajdona. Fogalmazhatnánk ezt úgy is: célazonosság állam és szak- szervezetek között, a párt- és a szakszervezeti mozgalom között. Ez jellemzi ma az együttműködés különböző formáit; ez tükröződik abban a kapcsolatrendszerben is, ami partnerviszonyként jelentkezik a gazdasági és a szakszervezeti szervek között, vállalati, üzemi, iparági viszonylatban is. A partnerség azt is jelenti, hogy a gazdasági és társadalmi célok megvalósításának folyamatában - amely kemény, sokszor áldozatos munkák sorát jelenti! - mindig, mindenkor számolniuk kell a gazdasági vezetőknek a szakszervezet véleményével, álláspontjával. Minden teendőbe, döntésbe „bele kell kalkulálni” a szak- szervezetek mozgósító, termelést segítő, munkaversenyre szervező és buzdító erejét, de érdekvédelmi tevékenységét, ehhez kapcsolódó lépéseit is. A z előző szakszervezeti kongresszus óta több területen változott körülöttünk a világ, s nemegyszer hátrányunkra. Változtak a külgazdasági körülmények, sőt némely vonatkozásban a szakszervezeti munka nemzetközi körülményei és teendői is. E változásokról . bizonnyal szó esik a tanácskozáson, a mozgalom tisztségviselőinek munkáját és munkamódszereit, nemzetközi területen kifejtendő teendőit illetően is. S mivel a küldöttek tekintélyes hányada nagyobb mun- kásközösségeket képvisel, gondjaik, teendőik helyi sum- mázata a gazdasági munka országos céljaival cseng egybe, várható, hogy erős reflektorfény vetül — a munkára. A munkamódszereken beiül is: a demokratizmus további útjára, finomítására és erősítésére. A kongresszus: számvetés. Munka, érdekképviselet, .érdekvédelem, életszínvonal-politika, köznapi, mindnyájunkat érintő kérdéseiről esik szó megfontoltan a célok és lehetőségek ismeretében. Tehát alkotóan és a megtehető - megteendő lépéseket jelezve. A Pécsi Köztisztasági Vállalat dolgozói eltakarítják Pécsett a belvárosi utcák járdái mellett felhalmozott hóbuckákat. Fotó: Erb János Kedvezett az időjárás annak a szőlőmetszési bemutatónak, amelyre a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet pécsi állomása hívta meg a nagyüzemi gazdaságok szakembereit. Dr. Diólási Lajos igazgató a szentmiklósi telepen beszámolt az 1980-as esztendő tevékenységéről és kutatási tapasztalatairól. Napjainkban a nagyüzemek a végálló szólvesszős, a Sylvoz és a magaskordon művelési módokat alkalmazzák. Idén két újabbat hasonlítottak össze a kutatóintézet munkatársai: az Umbrellát és a kettős függöny (GDC) művelést. Az előbbi nagyon jól vizsgázott, mert lényegesen csökkenthető vele a ké- zimunkaerő-igény, bő termést idéz elő, a zöldmunka szinte minimális és támaszrendszere is egyszerű. Emiatt a nagyüzemekben — ahol állandóan munkaerőgondokkal küszködnek — sikeresen alkalmazható. A GDC vagy közismert nevén a kettős függöny művelési módra is jellemző, hogy bőven terem az alig művelt tőke, de itt már sajátos támaszrendszerre van szükség, a hajtásokat rendszeresen ápolni kell, a tőkéket fésülni, hogy megfelelő laza tőkeállomány alakuljon ki. Nem hanyagolható el a szőlőművelésben a talajerőgazdálkodás sem. Ebben az évben igazolódott az az elmélet, hogy amikor kevés a napfény, akkor a hiányzó energia részét pótolni lehet kémiai energiával. Bár az időjárás az átlagnál csapadékosabb volt — áprilisban és júniusban minden másnap esett — de az eső nemcsak gonddal járt, hanem haszonnal is, hiszen a talajban levő tápanyagok jobban felszívódtak, a növények fel tudták venni és tulajdoniképpen ezért nem lett olyan minőségcsökkenés idén, mint amit a kevés napfény és a hőmérséklet alapján vártak a szakemberek. A szőlőfajta kutatás is fontos szerepet kapott az idei esztendőben. Általános tapasztalatként kell elfogadni, hogy nem lehet a magyar szőlőtermesztést a késői érésű szőlőfajtákra alapozni, Hazánkban jelenleg a szőlők 70 százaléka októberi érésű, ezen változtatni keil, mégpedig úgy. hogy az össztermés 70 százaléka már szeptemberben beérjen. Akkor nem áll elő olyan helyzet, mint az idén is, amikor a hó miatt november közepéig is elhúzódott a szüret. Szerencsére ma már több olyan nagyüzem van. ahol a korai fajták kerültek előtérbe, ezek mind élenjáróak és jó eredményeket érnek el. Baranya megye szőlőtermesztési eredményei az V. ötéves tervben ugrásszerűen nőttek. Míg az előző ötéves tervben a nagyüzemek átlagtermése 5—7 tonna között ingadozott hektáronként, a most záruló V. ötéves tervben már 8—11 tonna közti terméseredményt értek el. Ebben már érződik a tudatos fajtamegválasztás, a tőkeforma kiválasztása, a talajerőgazdálkodás, a növényvédelem javulása és a jégesőelhárítás is sokat segített. Eszterhai Katalin Ülést tartott a Minisztertanács Nagyobb önállóságot kapnak a szénbányák A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott, meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette a Varsói Szerződés tagállamai vezetőinek moszkvai találkozójáról szóló jelentést. A kormány megtárgyalta és jóváhagyta a Kambodzsa Megmentésének Nemzeti Egységfrontja és a Kambodzsai Népi Forradalmi Tanács küldöttségének Heng Samrin elnök vezetésével hazánkban tett hivatalos baráti látogatásáról adott beszámolót. A Minisztertanács megtárgyalta a tudománypolitikai határozatok végrehajtásáról szóló jelentést. Jóváhagyta az országos középtávú kutatási-fejlesztési tervet, amely a tervidőszak főbb tudománypolitikai feladatait, a legfontosabb országos kutatási-fejlesztési programokat tartalmazza. Elfogadta a hazai kutatóintézeti hálózat továbbfejlesztésére és az 1981—83-ban teendő intézkedésekre vonatkozó javaslatokat. fii Minisztertanács úgy döntött, hogy a szénbánya vállalatok önállóságának növelése érdekében megszünteti a Magyar Szénbányászati Trösztöt. Tudomásul vette, hogy a szénbánya vállalatokat közvetlen minisztériumi felügyelet alá helyezik, s tevékenységük ösz- szehangolására egy, a trösztinél lényegesen kisebb létszámú koordinációs központot hoznak létre. A kormány elfogadta az igazságügyminiszter beszámolóját az 1975—80 közötti időszak jogalkotási feladatainak teljesítéséről, s javaslatát az 1981-85 közötti időszak jogalkotási porgramjára. Megállapította, hogy az elmúlt öt évben alkotott magas szintű jogszabályok összességükben jól szolgálták a társadalmigazdasági élet, jogrendszerünk fejlődését. A következő ötéves időszckra elfogadott program szerint elsősorban az alacsonyabb szintű jogszabályok korszerűsítésének és egyszerűsítésének munkálaitait kell meggyorsítani. A kormány újraszabályozta a szövetkezetek gazdasági tevékenységi körét. Az 1981. január 1-én hatályba lépő jogszabály - a népgazdasági és ellátási érdekeknek megfelelően - lehetőséget teremt a tevékenységi kör eddiginél szabadabb megválasztásához, indokolatlan korlátozásainak feloldásához, a rugalmas profilváltáshoz. A Minisztertanács módosította és részben egyszerűsítette a felsőoktatási intézmények nappali tagozatán végzett pályakezdő szakemberek pályázat útján való elhelyezkedését előíró korábbi rendelkezéseit. A kormány elfogadta a belkereskedelmi és a művelődési miniszter jelentését a gyermek- élelmezés továbbfejlesztéséről 1976-ban hozott határozat végrehajtásának helyzetéről, és feladatul tűzte ki mindenekelőtt az általános iskolások étkeztetési feltételeinek további javítását. Szovjet-magyar tervkoordináció aláírása December 11-én Moszkvában a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság tervező szervei befejezték a két ország 1981—1985. évi népgazdasági terveinek koordinációját. A tervkoordináció eredményeinek valóraváltása lehetőséget nyújt arra, hogy a jövő ötéves tervidőszakban a kölcsönösen előnyös áruforgalom meghaladja a 34 milliárd rubelt és ez az 1976—1980. évekhez képest számottevő növekedést jelent. Különösen a gépipar kiemelt ágazataiban, a vegyiparban és a gyógyszeriparban bővül a gyártásszakositás és kooperáció alapján folytatandó együttműködés. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVII. évfolyam, 341. szám 1980. december 12., péntek Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja
