Dunántúli Napló, 1980. december (37. évfolyam, 330-358. szám)

1980-12-05 / 334. szám

1980. december 5., péntek Dunántúli napló 5 Ipít! iskolakati” Fórum a Pécsi Bőrgyárban Mindenkit érdekel: mennyi pénze lesz a következő tervidő­szakban a megyének, azt a ta­nács mire költi, milyen fejlesz­tések várhatók, hogyan alakul a lakásépítkezés, a kereskedel­mi ellátás, épülnek-e iskolák, egészségesebb lesz-e az ivó­víz? Megannyi kérdés, melynek a felvetésével számolt a me­gyei vezetés, s ennek köszön­hető az, hogy az utóbbi hetek­ben egyre több fórumon vitat­ják meg Baranya következő tervidőszakra szóló koncepció­ját. Tegnap a. Pécsi Bőrgyár­ban, ahol Horváth Lajos, a Baranya megyei Tanács elnöke tartott tájékoztatót a szocialista brigádok vezetői, párt- és szak- szervezeti aktivisták előtt. A tájékoztatóból kiderült: a megye előtt a legfontosabb feladatok a lakosság ellátásá­nak javítása, a kisebb»telepü­lések népességmegtartó ké­pességének növelése, megte­remteni az állami és a saját erőből történő fejlesztések kö­zötti nagyobb összhangot, il­letve erősebben támaszkodni a már meglévő vagyonúnkra, azaz a beruházásokkal azonos Horváth Lajos tájékoztatója a megye és Pécs VI. ötéves tervkoncepciójáról hangsúllyal kezelni a felújítá­sokat, E nagy vonalak természete­sen csak a vázlatot adják. Szá­mos részterületen különleges feladatokkal kell majd megbir­kózni az 1981-től 1985-ig ter­jedő években. Ez áll például az osztálytermek építésére. Az iskolás korú gyermekek száma nőni fog, s ezzel lépést tartani a megyei tanács — csak saját erőforrásaira támaszkodva — nem tud. Aligha kell e terüle­ten a közérdekre hivatkozni: valóban nagyon sokakat érint, hol, milyen körülmények között tanulnak a jövő felnőttéi. A több osztályterem építésében sokat segíthetnek a szocialista brigádok, például az „Építsünk iskolát!" mozgalom meghirde­tésével, az ebben való aktív részvétellel. Szólt a megyei tanács elnöke Pécs következő öt évéről is. Csak két gondolatot kiragad­XIX Bartók Klub Pedagógusok, orvosok, művészek tervjavaslata Lesz-e elegendő tanterem, pedagógus szolgálati lakás, napközi otthon, óvoda, bölcső­de? Hogyan alakul a bekötőút­program, az egészségügyi alap­ellátás helyzete, megoldódik-e az egészséges ivóvízzel való el­látás a megyében? Milyen arányban lesznek az új beru­házások és a felújítások? Elsősorban ilyen kérdéseket és az ezek mögött meghúzódó problémákat vetették föl teg­nap'Pécsen, a TIT Bartók Klub­jában a VI. ötéves terv tájé­koztatójára meghívott pedagó­gusok, orvosok, művészek. Az SZMT a megyei tanáccsal kö­zösen rendezi meg szerte a megyében az ehhez hasonló társadalmi vitákat, melyek ja­vaslatait figyelembe veszik Ba­ranya megye VI. ötéves tervé­nek végleges összeállításakor. A VI. ötéves terv megyei el­gondolásait, illetve a terv cél- és feltételrendszerét Koós Lászlóné, az SZMT megyei tit­kára köszöntője után Piti Zol­tán, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettese ismertette. Szólt az elmúlt tíz év eredmé­nyeiről, a tervezőmunkáról, a feltételekről és a megyei fej­lesztési program területeiről. A sokirányú tájékoztatóból főként a hozzászólásokban is felvetett gondok megoldásáról, várható kimeneteléről szólunk. Amint az a bőrgyárban is el­hangzott, a demográfiai robba­nás néhány év múlva az álta­lános iskolákban érezteti hatá­sát. A nagyarányú tanterem-, iskolaépítések mellett ideigle­nes megoldásokra is sor kerül, jobban igénybe veszik a köz- művelődési intézményeket, a művelődési házakat és eseten­ként lakásokat is tantermeknek rendeznek be. A VI. ötéves terv során 4400-zal több gyerek jár majd általános iskolába, de ennek ellenére is növelni tud­ják néhány százalékkal a nap­közis ellátást, ami viszont nem jelenti azt, hogy minden gyere­ket el tudnak helyezni. Bölcső­dei és óvodai ellátás tekinteté­ben jelentős javulás várható a következő öt évben, örvende­tes hír az is, hogy a községek­ben a helyi tanácsokkal együtt­működve az igényeknek megfe­lelő számú pedagógus szolgá­lati lakást építenek majd. Az alapellátást a községekben is biztosítani kívánják, ezért a községek a korábbinál nagyobb arányban részesednek a fej­lesztési eszközökből. Befejező­dik a bekötőút-program is, ami szintén hozzájárul a falvak fej­lődéséhez. Az egészséges ivó­víz biztosítása különösen nagy feladatot, erőfeszítést igényel a megyében. Jelenleg 143 köz­ségben nem megfelelő az ivó­víz minősége. A VI. ötéves terv során ezen községek felében véglegesen megoldják, a má­sik felében ideiglenesen javí­tanak ezen a helyzeten. Az egészségügyi alapellátásban gondot fordítanak a körzeti or­vosi rendelők felszereltségének javítására is, az V. ötéves terv ez irányú ráfordításához ké­pest három-négyszeresége emelik a gép-műszer beszerzé­sére fordítandó összeget. Kér­désként merült föl a mozgás- szervi betegek ellátásának ne­héz helyzete Pécsen és az egész megyében. A kérdező biztató választ kapott; esze­rint a tervidőszakban sort kerí­tenek az ellátás és a rehabili­táció körülményeinek javításá­ra, illetve a megoldások kidol­gozására. S nagy hangsúllyal szerepel a VI. ötéves terven be­lül a lakosság mindennapi szükségleteinek megnyugtató kielégítése. B. A. va: megnövekszik a magán­erős lakásépítkezés szerepe, s ehhez kötődően komoly felada­tot jelent a megfelelő, közmű­vesített építési terület biztosí­tása; nem csökken a városban a zöldterületek, játszóterek lé­tesítésének üteme. A ritmus tartásában azonban a társa­dalmi támogatásra is számíta­nak a tanácson. M. A. Napi százezer köbméter jé minőségű ivóvíz Budapestnek Naponta mintegy 100 ezer köbméterrel több jó minőségű ivóvizet kap Budapest a Tahi Vízmű üzembe állításával, kö­zölte az átadás alkalmából tar­tott csütörtöki sajtótájékoztatón dr. Hajdú György, a Fővárosi Vízművek igazgatója. Budapest vízigénye állandóan növekszik, évről évre 35-40 ezer köbméterrel több víz fogy, s a főváros jelenleg naponta 900 000-1 200 000 köbméter ivó­vizet használ fel. Kétharmadát a Szentendrei szigeten folyama­tosan kiépített kútrendszer ad­ja, amelynek utolsó egysége a most átadott Tahi Vízmű. A Du- na-parttól és egymástól 100— 150 méterre lefúrt, egyenként 20 méter mély 29 kútba a parti homokréteg természetes szűrő­jén keresztül tiszta víz szivárog, amely alig igényel utólagos ke­zelést. A vizet a kutakhoz csat­lakozó 10,5 kilométer hosszú vezeték továbbítja szivattyúk be­iktatásával a budapesti vízve­zetékrendszerbe. A Tahi Vízmű megépítésére 310 millió forintot fordítottak. Az így bővült kapacitással 1982-ig elégítheti ki a vízművek Budapest ivóvíz-igényét. A to­vábbiakban az ezredfordulóig a1 Csepel-szigeten épülnek újabb kutak a főváros biztonságos víz­ellátására. Nemzetközi konferencia Pécsett A nemzetközi konferencia résztvevői tudomános prospektusok között válogatnak. Mikroorganizmusok az ipar szolgálatában Gazdaságos fémkinyerés a gyenge minőségű ércekből is Olykor félelmetes parányoka mikroorganizmusok, ám lehet­nek az ember hasznos segítő­társai is, a mikroorganizmuso­kat, az algákat és a gombákat immár a világ sok országában az ipar szolgálatába állították, segítségükkel többek között fé­meket nyernek ki az ércekből, újabban pedig már a környe­zetvédelemben is csatasorba ál­lították őket. Hol tart, merre tart világszerte a mikroorganiz­musok munkába állítása? Erre kíván választ adni az a három­napos nemzetközi konferencia, melyet „Mikrobiológiai folya­matok hidrometallurgiai alkal­mazásai" címmel a Magyar Tu­dományos Akadémia Pécsi Bi­zottsága, az MTA Bányászati Tudományos Bizottsága és a Magyar Mikrobiológiai Társaság rendezett, s mely felett védnök­séget vállalt Láng István, az MTA főtitkárhelyettese, Kapolyi László nehézipari miniszterhe­lyettes és Osztrovszky György, az Országos Műszaki Fejleszté­si Bizottság elnökhelyettese. A Pécsi Orvostudományi Egyetem előadótermében teg­nap délelőtt dr. Czeglédi Béla, a Pécsi Akadémiai Bizottság titkára üdvözölte a csaknem száz résztvevőt, köztük negyven külföldit, a szocialista, a fej­lődő és a fejlett tőkés orszá­gokból érkezett szakembereket. A konferenciát Kapolyi László képviseletében dr. Szabó László miniszteri tanácsos nyitotta meg. Mindenekelőtt megállapí­totta, a mikroorganizmusok munkába állításában már je­lentős eredmények születtek. Al­kalmazza többek között a bá­nyászat és a kohászat, közre­működésükkel gyenge minőségű ércekből nyerhetnek ki fémeket gazdaságosan. A Mecseki Érc- bányászati Vállalat is élenjár ebben, már több millió tonna alacsony urántartalmú ércből sikerült a mikroorganizmusok segítségével kilúgozni a fémet. Ilyen eljárásokat szeretnének majd alkalmazni a recski réz­bányában is. A mikroorganiz­musokat újabban felhasználják az ipari és a mezőgazdasági környezetvédelemben, a külön­böző hulladékok, a meddőhá­nyók eltüntetésében is. Vannak tehát eredmények, ám — amint erre dr. Szabó László rámutatott — még min­dig kevés kutató és kutatóhely foglalkozik a mikrobiológiai fo­lyamatok hidrometallurgiai al­kalmazásával, az elmélet még sok magyarázattal adós a gya­korlatnak. Reményét fejezte ki, a nemzetközi konferencia sok hasznos tapasztalattal szolgál majd, egyben kijelöli a legna­gyobb eredményekkel kecseg­tető utakat. A megnyitó beszédet köve­tően a vendéglátó város nevé­ben dr. Németh Lajos, Pécs tanácselnök-helyettese, majd dr. Tigyi József, a Magyar Tu­dományos Akadémia biológiai osztályának elnöke, a Pécsi Akadémiai Bizottság elnökhe­lyettese köszöntötte angol nyel­ven a résztvevőket, eredményes tanácskozást kívánva. Ezután megkezdődött az előadások so­ra. A konferencia három nap­ján számos hozai és külföldi szakember tart előadást; be­számolnak eredményeikről ter­mészetesen a Mecseki Ércbányá­szati Vállalat szakemberei is. Mikiósvári Z. Folyóiratszemle Hazánk tükre a szovjet lapokban A magyar nyelvű szov­jet lapok decemberi szá­maiban több olyan írás ta­lálható, melyek hazánk­kal, a magyar-szovjet ba­rátság és együttműködés szélesedésével, gazdago­dásával foglalkoznak. A Szovjetunió című fo­lyóiratban Vas János kül­kereskedelmi miniszterhe­lyettes a két országnak az elmúlt öt évben végzett közös beruházó tevékeny­ségéről nyújt tájékoztatást. Varga Ferenc, az Óbuda Tsz elnöke gazdaságuk szovjet kapcsolatait ismer­teti. Képes riportban mu­tatják be a budapesti Gor­kij és Melódia könyvesbol­tot, az orosz nyelvű kiad­ványok és hanglemezek magyar árusítóhelyeit, va­lamint a jubiláló KISZ Központi Művészegyüttes munkáját. A Lányok, asszonyok J. Malihina: Vörösmarty oro­szul című cikkében a költő születésének 180. évfordu­lójára emlékezik. A válo­gatott műveit tartalmazó összeállítást 1956-ban je­lentették meg orosz nyel­ven. A fordításban többek között A két szomszédvár című elbeszélőköltemény, a Csongor és Tünde mese­dráma, a Czillei és a Hu­nyadiak történelmi dráma, több vers található. Bozó- ky Éva: Asszonybrigádok Veszprémben című ri­portjában a termelőszövet­kezetek női brigádjainak tartalmas tevékenységét mutatja be. A Fáklya az örmény Szovjet Szocialista Köztár­saság születésének 60. év­fordulója alkalmából közöl írásokat a magyar testvér­megyéjükről, Győr-Sopron- ról. Az összeállítás felvil­lantja egy-egy Győr-Sop- ron megyei ember portré­ját, megismerkedhetnek az olvasók a magyar gyerekek Szevan-tó környéki nyara­lásával, bemutatják a sop­roni Barátság-emlékművet, melyet az örmény Bagda- szárjan szobrászművész ter­vezett, riportot közölnek egy kaukázusi diáklány és egy győri fiatalember, két­gyermekes házaspár életé­ről. Az Európa Könyvkiadó 1968-ban adta ki A lekete nyírfa címmel David Sza- moljov verseinek válogatott fordításait. A Szovjet iro­dalom decemberi számá­nak lírai rovatában köszön­tik a most hatvanéves köl­tőt^ mely a klasszikus orosz költészet formavilágát, mondandóját, a világos­ságra és pontosságra tö­rekvését örökíti tovább, emberileg, nyelvileg hitele­sen, csillogóra tisztítva a köznapi szavakat. M. E. Idegenforgalmi számvetés Októberben változatlanul élénk volt, 12 százalékkal nö­vekedett külföldi idegenforgal­munk, amely ennek ellenére az év tíz hónapjában 98 százalék­kal elmaradt a múlt év azonos időszakától - állapította meg az Országos Idegenforgalmi Hi­vatal közreadott tájékoztatója. Januártól októberig 12,6 mil­lió külföldi vendég járt hazánk­ban, s bár szám szerint keve­sebben jöttek, de többet tar­tózkodtak nálunk a tavalyinál. A szocialista országokból 9,5 millió vendég érkezett, megkö­zelítően annyi, mint a1 múlt év­ben. Ezen belül a turisták és a kirándulók száma, tartózko­dási ideje emelkedett, a ha­zánkon átutazó viszont keve­sebb volt. Jugoszláviából 1,4 millió turista járt hazánkban. A tőkésországokból 1,8 mil­lió vendéget fogadtunk, 7 szá­zalékkal kevesebbet a tavalyi­nál - az átutazók száma nem változott, a kirándulóké és a turistáké csökkent — ugyanak­kor viszont tovább tartózkodtak hazánkban. Főleg az NSZK-bóf, Svájcból és o skandináv orszá­gokból érkezett turisták töltöt­tek több éjszakát nálunk, mint a múlt év azonos időszakában. A rubel elszámolású, 4,7 mil­liárd forintos idegenforgalmi bevételünk 2 százalékkal ma­radt alatta az előző évinek, a 3,1 milliárd forintos tőkés be­vétel viszont 28 százalékkal ma­gasabb annál. Tíz hónap alatt 4,4 millió ma­gyar állampolgár — a tavalyinál 2 százalékkal több — utazott külföldre, 3,9 millióan szocicr- lista, több mint négyszázezren tőkésországokba. Idegenforgal­mi devizakiadósunk 13 száza­lékkal növekedett.

Next

/
Thumbnails
Contents