Dunántúli Napló, 1980. december (37. évfolyam, 330-358. szám)

1980-12-08 / 337. szám

\ Támad a tél (Folytatás az 1. oldalról) dúló járatok rendre közleked­tek. A mentőautók, ha lassan is, eljutottak mindenhová. A MÁV Pécsi Igazgatóság főmenetirá- nyítója kisebb, 10—15 perces késésekről számolt be. A pos­taigazgatóság ügyeletese ki­sebb vezetékszakadásokról szá­molt be, amiket a szerelők el­hárítottak. A Pécsi Hőerőműben, a DÉDASZ-nál, a Pécsi Vízművek­nél nem okozott semmiféle gon­dot a tegnap leesett sok hó és a hóvihar. A PÉTÁV-nak már igen, tegnap Kertvárosban, a Melinda utcában meghibáso­dott a 300 lakást melegítő 11-es hőközpont. A hibát elhárították, így nem maradtak fűtés nélkül a lakók, s délutánra már a me­legvíz-szolgáltatást is biztosíta­ni tudták. A Pécsi Tejüzem gépkocsijai tegnap csak késve jutottak el a községekbe, de estére már mindenünnen beszállították a feldolgozandó tejet. A Mecsek- tej tegnap a 24 felvevőhelye kö­zül csak a bakonyi háztáji gaz­daságok és a kővágószöllősi tsz tejét nem tudta beszállítani Kacsótára. Sem a Mecseki Szénbányák­nál, sem pedig a Mecseki Érc- bányászati Vállalatnál nem okozott fennakadásokat a hó. Hogy a bónyászjáratok ma reg­gel rendre el tudjanak indul­ni, a Mecseki Szénbányák két hókotrója és homokszórója teg­nap besegített a közúti és a köztisztasági embereinek a Komló környéki községek útjai­nak megtisztításában. A Pécsi Kenyérgyárban teg­nap délután időben elkezdték a tésztakészítést, de félő, a rossz utak miatt egyes üzletek­be ma reggel csak késéssel ér­kezik meg a kenyér és a pék­sütemény. A kenyérszállításba szükség szerint a honvédség is besegít. Szó volt balesetekről ... A Gyermekklinika ügyeletes' orvo­sa: „15.30-ig se balesetes, se szánkósérült gyereket nem hoz­tak be hozzánk.” A pécsi 2-es számú sebészeti klinika ügye­letes orvosa: „Erős napunk volt, 15.30-ig nyolc csuklótöröttet kel­lett ellátnunk. Ilyen időben ti­pikusak az eséses csuklótöré­sek." Milyen idő volt a Mecseken? Vendéglátó szemmel pocsék, mert a Dömör-kapui Turistaház és a Misina étterem is alig lá­tott vendéget. Még a kitűnő forralt bor sem csalogatta be az embereket. A legjobb helyük minden bi­zonnyal azoknak volt tegnap, akik a hóvihar elől a harkányi fürdőbe menekültek. Igaz, nem volt valami nagy a forgalom, máskor, téli vasárnapokon két­ezren is megfordulnak a fürdő­ben, tegnap viszont csak 6— 700-an lubickoltak a melegvízű medencében. Ami az országos helyzetet il­leti, a Magyar Távirati Iroda tegnap délután a következőket jelentette: Remek téli időjárással kö­szöntött be december első va­sárnapja, az országban csak ke­vés helyen havazott, másutt már kora reggeltől rózsaszínbe von­ta a hóborította vidéket a kel­lemesen melengető napsütés. Megélénkültek az országutak, amelyeket! az utóbbi napokban csak nagy üggyel-bajjal lehetett közlekedni — már ahol egyál­talán lehetett a hét elején a hótorlaszok, jegesedés miatt — főként a hegyvidéki kirándu­lóhelyekre indultak - hosszú autósorok. Az ÚTINFORM je­lentése szerint ezen a hét vé­gén közlekedési akadállyal már sehol nem kellett megbirkóz­niuk a gépjárművezetőknek, csupán Mosonmagyaróvár tér­ségében kezdődött erős hava­zás, de hamarosan az is meg­szűnt. Miklósvári—Murányi Gemenc: Undeletes Pécs: A gyerekjátszóház egy délutánja Baja: Új galéria Bereczky Lóránd Munkácsy- díjas művészettörténész nyitotta meg szombaton Diószegi Balázs Munkácsy-díjas festőművész tár­latát, a Bajai Tanítóképző Főis­kolán. Egyúttal az új galériát is megnyitotta. A Bajai Tanítókép­ző Főiskola művészeti, nevelési és közművelődési tanszéke, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége, valamint a Fotómű­vészek Szövetsége ugyanis a mai magyar realista képző- és fotóművészek számára új fóru­mot teremtett. Ezentúl rendsze­resen kiállítják alkotásaikat Ba­ján. Diószegi Balázs harminc­egy képével kezdődött a tárla­tok sora. Az új kiállító terem neve: TK Galéria. F. D. Csizmadia Sándor dalaira játszanak, táncolnak a gyerekek Finn vendégek Pécsett A finn vendégek az Ifjúsági Ház vetítőjében. Erb János felv. A karácsonyi hangulat, az ünnepvárás már december ele­jén elkap mindnyájunkat. Jár­juk az üzleteket, töprengünk az ojándékokon, jóleső izgalom­mal keresgélünk. Hát még a gyerekek! Találgatások, vára­kozások töltik be a napjaikat, és ők is meglepetéseket készí­tenek. A pingponglabdákból hó­ember, az ezüstpapírból, hím­zőfonalból angyalkák, galam­bok, könyvjelzők kerekednek, a gyerekkezek fürgén mozognak. A színes gyöngyökből tortaalá­tét, díszes papírjából különfé­le karácsonyfadíszek alakulnak. Pécsett, a Doktor Sándor Mű­velődési Központ gyerekjátszó- házóban vasárnap már szin­tén a karácsonyra készültek. Az asztalok mellett itt-ott anyu­kák is ülnek, nézik a foglalko­zásvezetők munkáját, forgat­ják a mintadarabokat, segíte­nek az el-elbizonytalanodó gye­rekeknek. De ők is tanulhatnak a gyerekektől, akik nemcsak a mintákat másolják, hanem kép­zeletük csodáit is igyekeznek megvalósítani. Gyöngyből Télapó A legtöbben a testvérükkel jöttek, sokan már törzsvendé­gek, mindig részt vesznek a kéthetenkénti foglalkozásokon. — Máskor még többen va­gyunk, de most biztos sokan elmentek szánkózni, nagy a hó — mondja a hetedikes Gubí Mónika, miközben vékony drót­szálra fénylő gyöngyöket füzö- get — S ti miért mégis ide jöt­tetek? Szeretünk itt lenni, szeretünk ilyesmiket csinálni. Szánkózni meg máskor is lehet — Móni­ka eltartja magától a gyöngy­karikát, hunyorogva szemléli, J- Amiket itt csinálunk, azokat ha- zavihetjük. Ezt például díszként a fenyőfára akasztjuk!- Gyerekeknek és szülőknek akarunk ötleteket adni és al­kalmat teremteni a közös já­tékkészítésre, a készségfejlesz­tésre. A Művelődésügyi Minisz­tériumtól a gyerekjátszóhózra és a gyermekjótszókör vezetői tanfolyamra most kaptunk 200 ezer forint támogatást, ebből tovább bővítjük a felszerelése­inket - tájékoztat a gyerekját­szó szervezője, Nyíri Erzsébet. Sötétedik, lámpát gyújtanak, de a munka nem marad abba. Igyekeznek a gyerekek, mert még egyórás műsor is várjo őket. Máskor gyerektónchózzal búcsúznak.- Nagyon jó ötletnek tartom ezeket a foglalkozásokat — mondja az egyik anyuka, és ez­zel mindnyájan egyetértenek. B. A. Baráti találkozó a Ifjúsági Házban Fokozottan gondoskodnak a vadetetésről a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaságnak a Duna mindkét oldalán és a szekszárdi dombvidéken elterü. lő erdőségeiben. A vadonra is hullott nagy mennyiségű hóban vontatható és önműködő hó­ekékkel vágtak utakat, hozzáfér­hetővé tették az erdei nyiladé­kokat és a vadetetők környékét, különös tekintettel a hóban megrekedő vaddisznókra. A ha­vazás okozta néhány napos za­vart sikerült leküzdeni, a közle­Szombáton is mentették a még kinnlévő termést, valamint küszködtek a mélyszántással is, kedési utakról letakarították az akadályokat, s lesimították a felszabaduló fö-ldutakat, hogy a fagyosabb időt kihasználva, folytassák a fatermelési és szál­lítási munkákat. A gazdaság felkészült a zor­dabb télre, s a nagyvad etetők­ben ötven vagon lucernaszénát tárolt, azonkívül hatvan vagon szemeskukorica áll rendelkezés­re a szarvasok, őzek és az utóbbi főleg a vaddisznók ete­tésére. Baliabás László kát, s azokat rászerelték a nagy kombájnokra. (B. L.) A Finn—Magyar Társaság el­nökségének küldöttsége, amely hazánkban tartózkodik, tegnap Väinö Kaukonen professzornak a társaság alelnökének vezeté­sével Pécsre látogatott. A ven­déget fogadta és Pécs város gazdasági politikai társadalmi életéről tájékoztatta Czente Gyula, a Városi Tanács elnöke. Ezt követően finn vendégeink Pécs nevezetességeivel ismer­kedtek. A városnézés után a finn küldöttség az Ifjúsági Ház­ban filmet nézett meg, amely bemutatta Pécs várost, ezt kö­vetően találkozott a Hazafias Népfront magyar—finn baráti klubjának tagjaival és szívélyes beszélgetést folytatott a finn— magyar barátság fejlődéséről. A vasárnapi programba bekap­csolódott Osmo Väinölä Finn­ország budapesti nagykövete, aki a hét végét Baranyában töltötte. N. J. sárköz: Hórázóv „arat” a kombájn Didergő séta a vásárban Borjak — „esőköpenyben” ahol egyáltalán lehetett, Tol­na megyében. Igazán elismerést érdemel a Sárközben levő de- csi Egyetértés Tsz szakemberei­nek a mostani nagy nehézsé­gek leküzdését célzó ötlete: gömbvasakból egyszerű, azon­ban a gyakorlatban kitűnően használható hólerázót szerkesz­tettek a kombájnokra. A rövid idő alatt házilag elkészíthető kis szerkezet a kombájnokon, mielőtt az adapterbe kerülné­nek a kukoricacsövek, lerázza róluk a havat. A decsi módszernek termé­szetesen elterjedt a híre a kör­nyéken, de nem is titkolták az Egyetértés vezetői, szakemberei, sőt szívesen másokkal is meg­ismertették. így a szomszédos öcsényi Kossuth Tsz-ben szom­baton gyorsan elkészítették a decsi mintára hasonló hórázó­□ liőtföi Túl sok dicsérnivalóra nem bukkantunk a tegnap délelőtti szokásos hó eleji pécsi kirako­dóvásárban. Egyebek mellett azért sem, mert a hóförgeteg­ben dideregve jószerével néze­lődj sem lehetett. Tény, hogy villámgyorsan megnőtt a keres­let a fóliák iránt, akinek több is volt, akár pénzzé is tehette. Mások azzal terítették le az árut, ami éppen a kezükbe akadt. Az elismerés hangján kell vi­szont szólni azokról - legyenek eladók vagy vevők — akik vál­lalkoztak a tegnapi időben a vásározásra. Nem voltak sokan, egyik oldalról sem. Szokatlanul kevés volt az állat: itt-ott lehe­tett látni borjakat - fóliából csavartak rájuk tulajdonosaik ,,esőköpenyt", de a kis jószágok ezzel együtt is szemmel látha­tóan fáztak. Mindössze két disznóra bukkantunk, kilónként 32—33 forint volt az ára. Ahogy sűrűsödött a hóesés, fogyott az eladók türelme, úgy alakultak az árok is. A reggeli órákban egy pár malacért - 8-10 kilo­grammosokért - 1000 forintot kértek, fél tizenegykor már meg lehetett kapni 800-ért is. A sze­zonnak megfelelően keletje volt a disznóölések kellékeinek. El­sősorban a sózóteknő fogyott, egy körülbelül másfél méter hosszúságúért 800 forintot kér­tek. Háromnegyed tizenegy órakor mintha vezényszó hangzott vol­na el a vásárban: szinte egy­szerre kezdett mindenki pakol­ni. Lerázták az árut fedő hót, elkezdtek visítani a hátsó lá­buknál fogva lógatott malacok, toporzékolni a néhány ló, be­gyújtották a gépkocsik motor­jait, csomagolni kezdett a laci- konyhás. A zárás lendületét már az sem tudta megállítani, hogy alig néhány perc múlva megritkult majd fokozatosan el­állt a hóesés, csak a szél sza­ladgált a lassan kiürülő, fehér lepelbe burkolózott vásártéren. m. a. Dunaszekcső: Fairágóiskola Több mint ötszáz hektárnyi erdeje van a dunaszekcsői ter­melőszövetkezetnek, viszont a nehézgépkezelőinek nem tud egész évben munkát biztosítani. Különösen nem télen. A tél vi­szont a favágásnak alkalmas idő. Ezért indított hát a terme­lőszövetkezet favágóiskolát a művelődési házban. Azaz, le­gyünk egészen pontosak: mo­torfűrész-kezelői tanfolyamot 15 szekcsői, 10 dunafalvai és két sombereki résztvevővel. Az el­méleti és gyakorlati tudnivaló­kat az ásotthalmi szakmunkás- képző intézet, a Gemenci Ál­lami Erdő- és Vadgazdaság szakemberei adják át a favá­góiskolósoknak, a gyakorlati foglalkozásokat a dunaszekcsői és a dunafalvai tsz erdészeté­ben végzik a tanulók. A favágóiskolában most kez­dődnek meg a vizsgaidőszak nehezebb napjai, amik eltarta­nak december 20-ig. A sike­res vizsga után az egész or­szágra érvényes betanított mun- kósi bizonyítványt kapnak a motorizált favágók. Friss tudá­sukról már az idei favágás! szezonban tanúbizonyságot ad­hatnak. A dunaszekcsői terme­lőszövetkezet a kitermelt fa fel­dolgozására fűrészüzemet is lé­tesít. Bodó

Next

/
Thumbnails
Contents