Dunántúli Napló, 1980. december (37. évfolyam, 330-358. szám)
1980-12-29 / 356. szám
Önmegvalósítás Politikusok, szociológusok szívesen beszélnek az egyéniség teljes kibontakozásától, önmaguk megélésének lehetőségéről, az önmegvalósítás öröméről. Többségük odáig elmegy, hogy az ember azért dolgozik, mert erre belső kényszert érez, vagy mert feladatának érzi a szocializmus építését. Nem marad ki e szövegből az alkotás öröme sem. Áll az asszony nyolc órán keresztül a présgépnél. Egyik lábán áll, a másikkal a pedált nyomja. Keze, mint egy adagoló automata. A politikus, az újságíró szerint ő most éppen alkot, szocializmust épit. Az asz- szony szerint ö most éppen normát teljesít, pénzt keres, a gép- beállitóval veszekszik, a dereka fáj. Esze pedig azon jár, mi legyen a vacsora, mi van a gyerekekkel. Nem mondom, vannak szerencsés emberek, akik valóban életük- nagy részében alkotnak, szocializmust építenek, önmegvalósítanak. A hivatástudattal végzett munkájuk a hobbijukkal egybeesik. Ismerek ilyen orvosokat, tanárokat, tudósokat, tsz-elnököket, párttitkárokat, írókat. Az önmegvalósulás tartós öröme kicsit megrontja őket, eltorzítja értékrendjüket. Magukból indulnak ki, úgy általánosítanak. így alakul ki az a tételük, hogy a munkásember „alkot”, önmagát kibontakoztatja, egyéniségét kiteljesíti. Van bennük egy másik torzulás is - tisztelet a kivételnek. A nemzet, a haza, a környezet nem más számukra, mint önmegvalósításuk kerete, feltétel- rendszere. Minden azért van, hogy ők kibontakozhassanak. Ha pedig a dolgok nem állnak ehhez össze, akkor begubóz- nak, pesszimista hangvételt vesznek fel, elkezdve kritizálni a dolgokat - kívülről, hűvös tárgyilagossággal. A társadalombírálat elhivatott szócsöveivé válnak. így valósítják meg önmagukat. Sokan közülük, különösen a művészek, időlegesen el is tudnak szakadni a közfelfogástól, a közízléstől és a közigények- töl. Alkotnak maguknak. Akinek nem tetszik, nem figyel oda. De a társadalomnak — szerintük —, kötelessége ezt a begubózást is finanszírozni. Ha nem érti meg őket a kor, az a kor baja. Akinek persze szive van, az együtt nyüzsög a néppel, együtt végzi az útkeresést a vezetőkkel. így nem tud magába ros- kadni, nem tud pesszimistává válni. Az jelent számára önmegvalósulást, ha ehhez másokat is hozzásegít. Az élet bizony - az enyém is - elsősorban nem önmegvalósítás, hanem kötelességteljesités, fárasztó munka, megfelelni-aka- rás, együtt-menetelés, együtt- elfáradás. A művészemberé is. Ezek a gondolatok jutottaic eszembe, amikor az országgyűlés őszi ülésszakán pártunk első titkára ezeket mondta: „Egyes fontos és néha költséges művészeti ágakban bizonyos művészek azt mondják, hogy fő törekvésük az önmegvalósítás. Ez néha több millió forintba is belekerül, de én nem ezt akarom szóvá tenni. Inkább azt szeretném kérni a művészektől, íróktól, a közvélemény-formálás valamennyi tényezőjétől, hogy - törekedve önmaguk megvalósítására, mert másképpen alkotni nem is lehet - szolgálják népünk önmegvalósítását”. Pirityi Ottó Az MSZMP Baranya megyei ülést tartott Baranya megye Tanácsa Rövid megbeszélés o tanácsülés előtt Fotó: Proksza L. Napirenden a településfejlesztés Javítani az alapellátást, fokozva a falvak megtartó képességét tegnapi — ez évi utolsó — ülésen a megyei tanácstagok a megye számára fontos kérdésekről döntöttek: hogyan változzék előnyére az elkövetkező években Baranya arculata, és ha minden kívánság — közismert anyagi okok miatt — nem is teljesíthető, mik azok, amelyeket feltétlenül meg kell valósítani. A hosszú távú településhálózat-fejlesztési elképzelések felülvizsgálata, javaslat a további feladatokra témájú előter- jeszés szóbeli kiegészítésében Piti Zoltán megyei tanácselnökhelyettes hangsúlyozta, hogy valamennyi igény egyidejű teljesítésére továbbra sem lesznek meg a szükséges anyagiak. Városaink népessége az országos átlagot meghaladva növekedett, ugyanakkor 255 baranyai településen csökkent a lakosság száma. Beköltöztek nagyobb, jobban ellátott településekre vagy a városokba. A Baranya megyei Tanács már 1972-ben kidolgozta a településfejlesztési irányelveit, az élet azóta igazolta, hogy átgondoltan és helyesen. A megyei tanácstagok helyeselték, vagy néhány kérdésben vitatták az elképzeléseket. Dr. Görcs László kérdései: a területfejlesztési terv figyelembe veszi-e a termelőszövetkezetek és más gazdasági egységek területhatárait; a terv kidolgozásánál hasznosithatók-e az MTA Dunántúli Tudományos Intézete, a KSH és a VÁTI e témát taglaló vizsgálódásának eredményei. A vitában Gallusz József hangoztatta: nem szabad fetisizálni a hosszú távú fejlesztési terveket, mert az elveszi a településekért élők kezdeményező kedvét, növelni kell a községek megtartó képességét és ebben a kulturális lehetőségek is meghatározó szerepet játszanak. Dr. Farkas Károly elmondotta, hogy a településfejlesztés szolgálatában milyen igazgatási korszerűsítéseket hajtottak végre, s még mit tervez a tanács. Dr. Patla Károly az alapellátás fejlesztését szorgalmazta és azt, hogy a fejlesztési terveket a tanácsok egyeztessék a gazdálkodó szervekkel, mert ez az együttműködés mindkét fél és alapvetően a lakosság számára hasznos. Dr. Vida Sándor, a siklósi járási hivatal elnöke a siklósi középfokú vonzáskörzet végleges kialakításában további vizsgálódást javasolt. Gálli István a Mecseki Szénbányák Vállalat 3300 bejáró dolgozója lakóhelyi életkörülményeiről számolt be, amiben sokat javított a vállalat, de jobb összefogással előbbre lehetne lépni. Csanádi Béla követendő példát említett: a Mecseki Erdőgazdaság új, 10 kilométeres utat épített Kisvaszarról Komlóra. Piti Zoltán válaszában kiemelte, hogy területileg arányos fejlesztési politikára kell törekedni az eszközfelhasználásban is, szorgalmazni kell a lakosság önerős fejlesztését — házépítés, környezetszépítés stb. — valamint a siklósi középfokú vonzáskörzet térbeli szerveződése további vizsgálódást igényel. Ugyancsak közeli-távoli jövőnket formálja az 1981. évi működési, költségvetési és fejlesztési alap terve, valamint a megye tanácsi gazdaságának VI. ötéves tervi fejlesztési elképzelése. (Az előbbihez Orosz Ferenc pénzügyi, az utóbbihoz Horváth Endre tervosztályvezető fűzött szóbeli kiegészítést). A lényeg: az alaposan megnövekedett költségek miatt jól meg kell fontolni mi az, ami feltétlenül szükséges. Az alapellátás — lakás, víz, energia, gyermekintézményi, egészségügyi és iskolahálózat, közlekedés és bolthálózat — olyan tétel, amin kurtítani nem lehet. A vitában elsőként dr. Dányi Pál, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára a lehetőségek számbavételét, a megvalósításukhoz vivő eszközök körültekintő és következetes mérlegelését hangsúlyozta, középpontba helyezve az alapellátást, a falvak megtartó képességét, a gazdaságot, és hogy jól kell előkészíteni a következő beruházásokat is. Fischer János mohácsi tanácselnök Mohács fejlesztési elképzeléseit vázolta. Dr. Varga-Sab- ján László megyei eiső titkár a KISZ Baranya megyei Bizottsága véleményét tolmácsolta, kérve, hogy a fiatalokat még jobban segítsék a családalapításban, a kulturális és sport feltételekben stb. Ha kell mozgósítanak az Építsünk iskolát akcióra. A legfiatalabbak kérése: a pécsi úttörőház megépítése. Dr. Csaba Imre az egészségügyi hálózat és ellátás jelenlegi helyzetét és jövőbeni fejlesztési elképzeléseit összegezte, javasolva, hogy további konzultációkra kerüljön sor a tanácsi és az egyetemi fejlesztések még jobb összehangolására. Erre dr. Horváth Lajos siklósi tanácstag válaszolt, szerinte jó az összhang a két szerv között. Morvái Nándor a MÉV településfejlesztést segítő tevékenységéről adott számot, kérte, hogy rövidebb, jó utakkal kössék össze az ércbánya üzemeit azokkal a településekkel, ahonnan bejárnak a dolgozóik. Az elnöklő Horváth Lajos megyei tanácselnök összefoglalója után a megyei tanácstagok megszavazták az előterjesztett, megvitatott témákat. A megyei tanácsülés végül, beszámolót hallgatott meg a Komlói Járási Hivatal munkájáról, elfogadta a tanács és a vb 1981. évi munkatervét, valamint a megyei NEB 1981. évi ellenőrzési témajavaslatait. Módosítottak két tanácsrendeletet: a közműves vízellátásról szólót — ezután évente kétszer fizet vízdíjat az ipari nagyfogyasztók kivételével mindenki — és a magánkereskedői hatáskörök leadásáról intézkedőt. M. L. Csak a tmk-sok dolgoznak a komlói Carbon új gyáregységének cipőfelsőrész tüzödéjében Fotó: Kopjár Géza Hz eu utolso munkanapjai Ez is elmúlt — mondtuk sokan sajnálkozva szombat este, miközben a másnapi korai felkeléshez igazítottuk az ébresztőórát. A legtöbb munkahelyen tegnap ismét teljes intenzitással kezdődött a munka. Az természetes, hogy ilyenkor folyamatos az üzem például az áramszolgáltatónál, a gázműveknél, termelnek a sütőiparban és a húsiparban, és dolgoznak a kereskedők, fodrászok, kozmetikusok, Ám nagyon sok vállalatnál éltek a lehetőséggel és előre ledolgozták túlórában, pótműszakban a mostani napokat, így számukra az év utolsó napjai a pihenést jelentik. Nem dolgoznak például a komlói Május 1. Ruhagyárban sem az ünnepek között, és a Carbon dolgozói is kigazdál- kodták maguknak ezt a pár pihenőnapot. Most csak az adminisztráció és a tmk dolgozói uralják a terepet. Az előbbiek most végzik az év végi számvetést, készítik a leltárt, az utóbbiak pedig a gépeket nézik át, ahol kell, alkatrészt cserélnek, javítanak, hogy 4-én fennakadás nélkül indulhasson a következő évi termelés. Az EIVRT Sopiana Gépgyárban csak portaügyelet van ezekben a napokban, a Mechanikai Laboratórium azonban a két ünnep között sem pihen. Az idei év tervét december 24-én teljesítették, 23- án indították útnak óz utolsó exportot: Csehszlovákiába 30 darab, Lengyelországba pedig 20 darab stúdiómagnót. Most, az év utolsó napjaiban már a 81-es évre termelnek, alkatrészeket készítenek, amelyekből majd a következő év elején szerelik össze a végtermékeket. Az építőipar munkásai is ledolgozták már év közben a kötelező munkaórát, így ezek a napok szabadságot jelentenek —, azonban nem mindenki számára. Ahol sürgős tennivaló akad, ott túlórában végzik azt el. Most szerelik például a Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat dolgozói közül néhányon a Megyei Kórház sterilizáló épületének betonszerkezetét. A BÉV-nél is vannak sürgős tennivalók, ilyen a Tanárképző Főiskola 600 fős kollégiumának hiánypótló munkái. A mintegy 40 főnyi kőműves-, villanyszerelő, asztalos-csoport azon munkálkodik ezekben a napokban, hogy a hallgatók január végén, február elején birtokba vehessék az új otthont. Az Uránércbánya Vállalatnál csak az őrség és diszpécserszolgálat található. A Mecseki Szénbányák viszont teljes ütemben termel. Béta-bánya például tegnap, 28-án teljesítette az éves tervét (a többi üzem már jóval előbb). S. Zs. A Mecseken újra hótakaró bontja a fákat Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVII. évfolyam, 356. szám 1980. december 29., hétfő Ára: 1,20 Ft Folyamatos üzem és pihenés
