Dunántúli Napló, 1980. december (37. évfolyam, 330-358. szám)

1980-12-16 / 345. szám

Dunántúli napló Befejezte munkáját a magyar szakszervezetek XXIV. kongresszusa 1980. december 16., kedd (Folytatás az 1. oldalról) II. A gazdasági építőmunka kérdéseit érintve a határozat kifejti, hogy a szakszervezetek egyetértenek a VI. ötéves terv irányelveiben megfogalmazott elgondolásokkal, gazdaságpoli­tikánk tervezett fő céljaival és irányaival. A gazdaságpolitika fő irányvonala a hatékonyság és a versenyképesség növelé­se, a minőségi tényezőkön ala­puló intenzív fejlődés kibonta­koztatása legyen. A szakszerve­zetek azt az álláspontot képvise­lik, hogy oz életszínvonalban elért vívmányaink megőrzése és megszilárdítása érdekében tar­tós, hosszú távú megoldások kerüljenek előtérbe. A szocialista munkamozgal­mak szorosan kapcsolódjanak gazdaságpolitikai törekvéseink­hez. Segítsék a vállalati belső tartalékok gyorsabb feltárását és hasznosítását, a gazdasági erőforrások ésszerűbb, takaré­kosabb felhasználását, az újí­tó, az alkotó munka hatéko­nyabb kibontakoztatását. A szocialista demokrácia ér­vényesülése, fejlesztése társa­dalmi előrehaladásunk egyik döntő feltétele. A szocialista demokrácia fórumai kialakul­tak, működnek, most tartalma­sabbá tételük a legfőbb feladat. Ennek feltétele, hogy a szak- szervezetek fellépjenek a de­mokratikus módszereket lebe­csülő nézetek és gyakorlat el­len. Utasítsanak el minden for­malitást, látszatdemokráciát. Határozottan követeljék meg, hogy mindenütt vegyék figye­lembe azoknak a véleményét, akiket a döntések érintenek, s akikre a feladatok megoldása hárul. Különös figyelmet kell fordítani a szakszervezeti főbi­zalmiak, bizalmiak és a mun­kahelyi qazdasáqi vezetők, il­letve a bizalmi testületek és a vállalatok, intézmények vezetői közötti eqyüttműködésre. Ennek keretében vállalniuk kell az ér­dekek ütköztetéséből fakadó esetleges konfliktusokat is. A szakszervezeti szervek meggyő­ző módon képviseliék az egyé­ni, a kollektív, a társadalmi ér­dekeket, a napi, a távlati cé­lok helyes sorrendjét. A határozat szükségeinek tartja, hogy ne csökkenjen azok­nak az életszínvonala, akik a megnövekedő« követelményeket teljesítik. Aki pedig ennél töb­bet nyújt, azé növekedjék is. A szociális célokra rendelkezésre álló eszközöket elsősorban az alacsony jövedelműek, a sok- gyermekes családok, a nyugdí­jasok helyzetének javítására, a lakásépítés fejlesztésére kell fel­használni. A közvélemény megérti, hogy az áraknak a piac és a terme- ilés igényeihez kell alkalmazkod­niuk. de igényli, hogy az eddi­ginél gondosabban mérlegeljék a szükséges áremelések gazda­sági indokait, a különböző ré­tegekre gyakorolt hatását. Köz­ponti árintézkedéseknél, a bé­rék reálértékének megtartása érdekében indokolt esetekben alkalmazni kell a kompenzálás lehetőségeit. A szakszervezeték sem gazdaságilag, sem társa­dalmilag, sem politikailag nem tartják célszerűnek, hogy kiala­kuljon az árak és bérek „ver­senye". Ezért elvárják az állami intézményektől, hogy az átkép­zésben és árellenőrzésben érvé­nyesítsék a legszigorúbb állami fegyelmet, és ennek megsértői, valamint a tisztességtelen ha­szonra szert tevők ellen példa­mutató szigorral lépjenek fel. A szakszervezetek javasolják a kormánynak, hogy. a követke­ző tervidőszakban olyan bérpo­litikai gyakorlatot folytasson, amely elősegíti az egyes ága­zatok munkaerő-ellátásban, a szakképzettségben tapasztalható jelenlegi ellentmondások mér­séklődését, megszüntetését. Szükséges, hogy a közeljövőben hosszabb távú bérpolitika kidol­gozására is sor kerüljön, amit a dolgozókkal előzetesen meg kell vitatni. A kongresszus rámutat, hogy a teljes foglalkoztatást hazánk­ban változatlanul fenn kell tar­tani. A kongresszus belátja, hogy a szocialista társadalom­ban a teljes foglalkoztatottság és a létbiztonság a munkaerő­gazdálkodásban nem jelenthet mozdulatlanságot. A társada­lom nem garantálja kinek-kinek a kívánsága szerinti munkahe­lyet. Lehetőséget kell teremteni azonban arra, hogy mindenki képzettségének és képességé­nek megfelelően helyezkedjék el. Nagyobb mértékben kell megszervezni a dolgozók to­vábbképzését, illetve átképzését. Ki kell dolgozni az egységes, korszerű rehabilitáció rendsze­rét, ezzel is segítve a rugalma­sabb munkaerő-gazdálkodást, az egyéni és társadalmi érdekek jobb összhangját. A szakszerve­zetek működjenek közre abban, hogy a szükségessé váló mun­kaerő-átcsoportosítás körültekin­tő előkészítéssel, emberséggel történjék. A szakszervezetek szükséges­nek tartják az ötnapos munka­hétre való áttérés megkezdé­sét. Ezzel együtt gondoskodni kell a munkafegyelem megszi­lárdításáról. a munkaidő jobb kihasználásáról, valamint arról, hogy szabad idejüket hasznosan tölthessék el a dolgozók. A társadalmi juttatások rend­szere, színvonala szocialista éle­tünk egyik legnagyobb vívmá­nya. A szakszervezetek állás­pontja az, hogy gazdasági ered­ményeinkkel összhangban eze­ket meg kell őrizni, megszilár­dítani és továbbfejleszteni. A kongresszus hosszú távú szociál­politikai terv megfogalmazását és előzetes társadalmi vitára bo­csátását javasolja. Szinten kell tartani, de lehetőleg még emel­ni is kell a gyermekellátást, az ifjúságról való gondoskodást. Könnyíteni kell a többgyerme­kes családok terhein. Ezért ja­vasolja a kongresszus a gyes és a családi pótlékok felemelését, az óvodai hálózat, az általános iskolai és a napközi otthoni he­lyek számának növelését. Szük­ségesnek tartja az alacsony nyugdíjak reálértékének megőr­zését, fejlesztését. Ki kell dol­gozni az idősekkel való foglal­kozás társadalmi programját. IV. A kongresszus szükségesnek tartja, hogy tovább erősödjék a szakszervezeti vezető testüle­tek, választott tisztségviselőkés aktivisták felelőssége a neve­lőmunkáért. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a szo­cialista brigádok kulturális és közéleti tevékenységére; az ol­vasómozgalmakra; az öntevé­keny művészeti együttesekre. A szakszervezetek segítsék a szakmai képzést és továbbkép­zést, valamint az alapművelt­ség általános megteremtését. Vonják be fokozottabban a műszaki értelmiséget a világ- színvonalú műszaki ismeretek, eljárások terjesztésébe. vább erősödjék. Az eddigiek­nél is jobb tájékoztatással, rendszeres képzéssel, tovább­képzéssel és folyamatos mód­szertani segítséggel kell bizto­sítani, hogy a bizalmiak cso­portjuk tényleges, elismert ve­zetői, a gazdasági vezetésnek pedig felelős partnerei legye­nek. A határozat rámutat, hogy a szakszervezeti mozgalom irá­nyítása egységes. A miniszté­riumok felépítésében bekövet­kező szervezeti változás érinti a szakszervezetek tevékenységét is. Ki kell dolgozni az össze­vont minisztériumokkal való együttműködés szervezeti for­máit és módszereit. A kong­resszus arra is felhívja a figyel­met, hogy fontos feladat a dol­gozók sokoldalú tájékoztatása. A SZOT és a kormány megbe­széléseiről, az ágazati szak- szervezetek és minisztériumok közös tanácskozásairól, a Szakszervezetek Megyei Taná­csa, valamint a megyei taná­csok vezetőinek megbeszélé­seiről, az igazgatók és a szak- szervezeti bizottságok tárgya­lásairól a dolgozóknak a ko­rábbiaknál alaposabb tájékoz­tatást kell nyújtani. A nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozva a határozat felhív­ja a szakszervezeteket, hogy hagyományaikhoz híven aktí­van vegyenek részt a világ dol­gozóinak a békéért, a társadal­mi haladásért, a jobb élet- és munkakörülményekért, a szo­cializmusért vívott küzdelmé­ben. Szorgalmazzák és segítsék elő a különböző irányzatú szakszervezetek együttműködé­sét és akcióegységének erősíté­sét. Továbbra is tekintsék meg­határozónak a szoros barátság és együttműködés erősítését a szocialista országok szakszerve­zeteivel, törekedjenek arra, hogy ezek a kapcsolatok tar­talmasabbakká váljanak. Az internacionalista hagyomá­nyokhoz híven részesítsék soJ<- oldalú támogatásban a fejlő­dő országok szakszervezeteit. Gazdagítsák kapcsolataikat a fejlett tőkés országok szakszer­vezeteivel, elsősorban Európá­ban. Fokozottabb lendülettel, kezdeményezőbben vegyenek részt a Szakszervezeti Világ- szövetség és a szakmai nem­zetközi szövetségek munkájá­ban. A kongresszus végül megkö­szöni valamennyi aktivista és tisztségviselő munkáját; Remé­nyét fejezi ki, hogy a követke­ző években a szakszervezetek előtt álló feladatok végrehaj­tásában továbbra is számíthat­nak rájuk. NAGYVILÁGBAN Kádár János fogadta dr. Armand Hammert Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára hétfőn a KB székházában fogadta dr. Armand Hammert, az Occidental Petroleum Cor­poration igazgató tanácsának elnökét, a neves amerikai köz­életi személyiséget, aki a kon­szern más vezetőivel szombaton érkezett Budapestre. A találko­zón jelen volt Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, a kormány gazdasági bizottsá­gának elnöke. Marjai József — ugyancsak hétfőn — az Országházban megbeszélést folytatott dr. Ar­mand Hammerrel az Occiden­tal Petroleum és az érdekelt­ségi körébe tartozó cégek, va­lamint a magyar vállalatok üz­leti, termelési kapcsolatairól és más kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekről. A Az amerikai üzletemberek budapesti tárgyalásai megálla­podások aláírásával zárultak. A természeti erőforrások komplex hasznosítására vonatkozó mű­szaki-tudományos, gazdasági és kereskedelmi együttműkö­désről szóló keretmegállapo­dást az Occidental Petroleum Konszern részéről dr. Armand Hammer, az érdekelt magyar vállalatok nevében a Központi Bányászati Fejlesztési Intézet, valamint a Mineralimpex Külke­reskedelmi Vállalat vezetőf lát­ták el kézjegyükkel. Kádár János az MSZMP KB székhazában fogadta dr. Armand Hammert, az Occidental Petroleum Corporation iqazgató taná­csának elnökét, a neves amerikai közéleti személyiséget. Ennek alapján kidolgozzák oz együttműködés lehetőségeit az olaj és földgáz, valamint szi­lárd ásványok kutatásában, fel­tárásában és kitermelésében, továbbá különböző vegyipari termékek közös gyártásában és értékesítésében. Ezenkívül ve­gyesvállalatok létrehozását és — harmadik piacokon — közös fellépés kialakítását is célul tűzték ki, A Tatabányai Szénbányák és az Island Creek Coal — az Occidental leányvállalata — az Egyesült Államokban működő vegyesvállalat létrehozásáról írt alá szerződést. Ebben a magyar Haldex eljárás alkalmazásával az amerikai szénbányák med­dőhányóinak hasznosítását irá­nyozzák elő közös beruházás­sal. Dr. Armand Hammer és kí­sérete hétfőn elutazott Buda­pestről. Aczél György uezeteseuel Kulturális küldöttség érkezett Moszkvába Aczél Györgynek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesé­nek vezetésével vasárnap dél­után megérkezett Moszkvába a magyar kulturális küldöttség, amely részt vesz a Magyar— Szovjet Kormányközi Kulturális Együttműködési Bizottság 17. ülésén. A küldöttséget a repülőtéren Pjotr Gyemicsev, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttag­ja, a Szovjetunió kulturális mi­nisztere, Vaszilij Sauro, az SZKP KB kulturális osztályának veze­tője és más hivatalos személyi­ségek fogadták. Jelen volt dr. Szűrös Mátyás, hazánk moszk­vai nagykövete. Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, aki a magyar—szovjet kormány­közi kulturális együttműködési bizottság 17. ülése alkalmából tartózkodik a szovjet főváros­ban, hétfőn találkozott Mihail Zimjanyinnal, az SZKP Közpon­ti Bizottságának titkárával. A szívélyes, elvtársi légkörű meg­beszélésen a két ország kultu­rális kaDCSolatai, az ideológiai munka kérdései szerepeltek a megvitatott témák között. A találkozón részt vett Kor- nidesz Mihály, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kul­turális osztályának vezetője, Pozsgay Imre művelődési mi­niszter és dr. Szűrös M.átyás, a Magyar Népköztársaság moszk­vai nagykövete, valamint Va­szilij Sauro, az SZKP KB kul­turális osztályának vezetője. A szakszervezeti demokráciá­ban az elmúlt öt évben kibon­takozott pozitív folyamatokat új elemekkel kell bővíteni úgy, hogy társadalmi hatásuk to­IfflfolomÓltV 31 Afganisztáni Népi Demokratikus nUtlCIIICIiy Párt küldöttségének látogatásáréi A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának meghívására 1980. december 8-14. között látogatást tett ha­zánkban az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt küldöttsége, élén Mahmoud Baryalaival, a Központi Bizottság és a Forra­dalmi Tanács tagjával, a KB külügyi osztályának vezetőjével. Az afgán küldöttséget fogad­ta Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. A vendégekkel megbeszélést folytatott Berecz János, a Köz­ponti Bizottság tagja, a KB külügyi osztályának vezetője. A delegáció látogatást tett a KB párt- és tömegszervezetek osz­tályán, a Népszabadság szer­kesztőségében, a Szakszerveze­tek Országos Tanácsánál, a Hazafias Népfront Országos Tanácsánál, az Országgyűlés Külügyi Bizottságánál, Pest megyében és az Ikarus Karosz- széria- és Járműgyárban. A szívélyes, baráti légkörben és a teljes egyetértés szellemé­ben lefolyt megbeszéléseken a két párt képviselői tájékoztat­ták egymást országaik helyze­téről, pártjaik hazai és nem­zetközi tevékenységéről és so­ron lévő feladatairól. Véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet kérdéseiről, különös tekintettel a közel- és közép-keleti térség legutóbbi eseményeire. Az MSZMP képviselői meg­erősítették a magyar kommu­nisták szolidaritását az afgán néppel, amely az ANDP veze­tésével munkálkodik az áprilisi forradalom céljainak megvaló­sításán, az új társadalom épí­tésén és küzd a forradalom vívmányainak megvédelmezé- séért, Afganisztán függetlensé­gének, szuverenitásának bizto­sításáért, az imperialista erők és szövetségeseik intervenciós, beavatkozási kísérletei ellen. Támogatásukról biztosították az ANDP, az afgán kormány nem­zetközi kezdeményezéseit, amelynek célja az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság kö­rüli helyzet politikai rendezése. Az afgán küldöttség tanulmá­nyozta a szocializmus építésé­nek magyarországi tapasztala­tait és elismerését fejezte ki a dolgozó magyar nép alkotó munkája eredményei iránt. A két párt képviselői fontos­nak tartják, hogy az európai béke és biztonság kérdésével foglalkozó madridi értekezlet konstruktív szellemben tanács­kozzon és gyakorlati lépéseket tegyen a helsinki záróokmány egészének minél teljesebb megvalósítása érdekében. Hangsúlyozták, hogy Közel­és Közép-Keleten csakúgy, mint a világ más térségében a nö­vekvő feszültséggócok, és kü­lönösen az imperialistaellenes politikát folytató államok fegy­veres konfliktusai nemcsak az adott térség biztonságát veszé­lyeztetik, hanem növelik a vi­lágháborús veszélyt, és az im­perialista hatalmak törekvései­nek kedveznek. Tárgyalásuk során áttekintet­ték' a pártközi kapcsolatokat, és aláírták az MSZMP és az ANDP együttműködési. megál­lapodását. A küldöttség vasárnap eluta­zott Budapestről. Magyar pártküldöttség utazott Havannába Dr. Korom Mihálynak, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével vasárnap Havanná­ba érkezett a Kubai Kom­munista Párt második kong­resszusán részt vevő magyar pártküldöttség. A delegációnak - amely a Kubai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága meghívásának eleget téve utazott a kubai fő­városba — tagja Grósz Károly, az MSZMP KB tagja, a párt Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bizottságának első titkára. A delegációhoz a helyszínen csat­lakozott Jakus Jenő, hazánk havannai nagykövete. A Kubai KP december 17-én kezdődő második kongresszu­sán részt vevő magyar pártkül­döttséget a repülőtéren Osval- do Dorticós, a Kubai Kom­munista Párt Politikai Bizottsá­gának tagja, valamint a Kubai KP KB képviselői fogadták. A dr. Korom Mihály vezette magyar pártküldöttség vasár­nap a havannai forradalmi múzeumot tekintette meg. Ponomarjov Párizsban A Francia Köztársaság nem­zetgyűlése külügyi bizottságá­nak meghívására vasárnap a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa külügyi bizottságának delegá­ciója franciaországi látogatásra Indult. A küldöttséget Borisz Ponomarjov, az SZKP KB Poli­tikai Bizottságának póttagja, a KB titkára, a Legfelsőbb Tanács Nemzetiségi Tanácsa külügyi bi­zottságának elnöke vezeti. A szovjet parlamenti küldöttség­ben több magas rangú politikus és vezető beosztású újságíró vesz részt. A delegációt Vaszilij Kuznye- cov, az SZKP KB PB póttagja, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége el­nökének első helyettese és más hivatalos személyek búcsúztat­ták a Vnukovói repülőtéren. A búcsúztatáson jelent volt Fran­ciaország ideiglenes moszkvai ügyvivője is.

Next

/
Thumbnails
Contents