Dunántúli Napló, 1980. december (37. évfolyam, 330-358. szám)
1980-12-16 / 345. szám
1980. december 16., kedd Dunánt úli napló 3 Kvalifikált munka — biztonságos megélhetés A Magyar Optikai Művek komlói gyára ■ Egy fiatal gyár első tíz éve ■ Korszerű termékszerkezet, versenyképes termékek A MOM komlói gyáregységének közelmúltban átadott korszerűen felszerelt nagycsarnoka látható képünkön Fotó: Kopjál lián megoldás...! A szintén hiánycikknek számitó csöelzárókat Mang Ferenc kisiparos Bolgár Néphadsereg úti műhelyében készíti el. Hiánycikkpótlók Dotáció helyett hitel A mezőgazdasági üzemek szabályozó rendszerének változásáról közöl kormányrendeletet a Magyar Közlöny 79. száma. A változtatás célja az, hogy jobban érdekeltté tegyék a termelőket a népgazdaság számára fontos termékek és termények előállításában. A rendelkezés az árak módosításával alakítja a termelői érdekeltséget. A felhasznált eszközök és termények árát egyaránt módosították. Az 1981. évi új és növelt felvásárlási árakat már korábban közzétették és a közeljövőben teljes körben meghirdetik az ipari anyagok, eszközök árait is. Ily módon ismertté válik a termelés gazdaságosságát. jövedelmezőségét nagymértékben meghatározó árrendszer, amely a korábbinál erőteljesebben mozgósítja a termelőket a lakossági ellátás javítására és a gazdaságos exporttermelés fokozására. Az új szabályozásnak fontos jellemzője, hogy csökken az állami támogatás mértéke és köre, miközben fokozódik a hitel szerepe. Mindez a felelősségteljesebb beruházás-tervezésre és a helyi lehetőségek jobb kihasználására ösztönzi az üzemeket. A gazdaságok az eddiginél jobban megérzik majd, hogy valójában mennyibe kerül egy létesítmény, s ennek megfelelően kell számolniok, mérlegelniük. Az átállást megkönnyíti, hogy a hitel feltételei kedvezőbbek lesznek. Az eddig államilag támogatott fejlesztéseket, beruházásokat 1981-ben alacsony kamatú hitelek segítik. A kamattérítés mértéke, 2—4 százalék, a kedvezményes hitel a költség 70 százalékáig adható. A tejtermelő tehenészetek és a sertéstartás fejlesztésére továbbra is érvényben marad az állami támogatás, tekintve e két ágazat nagy népgazdasági jelentőségét, és azt, hogy különösen a szarvasmarhatartásban a hosszú megtérülési idő és a nagy befektetés különösen igénybe veszi a gazdaságok anyagi erejét. A támogatást azonban nem előre, hanem utólag, a beruházás üzembe helyezése után folyósítják és kikötés az, hogy ezt az összeget a hitel törlesztésére kell fordítani. Az utólagos kifizetés ösztönző hatású lehet a beruházás megvalósitásának sebességére. A költségek emelkedése a gazdaságokat egyaránt érinti. Az átlagosnál gyengébbeket azonban valamivel érzékenyebben, mivel ezekben a költségek eleve magasabbak, és a hozamok is kisebbek. Azok az átlag alatti adottságú üzemek, amelyek nem tartoznak a kedvezőtlen adottságú gazdaságok közé és ennélfogva semmiféle kedvezményt nem élveznek, a továbbiakban adókedvezményhez jutnak. Ez az adómérséklés összesen 350 gazdaságot érint az országban. A kedvezőtlen adottságú üzemek támogatására továbbra is érvényben marad a korábbi rendszer, amely jelentős árkiegészítést biztosit számukra. A termelési adó rendszerében bekövetkező változások is lényegében a rosszabb adottságú, gyengébb földminőségü üzemek lábraállását szolgálják. A létszámgazdálkodásnál pedig újabb lehetőséget kapnak a gazdaságok arra, hogy. a létszámot valóban a szükségletekhez igazítsák anélkül, hogy ez kedvezőtlen adóhelyzetet teremtene számukra. Rné Szerény méretek és finom ipari elegancia, rendezett környezet, tisztaság, sok fény. A Magyar Optikai Müvek komlói gyárában ezek a benyomások érik a látogatót. A tüzetesebb tájékozódás, a gyár megtekintése után nyilván meggyőződésünkké válik: Komló — ha nem kevés küzdelemmel is — itt ismét csatát nyert. — Az 1981-ben éppen tízéves üzem a hajdani egyoldalú iparszerkezet megváltoztatására irányuló várospolitikai törekvéseknek köszönheti létét — tájékoztat Füsz Tibor, a gyár új vezetője, aki munkásként kezdte pályáját. — Komló jól járt a MOM- mal, de az európai hírű gyáróriás vezetői is rövid úton meggyőződhettek arról, hogy jó helyre telepítették gyárukat, azaz: ők is jól jártak Komlóval. A. MOM a hatvanas években bekapcsolódott a kormány közúti járműprogramjába és a számítógépes programba, ezért szinte kapóra jött a komlói gyáralapítási lehetőség, hiszen ott jelentős munkaerő és már meglévő állóeszköz állt rendelkezésre. A MOM vidéki gyárainak, üzemeinek sorában a komlói a második, jelenleg öt hasonló vidéki gyártóegysége van. A műszaki fejlődés és a személyi állomány szakmai fejlődése párhuzamosan ment végbe. Ennek köszönhetően már — ugyancsak a kezdeti években — megkezdődhetett a számítógépekhez használt szalagadagolók gyártása is a komlói gyárban. A szalagadagológyártás szintén egy kormány- program, a számítástechnikai fejlesztés egészébe illeszkedik. A gyártelepítés éveiben, az 1971-től 1975-ig eltelt időszakban az éves termelési érték 20 millió forintról 38 millió forintra emelkedett, a foglalkoztatottak létszáma pedig 345-re nőtt. A személyi és műszaki feltételek úgy fejlődtek, hogy lehetségessé vált a komolyabb kva- lifi'káltságú gyártmányok Komlón történő meghonosítása, azaz a termékszerkezet korszerűsítése. 1976-ban megkezdődött a légfékkel ellátott közúti járművekhez szükséges automatikus utánállítású tékkarok és a közvetlenül tőkés exportra kerülő mechanikus utánállítású fékkarok gyártása. Ezzel együtt úgynevezett profiltisztítást hajtottak végre, és a geodéziai műszerállványok gyártását a MOM zalaegerszegi gyárának adták át. A MOM komlói gyárának 1980. évi termelési terve 162 millió forint volt, összesen 430- ar, dolgoztak a gyárban, ebből 183 volt a nő dolgozó. Az üzem központi épülete a legrégibb valamennyi épület közül, de ez is alig több, mint tízéves. Földszintjén kisebb szerelő- és megmunkájó-műhelyek helyezkednek el. A MOM-nál dolgozók igazi büszkesége azonban az a 960 négyzetméteres új gyártócsarnok, amit 1979 augusztusában adtak át, mint az elmúlt tíz év legjelentősebb gyári beruházását. A modern gépek, gépsorok már a mai korszerű technológiát, a modern követelményeknek megfelelő műszaki színvonalat testesítik meg. Az új csarnok átadását megelőző években a termelés fokozatosan gyárjellegévé szerveződött át, kialakult a forgácsoló, illetve a kikészítő-szerelő üzem. 1976-ban az állóeszközök értéke megközelítette az 50 millió forintot. 1978-ban azt a feladatot kapták, hogy mennyiségileg is futtassák fel a fékkarok gyártását. Az 1979-ben átadott gyártócsarnok átrendezte az egész gyárat, üzembe helyezésével együttjáró feladatként le kellett rövidíteni a felesleges anyag- mozgatási utakat, annak érdekében, hogy zártabbá tegyék a termelési ciklust, azaz lehetővé tegyék a technológiai rendszer szerinti gyártást. Az így felszabaduló területeken egy sor új technológiai eljárást telepíthettek le, ami által csökkent a többi vidéki üzemmel való gyártási kooperáció és az ehhez szükséges anyagutaztatás, vclamint ezek együttes költsége. Az anyagi és egyéb megtakarítások mellett a zártabbá vált technológia a tervszerűbb, de a változó követelményekhez gyorsabban igazodni tudó termelést is kedvezően érintette. A termelési érték jelentősen megnőtt, 1979-ben már 140,3 millió forintos értéket termeltek. A hidegfolyatás, sőedzés, mángorlás, szálköszörülés mellett 1980-ban újabb technológiai eljárást honosítottak meg az alumíniumtömítés formájában. Hosszabb távon a Magyar Optikai Művek vezetésének az a célja, hogy valamennyi öntési munkálatot a jelentős területi és műszaki fejlesztés előtt álló komlói öntöde végezzen el. A gyárban a nagy értékű gépek jobb kihasználása és az éves tervek teljesítése érdekében háromműszakos termelés folyik. Termékeik egy része — tőkés export keretében — az NSZK-ba kerül. Más részüket a magyar ipar egyik büszkeségének számító, világhírnévre szert tett likarusakba építik be. 27 termékcsoportjuk van, ezek nem szokványos gépipari termékek. A fékek — biztonsági berendezések révén — rendkívül precíz»megmunkálási eljárásokat igényelnek. Ugyanez vonatkozik a számítógépek szalagadagolóira is. A minőségi munka, a szakértelem tehát igen fontos követelmény a MOM komlói gyárában. A dolgozók átlagéletkora 26 év. Emelkedő keresetük, jó munkakörülményeik révén jól érzik magukat ebben a fiatal izemben. A vezetők túlnyomó többsége a gyár dolgozóiból került ki. Az éves tervek valóra váltását a szocialista brigádmozgalom is hatékonyan segíti elő. A gyárban 13 szocialista brigád működik 214 brigádtaggal. Érdemes megemlíteni, hogy az összességében 8200 embert foglalkoztató, évente több mint kétmilliárd forint termelési értéket létrehozó Magyar Optikai Művek összes termelési értékének csaknem a felét a vidéki gyárak állítják elő. Ebben már ma is tiszteletre méltó szerepe van Komlónak. A Magyar Optikai Művek komlói gyára ma már stabil tervek alapján biztonságosan üzemel és mindazt meg tudja adni a dolgozóinak, amit ma Magyarországon a fejlett üzemek megadhatnak. Az emberhez méltó kvalifikált munkát, a biztonságos megélhetést és a perspektivikus jövőt. Bebesi Károly Megéri hiánycikkeket pótolni. A Titán Kereskedelmi Vállalat pécsi, Megyeri úti áruforgalmi osztályán tavaly ősz óta ezt tapasztalják. Főleg az ipari szövetkezetek, a tsz-mellék- üzemágak és az áfészes üzemek képviselői jelentkeznek, hogy mintát, fotót, tervdokumentációt kérjenek, értesüljenek a szabványelőírásokról, valamint az anyagbeszerzéshez tanácsot kapjanak. A jelentkezők versenyeznek, hiszen előfordul, hogy ugyanazon hiánycikk mintadarabját többen is elkészítik és a kereskedelmi cég a legjobb minőséget, a legolcsóbban kínáltat fogadja el. Azt, aki nem győzött, időben értesítik. Az áruforgalmi osztály előadói felkeresik a környékbeli megyék vállalatait, szövetkezeteit, kisiparosait, postázzák a hiánycikklistát, meghívókat küldenek a hiánycikk-kiállításokra és folyamatosan ellenőrzik a készülő termékek minőségét. Ebben a munkában segít a 14 kereskedelmi vállalat által egy éve létrehozott Termeltetők Tanácsa, mely eddig hat városban szervezett vándorkiállítást. Jövőre Debrecen és Budapest következik. Jelenleg a hiánycikk-katalógus kiállításonként jelenik .meg. 1981-ben kéthavonta kiegészítik majd. A pécsi székhelyű Titán csaknem harminc hiánycikkpótló kis- és középüzemmel tart kapcsolatot, melyek 1980-ban majdnem 37 millió forint értékben pótoltak hiánycikket. Ez rekordérték. Ez évtől hosszú idő után legalább 30-féle cikk kapható ismét. A Titán legnagyobb partnere a Kipszer dombóvári gyára, de megbízható kapcsolatnak számít az öntödei Vállalat mohácsi gyára és a Szentlőrinci Költségvetési üzem is. A kisiparosok közül dicséretet érdemel Tarr Ferencné (Tűrje) pogácsa- szaggató és Dervalics Jenő (Bagód) húsvágódeszka-készítő, akik pontoson és kitűnő minőségben szállítanak. Nagyon jó szerszámnyélfaragó Makacs László Jutáról és Jakab Kálmán Balatonakárattyá- ról. Mind több kisiparos nyújtja be kérelmét hiánycikkpótlásra Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyéből a Kisipari Termeltető Vállalat pécsi kirendeltségén. Vállalják a fél—egyéves várakozási időt, mire eldől a minősítő intézményekben, így a MEI-ben, a KERMI-ben, hogy a próbadarabjuk megállja-e a helyét. Ez alatt felszerszámoz- zák a műhelyüket, főként présgépeket, esztergapadokat szereznek be a sorozatgyártáshoz. Szinte mindenki biztos abban, hogy győz a mintadarabjával. A KTV-nek bejelentik az árajánlatukat és a nevükben a KTV tárgyal a kereskedelmi vállalatokkal, elsősorban a Vasérttel, a szegedi Vídiá- val, a Baranyakerrel. Eddig még egy vállalkozás sem hiúsult meg kedvezőtlen árajánlat miatt. A kisiparosok kemény versenyt folytatnak a vállalkozó kedvű ipari szövetkezetekkel és a tsz-melléküzemágak- kal. Épp ez a versenyszellem is jelzi, hogy hiánycikkeket gyártani hasznos vállalkozás, sőt, idéntől már vannak olyan kisiparosok, akik csak erre rendezkednek be és öt évre szóló szerződést kötnek. Családok társulnak, mint Nagykanizsán Bencze Alajos, Bencze Lajos, Beke János, de hasonlóan erős vállalkozókedv jellemzi Zala- opátiban és Gyétyén a Mészáros és a Salamon családokat. A KTV pécsi kirendeltségének vezetőjétől, Nárai Bélától megtudtuk, hogy ebben az évben már ötvenen foglalkoznak hiánycikkpótlással és a termelési érték eléri a tízmillió forintot. Elsősorban a fémmegmunkáló szakiparosok jelentik be igényüket. A dél-dunántúli KTV 300 kisiparost fog össze és az éves termelési érték átlar^ 50 millió forint. Elérték, hogy évente 10-15 hiánycikket váltanak ki, sőt tőkés importot is megtakarítanak. Továbbra is gond a még komolyabb műszaki felkészültséget, gépesítettséget igénylő cikkek sorozatgyártása, amivel kisiparosok, áfészes és tsz-es üzemek, ipari szövetkezetek nem is próbálkoznak. Például a Titánnál legalább fél évtizede hiányzik a zománc és alumínium edény, varrógép, sokféle precíziós acélöntvény, - köztük a kalapács -, valamint a középáras lemezjátszó és az asztalirádió. Pedig várják a vállalkozó kedvű jelentkezőket, akik kedvezményes hitelben részesülhetnek ez év elejétől a Belkereskedelmi Minisztérium javaslata alapján, A Titán vonzáskörzetében az újdonságot még nem vették igénybe. A hiánycikkpiacon még mindig nagyobb a kínálat, mint a kereslet. Csuti János Képünkön nagy pontosságú automatikus finomforgácsoló hónoló- gép készíti a gumialkatrészek tükrösitését
