Dunántúli Napló, 1980. december (37. évfolyam, 330-358. szám)

1980-12-05 / 334. szám

© Dunántúlt napló 1980. december 5., péntek A borsó Európa szó jója lehetne Bemutatjuk az Iregszemcsei Takarmánytermesztési Kutató Intézetet Az Iregszemcsei Takarmany- termesztési Kutató Intézet ugyan nem tartozik a legna­gyobb hazai intézetek sorába, óm eredményeik annál inkább közismertek, A dr. Kurnik Ernő akadémikus által vezetett in­tézményben minden kutatóra jut egy-egy bevezetett kutatá­si eredmény, a tizenhat hazai mezőgazdasági növénynemesítő intézet közül az elismert faj­ták számát illetően az ötödik helyen állnak. Az intézet emel­lett nemzetközileg is elismert rangot vívott ki magának: ré­szese több FAO programnak, rendszeres kapcsolatot tart amerikai, francia és nyugatné­met társintézményekkel és ter­mészetesen a szocialista orszá­gok hasonló intézeteivel. A bor­sót, a szóját, a napraforgót va­lamint a repcét tekintve, neme­sítő munkájuk igen figyelemre méltó eredményeket hozott. Többek között ezekről a kérdé­sekről beszélgettünk dr. Kurnik Ernővel, az intézet igazgatójá­val. — A növényi fehérjetermelés mennyiségi és minőségi növe­lése iránti, szinte robbanássze­rűen megnövekedett igény vi­lágjelenség. Nálunk is csak évi 160—200 millió dollár értékű fehérje importtal — ez főként szója __tudjuk az egyre növek­v eő igényt kielégíteni. A kuta­tás két oldalról is igyekszik e probléma megoldását segíteni. Egyfelől a meglévő növényfaj „repertoárra” támaszkodva új, nagyobb és jobb minőségű fe­hérjét tartalmazó fajtákat tö­rekszik előállítani, másfelől pe­dig rentábilis teljesítményt ígé­rő új növényfajok termesztésbe vonását szorgalmazza. Mindkét törekvés a fehérjének a növény­világban tapasztalt nagymérvű variabilitására támaszkodik, amely mind a mennyiség, mind a minőség tekintetében, mind a növényfajok, mind pedig fontos szerepe közismert. Ké­rem, beszéljen az ezzel kap­csolatos munkájukról! — Távlati terveinkben igen jelentős, évi hatvan—hetvenezer hektáros vetésterülettel számo­lunk, és így minden olyan tevé­kenységnek, amely a fehérjetar­talom növelésére és a minőség javítására irányul, nagy gazda­sági jelentősége van. Elegendő, ha cspk egyet említek a még megoldatlan feladatok közül. Közismert, hogy a borsó aratás­kor megdől és ezzel nagymér­vű a szemveszteség. A kutatás célja tehát az, hogy erős szárú borsót nemesítsünk ki, legyen a szára olyan, mint a szójáé. Ha ezt elérjük, a borsó Európa szójája lehet. Vagy itt van a napraforgó! Az igen érítékes olajnövény betegségeivel szem­ben szinte tehetetlenek va­gyunk. Ha a rezisztencia prob­lémákat meg íudjuk oldani, óriási lépést teszünk előre. — Az imént a napraforgót említette. Az önök bicsérdi te­lepe jelentős szerepet vállal a napraforgó hibridek előállításá­ban. Melyek a legújabb ered­ményeik? — Az új hibridek átlagosan négy-öt mázsával teremnek többet, mint a hagyományos fajták, olajtartalmuk viszont je­lentősen magasabb. Annak kö­szönhetően, hogy egyszerre vi­rágoznak és érnek be, a beta­karítási veszteségek lényegesen kisebbek. A veszélyt a már em­lített betegségek okozzák. Az amerikaiakkal közösen kifejlesz­tett kooperációs hibridjeink kö­zül többre már felfigyeltek és a fajtakísérletek igen biztatóak. Részesei vagyunk ezen túl a FAO által indított napraforgó fehérje kísérleteknek is: leg­alább tizenöt ország hibrid­anyagát vizsgáljuk az európai és közel-keleti államokból. Egy másik megbízásunk, amit ugyancsak a FAO-tól kaptunk, az európai szója ökológiai tér­kép elkészítésére szól, most vé­gezzük. S. GY. Nagy takarmányozási értékű Az újra felfedezett kukoricaszár A termésüktől - csöveiktől — megfosztott, még leveses kuko­ricaszárak is nagy takarmányo­zási értékűek. A közhiedelem­mel ellentétben ugyanis a ku­korica szárrésze — szárazanyag­ban összehasonlítva — lényege­sen kisebb hányadot tesz ki, mint látszatra feltételezhető. A levélrészek szárazanyaga vi­szont lényegesen nagyobb há­nyadú, mint ahogy várható, és e levelek táplálóértéke a jó minőségű szénáét is meghalad­hatja. Igaz, hogy a novemberi és méginkább a januári kukorica­szár táplálóértéke, pontosab­ban keményítőérték-tartalma számottevően csökken, de még ebben az időszakban is jó ta­karmány lehet. Ha ugyanis le­geltetve etetik a kukoricaszórat, az állatnak módja van a szár­részekben válogatni, és így na­gyobb hányad levélrészt fo­gyaszt el, mint szárat. A bálá­zott kukoricaszár viszont még a csak közepes szénaértéket meghaladó energiatartalmú szárszilázsnól Is lényegesen ki­sebb energiatartalmú. Hiszen szárazon csak akkor lehet jól tartósítani a szárat, ha leg­alább háromnegyedrésznyi szá­razanyag-tartalomig beszáradt. Eközben azonban számottevő veszteséget szenved tápláló­értékben, akárcsak a túl so­káig „lábon hagyott", vagy az időben bár levágott és begyűj­tött, de a helytelen tárolása miatt (kisebb erjedés és a las­súbb száradás helyett) túl gyorsan zörgőssé, éles levelűvé, silány minőségűvé száradó ku­koricaszár. A területegységre vetített ta­karmányozási, illetve állati ter­mék-előállítási hatékonyságot tehát valóban a kukoricaszár mind nagyobb mérvű felhasz­nálásával lehet fokozni. Sajnos, az üzemi gyakoriét még nem érzékeli eléggé a kukoricaszár nagy táplálóértékét. A kukoricaszár-betakarítás gyakorlatában követett kétme- netes rendszerben járvakaszáló- val rendre vágható a kukorica­szár és azután járvaszecskázó- val takarítható be. Hazai kialakításúak a kom­bájnok csőtörő adapterei alá szerelhető kukoricaszár rendre- vágó szerkezetek. Valameny- nyiük csőtöréssel egymenetben rendre rakja a kukoricaszárat. A kukoricacsőtörő-adapter váz- szerkezetére kerülnek felfüg­gesztésre és annak két oldalá­ról kapják a meghajtásukat. Az alternáló mozgást végző kasza- szerkezetűekkel levágott kuko­ricaszárat kétoldali csigapár juttatja a kombájn középvona­lába. Elsőként a szárrészek ke­rülnek rendrerakásra, amelyek­re ráhullik a kombájnból kike­rülő értékes levél és csuhéj. Az ilyen módon lerakott kuko­ricaszár a kevés földszennye­ződést előidéző, sekélyen járat­ható szerkezettel felszedve ki­váló takarmánnyá válhat. ugyanazon fajon belül a külön­böző biotípusok, vonalak, fajták között egyaránt fellelhető. — Úgy tudom, hogy a fehér­je mennyiség és minőség növe­lésére irányuló kutatás viszony­lag új keletű, amelynek szük­ségessége csak az utóbbi idő­ben vált egyértelművé. — Igen, ez pontosan így van. Ezért is mondhatók szerénynek a kutatás eddigi eredményei. A fontosabb és számításba jö­hető növényeinknél — borsó, szója, napraforgó és repce — már a néhány százalékos fe­hérjetartalom növekedés is nagy eredménynek számíthat. Elegendő, ha példaként a cu­korrépát említem, amelynél nyolcvan esztendőre volt ahhoz szükség, hogy az eredeti cukor- tartalmát megkétszerezzék. Ugyanakkor intézetünkben, a napraforgó 26—28 százalékos olajtartalmát alig harminc év alatt sikerült megközelítőleg a kétszeresére növelni. — A borsónak az étkezésben és takarmányozásban betöltött Hőemelkedés — növényeknél Sok emberi betegség egyik korai tünetjelensége az egész- séoes szervezetre jellemző ál­landó testhőmérséklet szokatlan megemelkedése, a láz. Ugyan­az háziállatainknál, sőt a va­donélő emlősöknél, madaraknál is jól ismert kórtünet. Annál különösebb az a legújabb meg­állapítás, hogy a növények is lázasak lehetnek. Amerikai kutatók cukorrépá­nál és gyapotnál észlelték, ha a növény gyökerei megbeteged­nek és emiatt a gyökéren át történő vízfelvétel korlátozottá válik, akkor növekszik a levelek hőmérséklete. A délben mért hőmérséklet 3—4 fokkal halad­ja meg az egészséges növény­re jellemző értéket. Az akut vízhiányban szenvedő növények­nél már korábban is mértek hőemelkedést, eddig azonban nem tudtuk, hogy o gyökerek egy részének megbetegedése is hasonló következményekkel jár. Ez a felismerés újabb eszköz a növényvédő szakember kezé­ben a növényi betegségek (kü­lönösen a kezdetben lappang­va jelentkező gyökérbetegsé­gek) korai felismeréséhez. A le­velek hőmérsékletének mérése azonban nagyon munkaigényes eljárás, ami termesztett növé­nyeinknél nagyüzemi méretek­ben aligha lenne alkalmazható. Megszületett azonban a korsze­rű megoldás is: infravörös légi felvételek segítségével jól meg­állapítható, hogy a nagyüzemi tábla mely részén, milyen mér­tékben szenved a növény gyö­kérbetegség miatt vízhiányban, (azaz hol és milyen mértékben lázasak a növények). Ez haté­kony módszer lehet az időben foganatosítható és térbelileg is jól körülhatárolható szakszerű növényvédelmi intézkedések alá­támasztására. nkupunktúrás tehénelletés A tűszúrásos gyógyítás, az akupunktúra több ezer éves múltra tekint vissza. Őshazája Kína, és Japán. Napjainkban az akupunktúra újjászületésé­nek lehetünk szemtanúi. Néhány európai országban az állator­voslás is használ akupunktúrás megoldásokat bizonyos beteg­ségek gyógyításánál. Egy nyugatnémet állatorvos nyolc éve akupunktúrás keze­léssel lazítja el a szülőutat a begörcsölt állatoknál. Megfe­lelő helyeken alkalmazott tű­szúrásokkal eléri, hogy ellazul a keresztcsonti ízület, meglazul­nak a medenceszalagok, s lát­hatóan besüpped ai far- és az első farokcsigolya tájék. Egy­idejűleg a szülőút izmai is el­lazulnak, a fájások harmoni- kusabbá válnak, s megerő­södnek. Könnyen elsajátítható kis tű­kombinációval érhető el mód­szerével a méhszáj megnyitása. E módszerrel mindig sikerül el­érni a méhszáj ellazítását, így a magzat kivétele könnyebbé válik. Egészségügyi felvilágosítás Szexuális r kultúránk J helyzetéről Beszélgetés dr. Hirschler Imrével Húsz évvel ezelőtt jelent meg dr. Hirschler Imre: A nők védelmében című könyve, és ezzel elkezdődött a szexuá­lis ismeretterjesztés hazai for­radalma. Ennek a revolúció- nak nem mindenki tapsolt. Számosán az erkölcstelenség kénkőszagát érezték, ha a té­ma bármilyen formában szóba került; számosán pedig csak úgy tettek, mintha éreznék, miközben szorgalmasan tanul­mányozták a fent említett könyvet. Szerencsére a legtöb­ben azok voltak, akik nyíltan örültek a nyílt szónak és a ta­nácsoknak, amelyek a szere­lem boldog beteljesülését és a valóban akart gyerekek meg­születését segítették elő. Az­óta sok könyvet és újságcik­ket írtak, filmet készítettek a szexuális felvilágosítás érde­kében. Vajon milyennek látja dr. Hirschler Imre szexuális kultúránk mai állapotát? — Ha ahhoz viszonyítjuk, amilyen volt, akkor csodálatos­nak. Ha ahhoz viszonyítjuk, amilyennek kellene lennie, ak­kor .. . Mit mondjak? Ami igaz: igaz — egyre szélesebb körben jelentkezik a társadal­mi igény a korszerű szexuális ismeretekre. Terjed a felisme­rés, hogy a zavartalan szexua­litás a testi és lelki egészség része, az ember harmonikus személyiségének és a másik nemmel kialakított jó kapcso­latának a feltétele. De még mindig létezik visszahúzó erő. Sokan ma is erkölcstelennek tartják a szexualitással való foglalkozást. A szexuális ösz­tön jelentkezését a fiataloknál bűnösnek minősítik, és elnyo­mására törekednek. Azt a sok­szorosan megcáfolt szemléletet terjesztik, hogy az ilyen irányú felvilágosítás korai szexuális életre ösztönöz. Az igazság az, hogy a kellő időben végzett tájékoztatás sok károsodástól véd meg. Sajnos, ma Magyar- országon túl későn és nagyon hiányosan világosítják fel a fiatalokat. Ezt bizonyítja az is, hogy a tizenéveseknél túl sok nem kívánatos terhesség ke­letkezik, emelkedik náluk a művi vetélések száma. Nagyon sok fiatal korban kötött meg­gondolatlan, és a későbbiek­ben válással végződő házas­ság oka a későn felismert, így előrehaladott terhesség.- Tudást csak azoktól kér­hetünk számon, akik hozzájut­hattak az ismeretekhez. De vajon van-e megfelelő számú és képzettségű szakember a szexuális felvilágosítás felada­taira? — Nincs. Hogyan is lenne? Az egyetemen nincs ilyen irá­nyú oktatás, csupán az Orvos- továbképző Intézet szervezésé­ben kerül sor szexológiai to- vábképzésre. Ez kevés. Igazán nem csodálkozhatunk, hogy a tanácsadók munkája javarészt formális, csak a védekezésre szorítkozik. A tanácsadást vég­ző orvosok jelentős része a szexuális problémáknál zavarba jön, nem tud gátlás nélkül be­szélni ezekről a kérdésekről. Így persze csakhamar elvesztik a hozzájuk fordulók bizalmát. Természetesen vannak kivéte­lek. Nagy élményben volt ré­szem néhány héttel ezelőtt. Az általános orvosoknak tartott pszichoszomatikus betegségek-’ kel foglalkozó előadáson vet­tem részt. A terem zsúfolásig megtelt, magas színvonalú előadások hangzottak el. A mi témánk szempontjából azért van ennek jelentősége, mert a szexuális problémák igen gyakran pszichoszomatikus za­varokban nyilvánulnak meg. A nőgyógyásznak tudnia kell, hogy például az alhasi fájda­lom néha csupán a nem kívánt férj távoltartására szol­gál. Bízom benne, hogy egyre több orvos fog érdeklődni a szexualitás problémái iránt. És ha társakat lelnek a pedagó­gusokban és a szülőkben, ak­kor bízhatunk benne, hogy a felnövekvő nemzedékek keve­sebbet fognak szexuális zava­rok miatt szenvedni. — Válaszaiból úgy tűnik, hogv ön, főorvos úr, nyuga­lomba vonulása után sem vo­nult nyugalomba, ha a nők — és a férfiak — védelméről van szó. — Amikor nyugdíjas lettem, azt hittem, most már időmil­liomos leszek, és hozzájutok a sokszor tervbe vett és időhiány miatt elmaradt könyvek elolva­sásához. Kétségtelen, hogy az életem kényelmesebb lett, megszűnt a telefonrabszolga­ság, nyugodtan alhatom, de az olvasation könyvek most is gyűlnek az asztalomon. Sok a tennivaló. Nemrégiben egy speciális hollandi intézetről szóló cikkem kapcsán sokan kerestek meg a testi fogyatéko­sok közül, akik szellemileg épek, és szexuális vágyuk van. Ezzel a kérdéssel nálunk senki sem foglalkozik. Pedig komoly probléma, és ha valóban a hu­manizmus jegyében gondolko­dunk és cselekszünk, akkor a testi fogyatékosok számára is biztosítanunk kell ennek az örömforrásnak a lehetőségét. PÉCS SZÜLETTEK Paar Péter, Köntis Ivett, Pintér Helga, Sasvári Mihály, Marton Mó­nika, Nagy Eszter, Kasza Edina, Far­kas Gergő, Juhász Botond, Karcagi Bernadett, Keceli Kinga, Hilmer Krisztián, Baka Attila, Gál András, Szöcs Ákos, Bartics Barnabás, Csima Gábor, Kismányoki Károly, Petrovics Ibolya, Zsoldos László, Kondacs Pál, Sóki Csaba, Bayer Henrik, Tóth Anita, Antal Anita, Pandur Melinda, Szabó Agnes, Kiss Zoltán, Schwáb Rita, Hirt Zilia, Fazekas Jenő, Kó­nya Eszter, Kende Dóra, Bátori Ve­ronika, Götz Norbert, Jankó Melinda, Vátyi Zoltán, Pohl Péter, Scheffer Richárd, Ordonics Árpád, Kondor Ta­más, Ignácz Renáta. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Karlim Khaled és Kovács Katalin, Böhm Sándor és Kömíves Katalin, Mecseki János és Csordás Gabriella, Farkas Róbert és Kiss Klára, Dupá- novics Károly és Trasszer Ibolya, Szikszói Zsolt és Tamás Andrea, Gyuricza János és Vass Gyöngyi, Oláh József és Horváth Ildikó, Bónai László és Sandmann Zsuzsanna, Né­meth László és Weich Mária, Brandt József és Kiefer Mónika, Fábrik Mik­lós és Czine Szilvia. MEGHALTAK Púm Józsefné Schmidt Zsuzsanna, Szarkándi József, Mohácsi Gyula, Grisnik András, Takács András, Pno- vics József, Böröcz Emil, Buzánszky Béláné Kóbor Ilona, Galló Farkasné Zsikó Katalin, Galambos Gyula, Kár­páti Ferdinánd, Pitz Ferencné Dóm­ján Rózsa, Novák János, Csillag La- josné Barkóczi Margit, Dr. Perczel Lászlóné Tóth Anna, Major Istvánná Pécs Mária, Garányi József, Veisz- mann József, Kneif Józsefné En- gelspach Katalin, Istókovics Antalné Belvárdi Rozália, Hoffman József, Fábián Mihályné Varga Rózsa, Urögi Lajosné Hadnagy Katalin, Varga Já­nos, Szálai József, Sebestyén Péter, Báling Józsefné Asztalos Józsa, Szőke László, dr. Tomka Gábor, Reiger László, Vas Lajos, Szécsényi István, dr. Mihályi Lászlóné Baranyabán Ilona, Horváth Istvánná Árvái Anna, Kiefer Károly, Mató Károly, Boda János, Kövér Vince, Monostori Gyula, Borza Béláné Horváth Ilona, Bognár Lajosné Kaizer Erzsébet, Pekány Mi­hályné Stiegler Anna, Kreutzer 1st- vánné Naumayer Anna, Réti Ilona, Vogl Anett, Vogl György, Ábrám György. Beszélgetés dr. Kurnik Ernő akadémikussal

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents