Dunántúli Napló, 1980. december (37. évfolyam, 330-358. szám)

1980-12-30 / 357. szám

1980. december 30., kedd Dunántúlt napló 3 A bédekkerben nem található D él-Dunantúlnak nyolc nagy és igazán ér­tékes tájvédelmi kör­zete van: Tihany, Bada­csony, Őrség, Szentgyörgy- völgy, Zselic, a Barcsi-Ös- borókás, Gemenc és a Keleti-Mecsek. A hazai és külföldi turizmust ez ideig igazán csak Tihany és Ba­dacsony hóditotta meg. Ezekkel foglalkoznak rész­letesebben a bédekkerek és az önálló kiadványok is. A Tájak — Korok — Múzeu­mok sorozatban 1980-ban Ti- hanyról, Badacsonyról és Szalafö-Pityeszer címmel, az Őrségről jelent meg is­mertető füzet. Jelenleg nincs forgalomban olyan ismertető, amely kifejezet­ten a Keleti-Mecsekről szólna. A szállodával még nem rendelkező és étter­mekkel is gyéren ellátott, de történelmi és természeti szépségekben bővelkedő tájat a nagy turizmus meg nem fedezte fel. Régi adósságot törlesztve a terület fenntartója, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal nemrég egy 30 oldalas, képekkel gazdagon illusztrált népszerűsítő füzetet adott ki, 15 000 példányban, iskolai ki­rándulások szervezéséhez. A tájékoztatóban a Kelet-Mecse­ki TK 2,5 oldalnyi szöveges is­mertetővel és négy fekete-fehér képpel szerepel. A kiadvány színes fedőlapján pedig a „pé- vönye" vagy teljes nevén báná­ti bazsarózsa, a táj egyik jel­legzetes növénye látható, má­jusi pompájában. Védett terület Az 1977-ben védetté nyilvá­nított Keleti-Mecsek területe 9248 hektár. Közigazgatási ha­tára: Hosszúhetény, Magyar- egregy, Kárász, Vékény, Máza. Szászvár, Váralja, Mecsekná- dasd, Zengővárkony, Apátva- rasd, Pécsvárad, s részben Kis- újbánya, valamint Óbánya tel­jes területtel. Kezelő szerve a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság. Területe szabadon látogatható. Megközelíthető Pécsről Pécsváradig vonattal, vagy Pécstől Hosszúhetényig autóbusszal, onnan a püspök- szentlászlói arborétum egyórás gyalogtúrával elérhető. A terü­let belsejébe erdőgazdasági feltáróutak vezetnek. Szálloda a területen nincs. Szállást az iskolai szünetekben — főként nyáron — biztosítanak a pécsi középiskolák, vagy a pécsvára- di mezőgazdasági szakközépis­kola kollégiumai. Pécsváradon, a várban turistaszállás van, a Baranya megyei Idegenforgal­mi Hivatal (Pécs, Széchenyi tér 9.) kezelésében. Étkezni a kör­nyező községek vendéglőiben lehet. A tájvédelmi körzet hazánk egyik legbonyolultabb hegysé­ge, a Mecsek keleti részén he­lyezkedik el. Tengeri üledékek és vulkanikus kőzetek építik fel. A hegységet felszabdaló völ­gyek a körzet központjából su­garas irányba futnak. A völ­gyek védelme őslénytani és ré- tegtani szempontból fontos. A terület bővelkedik forrásokban, eddig 44-et tartanak nyilván. Növér.yflórájára a mediterrán hatos jellemző. Csak itt van az országban kaukázusi zergevi- rág, óriás szegfű és még szá­mos egyéb faj. A Zengő déli lejtőjén és a hegy lábánál sze- lídgesztenye-erdök találhatók. Állatvilága még feltárásra vár. Több mint 70 madárfaj él itt, a költési időszakban megfigyelt litkc fajok közül a fekete gó­lya, és a fekete harkály érde­mel említést. Rovarvilágának tudományos feltárása most van folyamatban. A szépséges Keleti-Mecsek Badacsony és Tihany rangján — feltáratlanul Egzotikus növények, várak, népi műemlékek A szállás és étkeztetés még megoldásra vár Néprajzi gazdagság Rendkívül színes a terület néprajzi szempontból is. Zen- szelídgesztenyésről és népviseletéről nevezetes népcsoport lakik. Zengővárkony Baranya egyik legszebb faluja. Itt élt húsz esztendeig Fülep Lajos (1885—1970) művészetfi­lozófus, református lelkész. Há­za ma emlékmúzeum, népmű­vészeti gyűjteménnyel. A szom­szédos Pécsváradon rendezik minden második évben Lukács nap környékén az országos hí­rű leányvásárt, gesztenyeszüret­tel egybekötve. Ugyancsak Pécsváradon található a Szt. István kori alapítású apátság. Az ásatások itt nagyméretű egyházi és világi épületeket tártak fel, restaurálásuk most van folyamatban. A Zengő másik oldalán, Me- cseknádasdon a német nemze­tiségi tájházban népi mestersé­gek bemutatója látható. Mé- zeskalácsos és gyertyaöntő, ká­dár és klumpakészítő, favillás és fazekasműhely szerszámai­nak és termékeinek bemutatója fogadja itt a látogatót. A táj- házzal szembeni dombon, a 6- os út kanyarulatában áll a XIII. századi Szt. István kápolna. Az ásatások nyomán kiderült, hogy a XI—XII. században épült ma­gyar templomot később, a XIV. szazadban átépítették. A törö­kök a templomot kis várrá ala­kították át és védművekkel, la­kóépületekkel és pincékkel lát­ták el. A Mecsek belsejében, festői völgyben fekszik Óbánya. Itt és a szomszéd Kisújbányán haj­dan üveghuta működött. Óbá- nyán ma is több fazekas mű­ködik, leghíresebb a Teimel- család. A közeli Ófaluban né­pi műemlékházban esztergályos és székbekötő-műhelyt rendez­tek be. Magyaregregyen érdemes megtekinteni a volt Arnold-féle beszálló vendéglőt, amelyet a megyei tanács népi műemlék­ként tart fenn (helyreállítása hátravan). E község határá­ban található a helyreállított Márévára. A festői Vár-völgy elágazásától a vár alig félórai járásra van, a hegy lábáig kö­vesét, majd erdei sétaút vezet fel. Az ásatások szerint a vár helyén a római korban fa őr­torony állhatott. A várnak 1316- tól sok gazdája volt, mígnem 1543-ban a török „tűzzel-vas- sal” pusztította. A hódoltság clatt a várban török őrség ta­nyázott. Majd a XVII. század végéig a várat már mint romot említik. Több mint kétszáz éven át erdővel benőtt, érintetlen rom volt, régészeti feltárása 1960-ban indult meg, majd a feltárt maradványokat helyre­állították. A dongaboltozatos földszinti helyiségben vártörté­neti kiállítás, az emeleten ter­mészeti értékeinket bemútató kiállítás látható. Arborétum Megtekintésre érdemes még a püspökszentlászlói arboré­tum, amely a XVIII. és XIX. szá­zad fordulóján létesített ro­mantikus jellegű, örökzöld park. Mikroklímája kedvez a fenyők életfeltételeinek. A parkban je­lenleg római katolikus szociá­lis otthon van, belépési enge­délyt az otthon vezetője ad, aki kérésre vezetést is biztosít. Hosszúhetény községből egy­órás, kényelmes sétával érhető el. A szomszédban található a pécsi Vörös Meteor turistaegye­sület székháza. Hosszúhetény községből lehet eljutni a Nagy­mező nevű egykori legelőre, ahol 37 hektáron díszük a bá­náti bazsarózsa, a helyiek sze­rint pévönye. A Kelet-Mecseki Tájvédelmi Körzetben megkezdett tudomá­nyos és műemléki feltárási munkát a hatodik ötéves terv­ben tovább folytatják. Több szerv együttes feladata bizto­sítani a feketeszén-bányászat kiépítésének összhangját a ter­mészeti értékek védelmével. To­vább folytatják a mecsekná- dasdi Török-vár rekonstrukció­ját, és a pécsváradi, zengő- várkonyi erdő jellegű szelíd­gesztenyés védelmét. A terület 1975 óta súlyos növényegész­ségügyi problémákkal küzd. Ek­kor lépett fel az 51 hektáros pécsváradi szelídgesztenyésben a tintabetegség és a kéregrák, ami évente 100—150 darabbal csökkentette a faállományt. A növényegészségügyi zárlat eredményeként a kéregráktól mentesült a gesztenyés, de a tintabetegség továbbra is ká­rosítja a fákat, sőt, most újra fellépett a kéregrák is. A VI. ötéves tervben a testü­let kezelőjének fontos felada­tává tették a fabetegség izolá­lását és az elpusztult fák ellen­álló egyedekkel való pótlását. Ehhez a munkához segítséget nyújt a Zalaegerszegi Geszte­nyevédelmi Laboratórium és a Pécsi Kertészeti Vállalat. Szak értők megállapították, hogy gondosabb munkával a gesz­tenyetermés növelhető. — Rné ­Javul a takarmány' gazdálkodás Növekszik a húspépgyártás A Dunántúli Naplóban „Ja­vuló takarmánygazdálkodás” címmel megjelent cikkben fog­laltakat megvizsgáltuk és a kö­vetkező tájékoztatást adjuk: A Városi Népi Ellenőrzési Bi­zottság megállapításai na­gyobb részben általánosíthatók. A nedves gabonatárolás üzemi gyakorlata szélesebb körben 1979 őszén indult, amikor mint­egy 150-160 ezer tonnát tá­roltak ilyen módon. A nagyüze­mek érdeklődése e téren olyan mértékű, hogy a műszaki, tech­nikai feltételek megteremtése esetén 1985-re az így tárolt ku­korica mennyisége a 2,5—3,0 millió tonnát is elérheti. A silózási célra termesztett kukorica terméshozamaiban meglevő üzemenkénti nagy kü­Bezár Baranya megye legnagyobb homokbányája Három év múlva bezár Ba­ranya legnagyobb és legjobb minőségű homokot termelő bá­nyája Pécsett, a 6-os út men­tén található Danitz-pusztai, másnéven Lauber-féle homok­bánya. Pedig tíz évre való kész­let van még a vakoló és falazó homokból, melynek egyik elő­nyös tulajdonsága, hogy érdes és kevés agyagot tartalmaz. Óriási igény van rá és a nép­szerűsége csak növekszik, hogy a közelsége miatt a szállítási költségek nem duplázódnak meg. Páp/cs Lajos bányavezető irányításával a keleti oldalban végzi a teljesen gépesített mű­velést a tízfős bányászbrigád. Tulajdonképpen örülnek annak, hogy a régi tulajdonos, a haj­dani B. m.-i Építőanyagipari Vállalat tervszerűtlenül folytatta a kitermelést az ötven méteres mélységben és így a megha­gyott „csipkék" csak növelik a bánya élettartamát. Ebben a mélységben mindig feltör a ta­lajvíz, a bányafalak pedig könnyea leomlanak. Traj Fe­renc, a Mecseki Szénbányák Külfejtési Bányaüzemének dol­gozója kidolgozta a legmoder­nebb művelést a Bányaműszaki Felügyelőség szakembereinek a tanácsai alapján. Az úgyneve­zett lépcsőzetes műveléssel több homokot tudnak kitermel­ni, miközben hasznosítják az ormótlan bevágásokat, sőt mélyművelésre is sor kerülhet. Talállak megfelelt mennyiségű és minőségű homokot öt méter magas és csaknem ilyen koronaszélességű lépcső­kön „lépeget előre" a fejtőbri­gád sikerrel, hiszen a homokfal még egyszer sem omlott be. Négy éve már az Építőipari Szállítási Vállalat (ÉPFU) pécsi üzemegységének tulajdonában van a bánya, és évente átlag 120—150 ezer köbméter pannon kori homokot termelnek ki. A jövő évi terv is ehhez hasonló. Az ÉPFU-nak ez az egyetlen saját homokbányája, bár bá­nyanyitási joggal rendelkezik, mégis az új bánya megnyitásá­val kapcsolatban egy kicsit bo­rúlátóak. A pécsi homok elvesztése ko­moly gondot jelentene a Bara­nya megyei Állami Építőipari Vállalatnak, mely évente 50—60 ezer köbméternyi mennyiséget visz el a panel- és a házelem- gyártáshoz. Jelentős partner még a DÉLVIÉP, a Baranya me­gyei Tanácsi Magas- és Mély­építő Vállalat, valamint a Me­cseki Ércbányászati Vállalat, de az évente kitermelt homok egy- harmadát a családiház-építők vásárolják fel. Az igazgató, Paulik Mihály úgy vélekedik, hogy még né­hány magántulajdonban lévő és elhanyagolt parcellát sike­rül kisajátítani, de a terjeszke­désben behatárolja őket a 6-os út és az, hogy különböző fon­tos léttesítményekkel teljesen körbekerítették a bányát. A lép­csőzetes mélyművelés csak át­meneti és most már csak a leg­végső megoldás.’ Az ÉPFU először arra gon­dolt, hogy a szemben lévő gyü­mölcsösben nyit bányát, de a geológiai fúrások kevés és fő­ként rossz minőségű homok előfordulását jelezték. Ezért fel­keresték a Magyar Állami Föld­tani Intézet dél-dunántúli fel­ügyelőségét, miután saját erő­ből sehol sem találtak ideális bányát, hogy segítsenek. Pozitív eredmény ígérkezik, hiszen há­rom év múlva egy ugyanekkora kapacitású bányát lehet nyitni, persze Pécstől távol, ami eleve a szállítási költségeket növeli. A homok minősége azonban épp olyan, mint a Lauberé. Milyen jövő vár három év múlva a Lauber-bányára, ami­nek a bányaudvara a jelenlegi állapotban épp egymillió köb­méteres? Pécs idehordhatná az építkezések, a lakásszanálások törmelékét, vagyis nem mérge­ző ipari melléktermékeket is le­hetne tárolni a bónyaudvarban. Csuti János lönbségek érdekeltségi és szem­léleti okokra vezethetők vissza. Ma országosan a szemes kuko­ricát a nagyyüzemek 22,8, míg a silókukoricát 18,8 átlagos aranykorona értékű földeken termelik, annak ellenére, hogy mindegyik azonos területigényű. Az üzemek között még az átla­gon belül is nagy a szóródás és emiatt jelentkeznek kiugróan- alacsony hozamok is. Országo­san javuló tendencia jelentke­zett silókukorica-termesztésben, melyet az is mutat, hogy az át­lagtermés mindössze 10 száza­lékkal nőtt a nagyüzemekben, de a szakmai munka eredmé­nyeként a hektáronkénti ener­giahozam közel 50 százalékkal emelkedett. Az állati hullák és vágóhídi hulladékok begyűjtését és fel­dolgozását 1978-ig kizárólag az Állati Fehérjefeldolgozó Vál­lalat (ATÉV) végezte olyan technológiával, hogy a kapaci­tás adta lehetőségen belül mindenből húslisztet készített. Évente 10—20 000 tonna alap­anyagot megsemmisített, első­sorban a nagy víztartalmú tyúkbelet, laval rostot stb. Az alapanyag-megsemmisítés kiküszöbölése és a takarmá­nyozási költségek csökkentése érdekében 1978-ban a moson­magyaróvári ATE kidolgozta az ún. húspéptartósítási és - fel­használási technológiát. A minisztérium az eljárás széles körű elterjesztésére mi­niszterhelyettesi értekezleten állásfoglalást adott ki. Eszerint az ÁTEV feladatává tette o húspépgyórtás növelését, a fel­merülő igények kielégítését. Intézkedésünk hatására 1979- ben az ÁTEV a győri, sárvari és hódmezővásárhelyi üzeme gyár­tott és forgalmazott mintegy 6700 tonna húspépet. A hús­pépgyártást 1980-ban a szikszói és debreceni üzemben is bein­dították. Ez évben mintegy 17 000 tonna húspép gyártásá­ra kerül sor és ezzel az alap­anyag megsemmisítése meg­szűnt. Az ATÉV a jövő évben tervezi a szolnoki üzemben is a húspépgyártás beindítását és ezzel az össztermelés eléri a 20—22 000 tonnát. A rendelke­zésre álló begyűjtött nyers- anyan összetétele ennél több húspép gyártását az ÁTEV ke­retében nem teszi lehetővé. Az ATEV-nél folyó húspép­gyártás mellett az üzemen be­lüli helyi feldolgozást is előse­gítjük, hiszen ehhez 1-2 beren­dezés (import) kipróbálásához műszaki fejlesztési támogatást is nyújtottunk. Kisebb üzemek részére (bár kedvezmény nélkül) az „Április 4." Gépgyár kiskunfélegyházi gyára főzőüstöket állít elő. Ed­dig 20—22 darabot termelt, de a jövőben további 50—55 da­rab gyártása van folyamatban, melynek kihelyezését az I. S. V. termelési rendszer koordinálja. A takarmányozás hatékony­ságának alapja, hogy a meg­termelt takarmányok táoláló- anyaq-tartalmát pontos labor- vizsaólafok alapián ismerjük meg. A cikkben a szerző meg­jegyzi, hogv a vizsgálatok átfu­tási ideje hosszadalmas (2 he­tet is igénvbe vesz). A szálas és tömeqtakarmányoknál a leg­fontosabb táolálóérték megál­lapításához 8-10 naD átfutási idő szükséges, ami nem rövi­díthető. (Az NDK takarmány­vizsgálatainál is ez a gyakor­lat, ahol pedig a kapacitás bő­ségesen rendelkezésre áll.) Az állami és szakszolgálati állo­mások takarmányvizsgáló labo- rotóriumi kapacitása ma még a szükségletet nem fedezi, ezért az optimálisnál hosszabb az átfutási idő. Mezőqazdasógi és Élelmezésügyi Minisztérium Kovács István főosztályvezető

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents