Dunántúli Napló, 1980. december (37. évfolyam, 330-358. szám)

1980-12-11 / 340. szám

6 Dunántúli Tlgplo 1980. december 11., csütörtök Nem pénzkérdés! Azok: a rossz szemlélet 530 tonna por a belvárosra Néhány éve felmérték Pécs történelmi belvárosának leve­gőtisztaságát. Az 1,3 négyzet- kilométeres területen évente szilárd anyagból (por és korom) 530, a kéndioxidból 370 tonna kerül a levegőbe. (Az adott tér­ségben csak 59 telephely kal­kulált adatait vették figyelem­be, a többi 40 ilyen intézmény még arra sem méltatta a leve­gőtisztaság őreit, hogy legalább „kozmetikázott" mennyiséget közöljön.) A környezetvédelem vala­mennyiünk létérdeke. Valami már e téren is megindult, ha csak cammogva is. „Nincs rá pénzünk" — mondják a „vétke­sek". Valóban, a legtökélete­sebb és a környezetünket leg­jobban védő technológiák be­vezetésére még nem vagyunk elég gazdagok... De! Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal Leve­gőtisztaság-védelmi Intézetének Pécsi Állomáson fényképeket tesznek elém: gyárudvarokon porhegyek, melyeket a szél fel­felkap és a környéken beterít ve­le mindent; beremendi drótke­rítés, melynek fonatait vastag­ra hizlalta a klinkerpor; nyáron is „deres" fák, bokrok és ház­tetők; füstokádó kémények... Balogh József állomásvezető: — A legtöbb légszennyezést a nemtörődömség, a rendsze­res takarítás és karbantartás hiánya okozza. A gépek és be­rendezések, a kitört ablakok helyreállítása az elején nem kerül sokba, csak, ha már el­hanyagoltságuk mást is tönkre­tesz. A levegőtisztaság védelmét 1972-ben kezdte az állomás Pécsett az Építésügyi Minőség- ellenőrző Intézet, majd tavaly január elsejétől az OKTH égi­sze alatt. Nyolcán a lehető leg­korszerűbb műszerekkel dolgoz­nak. — Mi a feladatuk? — Tanácsi megbízások alap­ján hatósági döntéseket meg­alapozó vizsgálatokat végzünk Baranya, Somogy és Tolna me­gyében. Méréseket egyedi meorendelések alapján is vég­zünk. Azt is rögzítjük, hogy ki mennyi szennyező anyagot bo­csát ki óránként, nyilvántartás­ba vesszük a légszennyezőket. Baranyában 320 ipari tevé­kenységet folytató vállalat a 3/1976. (I. 16.) ÉVM számú ren­delet alapján tesz eleget be­jelentési és adatszolgáltatási kötelezettségének a 371 300 nyilvántartási számú nyomtat­ványon. (Többnyire ők is alá­terveznek.) Talán a bírságtól félnek? Ez a szilárd szennyező anyag esetében 40, maximum 60 fillér kilónként. Pécs és Komló légtere a leg­szennyezettebb. A meddőhá­nyók, az aszfaltkeverő telepek, a tarlóégetések, a mezőgazda- sági terményszárítók, a kőbá­nyák is mind-mind elszürkítik az eget. .. A levegőtisztaság-védelmi be­ruházások anyagi támogatá­sáért jövőre ismét pályázni lehet. A pályázatot az állomás véleményezi, de eleve csak az jöhet számításba, aki bejelen­tési és adatszolgáltatási köte­lezettségének eleget tett. A levegőtisztaság-védelmi ál­lomás a Boszorkány útról — Műszaki Főiskola — jövőre el­költözik. Akkor már az ipari mérgező hulladékok, valamint a zaj és a káros rezgések fel- térképezésére is vállalkozhat­nak. — Murányi — Idén Sumonyból érkezik Friss élőhalat mérnek az uránvárosi piacon Fotó: Proksza L. H karácsonyi Halászlé — szertartás A fő hal változatlanul a ponty Tegnap sorban állást játszot­tam a Bem utcában, a halbolt előtt, — képzeletben. Dermesz­tő játék volt. Felidéztem sok évek karácsony előtti taszigá- lását, amikor ráfagyott a kesz­tyűm a halasszatyor fogantyú­jára és hogy az élet még ott is változatos legyen, időnként vesénböktek a mögöttem to­longó többi szatyrosok. Nincs karácsony hal nélkül, ez a több­ségi magyar véleménye. Ha belegondolok, hogy már a ró­mai katakombákban is tisztelt, fontos étek volt a hal — hát elég ősi rítusunk a karácsony esti halászlé. 1945-ben a leg­boldogabb srác voltam, mert a Sugovica partján sikerült fél kiló törpeharcsát, 9 halat ven­ni. Aztán két sarokkal odébb rámtámadtak a fiúk, elvették tőlem. Csakhogy a 9 kishalból kettő kiesett közben a járdára, felvettem és szép karácsony es­ténk lett, házikovásszal dagasz­tott kenyérrel, apámnak újság­papírba sodort dohánnyal, és fejenként fél-fél tányér halász­lével, Ezért ez az évenként egy­szeri sorban állás egyszer sem dühített — a többi féle az már igen! Mondják, tpvaly 310 mázsa halat főztünk meg a megyében, de még 20—30 mázsa elkelt volna. Idén mégis elegendőnek tűnik 300 mázsa, mivel kará­csony estéje szerdán lesz, a ha­lat csak hétfőn kapják meg, így esetleg nem fogy el. Bár.. . No, majd meglátjuk! Érdemes azonban betekinteni a karácso­nyi halpiacra. Dehogy piacra, hiszen a messziről jött magán­halászok kocsijai, hordói, már messze tűntek, a Halértékesítő Vállalat Pécsett 3 boltban, 10 húsboltban, meg ABC-áruház- ban várja a vevőt hallal. Pécshez nincs oly közel a Dráva, sem a Duna, ahol szö­vetkezetek, horgászok is ellát­ják a környezetet. Ide hosszan utazik a hal, többnyire a Ba­latonból, de sokszor jött már Biharugráról is. Az idén: Su­monyból, a Bikali Állami Gaz­dasággal együttműködve, hiszen a sumonyi tó az övék. A nem pécsieknek három úton viszik ki: Komló—Mecseknádasd, Bükkösd-Szigetvár-Sellye, va­lamint Harkány—Siklós—Mo­hács környékére. Néha különle­ges kamionokban jön a hal, természetesen élve. Persze az élőhal fogalma viszonylagos: mire hazaérünk, már nincs ben­ne élet, de egészséges és süt- hető-főzhető. A messze, vagy a szomszéd­ban fogott hal aztán az ősi rí­tust szolgálja a szeretet esté­jén. Igaz, törpeharcsát már há­rom és fél éve nem árulnak, talán néha keveredik egy-egy a pontyok közé. Persze, lelkes halevők elmennek érte Mohá­csig. Múltkor ott kaptam egy kilót. A tömeg most is ponty lesz, ez a fő hal karácsonykor. Aztán a harcsa, balatoni fogas, süllő, lengyel bleketek — ma­gyarosított nevét nem illik le­írni! —- tengeri lazac filézve, panírozott lazacfiié, igaz, ez már másnapra való, nem az ün­nep estéjére. De 36 forintos, ki­lós, csomagolt balatoni keszeg is lesz, mélyhűtött, tisztítva. Állunk tehát majd sorba. Mérgelődünk mi az időnkért, a Halért emberei pedig a mi ma- radiságunkért. Hiszen rendes hűtőben 3 napig, mélyhűtőben egy hétig eláll és ízletes marad a hal. Mégis mindenki utolsó ncp áll sorba, a boltban meg nem győzik az így összpontosí­tott szállítást, mérést. Tehát már hétfőn oda lehet állni, kedden is! Rövidebb sor és nagyobb béke végett. Földessy Dénes Kórházi felvételes ügyeletek Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek belbetegek részére: Pécs város: POTE Gyermekklinika, Sziget­vár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermekkórház. Gyermeksebészeti, kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermek- klinika, páros napokon: Megyei Gyer­mekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat: Megyei Kór-' ház, fertőző osztály. Sebészet: Pécs- bányatelep. Baleseti sebészet: I. sz. klinikai tömb. Égési sérülések: Hon­véd Kórház. Koponya- és agysérülé­sek: Idegsebészet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gége­klinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET Felnőtt betegek részére: Korvin O. u. 23., tel.: 11-169. Munkácsy M. u. rendelőintézet, ügyeleti bejáró, tel.: 12-812, Veress E. u. rendelőintézet, tel.: 15-833. Gyermekbetegek részére: Munkácsy M. u. rendelőintézet, gyer- mekpoliklinika, földszinti bejárat, te­lefon: 10-895. Fogászati ügyelet: Munkácsy M. u. ügyeleti helyiség, tel.: 12-812. Minden este 7 órától reggel 7-ig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK I. kér. Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8., 10/52. sz. gyógyszertár. Pécs- Meszes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógyszertár. II. kér.: Pécs, Kos­suth L. u. 81., 10/8. sz. gyógyszertár, Pécs, Munkácsy M. u. 4., 10 9. sz. gyógyszertár. III. kér.: Pécs, Veress E. u. 2., 10/7. sz. gyógyszertár. SOS-ÉLET telefonszolgálat hívószá­ma: 12-390 — este 7-től reggel 7 óráig. Adatok Pécs középiskolái történetéhez A tanítóképző (II.) A tanítóképzőben az 1857— 58-as tanév október 1-én nyílt meg. Az I. osztályba 66 tanu­lót vettek fel, a második osz­tályban az elmúlt év 49 tanu­lójából 44 folytatta tanulmá­nyait. A felvettek neveit vizs­gálva megtaláljuk köztük az elkövetkező évtizedek jeies pé­csi tanítóit is. Azok későbbi működését ismerve következtet­hetünk a képző színvonalára. Az első rendes tanítóképesí­tő vizsgálatok 1858. július 28- án kezdődtek Greschner Já­nos iskolatanácsos elnökleté­vel. Ezen részt vett az intézet­ből 43 rendes tanuló, a közben megnyílt pécsi Miasszonyunk Zárdából 4 tanítónő, 1 nevelő­nő és 5 izraelita tanítójelölt. Különbség volt a főelemi ta­nodára képesítés és az egysze­rű elemi tanképesítés között. A vizsgákat minden nap reggel 7-től este 7-ig tartották „a legnagyobb szigorúság mel­lett". Végeredményben 15 je­lölt szerzett főelemi tanképesí­tést, 21 elemi tanítói képesítést és 14 altanítói képesítést. Né­gyen a tanoda ismétlésére uta- síttattak. Sajnos, a korabeli „Értesítvény" nem közli az írás­beli vizsgatételeket, de a ké­sőbbiekből visszakövetkeztethe­tünk arra. így a későbbiekben ilyen tételekkel találkozunk. Neveléstanból: Adassék a lelki tehetségek rendszeres felosztása. Miként művelhető az emlékező­tehetség a legcélszerűbben? Taní­tástanból: Miben áll az önkifejtö tanotok és mely tantárgyaknál al­kalmazható? Pestalozzi működése az iskolában és oz irodalomban. Magyar nyelvből: Irassék le a szülőhely földrajzi, történelmi, természetrajzi és társadalmi szempontból. Földrajzból: Raj­zolja le a jelölt azt a megyét, ahol született (lakik) hegyekkel, folyókkal, nevezetesebb helyekkel. Történelemből: Irassék le a ta­tárjárás Magyarországon előzmé­nyeivel és következményeivel. Ter­mészetrajzból: Mi jellemzi a kú­szó madarakat és mely fajok tar­toznak hozzá? Természettanból: Melyek az egyszerű gépek és hol nyernek alkalmazást? Gazdászat- tanból: Készíttessék el egy 12 holdból álló, 3 nyomásos váltó­gazdaság célszerű terve. Ezek csak példák, amelyek­ből következtethetünk a köve­telményekre és arra, hogy a tanítókat valóban a falu veze­tőinek, tanácsadóinak képez­ték. 1858-ban a harmadik tanév­re a múlt évi 66 elsőosztályos­ból 55 került a II. osztályba. Újonnan 81 tanulót vettek fel. Az 55 tanítójelölt közül az év végén tartott képesítő vizsgán 2 főelemi, 35 elemi tanítói, 13 pedig altanítói oklevelet ka­pott, 5 jelölt a vizsgán már meg sem jelent. Emellett még 1 tanítónő is kapott főelemi tanítói oklevelet. Ettől kezdve körülbelül ezzel a létszámmal működik az is­kola. A vizsgák eredményét és a minősítést tekintve látszik, hogy komolyan vették a képe­sítést. Ez utóbbit egyébként bizonyítja a már fentebb em­lített kép is. amelyet az itt fel­tűnő és a század második fe­lében szereplő tanítók művelt­ségéről tudunk. A jelöltek közül igen sokan részesültek ingyenes ellátás­ban vagy kaptak — különösen élelemben — segítséget. Pé­csett ez egyébként az elkövet­kező évtizedekre is jellemző lesz, és a pécsi tanítóképző a legszegényebb szülők gyerme­kei közül is indított igen nagy számban értelmiségi, elsősor­ban falusi értelmiségi pályán embereket. A felvétel a század elején nem volt feltételhez kötve. Eb­ből következik — és ez később is jellemző -, hogy igen sokat számít a hazulról hozott mű­veltségi szint is, különösen ami a társadalmi szokásokat illeti. Ezt gyakran kifogásolják egyes jelölteknél. Ez is közrejátszott abban, hogy a későbbiek során a püspök internátust és men­zát is létesít, ahol a jelöltek a legfontosabb társadalmi szo­kásokat is elsajátították. Származási adatok csak a század végéről vannak, de ezeket visszavethetjük a sza­badságharc utáni évekre is. A századfordulón a szülők polgá­ri állása szerint tanító 46, földműves 54, iparos 113, hi­vatalnok 45, egyéb 90. Érde­kességképp utalok a tanító­gyermekek viszonylag nagy számára, amely jól bizonyítja, hogy a falusi értelmiség kiala­kulásának egyik legegyene- sebb útja abban az időben a tanílópálya, ahol a tanító fia is gyakran tanító (esetleg pap) !esz. Baranya megyében egész tanítógenerációk tűnnek fel ekkor, amelyek csak napjaink­ban halnak ki. (Egyébként a tanítói pályának ezt a jellegét bizonyítja a reáliskola 1859 60- as felmérése is, amely szerint az I. osztály 73 tanulója közül 24 a tanítói pályát jelölte meg életcélul.) Az 1840-es évekből való az a rendtartás, amely nagyjából 1873-ig volt érvényben. Ez megfelel a korabeli gimnáziu­mi rendtartásnak. Érdekes az 5. pontja, amely kimondja, hogy „a tudományos vetélke­désen kívül tiltatik, akár hol is mindennemű versengés vagy verekedés, ezeket okozni vagy ezekbe magát elegyíteni.” Külön érdekesség már ekkor a „vadtanítók” elleni küzde­lem. Ezek azok a „kapa-ka- szakerülők”, akik ellen Bara­nya megyében már az 1870-es években törvényhatósági ren­delet is eljárást indíttat. Ide sorozzák azokat a tanítókat is, akik képesítés nélkül, vagy anélkül, hogy magukat képez­nék — tanítanak. De ez a kér­dés mór átvezet minket a ki­egyezés korába. Jelentős vál­tozás áll be a tanítóképzés terén is Európa első kötelező népoktatási törvényének, 4a Lex Eötvösnek életbe léptetésé­vel (1868: XXXVIII. te). Ettől kezdve a további fejlődés köz­pontjában részint a népiskola, részint ennak működéséhez szükséges tanítóképzés kerül. Dr. Rajczi Péter ■ i - --- i ■ —■ * ■ — Á Múzsák kertje — közelről A Magyar Nemzeti Galéria 12 fővárosi múzeummal közö­sen fejezeteket mutat be mű­tárgyvédelmi munkájából. Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában Az utóbbi 35 esztendőben a magyar múzeumi kultúra kitel­jesedett. A közel 500 múzeum és kiállítóhelyiség, a 8 milliót lassan meghaladó tárgyi gyűj­temény, a 16 milliós látogatott­ság üres statisztikai adat csu­pán, ha nem ismeretes a szá­mok mögött rejlő elméleti és gyakorlati munka, a vállalko­zások mérete, fontossága, tudo­mányos haszna. A múzeumok tevékenységé­nek megfelelően három na­gyobb egységre tagolódik a ki­állítás, a gyűjtés, megóvás­megőrzésre és tudományos fel­dolgozásra. A legjellemzőbb tárgyakkal, tárgyegyütesekkel illusztrálják a múzeumi munka folyamatát, a műtárgyvédelem sokrétűségét. Az első részben a gyűjtő­munka csaknem minden válto­zatát és irányát felvonultatják. A restaurálás, konzerválás, pre­parálás bemutatása olyan, hogy a múzeumokban előfor­duló. csaknem minden anyag­fajta képviselteti magát. A múzeumi raktár nem annyira a raktári rendet, hanem a raktá­rozandó tárgyak sokféleségét szemlélteti. A Műszaki Múzeum nyilvántartási modellje, amely első hallásra szimpla adminiszt­Py A tervezett Móricz emlékszoba (Petőfi Irodalmi Múzeum) rációnak tűnik, a nyilvántartási munka bonyolult folyematát mutatja. A tudományos feldolgozás eredményeit a szabad polcon olvasható, forgatható évköny­vekben, folyóiratokban, kataló­gusokban kísérhetik figyelem­mel. A közművelődés változatos, mind gazdagabb módszereiből, a kiadványok, fotók, diavetíté­sek adnak eligazítást. A kiállítás — a Múzsák kert­je — közelről — címében a gö­rög MUSEION szót idézi. E kert, eddig zárt részébe a műtárgy- védelem, a múzeumi munka te­rületére kalauzolja a látogató­kat. (A kiállítás nyitva decem­ber 31-ig.) Konyhaberendezés az 1870—80-os évekből (Néprajzi M.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents