Dunántúli Napló, 1980. december (37. évfolyam, 330-358. szám)
1980-12-13 / 342. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Segítik egymást a tsz-ek Megkezdte munkáját a magyar Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Duncmtull napló XXXVII. évfolyam, 342. szám 1980. december 13., szombat Ara: 1,20 Ft szakszervezetek XXIV. kongresszusa Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára terjesztette elő a beszámolót A szakszervezeti küldöttek a kongresszuson A z Építők Rózsa Ferenc Művelődési Háza- együtt cselekedni! A békéért, a szocializmusért, a ban péntek reggel 9 órakor megkezdte ta- társadalmi haladásérti nácskozását a magyar szakszervezetek A tanácskozáson meghívott vendégként részt XXIV. kongresszusa. A négy és fél millió magyar vesznek a termelőmunkában élen járó dolgozók, szervezett dolgozót 800 küldött képviseli, akik az szocialista brigádvezetők, a művészeti és tudomó- elmúlt öt év eredményeit, gondjait elemzik, s nyos élet ismert személyiségei, a szakszervezeti meghatározzák a további teendőket A kongresz- mozgalom veteránjai, és ott vannak az állami és ““ alapgondolatait o taná.dt.tótataa, at.élyán SS^t'S» »ÄSÄ körbefutó feliratok fejezik ki: Gazdaságunk fejlő. molga|mo és több nemzetközi szervezet, köztük a dése életszínvonalunk alapjai Együtt gondolkodni, Szakszervezeti Világszövetség. Az elnökségben foglalt helyet Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Méhes Lajos ipari miniszter, Németh Károly, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai és Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke. A kongresszust Földvári Aladár, a SZOT elnöke nyitotta meg. üdvözölte a tanácskozás résztvevőit, majd javaslatára egyperces néma felállással megemlékeztek c szakszervezeti mozgalomnak a legutóbbi kongresszus óta elhunyt kiemelkedő harcosairól, s kegyelettel emlékeztek a szakszervezeti mozgalom elhunyt magyar harcosaira. Földvári Aladár megnyitó beszédében rámutatott, hogy az elmúlt öt esztendő — sikereivel és gondjaival — fontos szakasza volt nagy nemzeti programunk, a fejlett szocialista társadalom építésének. Népünk jó törekvéssel és akarással, eredményesen dolgozott, alkotott. Szólt arról, hogy a szakszervezeti mozgalom egyre növekvő szerepet tölt be társadalmi életünkben: felelős részese a politika átfogó alakításának és végrehajtásának egyaránt. Szervezi és mozgósítja négy és fél milliós tagságát a gazdaság- és társadalomépítő munkára és ezzel szerves egységben képviseli, védi érdekeiket. Az elnök rámutatott, hogy az alapszervezeti választások alkalmával, a megyei küldöttértekezleteken és az iparági, ágazati szakszervezetek kongresszusain a szakszervezeti tagság kifejezte egyetértését a pórt politikájával. Megfogalmozta, hogy cselekvőén részt vállal a XII. kongresszuson elfogadott nagy társadalmi céljaink és feladataink végrehajtásában, s kifejezte azt is, hogy társadalomformáló építőmunkánknak mindenekelőtt békére van szüksége. Ennek tudatában a magyar szakszervezetek a proletár internacionalizmus elve alapján végzik sokrétű nemzetközi tevékenységüket, amely elsősorban a szakszervezeti és munkáskapcsolatok elmélyítését, az egységtörekvések előmozdítását és a teremtő béke védelmét szolgálja. Ezután a küldöttek egyhangúlag elfogadták a koncjresz- szus napirendjét. Ennek értelmében értékelik a XXIII. kongresszus óta végzett munkát, megszabják a további feladatokat, s döntenek az alapszabály módosításáról; megvitat, jók a számvizsgáló bizottság jelentését, s végül megválasztják a Szakszervezetek Országos Tanácsát és a számvizsgáló bizottságot Egyhangúlag megválasztották a kongresszus titkárságát, továbbá a munkabizottságok vezetőit és tagjait. A titkárságot Gáspár Sándor, a jelölő bizottságot Gyöngyösi István, a mandátumvizsgáló bizottságot Sírná Tibor, a szavazatszedő bizottságot Juhász Ottó, a határozatszövegező bizottságot Jakab Sándor, az alapszabályszövegező bizottságot Gál László vezeti. Az elnök ezután javaslatot tett a megválasztandó Szak- szervezetek Országos Tanácsa, valamint a számvizsgáló bizottság létszámára. A javaslatot egyhangúlag elfogadva a kongresszus úgy határozott, hogy a Szakszervezetek Országos Tanácsába 211, a számvizsgáló bizottságba 29 tagot választanak majd meg, s arról is döntöttek, hogy a SZOT elnökségének 35, a titkárságnak pedig 9 tagja legyen. Ezután a kongresszus rátért az első napirendi pont tárgyalására. Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára terjesztette elő a Szakszervezetek Országos Tanácsának jelentését a XXIII. kongresszus óta végzett munkáról és a magyar szakszervezetek további feladatairól, illetve szóbeli kiegészítést fűzött a SZOT írásos jelentéséhez, amit a küldöttek már korábban kézhez kaptak. Számvetés az elmúlt őt esztendő munkájáról Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! A XXIII. kongresszusunkon úgy fogalmaztuk meg feladatainkat, hogy magasabb szinten tudjuk segíteni társadalmi céljaink elérését, népünk, országunk boldogulását, szellemi és anyagi gyarapodását. Nem új programot hirdettünk meg, nem új célokat tűztünk magunk elé. A munkáshatalom erősítése, a dolgozók érdekeinek képviselete és védelme mindig alapvető feladata, hivatása volt és marad a szakszervezeti mozgalomnak. A számvetést az elmúlt öt esztendő munkájáról elvégeztük. Ezt az írásos jelentés tartalmazza. A társadalmi helyzet általános elemzése nem feladatunk, ezt megtette pártunk XII. kongresszusa. Ezzel az elemzéssel mi egyetértünk. Azt kell most számon kérni önmagunktól, hogy milyen színvonalon, milyen hatásfokkal dolgoztunk? Eleget tettünk-e a társadalom életében betöltött, egyre növekvő szerepünknek? Tudjuk-e képviselni tagságunk érdekeit, törekvéseit? Megítélésünk szerint a szak- szervezeti mozgalom Magyar- országon olyan politikai, jogi és mozgalmi lehetőségekkel rendelkezik, amelyek biztosítják, hogy eleget tudjon tenni a növekvő követelményeknek. A szakszervezeti mozgalom elfoglalta az őt történelmileg megillető helyet. Részese a hatalomnak és nemcsak a politika végrehajtásának a segítője, hanem részt vesz a politika alakításában, formálásában is. A szakszervezeti tevékenység áltolános elveire vonatkozó megállapítások ma is helyesek és érvényesek, de ez nem jelent változatlanságot. Üj utakat kellett törni. Ehhez útmutatót adott a lenini tanítás és támaszkodhattunk a magyar szakszervezeti mozgalom hagyományaira. Mi ennek alapján és saját helyzetünkre építve indultunk el. (Folytatás a 2. oldalon) December 12-én a magyartelki tsz-ben két kombájn „törte” a kukoricát. Hektáronként 70—72 mázsás átlaggal számolnak. Csuti János felvétele Betakarítás télen a baranyai földeken Szárítókba szállítják a kukoricát Terménnyel rakott autók a jeges utakon Van elég energiahordozó! Ezt mondhatjuk el a baranyai tsz-eknek, melyek aggódnak, hogy a kedvezőtlen útviszonyok miatt későn érkezik meg a kukorica szárításához, valamint az erőgépek üzemeltetéséhez szükséges üzemanyag. Az Afor pécsi állomása mindent megtesz, hogy időben célba érjen o szállítmány, de Kővári Ede, a ki- rendeltség vezetője is elismeri, hogy o rossz útviszonyok miatt sokat késnek. Például Szászvárra csak Bony- hádon át jutnak el a tankautók, de hasonló a helyzet a jégpáncél borította kémesi úton is. ahogy ezt mondhatjuk el a Sellye-Vajszló útvonalról is. Mindezek ellenére a magyartelki tsz-ben nagyüzem fogadott minket. Tápoi István gépcsoportvezető büszkén mondta, hogy a késve érkező olajszállítás nem vetette vissza őket a mindennapi munkában. Mészégető György ógazatvezető is ugyanebben erősített meg, de kiegészítette azzal, hogy a gör- csönyi bérszárítóba viszik drága költséggel a kukoricát. De ezt. teszik a kővágószőlősiek, a ko- vácshidaiok és a bogádmind- szentiek is. Sokat segít a bajbajutottakon a baksai és a görcsönyi tsz, hogy kombájnokat kölcsönöz, hogy szállítógépeket irányít át a szomszédos gazdaságokba. A Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat szentlőrinci körzeti üzemében este 5-ig fogadják a kukorica-szállítmányokat, de külön kérésre éjszako is berokodnak . az állomáson. Baranyában a kukorica 83, a cukorrépa 94 százalékát betakarították: jól halad a begyűjtésben az újpetrei és a felső- szentmórtoni tsz. Megyénkben eddig 54 ezer hektáron vetették el a búzát a tervezett 61 ezer hektár helyett. A mélyszántásban pedig a feladatok kétharmadát teljesítettük eddig. Dr. Álló Miklós, a Megyei Tanács mezőgazdasági osztályvezetője úgy véli, hogy az elkeseredésre nincs ok. — CS. J. — A kongresszusi küldöttek egy csoportja
