Dunántúli Napló, 1980. december (37. évfolyam, 330-358. szám)
1980-12-08 / 337. szám
Jogászképzés indul Miskolcon A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen 1981 szeptemberétől megkezdődik a jogászképzés a Tudománypolitikai Bizottság és az Országos Oktatási Tanács határozata alapján. A miskolci egyetemen előreláthatóan az 1983—84-es tanévre alakul meg □ jogi kar, addig a most alakuló Állam- és Jogtudományi Intézet lesz a gazdája a jogászképzésnek. Gazdasági jogász? A Nehézipari Műszaki Egyetemen Bánya-, Kohó- és Gépészmérnöki Kar működik, talán ezért is látott úgy napvilágot a hír a nyár végén, hogy gazda- sógijogász-képzés lesz ott. Az Állam- és Jogtudományi Intézet vezetőjétől, dr. Kratochwill Ferenciül kapott információk szerint erről szó sincs, a miskolci képzés az egységes magyar jogászképzés része lesz. Ugyanakkor elképzelhető, hogy a hallgatók a szabadon választható tantárgyak, a speciális kollégiumok révén — felhasználva az egyetem jellegét — alaposabban felkészülhessenek majd a munkajog, az iparjogvédelem, a környezetvédelem, a bányajog stb, kérdésköreire. Elöregedett pálya Az új jogi kar megalakítására azért van szükség, mert gondok jelentkeznek — különösen az észak-magyarországi vidékeken a jogászutánpótlásban — lévén, hogy a jelenlegi jogászképző városoktól távol esik. A választás azért esett Miskolcra, mert a műszaki egyetemen lehetett a legolcsóbban és a leggyorsabban megindítani az oktatást, ott nem kell könyvtárat, kollégiumot, menzát stb. építeni, s míg felépül a tanulmányi épület, addig is megnyugtatóan helyezték el a jogi intézetet. Egyelőre négy tanszék szerveződik: jogtörténeti és jogelméleti, államtudományi, civilisztikai tudományok és bűnügyi tudományok tanszéke. E négy tanszék fog átalakulni intézetekké, s ezeken belül alakulnak majd meg a további tanszékek. A nappali tagozaton a képzés négy és fél éves, az estin pedig ötéves lesz. Hatás a városra Az oktatók és hallgatók szervezése megkezdődött; a felvételi vizsgák a három meglévő jogi karon zajlottak le. A nappali tagozatra eddig felvett 73 előfelvételisből 11-en miskolciak, 35-en pedig észak-magyarországiak. De találhatunk köztük egy sás- di fiatalembert is. A határozat szerint a képzés szeptemberben 120 nappalis és 60 estis hallgatóval kezdődik majd meg. A jogászképzés megindulásától azt is várják, hogy Miskolc társadalmi szerkezete is változni fog, hiszen jelenleg az értelmiség túlnyomó része műszaki pályán dolgozik. b. I. Kopogtatnak a télisportok Ne csúszkáljunk! Korcsoly ázzu n k! Mit tanácsol ehhez a szakember? P ánkjött a tél a maga teljes kegyetlenségével: hideg széllel, hó- ** fúvóssal, síkossággal... A télisportok kedvelői azonban dör- zsölgetik a kezüket, mi több, a vérmesebbje már a hegyet járja sí- lécen abban reménykedve, hogy így marad ez márciusig. Nem tudni, hogyan leszünk idén jégpályaügyben, korcsolyázás! lehetőséggel — tavaly jói sikerült mozgalom volt az általános iskolák között az udvari jégpályák létesítése —, de azt látni, hogy az üzletek már tele vannak a hozzávaló eszközökkel, s feltehetően igen sok pécsi családban esélyes karácsonyi ajándék lesz a korcsolya. Az ehhez szükséges tanácsadásra kértük Kürtös Lászlót, a Zipernovszky Gépipari Szak- középiskola testnevelő tanárát, egyikét azoknak, akik telente lelkes jégpályakészítők még akkor is, ha naponta csak 25— 30-an mennek el korizni. Ezzel is kezdi: — A tizenévesektől a 35—40 évesekig korosztályok hiányoznak Pécsett a jégről . . . Nekik is éredemes lesz megtanulni, a kisebbeknek pedig mindenképpen ... — Miben, pontosabban: mivel korcsolyázzunk? — A legolcsóbb a hagyományos állítható korcsolya, ami kapható is, csak a hozzávaló erős, bőrtalpú bakancs hiányzik. Amit kezdőnek semmiképpen ne vegyünk: ez a hokikorcsolya. Könnyen akadó hegye van, ezenkívül magasépítésű, ami egyensúlyozási nehézséget okozhat. A meglehetősen drága műkorcsolya élezett lapjától számított első fogát a kezdő számára nem árt lereszelni, mert az tanulás közben sok bukást okoz. A korcsolyával szerelt cipőből ajánlatos a lábnál egy számmal nagyobbat venni, hogy a meleg zokni beleférjen. A cipőt egyébként szorosan el kell kötni, hogy a bokának semmi mozgása ne legyen . .. — De így elszoritjuk a vérkeringéstI — Ez igaz, emiatt le is hül a láb. Ezért a kezdő másfélkét óránál többet ne korcsolyázzon egyhuzamban (a gyakorlottnak sem ajánlatos!), utána vesse le a cipőt, húzzon meleg váltó lábbelit, hogy a normális vérkeringés helyreálljon. Különben, ha nem köti szorosra a cipőt, vagy csizmára kerül a korcsolya, akkor erővel kell tartani a bokát, ez pedig deformitást okozhat. — A jó korcsolyázás titka az éles korcsolya . .. — Fontos, hogy homorúra élezzék. Aki nagyon sokat dolgozik a jégen, annak két-három hetenként ajánlatos éleztetnie, de egyébként egy szezonban egyszer mindenképpen ajánlatos köszörültetni. — Milyen legyen a felsőruházat? — Kezdőknek testhez simuló nadrágot, pl. melegítőt ajánlok, mert a lebegő nadrógszár eleinte zavarhatja őket. A felső ne legyen vastag, mert kimelegedéshez, izzadáshoz — tehát teljesítménycsökkenéshez — vezethet. Inkább utána váltsuk frissre a pulóvert. Aki bakancsra szerelt korcsolyát használ, az is váltson a végén cipőt, hogy a hosszú merevség után mozgásra kényszerüljön a talpboltozat. — Sapka, sál feltétlenül kell, s a kesztyűről sem feledkezzünk meg. Erre nem a hideg, hanem az esések okozta sérülésveszély miatt van szükség. — Tavasztól őszig divat a görkorcsolyázás és hódit a gördeszka is. A velük szerzett tudás segit-e a jégen? — Bár technikailag ég és föld a kettő, mégis sokat segít az egyensúly tartásában, a sebesség érzékelésében. Hársfai István Pézsmakacsafarm Ócsárdon Kacsák — hangzavar és víz nélkül. Nagy György ócsárdi portáján mindenféle állat él, ami egykor a falusi élet jellemzője volt, a pézsmakacsák látványa azonban kuriózum. Az istállóban egy pár ló, mellettük tehenek, egyikük kisborjúval. Odább nyitott kalitkában hús- és díszgalambok, amelyek szabadon uralják az udvart, istállókat, a tehenekre, lovakra is rátelepszenek. — Honnan örököltem ezt az állatszeretetet, nem is tudom — meditál Nagy György, aki a baksai tsz nyugdíjasa, az ottani szarvasJóízu az „eozin” kacsák húsa marha-telepnek volt a vezetője. Magyarországon nagyon kevesen foglalkoznak pézsmakacsa tenyésztésével. Az udvaron totyogó 21 fekete kacsa egzotikus jelenség. Tollúk zöld, eozin-fényű fekete, a hím csőre felett élénkvörös orrtaraj látható. Néma kacsáknak is nevezik, mert hangot nem adnak. Igénytelenek, tartásukhoz nem szükséges víz (már az ivóvízen kívül) mint a nálunk ismert fajtáknál. Tojásait bárhol kikölti. Nagy Gyuri bácsi véleménye szerint a húsa jobb a „magyar" kacsáénál, mert nem olyan zsíros. Az Állatvilág című könyvben a következő ismertetés olvasható a pézsmakacsáról: „A pézsmaréce (Cairina Moschata) Mexikótól Argentínáig őshonos. Ezen a vidéken tojása, tolla, húsa miatt már 500 éve háziasították. A gácsér elérheti a 80 cm hosz- szúságot és az 5 kiló súlyt. Vad alakja faodvakban költ. vagy ágvillákra rakja fészkét. Egész tollazata fémes csillogásé, zöldes-fekete.” S. Zs. Ismét e9|f elfekvő találmány? £gy fantom gyártót keres Stilizált fejek a laboratóriumban „llnaestomat-tesf 99 „H páciens nem tűpárna, hogy összevissza szurkáljuk! „ .. .megállapítottuk, hogy a szabadalmi igénypont szerint működő készüléket vállalatunknak nincs szándékában kifejleszteni és gyártani, ezért a felajánlott szabadalomra nem tartunk igényt... A szabadalom szerinti készülék jellegénél fogva, valamint az értékesítés várható darabszámát tekintve inkább illeszkedik egy szövetkezet, mint vállalatunk tevékenységi körébe. Fáradozásaikért ismételten köszönetét mondok stb. stb.... a Medicor Művek vezérigazgatója.” „Tekintve, hogy a fenti eszközt az általános és a középiskolai biológia-, illetve egészségtan-oktatás nem igényli, ezért annak forgalmazását vállalatunk nem tervezi" — írja levelében a TANÉRT illetékese. A Fogtechnika Vállalat szóban közölte, hogy „nem vág profiljába a szabadalom hasznosítása”. Mi lehet ez a találmány, amelynek gyártását udvariasan bár, de határozottan elutasítják az egészségügyi és a taneszközöket készítő nagyvállalatok? A szó szoros értelmében egy fantomról van szó, amelyet dr. Muity György talált fel. A POTE Fogászati Klinikájának fiatal tanársegéde nagyon közérthetően fogalmazta meg az alaptételt: — A páciens nem tűpárna, hogy összevissza szúrkáljuk! Vagyis az orvostanhallgató ne a betegen tanulja meg, hová kell szúrni az érzéstelenítő injekciót, ha egyszer erre anatómiailag hiteles gyakorló berendezést, úgynevezett fantomot is lehet használni. Más fogászati beavatkozások gyakorlására már használnak az országban — a pécsi klinikán is — fantomokat: ott sorakoznak a stilizált fejek a laboratóriumban, az egész évfolyam dolgozhat az élethű modelleken. Az injekciók helyes beadásának gyakorlására mind ez ideig azonban sem itthon, sem külföldön nem használtak eny- nyire tökéletes készüléket. Mit tud dr. Muity György „Anaestomat-test" elnevezésű fantomja? Eíőször is anatómiailag teljesen hű, a csontok, a szójüreg nyálkahártya-borítása úgy van kiképezve, mint az élő testen, ahol a hallgatónak el kell találnia az érzéstelenítés szempontjából lényeges területeket. A gép értékelni tudja a szúrások pontosságát, a művelet időtartamát, sőt, még azt is jelzi, „elzsibbadt-e” a kezelés helye vagy nem. Muity doktor fantomjának a többihez hasonlóan az az előnye is megvan, hogy az ellenőrzött beavatkozásokat annyiszor lehet rajta megismételni, ahányszor a hallgató egyéni képességeinek megfelelően erre szükség van, A találmány kidolgozásában dr. Új János docens is közreműködött. Kettejük szabadalmaként fogadta el az Országos Találmányi Hivatal 1979. január 31-én. Tekintve, hogy maga a szabadalmaztatási eljárás is majdnem három évig húzódott, most már lassan ötödik éve fekszik íróasztalban a találmány. Mint a fentiekben idézett levelekből is kiderül, kisebb vállalatokra, szövetkezetekre lehet már csak számítani, azok közül is olyanokra, amelyek műanyagokkal foglalkoznak. A fantom gyártásának önköltsége nem volna nagy, viszont a 3—400-as szériában gyártott készülékekért - különösen ha más fogászati kezelés gyakorlására is alkalmassá teszik — szép pénzt el lehetne kérni a piacon. A Pécsi Orvostudományi Egyetem csak a belföldi szabadalmi védettség illetékét fizeti. így viszont a külföldi hasznosítás szóba sem jöhet, pedig a Licencia vállalkozott volna rá. Erősen félő, hogy az idő múlásával külföldön is fölfedezik a szellemes fantomot, és ott nem lesz akkora huzavona a gyártás körül. A fantom tehát társat, gyártót keres. Havasi János Szivargyűrű- gyűjtemény a század- fordulóról Keményfedelű füzet lila tintával írt lábjegyzetekkel. A sárguló és töredező lapokon legalább 10—15 szivargyűrű. Egykori gazdája, Czvetkovits Lajos, a KUK huszárfőhadnagya oz első oldalt 1910. május 1-én nyitotta és folytatta a gyűjtést haláláig, 1916-ig. Csaknem ötszáz bíbor, arany, bársonykék színű szivargyűrű: zöme most már kihalt márkanév. Főként kubai, német, angol, holland és osztrák—magyar monarchiabéli szivarok színes „papír-masnijai". Több mint 300 féle szivar gyűrűjét ragasztották a füzetbe. Hol van már a Ramon Lopez, Y. Carbajal, Henry Clay, Bouquet, Alfréd de Rothshild, Excelentes, La Aris- tocratica, Imperiál, Regália elegantes, vagy az M. Valle- és a Rególio-szivarcsalád? Érdekesek az arcképesek, némelyik kép tíz forint nagyságú. A legrégibb 1875-ből, a fiatal II. Vilmos császár tekint ránk, de az öreg Vilmos is megvan szivargyűrűn. Sokféleképpen ábrázolták Ferenc Józsefet is a szivarokon. A Bismarck-kép majdnem fél tenyérnyi nagy. Felcser István 26 éves végrehajtó, pécsi lakos őrzi a ritka gyűjteményt, melyet a nagyapja öccse alapozott meg, aki nagy szivaros hírében állt. Ipar- történeti érték az első világháború előtti és a múlt század végi kétszáz darabból ólló anyag. A gyűjtemény második „fejezetét” már modern szivargyűrűkből állította össze a mostani tulajdonos, aki mellesleg nem is dohányzik. Csuti J. AZONNALI BELÉPÉSSEL GÉPLAKATOST, FŰTÉSSZERELŐT EGYMŰSZAKOS MUNKAKÖRBE FELVESZÜNK. Jelentkezés; Pécs, Tüzér u. 13. Patyolat Vállalat, műszaki vezetőnél. I. 546/80. KERTGONDOZÓ, UDVAROS SEGÉDMUNKÁST — nyugdíjast is —, valamint SEGÉDNŐVÉRT ÉS TAKARÍTÓNŐT FELVESZ a Megyei Gyermekkórház Pécs, Nyár u. 8. tiétföi □
