Dunántúli Napló, 1980. december (37. évfolyam, 330-358. szám)

1980-12-31 / 358. szám

Tmnnntuli napló 1980. december 31szerda 6 Ismerjük meg jogszabályainkat! Változások a lakásügyi rendelkezésekben A mint arról már korábban hirt adtunk, 1981. január 1- A napjától a lakásügyi jogszabályokban több es »"»«9** változás történik. A módositó rendelkezéseket a december 10-i Magyar Közlöny tartalmazza. , . i; E változásokból ismertetünk néhány fontosabbat, a séa iaénye nélkül. Az 50 1980. (XII. 10.) MT. rendelet 3. §-a értelmében, ha a tanácsi bérlakást emeletrá­építés, tetőtér-beépítés, tolda­léképítés, műszaki megosztás, nem lakás céljára szolgáló he­lyiségnek lakássá való átalakí­tása után vagy más módon magán személy létesíti, a lakas bérlőjéül előzetesen majd a la kás elkészülte után véglege^ őt kell kijelölni. Ugyanezen rendeli ^ szerint ha ° me9utrétötér-be- nacsi berakást^ műszaki lo emeletraep |akás cé|jára építés, °fségnek lakássá me9°^ .íításc útján, vagy szolgáján létesítette, bérlőül va — több igénylő esetén a Odaírni bizottság által ja- .asolt — személyt kell kijelölni, aki a lakáson még fennálló köl­csöntartozást átvállalja. A minisztertanácsi rendelet 9. §-ában előírtak szerint, ha két társbérleti lákásrészből álló tanácsi bérlakásban az egyik társbérleti lakásrész megürese­dett és arra a lakásban vissza­maradt társbérlő lakásigénye mértékének felső határa sem terjed ki, a visszamaradt társ­bérlő lakásrészét igénybe kell venni, és részére egyidejűleg megfelelő önálló lakást KELL kiutalni. A bérleti jogviszony folytatá­sával kapcsolatban a most is­mertetett rendelet 23. §-a a ko­rábbi előírásokat kiegészíti a következők szerint: „Az elhalt bérlő gyermeke (ideértve az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermeket is) tanácsi bérlakás esetében a lakásbérleti jogviszonyt — más folytatásra jogosult bentlakó személy hiányában - akkor is folytathatja, ha a bérlő halála: kor nem lakott ugyan a lakás­ban, de másutt nincs lakása, továbbá a bérlő halála előtt la­kásigénylését a lakásügyi ha­tóság már nyilvántartásba vet­te." Az elhalt bérlő testvére, ille­tőleg élettársa is folytathatja a lakásbérleti jogviszonyt, ha a bérlő halálakor a lakásbérleti jogviszony kezdetétől fogva, vagy testvér esetében legalább hat hónapja, élettárs esetében pedig legalább egy éve — ál­landó jelleggel — a lakásban a bérlővel együtt lakott. A most ismertetettek figye­lembevételével került sor a la­kásról történő lemondás szobá­.s. A 27. lyainak változtatásé’ bérlő la­§ előírása szerinj>nyáról — a kásbérleti jog: és a szolgá- vállalati bérfelével — lemond- lati lakás ’ hat azastársa, egyeneság- ajsKona, örökbefogadott, bpöha- és nevelt gyermeke, okbefogadó, mostoha- és ne­velőszülője, b) a legalább hat hóna-.ja — állandó jelleggel — a lakos­ban vele együtt lakó testvére, továbbá, c) a legalább egy éve — ál­landó jelleggel —, a lakásban vele együttlakó élettórsa javá­ra. A minisztertanácsi rendelet a 29. §-ban írtakkal az alábbiak szerint egészítette ki az 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. r. 99. §-át: „A bíróság — kérelemre — a (2) bekezdésben foglalt felté­telek hiányában is megszüntet­heti a bérlőtársi jogviszonyt és a lakás elhagyására kötelezheti azt c házastársat (volt házas­társat), akinek a tulajdonában ugyanabban a városban (köz­ségben) megfelelő és beköltöz­hető lakás van. A bíróság a volt házastársak egyikének kérelmére — a bérlő­társi jogviszonyt akkor is meg­szüntetheti, ha a közös lakást két másik lakásra el lehet cse­rélni, és a volt másik házastórs a lakáscsere folytán a 118. § (2) bekezdésének megfelelő la­káshoz jut. Ilyen esetben a bí­róság meghatározza, hogy me­lyik lakásba, melyik volt házas­társ költözzék." Az 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 123. §-a januártól az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki: Ha a lakásban jogcím nélkül lakó, rosszhiszemű személynek, illetőleg a vele együtt lakó sze­mélynek a 71. § (1) bekezdésé­nek b) vagy c) pontjában em­lített magatartása miatt sürgős kiköltöztetése szükséges, a) — a személyi, családi és egyéb körülményeire figyelem mel — arra is kötelezhető, hogy költözzék az elhelyezésére más városban (községben) biztosí­tott lakásba (szükséglakásba) illetőleg a más városban (köz­ségben) tulajdonában álló — beköltözhető — lakásba (szük­séglakásba) ; b) — ha ismételt bírságolás hatására sem költözik ki a la­kásból — más elhelyezés bizto­sítása nélkül is kiköltöztethető. S. A. Orvosi ügyelet Az Egyesített Eü. Intézmények Pécs város lakossága részére az alábbiak szerint biztosítja a körzeti orvosi el­látást, 1981. január 1., január 2. és január 3-án: 1980. december 31. (szerdán) este 19 órától 1981. január 1., 2-án egész nap és éjszaka, 1981. január 3-án reggel 7 óráig ügyeleti szolgálat áll a sürgős ellátásra szoruló betegek részére: Felnőttek részére: I. kér. Korvin O. u. 23. Tel.: 11-169. II. kér. Munkácsy M. u. 19. II. kér. Rendelőintézet ügyeleti bejárata. Tel.: 12-812. III. kér. dr. Veress E. u. 2. Rendelőinté­zet. Tel.: 15-833. Gyermekek részére: Munkácsy M. u. Rendelőintézet gyermekpoliklinika földszinti bejárat. Tel.: 10-895. Injekciós kezelésben részesülő gyermekek ellátása ugyanitt 8 órá­tól 11 óráig, 1981. január 1. és 2-án. 1981. január 3-án (szombaton): Felnőttek részére: összevont rende­lés lesz 7—19 óráig. I. kerületben Korvin O. u. 23. Tel.: 11-169. II. ke­rületben Munkácsy M. u. 19. II. kér. Rendelőintézet ügyeleti bejárata. Tel. 12-812. III. kerületben Dr. Veress E. u. 2. Rendelőintézet. Tel.: 15-833. Gyermekek részére: összevont ren­delés lesz 7—13 óráig az alábbi gyermekorvosi rendelőkben: Gábor A. u. 15. (Tel.: 11-752) Vasas I—II., Hird (dr. Galambos, dr. Szűcs), Hősök tere (dr. Ben- czenleitner), Szabolcsfalu (dr. Szé­kely), Meszes I—II. (dr. Kálózdy, dr. Zólyomi) körzetek betegeinek. Zsolnay V. u. 45. (Tel.: 13-724) Borbála- és Pécsbányatelep (dr. Fi­scher), Zsolnay V. u. I—II. (dr. Ko­vács, dr. Katona), Ady E. u. I—II. (dr. Finta, dr. Jármay) körzetek be­tegeinek. Munkácsy M. u. 19.: II. kér. Ren­delőintézet gyermekpoliklinika föld­szinti bejárata. Tel.: 10-895. Munká­csy M. u. 19. (dr. Dörömbözy), Kol­ler u. 9. (dr. Gehring), Móricz Zs. tér (dr. Tóth L), Semmelweis u. I. (dr. Pánczél), Mikszáth K. I—II. (dr. Géczy, dr. Bajnai) körzetek betegei­nek. Kertváros, Krisztina tér: Tel.: 15-708. Kertváros u. (dr. Tóth Zs.), Varsány u. I—II. (dr. Matusovits, dr. Bóna), Krisztina tér I—II—III. (dr. Király, dr. Palaczky, dr. Kiss), Sa- rohin T. u. (dr. Sásdi), Fazekas M. u. I—II. (dr. Schmidt) körzetek be­tegednek. Dr. Veress E. u. 2. III. kér. Ren­delőintézet gyermekpavilon. Tel.: 15-833. Mecsekalja (dr. Gothár), I— II—III—IV. uránvárosi körzetek (dr. Fohl, dr. Kőpataky, dr. Litkei, dr. Ötvös) betegei részére. Rókus u. 7. Tel.: 10-742. Rókus u. I— II—III. (dr. Kovács Cs., dr. Se- diánszky, dr. Mezőlaki), toronyház (dr. Szabó I.), Endresz Gy. u. (dr. Görög), Semmelweis u. II. (dr. Ör­kényi) betegei részére. 1981. január 3-án 13 órától 1981. január 4-én reggel 7 óráig az egész város gyermeklakossága részére gyer­mekorvosi ügyelet egy helyen: Mun­kácsy M. u. Rendelőintézet gyermek­poliklinika földszinti bejárata. Tel.: 10-895. 1981. január 3-án 19 órától január 4-én reggel 7 óráig felnőttek részé­re körzeti orvosi ügyelet: I. kerület, Korvin O. u. 23. Tel.: II- 169. II. kerület, Munkácsy M. u. 19., ügyeleti bejárat. Tel.: 12-812. III. kerület, dr. Veress E. u. 2. Tel.: 15-833. Fogászati ügyelet: 1980. december 31-én 19 órától, 1981. január 4-én reg­gel 7 óráig Munkácsy M. u. Rende­lőintézet, ügyeleti bejárata. Ha a megadott telefonszámok nem jelentkeznek, beteghez hívást a 09- nek (posta) is be lehet jelenteni. A szerkesztőség postájából S Elkerít®*® lett Hóember 3-őn reggel a Bu- autóbuszpályaudvaron hiá­ja toporgunk, várunk, hogy az 5 óra 05 perces 29-es járat in­duljon. Már negyed hat, még mindig semmi. Ekkor bement egy munkatársam a forgalmi szolgálattevőhöz és megkérdez­te, hogy mikor indítja a 29-es járatot? Azt válaszolta, hogy mit indítson, ha nincs bent busz, A reklamáló mondta, hogy ‘ 5 óra óta bent áll az induló ko­csiállásban. Végül 5 óra 25-kor már el is indultunk Ugyancsak 3-án déli 12 óra 50 perckor szintén toporognak az utasok, műszakra menő bá­nyászok a 14-es busz indulójá­ban. Egyszeresek közli a for­galmi irányító, hogy a mai nap­tól a 1-7-es megállónál áll meg a kocsma előtt. Ezek a 14-es járatok, amire vártak, Kertvá­rosból, illetve Üjmecsekaljáról Petőfi-aknáig közlekedő bá- nyászjáratok. Miért nem lehet kiírni a megálióhoz. ha változás van? Biztos volt indok a válto­zásra, de ne feledkezzenek meg az utasok tájékoztatásáról sem. Albert Ferenc, a Volán 12. sz. Vállalat igazgatóhelyettese az alábbiakat válaszolta a fen­ti levélre: — November 3-án a 29-es já­rat 5.05 óra helyett 12 perc ké­séssel 5.17 órakor indult. A gép­kocsi a menetlevél tanúsága szerint ezt megelőzően 28-as járatot végzett. A 28-as járat 5.15-kor érkezett, majd az au­tóbusz 5.17-kor tovább indult a 29-es járatú*.. — Forgalmi szolgálattevőnket minden esetre elmarasztaltuk, mert kellő körültekintéssel és udvariassággal a panasz elke­rülhető lett volna. — 12.50 órakor nincs meghir­detett 14-es járatunk. A Kert­városból, illetve Újmecsekaljá- ról induló M/14 és M/14B jel­zésű járatok céljáratok, ame­lyek a bánya kérése alapján közlekednek és bánya által kért megállókban állnak meg A vál­tozásról a bánya értesítette sa­ját embereit, bár megjegyezzük, hogy a sajtóban is közzé kel­lett volna tenni. Okulva az eset­ből a legutóbbi változást (az M/14-es az Alkotmány u. ABC- nél áll meg) már közzétettük. Köszönet a segítségért A bakócai „Szamuely Tibor" Nevelőotthon állami gondozott gyermekei és dolgozói nevében köszönetét szeretnék mondani azoknak az üzemeknek, vállala­toknak, szocialista brigádoknak, családoknak, egyéneknek, akik az 1980. évben patronálták gyermekeinket. Köszönöm, hogy a különböző okokból — de legtöbb esetben a „szülők" felelőtlensége miatt — állami gondozásba került anya, apa nélkül nevelkedő, lelkileg sérült gyermekeink ne­velésében, a velük való törő­désben az év során hathatós segítséget nyújtottak, nevelő partnereink voltak. Külön is köszönjük a pécsi Hőerőmű KISZ-bizottságának, a vállalat „Lókai János” KISZ- alapszervezetének, a DDGÁZ „Munkácsy Mihály" szocialista brigádjának, a műszaki főiskola KISZ-fiataljainak, a Pécsi Kesz­tyűgyár, a posta gépjármű-szál­lítási üzem és a komlói Carbon Vállalat kisbesztercei üzem dol­gozóinak törődését, annak bizo­nyítását gyermekeink számára, hogy a szocialista társadalom, az emberi humánum az ő szá­mukra is biztosítja a szeretetet, a megbecsülést. Kovács Tibor, a bakócai „Szamuely Tibor” Nevelőotthon igazgatója Szolgáltatásunk a szolgáltatásról Ha folyik a csap (2.) A KIOSZ Pécsett 21 viz- vezetékszerelő kisiparost tart nyilván, 11 főfoglalko­zásút és 10 mellékfoglal­kozásút (nyugdíjast, vagy munkaviszony mellett szak­mát gyakorlót). Ez kevés. Tavaly 10 000 példányban adták ki a pécsi és pécs- környéki kisiparosok kata­lógusát, megadva, hogy szakmánként kit és hol ta­lál meg az érdeklődő. (A füzetecskét eljuttatták a vállalatokhoz is. Hirdető­táblákat is felállítottak a városban.) A kisiparosokon kívül ki­hez fordulhatunk még se­gítségért? A PIK-nél megszűnt a szolgál­tató brigád. Három vízvezeték­szerelő járja a bérleményeket, ellenőrzik a vízórákat, a laká­sokban azt, hogy nem folynak-e a csapok, A hibákat csak fel­írják, esetleg kicserélik a tönkrement gumikat. A javítást, a cserét a lakónak kell meg­rendelnie. A házkezelőségeken egy-egy szerelő a cserét is vég­rehajtja. Csaptelep és egyéb cserét előre be kell jelenteni a házkezelőségen és utána kell kivitelezőt keresni A PIK a nor­mál kivitelű szerelvény árának és a munkadíjnak a felét vissza­téríti. A fajansz áruk kivételével a rossz szerelvényeket be kell szolgáltatni. Szakemberei a víz­órán belüli csőtörést, csőrepe­dést, dugulást kijavítják. Az ÉLISZ (Épület- és Lakás­karbantartó Ipari Szövetkezet) pécsi, Kossuth Lajos utca 63. sz. alatti munkafelvevő irodájá­ban személyesen vagy a 11-739. es telefonszámon lehet szerelőt kérni vízügyben. A falon belüli szerelvény meghibásodásához főállású szerelőt küldenek, (négy ilyen van) ha a kőművesekkel egyeztetni tudják a munkakez­dés idejét. Ez általában 4 nap. Falon kívüli javítást vagy egy­szerűbb szerelvénycserét 24-72 órán belül vállalnak. Ezt a 32 mellékfoglalkozású vízvezeték­szerelő naponta 15—20 óra kö­zött végzi. Nagy B. Jenő lakossági gé­pészeti szolgáltatási előadó fő­leg a falon belüli hibákkal kap­csolatban sorolja: — Gépészeti tervrajz nélkül nem könnyű megállapítani, hol húzódik a falban a hibás vízve­zeték. Ilyet a lakások 90 száza­lékában sehol se tudnak ad­ni. Keresgélünk, vajon merre mennek a vezetékek. Ez kelle­metlen a lakónak, nekünk is. Előfordul, hogy más vezetéket bontunk, időben is bizonytalan a helyreállítás — a következő vállalási időpontunk is csúszik. — Szerelőink már félnek, ha régi házban kell elzárót kicse­rélni. Sokszor ott derül ki, hogy korrodálás, elöregedés miatt ez csak csőcserével oldható meg. Jönnek a reklamációk, fenyege­tések, Más: ha meghibásodik az úszószelep, rövidesen a sarok­szelep is tönkremegy. Vagy konstrukciós változtatást kellene végrehajtani rajta, vagy jobb gumival ellátni. Az ÉLISZ szerelői mindenhová kimennek, ha nem is azonnal. Miért ilyen soká? Mert nem győzik. Mert a kis- és középin­tézmények a kapacitásuk 35— 40 százalékát lekötik. (Miért •nem alkalmaznak akár nyugdí­jas szerelőt?!). Vízügyben még három — so­kakat érintő téma: A legtöbb lépcsőházból hiány­zik a vizes, vagy egyéb javítást vállaló kisiporos, intézmény ne­ve és címe. Ha baj van, kez­dődhet a szaladgálás. Másik: panelházban lakók éj­jel-nappal javíttathatják az öb- lítótartály úszószelepét. Sokan szeretnének helyette .nyomó vagy golyószelepes csapot sze­reltetni (ez utóbbit csak légbe- szívóval szabad.) Hiába. Tartá­lyosra tervezték a házat, a fel­szálló csövet 3/8-os szűkítővei ágaztatták le Ezt nem lehet fel- bővíteni 3/4-esre, ami a nyomó­szelephez szükséges. Mit lehet tenni? Javítgatni, szerelgetni az úszószelepet, szidni azt, aki ki­találta, vagy ilyen silányra gyár­totta. És beletörődni ... a víz- pocsékolásba, a magas vízdíj­ba, az idegesítő vízcsobogás­ba ... Harmadik: január 5-én nyit Pécsett az ÉLISZ és a KIOSZ közös ügyfélszolgálati irodája. Tevékenységéről rövidesen rész­letesen is beszámolunk. Murányi László Jogi tanácsadó Takács T. az iránt érdeklődik, hogy a dolgozó mikor szüntetheti meg és hogyan munkaviszonyát? A Munka Törvénykönyvének 25. § (1) bekezdése szerint a munkáltató és a dolgozó k ö - zös megegyezéssel bármi- k o r megszüntetheti a munka- viszonyt. Megszűnik a munkaviszony a dolgozónak más munkáltatóhoz történt áthelyezésével. Ebben a két munkáltatónak egymással és a dolgozóval meg kell álla­podnia. A határozatlan időre létesí­tett munkaviszonyt felmon­dással mind a munkáltató, mind a dolgozó bármikor megszüntetheti. Megemlítjük, hogy a Munka Törvénykönyve 26. § (2) bekez­dése értelmében a munkáltató­nak a felmondást írásban kell közölnie, s abból a felmondás okának világosan ki kell tűn­nie. Mellőzhető az indokolás, ha a dolgozó eay évnél rövi- debb ideje van a munkáltató­nál, kivéve, ha ez az első mun­kaviszonya, vagy a dolgozó az indokolást kéri. A felmondási idő tizenöt naptól hat hónapig terjednet. Ezen a kereten belül a fel­mondási idő mértékét a mun­kaviszonyban töltött idő tarta­mától és a végzett munka jel­legétől függően a kollektív szerződés határozza meg. A munkáltató és a dolgozó az előírtnál hosszabb, de hat hónapot meg nem haladó fel­mondási időben is megálla­podhat. B. K. kárt okozott. Felelősség­biztosítással rendelkezik. Kérdé­se: mit tartalmaz a jogszabálya fele'ősségbiz'ositásrál, illetve az általa térített kárt a biztosítótál megkaphatja-e? Polgári Törvénykönyvünk 559. §-a szerint felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerződésben megállapított mértékben mentesítse őt olyan kár megtérítése alól, amelyért jogszabály szerint felelős. A biztosító a megállapított kártérítési összeget csak a ká­rosultnak fizetheti; a károsult azonban igényét közvetlenül a biztosító ellen nem érvényesít­heti. A biztosított csak annyi­ban követelheti, hogy a bizto­sító a kezéhez fizessen, ameny- nyiben a károsult követelését ő egyenlítette ki. A biztosítót a károsulttal szemben a biztosított szán­dékos vaqy súlyosan gondat­lan maaatartása sem mentesíti. A szándékos károkozás, továb­bá a súlyos gondatlanságnak a szerződésben megállapított eseteiben azonban követelheti a biztosítottól a kifizetett bizto­sítási összeq megtérítését, kivé­ve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a kórokozó magatartás nem volt jogellenes. A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szem­ben csak akkor hatályos, ha azt a biztosító tudomásul vette, a biztosított bírósáqi ma­rasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gon­doskodott, vagy ezekről lemon­dott. A. Gy.-né kérdezi, hogy a gyermekgondozási regélyt mikor szakíthatja meg úgy, hogy a későbbiek során újra kaphassa? A hatályos előírások értel­mében, ha a dolgozó nő a gyermek gondozására igénybe vett fizetés nélküli szabadságot — a férj, illetőleg az eltartó halála, vagy tartós megbe­tegedése, — katonai szolgálatra való be­vonulása, — szabadságvesztés bünteté­se, — életközösség megszakítása, — a nő újabb szülése vagy tartós megbetegedése miatt szakította meg, a gyermek- gondozási segélyre a to­vábbi fizetés nélküli sza­badság idejére is igényt tarthat. Ha a dolgozó nő a gyermek gondozásához igénybe vett fi­zetés nélküli szabadságot a naptári éven belül egy ízben nem a most ismertetett okból, hanem a munkába állás, vagy munkaviszony létesítése céljá­ból szakította meg, a fizetés nélküli szabadság további ide­jére a gyermekgondozási se­gély megilleti.

Next

/
Thumbnails
Contents