Dunántúli Napló, 1980. december (37. évfolyam, 330-358. szám)

1980-12-11 / 340. szám

1980. december 11., csütörtök Dunántúlt Tlaplo 5 A nemzetiségi bizottság tárgyalta A német nemzetiségi oktatás és kultúra fejlődése a Leöwey Klára Gimnáziumban Az elismerés hangján szóltak a Baranya megyei Tanács Nemzetiségi Bizottságának tag­jai. a Leöwey Klára Gimnázium német nemzetiségi tagozatá­nak munkájáról. A tegnap dél­előtt Pécsett, a gimnáziumban megtartott ülésen a tagozat lánccsoportjának tagjai mű­sorral köszöntötték a bizottsá­got, majd dr. Bernáth József- né, a gimnázium igazgatója ismertette a német nemzetisé­gi tagozat tevékenységéi. A négy osztályból álló tago­zat - minden évben egy első osztályt indítanak — tanulói létszáma évről évre 120—140 fő között mozog. A mind job­ban felszerelt szaktantermek­ben tanuló gyerekek a két­nyelvű érettségi bizonyítvány megszerzésével, illetve a pe­dagógusok ösztönzésére, nem­csak a német nyelvet, hanem a nemzetiségi ismereteket is lovább viszik életükben. Ehhez a munkához a tagozat rend­szeres és jelentős támogatást kap a Magyarországi Néme­tek Demokratikus Szövetségé­től. Az anyanyelvi képzés magas szintjét igazolja, hogy például ebben a tanévben a IV. d. osz­tályból tizenkilencen középfo­kú, öten felsőfokú nyelvvizsgát tettek. A nemzetiségi hagyo­mányokat ápolják a rétegklub, a tánccsoport, az .énekkar, az irodalmi színpad tagjai. A honismereti szakkör, a Janus Pannonius Múzeum néprajzi osztályával együttműködve dol­gozik. A honismereti szakkör tevékenysége kisugárzásaként a gimnázium német irodalmi színpada rendszeresen tart előadásokat, olyan szociális otthonokban is, melyekben több német ajkú idős ember él és az alkalmakat felhasz­nálják népköltészeti, néprajzi gyűjtésekre. A bizottság tagjai több olyan javaslattal — a gimnáziu­mi klub felnőttek előtt való megnyitása, a megyei honis­mereti mozgalomhoz való kö­zeledés — támogatták a tago­zat munkáját, melyek megvaló­sítása a még tartalmasabb te­vékenységet eredményezheti. A nemzetiségi bizottság tegnapi ülésén megvitatták még, hogy miként valósul meg a nemze­tiségi politika Mecseknádas- don, illetve megbeszélték, hogy milyen lehetőségek van­nak a horvát népi házak vé­delmére, közönség előtti be­mutatásukra. A paksi Ígéret nem teljesült LégkörvizsgálA ballonok voltak A Közlekedés- és Postaügyi Mi­nisztérium tájékoztatása szerint be­fejeződött a vizsgálat a szeptember 9-én hazánk középső részén, illető­leg Budapest felett észlelt ballonok ügyében. A különböző hazai és kül­földi szervektől, meteorológiai és lé­giforgalmi szolgálatoktól kért és ka­pott tájékoztatások, és a lakosság által beszolgáltatott maradványok alapján megállapították, hogy kül­földön felbocsátott légkörvizsgáló ballonok jutottak hazánk légterébe. Ilyen természetű ballonokat rendsze­resen bocsátanak fel tudományos cé­lokból, azok a kitűzött magasság elérésekor megsemmisülnek. Előfor­dul azonban, hogy kisebb felületi hibák, szivárgások esetén mozgásuk és emelkedésük lelassul, és a kü­lönböző légköri áramlatok hatására nagyobb távolságokra is elsodród­nak. A meteorológiai és megvilágí­tási viszonyoktól függően, ilyen ese­tekben nagy magasságból is látha­tókká válnak. Pénteken iil össze a Magyar Szakszervezetek XXIV. kongresszusa Nyolcszáz küldött, valamint a hazai és külföldi meghí­vott vendégek részvételével péntek reggel 9 órakor, az Építők Rózsa Ferenc Műve­lődési Házában kezdi meg tanácskozását a Magyar Szakszervezetek XXIV. kong­resszusa. Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának előterjesz­tése alapján értékelik a XXIII. kongresszus óta vég­zett munkát, megszabják a további feladatokat, s dön­tenek az alapszabály módo­sításáról. Megvitatják a számvizsgáló bizottság jelen­tését, amelyet Biszku Béla, a bizottság elnöke terjeszt elő. Végül megválasztják a Szakszervezetek Országos Tanácsát és a számvizsgáló bizottságot amelyek megvá­lasztják a szakszervezetek egyéb vezető szerveit és tisztségviselőit. Mind nagyobb késésben a rendelőintézet építése Az építők igyekeznek alkalmazkodni az időjárás adta lehetőségekhez Pécsett, a volt Lánc utcában épül a város harmadik rende­lőintézete. Az épület készen áll a téliesítésre, pedig a tél nem váratott magára, de a szakiparosoknak várni kell feb­ruárig. Október végén már felkészültek a belső munkákra. Másfél hpnapja megnéztük, hol tart az építkezés. Jelenleg a helyzet ugyanaz, illetve any- nyit változott, hogy sokkal ne­hezebb körülmények között dolgoznak a panelszerelők és a lemaradás egyre nő. A rendelőintézet kivitelezője a Baranya megyei Tanácsi Ma­gas- és Mélyépítő Vállalat a külső homlokzati elemeket a paksi Építő Szövetkezettől ren­delte meg. A panelek beépíté­se nélkül nem lehet az épüle­tet téliesíteni. Október végén Weisz József, a szövetkezet be­tonüzemének vezetője azt ígérte, november végére min­den elemet Pécsre küldenek. Weisz József tegnap így nyilat­kozott : — Sajnos, nem sikerült. A termelésnek sok összetevője van. Háromszor tönkrement a forma is, kiszakadt az elemmel együtt. Újra kellett építenünk, ez elvett legalább tíz napot. Teljesen nyitott területen dol­gozunk a hidegben. Az elmúlt A keddről szerdára virradó éjjel az országutakon 300 hó­eltakarító gép és jármű dol­gozott. A reggelre valamelyest enyhült időjárás is közreját­szott abban, hogy az útviszo­nyok országszerte tovább ja­vultak. Az éjszakai órák szélvihara csak Nógrád és Szolnok me­gyében okozott újabb átfúvó- sokat az utakon. Szolnok me­gyében a 32. számú főútvonal néhány kilométeres szakaszán vált nehezebbé a közlekedés; két szabadszombaton is ter­meltünk. Még legalább hatvan homlokzati elem visszavan, de nem biztos, hogy idén tudjuk szállítani. — Az eredeti szerződés sze­rint szeptember végére Ígérték az összes panelt. — Mi mindent elkövetünk ... Kukái Tibor építésvezető: — Tizenkét emberünk dolgo­zik a panelszerelésen. A hő­mérőnk állandóan kint van, mert mínusz öt fok alatt nem lehet hegeszteni. Délelőtt tíz órakor nekiállunk, aztán be­fejezzük délután három körül. Itt van a daru is, október vé­gén, már más területre kellett volna vinni. Utólag valamilyen csavaros rögzítést is kell alkal­maznunk, mert kockázatos így a mínusz öt fok körül hegesz­teni, de vállaltuk azt is, hogy megfordítjuk a munkákat: ezek a panelek üregesek, belül fa­lazzuk. Megcsináltuk a fala­zást előre, hogy szigetelni tud­juk az épületet. Talán január végére, február elejére átad­hatjuk az épületet a belső szakipari munkáknak. Nagy erőfeszítés lesz behozni a le­maradást, de mindent elköve­tünk ... az átfúvások eltakarítását nyomban megkezdték. Síkos és jegbordás részek az M3-as né­hány szakaszán és az M7-es autópálya egyes részein, emiatt fokozott óvatosságra van szük­ség az autózásnál. Kecskemét és Dunaföldvár térségében szintén az eljegesedett útfelü­let lassítja a forgalmat, ugyan­úgy, mint Békés megyében, vclamint a Balaton északi part­ján, Aszófő és Balatonakali körzetében. Régi szervezett munkások köszöntése Ritka és szép évforduló­kat ünnepeltek szerdán a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szak- szervezete székházában. Az országban elsőként, 1862-ben megalakult, nagy mozgalmi hagyományokkal rendelkező szakszervezet vezetői azokat köszöntöt­ték, akik ötven, hatvan, il­letve hetven évvel ezelőtt léptek be a szervezett dol­gozók sorába. Akkor, és olyan körülmények között, amikor az e szakszervezet­hez való tartozás koránt­sem volt kockázatmentes, mert egyet jelentett a ha­lódás ügye melletti elkö­telezettség nyílt vállalásá­val, a munkásosztály forra­dalmi harcában való rész­vétellel. A bensőséges ün­nepségen Terényi László, a szakszervezet elnöke mon­dott köszöntőt. Ezt követően Lux János, a szakszervezet főtitkára a szakszervezeti tagságának ötven, hatvan és hetvene­dik évfordulóját ünneplő 126 szervezett munkásnak, köztük a legidősebbeknek: Polgári Józsefnének, Bár­di Istvánnénak, Kilián Má­riának, Széplaki Jánosné- nak, Tuskán Károlynénak, Czirák Pálnak, László Ist­vánnak, Nagy Lászlónak és Novák Gyulának emlék­plakettet és emléklapot nyújtott át. Teljesítene éves tervét a kőolajipar December 10-én, három hét­tel az év vége előtt teljesítette ötéves kőolajtermelési tervét a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat. Az év végéig hátra­levő napokban várhatóan 23 000 tonna kőolajat hoznak felszínre előirányzatukon felül. A terv túlteljesítésének értékét növeli, hogy lényegében eny- nyivel kevesebb kőolajat kell importálnunk. A földgázterme­lési tervet már november 3- án, a kutatási, fúrási előirány­zatot pedig november 15-én teljesítették. Gáldonyi M. Javuló útviszonyok Kiállítás és képző- művészeti vásár A Pécsi Galéria Színház téri bemutatótermében tegnap ki­állítás nyílt Gáyor Tibor mun­káiból. A kiállítás megnyitóján Maurer Dóra beszélgetett a művek készítőjével. Gáyor Ti­bor építészként kezdte, ebbéli tudását közel húsz éve a kép­zőművészet terén hasznosítja a sík és tér értelmezésben. Tö­rekvésének megértését, a tek­tonika megmagyarázását hiva­tott szolgálni a kiállításra ké­szült katalógus, ám ennek tu­dományoskodó hangvétele in­kább misztifikálja, semmint népszerűsíti azt. Ha a sík fe­lülettel való játéknak fogjuk lel a kiállított képeket, több örömünket találhatjuk bennük, mintha a „térbeliség primer, nem absztrakt, mindennapi vi- zualizálásó"-t keressük. Egy órával később nyílt a dél-dunántúli képzőművészek kiállítása és karácsonyi vására a volt SZMT-könyvtár helyisé­gében, amely a Galériából nyí­lik. Negyvenegy baranyai, so­mogyi, tolnai és zalai képző- és iparművész több száz műve látható és vásárolható itt de­cember 20-ig. Az alkotásokat szakmai zsűri értékelte, s hagy­ta jóvá az eladási árakat is. Textil és grafikai lap, tábla­kép és kerámia, szobor és já­ték, üvegváza és díszített pár­nahuzat egyaránt található, s pénztárcától függően sokan beszerezhetik karácsonyi aján­déktárgyaikat. A Magyar Képzőművészek Dél-dunántúli Területi Szerve­zete és a Pécsi Galéria által szervezett kiállítás és vásár jó szolgálatot tehet művész és kö­zönség kapcsolatának. b. I. SZVT-nagyrendezvények *81 Eredményes tudományos tár­sadalmi munkáról, az ország minden részéből több ezres hallgatóságot vonzó nagyren­dezvényekről, oktatási tevékeny­ségről, a szakosztályok idősze­rű gazdálkodási kérdésekkel foglalkozó összejöveteleiről ad­tak számot tegnap a pécsi Technika Házában a Szervezési és Vezetési Tudományos Társa­ság Baranya megyei Szerveze­tének vezetőségi ülésén, melyen dr. Szemere Mátyás, a szerve­zet megyei titkára értékelte az idei munkát és előterjesztette a jövő évi programot. Ebben egyebek mellett több országos nagyrendezvény is szerepel, így az SZVT megyei szervezete lesz a gazdája a III. országos ár-, a II. országos számviteli kon­ferenciáknak, ezenkívül a ter­vezéssel és a közúti közlekedés energiagazdálkodásával foglal­kozó konferenciáknak. Magyar jégtörő hajók Jugoszláviában Ha szükség lesz rá, akkor ezen a télen négy magyar jég­törő hajó érkezik Jugoszláviá­ba, hogy a Duna vajdasági szakaszán megakadályozza ösz- szefüggő jégfelület kialakulá­sát. Erről a Magyar-Jugoszláv Vízgazdálkodási Bizottság ülé­sén állapodtunk meg — jelen­tette ki a TANJUG-nak adott nyilatkozatában dr. Reznicsek Károly, a vajdasági árvízvédel­mi szolgálat vezetője.- A jelek szerint ezúttal nagy szükség lesz a magyarországi jégtörő hajókra, mert hidegebb teleken a Dunán a da|jai ka­nyarban 10 kilométer hosszúsá­gú, 6—8 méter magas jégtöm­bök képződhetnek. Ha tovább­ra is ilyen hideg marad az idő, akkor hamarosan vastag jégré­teg keletkezik a folyón — mon­dotta a jugoszláv vízügyi szak­ember. Repülés Az idei esztendő bővelkedett szerencsétlenségekben: föld­rengések, vonatkisiklások, tűz­vészek, repülőlezuhanások. Gondoljunk csak a legutóbbi portugáliai tragédiára! Az utolsó repülőgép-katasztrófa föleleveníti bennünk az emberi repülés első áldozatának, a mondabeli Ikarosznak végzetes sorsát. A görög mitológiából tudjuk, hogy Daidalosz athéni építész és feltaláló meg akart szökni Kréta szigetéről, ahol Minósz király kívánságára olyan labü- rinthoszt (innen származik a labirintus = útvesztő szavunk) épített, amelyből néni lehetett kitalálni. Daidalosz azonban a szabadságot mindennél többre értékelte, és ezért elhatározta, őrizze bár a király a földet és a tengert, a levegő nyitva áll előtte, ő fiával együtt elrepül, mint a madarak. Madártollak- ból viasszal szárnyakat készített maga és fia számára, s egy napon elrepültek Krétából. Út­közben azonban Ikarosz nem hallgatott apja tanácsára, oly magasba szárnyalt, hogy a szárnyak tolláit összetartó viasz a nap sugaraitól megolvadt, és Ikarosz a később róla elne­vezett Ikariai-tengerbe zuhant. Mindezt nemcsak az első tra­gikus repülés okán mondottuk el, hanem azért is, mert világ­szerte ismertek az Ikarus Ka­rosszéria- és Járműgyár buszai, vagy ahogy egyik kedves olva­sónk írta: társasgépkocsijoi. Ezek elején az IKARUS név olvasható. A névadással kap­csolatosan két kérdést teszünk fel az illetékeseknek. Az egyik helyes-e a repülés első áldoza­táról, Ikaroszról elnevezni egy gvárat, nem lett volna célsze­rűbb inkább a sikeresen beér­kezett Daidaloszról? A kérdés kivédhető. Igaz ügyön, hogy. Ikarosz önhibájából halt meg, de nem lehet senkit sem elítél­ni azért, mert magasabbra akar törni, mert merész álmo­kat akar megvalósítani. Az sem lehet közömbös a névvá­lasztáskor, hogy szépen hang­zó legyen. Ikarosz neve kétség­kívül szebben cseng, mint ap­jáé, az öreges Qaidaloszé. Másik kérdésünk: miért írták Ikarosz nevét Ikarusnak? Ha görögösen akarták volna írni, az Ikarosz, ha latinoson: az Icarus írásmódot kellett volna választani. Az Ikarus név min­denféleképpen kifogásolható. Sajnálatos, hogy a névválasztás­kor ezt az „■Tiltást” nem vette észre senki. Ma már bajosan lehet rajta segíteni, mint ahogy Pécsett sem ■ helvesbíthető már városunk római nevét viselő Sopiana gépgyár neve a helyes alakra, Sopianae-ra. Érdekes nyelvünkben, hogy a repülő több jelentésű szó. Mel­léknévként és főnévként is sze­repelhet mondatfűzéseinkben. Repülő csészealjról, darvakról, rakétákról énnúgy beszélünk, mint a repülő hollandiról vagy tüzérségről. Nálunk még a só is repül. Jókai írja egyik re­gényében: „Hozzanak repülő sót, mert — úgy látszik — őnagy- sága elájult.” A repüléssel foglalkozó sze­mélyt is repülőnek nevezzük: vitorlázó repülő. Többes szám­ban hadseregünk légierejét is így hívják: repülőink. És a szár­nyaló gépmadárnak is repülő a neve. Régebben ugyan aero- plánnak nevezték, és helytele­nül éroplánnak ejtettek aero- plán helyett. Babits egyik ver­sében is olvashatunk róla: „S visz... a kormányozhatatlan Földgolyó céltalan aeroplánjo.” Az aeroplán és az aér-ral kapcsolatos szavak a görög aér, aerosz szóból származnak: köd, lég, levegő a jelentése. Az aeroplán szót nyelvünk életere­je kiakolbólította szókincsünk­ből, s csupán a tudomány szak­szavaiként szerepelnek ilyenek: aerolóbia, aerodinamika, aero- mechanika, aerosztatika stb. Ezekben az esetekben is aer-t kell ejtenünk. De nem folytatom, mert a végén .engem is megtanítanak repülni, pediq nem is vagyok tagja a REBEKÁ-nak. Hogy ez mi? A rádióból tudtam meg én is: a repülés barátainak klub­ja. Tóth István dr. Színház téri galéria

Next

/
Thumbnails
Contents