Dunántúli Napló, 1980. december (37. évfolyam, 330-358. szám)
1980-12-18 / 347. szám
Gyümölcsöző kapcsolatok Megkezdte munkáját az országgyűlés téli ülésszaka Látogatás a Porcelángyárban Eszék területi pártküldöttség Baranyában Kitért arra is a törvényjavaslat előterjesztője, hogy a hatodik ötéves terv időszakában kutatásra és fejlesztésre a belföldön felhasználható nemzeti jövedelemnek mintegy 3 százalékát fordítják. Ez öt év alatt több mint százmilliárd forint, s ennek fele közvetlenül a vállalatok rendelkezésére áll, műszaki fejlesztésük előmozdítására.- Első alkalommal dolgoztunk ki - a népgazdasági tervezéssel egyidejűleg, ezzel szoros kölcsönhatásban — országos középtávú kutatási és fejlesztési tervet. Ezt a kormány a közelmúltban már jóvá is hagyta — mondotta. Faluvégi Lajos ezek után ismertette a termelési szerkezet átalakítását szolgáló központi fejlesztési programokat, részletezte, hogy a különböző ágazatok fejlesztésére milyen összegeket irányoz elő a hatodik ötéves terv, melynek időszakában folytatják az alumíniumipari, a petrolkémiai és a számítástechnikai programok végrehajtását. Új a központi fejlesztési programok sorában az, amely a gyógyszer- és növényvédőszer- gyártás jövőjét jelöli ki. A terv szerves részeként átfogó energiagazdálkodási programot dolgoztak ki és hajtanak végre. Több ágazatra terjed a hulladékok és a másodlagos nyersanyagok hasznosításának és a hazai favagyon ésszerű felhasználásának készülő programja. A miniszterelnök-helyettes aláhúzta: — A termelés különféle területein föl kell erősödniük a gazdaságosságot javító szerkezeti változásoknak, nem lesz elegendő az előrehaladás eddigi ritmusa. A következőkben Faluvégi Lajos az életszínvonal tervezett alakulásáról szólt:- Életszínvonal-politikánk tartós célja nem változott - mondotta —, a hatodik ötéves terv- javaslat a realitásokból kiindulva azt irányozza elő, hogy megőrizzük az elért életszínvonalat, és differenciáltan javítsuk az életkörülményeket. Úgy tervezzük, hogy a lakosság egy főre jutó átlagos reáljövedelmét a tervidőszakban 6—7 százalékkal növeljük. A következő A két terület testvéri kapcsolata keretében tapasztalatcserére és az 1981—1982. évi együttműködési megállapodás aláírására eszéki pártmunkások érkeztek tegnap Baranyába főző Petovicsnak, a Horvát Kommunisták Szövetsége Eszék Községközi Választmány elnökének vezetésével. A küldöttség tagjai Csévo Seatovics, a No- va-Gradiska községi pártválasztmány titkára, Ivica Bareto- vics, a Pozsega községi pártválasztmány elnöke, az Eszéki Községközi Pártválasztmány elnökségének tagja, Franyo Cser- dasics, a JKSZ KB tagja, a na- sicai pártválasztmány első titkára, Adam Ácsics, a vinkovci pártválasztmány elnöke. A küldöttséget az országhatáron Lukács János, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára fogadta és kísérte Pécsre. A megyei pártbizottságon megyénk első titkára részletes tájékoztatást adott megyénk iparáról, mezőgazdaságáról, a lakosság élet- és munkakörülményeiről, valamint a következő tervciklusban várható feladatokról. Elemezte Baranya és Eszék terület kapcsolatának tapasztalatait. Dr. Földvári János, a Baranya megyei Tanács általános elnökhelyettese a kis- határmenti árucsere-forgalom eredményeiről, továbbfejlesztésének lehetőségeiről szólt. Jugoszláv vendégeink a megye és város vezetőivel folytatott tanácskozás után Szentirányi Józsefnek, a Pécs városi Pártbizottság első titkárának társaságában a Zsolnay Porcelángyárba látogattak. Bos- nyák János igazgató ismertette a gyár munkáját, feladatait. Pánczél Jenő, a gyár pártbizottságának titkára, a pártbizottság és a mellette működő munkabizottságok tevékenységét vázolta. Ezt követően megtekintették a gyár több üzemrészét. Ebéd után az eszéki pártmunkások a Pécsi Tanárképző Főiskolát keresték fel, ahol Antal Gyula, a Pécs városi Párt- bizottság titkára köszöntötte a testvérterület küldöttségét. Dr. Fehér István főigazgató-helyettes ismertetőt mondott az intézményben folyó oktató,- nevelőmunkáról, méltatta az eszéki egyetem pedagógiai fakultása és a Pécsi Tanárképző Főiskola együttműködését és vázolta a további kapcsolatok lehetőségeit. Gáspár János, a főiskola pártbizottságának titkára a párttagok munkájáról beszélt. Pavlov Dusán tanszékvezető docens a horvát-szerb/-szerb- horvát tanszéken folyó szakos tanárképzésről tartott ismertetést. Vendégeink este a Pécsi Nemzeti Színházban megnézték A szerelem pillanatai című balettelőadást. N. I. Ülésezik az országgyűlés. Képünkön: Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke beszél. zerdán délelőtt 11 órakor a Parlamentben megkezdődött az országgyűlés téli ülésszaka. Államéletünk kimagasló jelenttőségü eseményén, törvényhozó testületünk ülésén részt vett Losonczj Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, továbbá ott voltak a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának más tagjai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság titkárai, valamint az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti külképviseletek számos vezetője és tagja. Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg az ülésszakot. Az országgyűlés tudomásul vette az Elnöki Tanács jelentését a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletekről, majd elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: O A népgazdaság VI. ötéves tervéről szóló törvényjavaslat, előadó: Foluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke; Q A Magyar Népköztársaság 1981. évi költségvetéséről és a tanácsok 1981—85. évi pénzügyi tervéről szóló törvényjavaslat, előadó: dr. Hetényi István pénzügyminiszter. 0 A honvédelemről szóló, 1976-ban alkotott törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, előadó: Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter. O Interpellációk. Ezt követően — a már elfogadott napirendnek megfelelően — Faluvégi Lajos emelkedett szólásra. Faluvégi Lajos expozéja — A magyar gazdaságnak a nyolcvanas években olyan feladatokkal kell megbirkóznia, amilyenekkel eddigi fejlődése során még nem találkozott. Ezeket két, egymással kölcsönhatásban levő körülmény állítja elénk: a fejlődésünk újabb szakaszának sürgetővé vált, feszítő követelményei és a világgazdaságnak a hetvenes évtizedben fölerősödő sok új jelensége — mondotta bevezetőül Faluvégi Lajos, majd a gazdálkodás sokesztendős tapasztalatait összegezve megállapító! ta: — a hatodik ötéves terv- javaslat készítésekor számolnunk kellett a változó és több szempontból előre csak bizonytalanul látható külgazdasági környezet hatásával. A világ- gazdasági változások mérlegelésekor számunkra nem lehetett kérdéses, hogy részt veszünk-e a nemzetközi munka- megosztásban, vállalva azokat a nehézségeket, amelyek ma jellemzik az országok és az országcsoportok közötti kapcsolatokat. Ez a részvétel számunkra hosszú távon nemcsak elkerülhetetlen, hanem előnyös és politikánk lényegéből fakad: abból a törekvésünkből, hogy fenntartsuk és bővítsük a nem- , zetek közötti békés kapcsolatokat. Továbbra is meghatározóan fontos a magyar gazdaság fejlődése szempontjából a szocialista országokkal és különösen a Szovjetunióval való együttműködés. A tervegyeztető tárgyalásokat a KGST-tagorszá- gok nagyobb részével befejeztük — jelentette be a miniszterelnök-helyettes —, a múlt hét közepén írtuk alá a Szovjetunióval kötött megállapodásunkat. Természetszerűen arra is törekszünk, hogy tovább bővítsük gazdasági kapcsolatainkat a nem szocialista országokkal; külgazdasági kapcsolatainkban egyre nagyobb szerepük lesz a fejlődő és el nem kötelezett országoknak. Faluvégi Lajos rámutatott: — A hatodik ötéves terv időszakában folytatni akarjuk az utóbbi két évben kialakított gazdaságpolitikát, amelyet a párt XII. kongresszusa is megerősített. Hatodik ötéves tervünk a minőségi fejlődés és a gazdasági realitások terve! Tervünk a nemzeti jövedelem 14— 17 százalékos növekedését irányozza elő. Ez úgy érhető el, ha az ipari termelés 19—22, az építőipari termelés 11—14, a mezőgazdasági termékek termelése 12—15 és a szállításhírközlés teljesítménye 13—15 százalékkal növekedik. A miniszterelnök-helyettes beszélt a beruházáspolitika kérdéseiről : — A következő tervidőszakban — mondotta — a rendelkezésünkre álló forrásokból kereken ezermilliárd forint fordítható beruházásokra. Ez — ha tekintetbe vesszük, hogy mind a hazai, mind a behozott beruházási javak árai emelkednek — az előző öt évivel nagyjából azonos mennyiségű beruházást tesz lehetővé. Erőinket a legsürgősebb, halaszthatatlan feladatainkra kell összpontosítanunk, Az energiatermelés az eddiginél valamivel nagyobb arányban részesedik a beruházási előirányzatból. Faluvégi Lajos a továbbiakban hangsúlyozta: az eddigieknél nagyobb szakértelem, a műszaki és gazdasági szakemberek jobb összefogása, több figyelem, gondosság, közvetlenebb anyagi érdekeltség és több felelősség szükségeltetika beruházók részéről. Erre serkentenek és kényszerítenek majd az új pénzügyi szabályok, mert az eddiginél jobban építenek a vállalatok saját forrásaira és a vállalkozó kedvre. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja (Folytatás a 2. oldalon) Ülésezik az országgyűlés. Képünkön: Gáspár Sándor, Németh Károly, Kádár János az ülésteremben. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunamull napló XXXVII. évfolyam, 347. szám 1980. december 18., csütörtök Ara: 1,20 Ft
