Dunántúli Napló, 1980. december (37. évfolyam, 330-358. szám)
1980-12-14 / 343. szám
A kézi aratást mind több helyen váltja fel a gépi betakarítás. Képünkön (felül): a hagyományos cukornádvágás; (alul): mind több szovjet kombájn arat a szigetországban. A cukormérleg és tanulságai A távol-keleti tajga jövője Cukormérleg készül most szerte a kubai szigetországban. Az aratási eredmény ösz- szegzése mindig vidám esemény, az idén azonban a szokásosnál több ok van rá, hogy időre elkészüljenek vele. Karácsony előtt tartják ugyanis a Kubai Kommunista Párt II. kongresszusát, ahol pontos adatokat kell szolgáltatni az ország legbecsesebb mezőgazdasági kincséről. Egy másik ok: idén befejeződik az ötéves cukornódter- melési periódus. Ebben az időszakban a tiszteletet parancsoló eredményekhez a gondok sokasága járult, s a kezdet nem volt rossz. Az 1976-1980- as időszak első négy évében töretlenül felfelé ívelt a terméseredmény. 1976-ban 6,1 millió tonna cukrot gyártottak, 1979-ben 7,9 millió tonnát. Aztán váratlan baj következett. Tavaly decembertől két, eddig ismeretlen betegség támadta meg az ültetvényeket: a cukornádüszög és az elga- zosodás. Az első ellen szinte nem lehet másként védekezni, mint az ültetvény megsemmisítésével. A második az aratók munkáját nehezíti. Lehetetlenné teszi a gépi betakarítást. Csökkenti a cukorhozamot. A gond orvoslására a cukornádüszög által megtámadott fajta, a Barbados helyettesítése látszik a legcélravezetőbbnek. Az idei cukornádaratás másik negatívuma az volt, hogy az esős, hűvös télen a nád cukortartalma nem érte el a kívánt szintet. A cukortartalomkiesés ezer tonnákban mérhető. Mindent összevetve idén a zafra, a cukornádaratás eredménye, csak mintegy hétmillió tonna cukor. Am a közelgő pártkongresz- szuson szóba kerülnek eredmények is. Közéjük tartozik, hogy évről évre több kombájn segíti a macheterók, a cukornádaratók munkáját. Holguinban 1977-ben felavatott gyár évente 600 gépet gyárt. Kihasználásukról azonban a Bohemia című lap megjegyzi: Természetesen meg kell szervezni az alkatrész- ellátást és -szállítást is. A cukormérleg készítésekor persze nemcsak a cukortonnákat veszik figyelembe, hiszen a cukoripar Kubában egyszersmind a legnagyobb energiafogyasztó. A szigetországban a takarékossági intézkedések egész sorát vezették be az energia ésszerűbb felhasználására. Az iparág dolgozói elmondják, hogy az állandóan növekvő terméseredménnyel szemben a felhasznált energia nem növekedett (-s) Szibériában és a Távol-Keleten nő földünk minden ötödik fája, itt vannak a Szovjetunió legnagyobb erdőtartalékai. Csupán a Távol-Keleten 116 millió hektárt borítanak erdők. E területen napjainkban évente 30 millió köbméter faanyagot dolgoznak fel. Figyelembe véve, hogy a fakincs 11 milliárd köbméter, az évi erdőirtásból pedig 50 millió köbmétert nyernek, egyelőre nem kell tartanunk a faanyagkészletek kimerülésétől. Ugyanakkor a fa ésszerű felhasználása és a kiirtott erdők újratelepítése az ország keleti területén ugyanolyan fontos, mint máshol. A tudósok a helyi feltételek figyelembevételével olyan új fafeldolgozási módszert dolgoztak ki, mely a korábbi 30—34 százalékkal szemben a faanyag 70—80 százalékát hasznosítja. Sikerült csökkenteni a faanyag feldolgozásának önköltségét és az erdőségek túl gyakori felújítását. A Távol-Keleten sok olyan erdő van, mely túlérett, ám nehezen termelhető ki, mivel Északon nincsenek meg az ehhez szükséges út- és vasútvonalak. Amennyiben e hatalmas erdőterületeket sikerül bekapcsolni a gazdasági életbe, az irtásokon az új fák intenzívebben nőnek, minden egyes hektár hozama fokozódik. Az itt lévő erdőkhöz a 3200 km hosszúságú Bajkál—Amur vasúti fővonal nyitja meg az utat. Ennek mentén már jelenleg is komoly üzemek és komplexumok épülnek, melyek a tervek szerint évente 11 millió köbméter fát fognak feldolgozni. A közeljövőben a faáruk mennyiségének növekedését teljes egészében az új, eddig érintetlen erdőségek hasznosítása révén biztosítják. Ez lehetővé teszi, hogy az erdö-újratelepítési munkák az irtás alá került területeken szigorúan tudományos alapokon történjenek. Azokban az esetekben, amikor az erdő minőségi újratelepítése természetes úton nem lehetséges, például olyan területeken, melyeket tűzvész sújtott, facsemeték ültetésével oldják meg a problémát. E fásított területek évente átlag 50 ezer hektárral növekednek. Különös figyelmet fordítanak azoknak a területeknek őrzésére és növelésére, amelyeken koreai cédrus él. Ez az erdei óriás 40 méteres magasságot és másfél méteres átmérőt is elér. Nem véletlen, hogy régóta nagy becsben tartják a cédrust a többi fajtákkal szemben. A közelmúltban a cédrusligeteket komoiy kár érte. Újratelepítésük és felnevelésük általában 130—180 évig tart. A cédrus évente jelentős cédrusmagter- mést hoz, melynek értékes táp- tulajdonságai vannak. A cédruserdőkben sok értékes prémes állat lakik. így például 5—10-szer annyi coboly, mint másutt. A cédrusligetek komplex felhasználásának gazdasági haszna 4—5-szöröse meghaladja a faáru értékét. Éppen ezért a cédrus csupán termelési célokra történő felhasználása megengedhetetlen. Továbbra is aktuális az erdőtüzek elleni harc problémája. Intézetünk kutatói védelmi intézkedések egész rendszerét dolgozták ki, többek között olyan automata műszereket alkottak, melyek meghatározzák az erdők tűzveszélyességi fokát. Ezek a műszerek a tajga különböző helyein elhelyezve sikerrel helyettesítik a megfigyelőket. A tüzek oltására és felfedezésére repülőgépeket, helikoptereket, különleges terepjáró tűzoltóautókat és más korszerű technikai eszközöket használnak. Ennek eredményeképpen a tűzfészkek többségét megsemmisítik, még mielőtt a tűzvész fenyegető méreteket öltene. Kutatóink sikeresen működnek együtt a KGST tagországokban dolgozó kollégáikkal, így például az erdőtüzek elleni harc általunk kidolgozott módszerét sikerrel alkalmazzák a Mongol Népköztársaságban. A távol-keleti tajgán finn és NSZK erdészeti tudományos dolgozók végeztek kutatásokat. Kanadai és amerikai kollégáinkkal megszerveztük a kölcsönös'tudományos információcserét. Az ilyen együttműködés kétségkívül kölcsönös hasznot hajt. Vaszilij Csumin, a Távol-keleti Erdészeti Tudományos Kutatóintézet igazgatója A Dnyeper homokos partján bámulatos gyorsasággal épült fel Kijev „Obolony" városnegyede. Nyolc évvel ezelőtt érkeztek ide az első építők, és ma már 170 ezren költözhettek új lakásba. Az úi városrész példája annak a sikeres városépítési megoldásnak, amelyben egyesül a modern építészet a korszerű technológiával. Az A híres angarai fenyőerdő égbenyúló épületeket jól megtervezett lakások, a lakótelepet széles utcák, sugárutak jellemzik. A metróvonal is gyorsan eljutott idáig. Bár a lakásokba még csak most költöznek o családok, s a lakótelep is épülőben van, már most is sok iskola, óvoda, szolgáltatóház, orvosi rendelő üzemel. Obolony kedvező természeti adottságai — folyó, vízesések, tavak, ligetek - lehetővé teszik üdülőzóna kialakítását is. Elefántvonat Jó szolgálatot tesznek az elefántok a teherszállításnál Laosz nehezen járható vidékein. (Fotó: MTI—KS) Kijev új lakótelepe: Obolony, a Dnyeper partján (Fotó: TASZSZ—APN—KS, V. Szomohov felvétele) Negyvenezer lakás egy hét alatt Romániai magyarok táncházai A Szakszervezetek Kultúrháza Nagyváradon. A nagy előadási terem és a kis termek változatos kulturális programokhoz nyújtanak lehetőséget. (Fotó: AGERPRESS — KS) Az erdélyi magyar parasztok népi táncaikat évszázadokon keresztül az úgynevezett Táncházakban mutatták be, amelyek majdnem minden magyarlakta községben megtalálhatók voltak, Az általában egy-két hegedűsből, nagybőgősből és énekesekből álló helyi kis zenekar muzsikájára a lakosság nagy része részt vett a táncban. Szigorú szertartási rend határozta meg, mikor és hol, melyik községben vagy zónában tartják a táncos mulatságot, a táncosokat kor szerint csoportokba osztották. Ez a szép népi hagyomány idővel majdnem kihalt, a Cluj (Kolozsvár) megyei Szék községben azonban tovább vitték az örökséget. Szék mintájára az 1977— 1978-as években Marosvásárhelyen, Kolozsváron, Sepsiszent- györgyön, Csíkszeredán, Székelyudvarhelyen és más községekben, a helyi hatóságok segítségével ismét megnyíltak a Táncházak. Ezek azonban már nagyobb zenekarral rendelkeztek, és szívesen látogatnak ide nemcsak a falusiak, hanem a városiak is; iskolások, egyetemisták és azok a dolgozók, akik szívesen töltik szabad idejüket néptánccal. Az ifjúság érdeklődésére felfigyelve, a román televízió magyar nyelvű adásainak munkatársai népszerűsítették adásaikban a Táncházak, az itteni zenekari együttesek és táncosok tevékenységét. A művészet megismertetése célját szolgálja a nemrég megjelent „Táncház” című hanglemez is. A hanglemezen a képernyőről már ismert öt együttes: két kolozsvári, egy-egy marosvásárhelyi, Csíkszeredái és székelyudvarhelyi együttes mutatja be művészetét. A zenekarok összetétele hasonló a hagyományos széki zenekari együtteshez, kivételt képez a Csíkszeredái együttes, amelyben egy cimbalmos is játszik. A zenekarok 3—4 jellegzetes népi dalt mutatnak be, amelyeket a néprajzi kutatók a kis Küküllő térségben, Szék községben és a Cluj megyei Nagykalátában fedeztek fel. C. I. Obolony egyike a sok száz épülő lakótelepnek. Kevesebb mint egy hónap alatt a Szovjetunióban annyi lakás épüt fel, amennyi egy félmilliós lakosú városnak elegendő, így az országban minden héten 40 ezer lakásszentelőt tartanak. A tizedik ötéves tervben nagyszabású lakásépítési programot hajtanak végre, amelyben 550 millió négyzetméter lakóterület megépítését irá-. nyozták elő. Az épülő házak továbbra is nagypaneles technológiával készülnek. A tervek szerint a lakóépületeket előregyártott kész lakásból állítják össze. Az országban ezzel o technológiával több mint 320 házgyár, igen korszerű berendezésekkel dolgozik, amelyekben egyesítették az építőipari és szakipari munkákat. Különös figyelmet fordítanak a lakások díszítésére, kényelmére, fűtésére és hangszigetelésére. _ APN—KS ü HÉTVÉGE 7.
