Dunántúli Napló, 1980. november (37. évfolyam, 301-329. szám)

1980-11-02 / 302. szám

Dunántúli Tlaplo 1980. november 2., vasárnap Ülést tartott a Magyar- Amerikai Gazdasági Tanács Kétnapos ülést tartott Hous­tonban a Magyar—Amerikai Gazdasági Tanács a két or­szág közötti gazdasági és ke­reskedelmi együttműködés idő­szerű problémáiról. Az ameri­kai delegációt az ülésen Mer- szey Zoltán, az Occidental Petroleum alelnöke, a magyar küldöttséget Molnár József, a TANNIMPEX Külkereskedelmi Vállalat vezérigazgatója ve­zette. Részt vett az ülésen Esztergályos Ferenc washing­toni magyar nagykövet is. Veress Péter külkereskedelmi miniszter, illetve Philip M. Klutznick, az Egyesült Államok kereskedelmi minisztere üd­vözletét küldött a tanácskozás résztvevőinek. A magyar külkereskedelmi szakemberek és az amerikai üzleti élet nagy számban je­lenlevő képviselői plenáris ülé­sen, majd négy munkabizott­ságban a két ország közötti gazdasági kapcsolatok mint­egy félszáz témáját vitatták meg. Az ülésről kiadott hiva­talos közlemény szerint nagy figyelmet szenteltek az ipari és a mezőgazdasági kooperá­ció kérdéseire, az energia- gazdálkodás területén és az új piacok felkutatásában való együttműködés lehetőségeire. Egyetértve azzal, hogy az együttműködés hosszú távú formáinak kialakítása mindkét ország vállalatainak érdeke, a magyar küldöttség kiemelte: biztosítani kell a teljesen disz­kriminációmentes együttműkö­dés feltételeit. Az ülés résztvevői tájékoztat­ták egymást az országok gaz­dasági életében és kereske­delmében várható fejlődési irányokról, kereskedelempoliti­kájuk elveiről. Bár a magyar—amerikai gaz­dasági kapcsolatok helyzetét megfelelőnek tartják, egyetér­tettek abban is, hogy új uta­kat és új lehetőségeket kell keresni az együttműködés bő­vítésére. A közlemény szerint az ülést „a realitás szelleme, a kérdé­sek konstruktív megközelítése" jellemezte. Megállapodás jött létre arról, hogy a következő tanácskozást 1981 második felében Budapesten tartják. A Magyar—Amerikai Gazda­sági Tanács ülésével párhuza­mosan Houstonban közvetlen vállalatközi üzleti tárgyalások is folytak. Négymilliárd dollár értékű arany és platina fiit illet a kincs? Tokió A Szovjetunió kormánya hi­vataloson elutasította a tokiói kabinetnek azt az igényét, amely szerint az 1905-ös csu- zimai tengeri csatában elsül­lyedt Nahimov tengernagy cári cirkáló és értékes rakománya „hcdizsákmánynak" minősül, s birtokjoga a jelenlegi japán államot illeti. A szovjet állás­pontról Dmitrij Poljanszkij nagykövet szóbeli jegyzékben tájékoztatta Muto Tosiakit, a Tokiói Külügyi Hivatal európai főosztályának vezérigazgató­ját. A hajó belsejében talált állítólag négymilliárd dollár értékű arany- és platinarudak kiemelését Szaszakava Rjoicsi szélsőjobboldali iparmágnás megbízásából két hónappal ezelőtt kezdte meg „a japán tengerhasznosítási társaság". Poljanszkij emlékeztetett: a japán fél a Szovjetunió ismé­telt kérése ellenére elmulasz­totta az értékek megmentésé­vel kapcsolatos előzetes egyez­tetést, a hajó sorsára vonat­kozó, egymásnak ellentmondó korabeli orosz és japán okmá­nyok összehasonlítását, s egy­oldalúan a császári haditen­gerészet naplóját fogadta el hitelesnek. Ennek állításaival szemben azonban — mint ez az orosz feljegyzésekből kide­rül — a Nahimov tengernagyot a császári haditengerészet so­ha nem foglalhatta le „hadi­zsákmányként”, mivel a cirká­lót a kapitány parancsára a legénység nemzetközi vizeken elsüllyesztette, még mielőtt a japán flottaegységek megköze­líthették volna. (A császári flottanapló feltűnő módon nem említi, hogy a hajót a japánok süllyesztették el. Csak arra hi­vatkozik, hogy végleges elme- rülése előtt még kitűzték rá a japán zászlót, de az erős víz­betörés miatt le is vették.) Az általánosan elfogadott normák értelmében — mutatott rá a szovjet diplomata — az elsüllyedt hajó birtokjoga mindaddig az eredeti tulajdo­nost illetik, ameddig e jogot fel nem adják. A császári megbízottak az orosz-japán háborút befejező portsmouthi békekötés alkalmával nem tá­masztottak igényt az elsüllyedt hajók „hadizsákmányként” va­ló birtokba vételére, s erre vonatkozóan semmiféle kitételt nem foglaltak írásba. A szov­jet kormány ezért barátságta­lan és jogilag is teljesen meg­alapozatlan lépésnek tekinti a hajón talált értékek önhatal­mú, a szovjet fél megkérdezé­se nélkül történő kisajátítását. Heves tüntetések robbantak ki az amerikai Manhattanban lan Smith látogatása miatt. Képünkön: a kansasi egyetem felvonulói a volt fajvédő rhodesiai vezető távozását követelik. + LONDON: Quett Masire botswanai elnök sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a Dél­afrikai Köztársaság továbbra is akadályokat támaszt a Namí­bia függetlenségével foglalko­zó tárgyalások elé. Hivatalos angliai látogatása végeztével Londonban adott sajtótájékoz­tatóján felszólította a dél-afri­kai kormányt, járuljon hozzá, hogy az ENSZ ellenőrzése alatt „demokratikus" választá­sokat tartsanak Namíbiában. 'é TOKIÓ: A japán hadiipa­ri konszernek fokozzák új tipusú fegyverek és haditechnikai esz­közök gyártását - mutat rá Valerij Agarkov, a TASZSZ tokiói tudósítója. A kormány megrendelésére a hadiipari gyárakban és hajóépítő üze­mekben folytatódik a legújabb típusú tankok, repülőgépek, rakétalegyverek, hadihajók gyártása. Míg korábban a ja­pán hadiipar főként a külföldi - a kétoldalú katonai szövet­ség alapján elsősorban ameri­kai — tapasztalatokra támasz­kodott, ma mind nagyobb fi­gyelmet fordit arra, hogy sa­ját maga fejlesszen ki fegyve­reket. + BERLIN: Dr. Rudolf Kirch­schläger osztrák szövetségi elnök az NDK sajtójának adott - Berlinben szombaton közzé­tett — nyilatkozatában kijelen­tette, „a politikai enyhülés csak akkor lesz valóban vég­érvényesen hitelt érdemlő, ha az államok, s mindenekelőtt a két szerződés-rendszer készek arra, hogy katonai területen is jelét adják az egymás iránti bizalomnak". Az osztrák politi­kus ezt tekinti a leszerelés elő­feltételének, hozzátéve, szá­mára „a katonai enyhülés a bizonyítéka annak, hqgy ko­molyan veszik a politikai eny­hülést". Az osztrák államfő Erich Honeckernek, az NDK Államta­nácsa elnökének november 10- 13-án sorrakerülő első hivata­los ausztriai látogatása alkal­mából nyilatkozott NDK-beli újságíróknak. ♦ PHNOM PENH: A kam­bodzsai ENSZ-segélyprog rom­ban részt vevő nemzetközi szervezetek a jövőben elsősor­ban olyan területeken nyújta­nak segélyeket Kambodzsának, amelyek az ország további épí­tését szolgálják — jelentette ki Hun Sen külügyminiszter az MTI tudósítójának. A kam­bodzsai diplomácia vezetője hasznosnak és eredményesnek minősítette az UNICEF, a Nem­zetközi Vöröskereszt és a FAO Phnom Penhben járt küldött­ségeivel folytatott tárgyalásait, amelyeken az elmúlt évi se­gélyprogramot értékelték, illet­ve a jövő évi segélyről tanács­koztak. + ÚJ-DELHI: Az el nem kö­telezett országok külügymi­niszteri értekezletét jövő év február 9-12. között tartják Új- Delhiben — határozott a moz­galom koordinációs irodája. A külügyminiszteri konferencia megtartásáról az el nem köte­lezett országok 6. havannai csúcsértekezletén mór döntés született, az időpontról azon­ban nem határoztak. + ATHÉN: Novemberben a Palesztinái Felszabaditósi Szer­vezet irodát nyit Athénban - jelentették be pénteken. + ÚJ-DELHI: A Patriot című indiai lap értesülése szerint a múlt héten Ziaul Hak pakisztá­ni elnök és magasrangú kínai személyiségek között titkos tár­gyalásokra került sor Islama- badban. A találkozó témája a Pakisztánnak nyújtandó kí­nai katonai segítség volt. ♦ SALISBURY: Robert Mu­gabe, Zimbabwe miniszterelnö­ke tárgyalásokat folytatott Joshua Nkomo belügyminisz­terrel az országban kibontako­zó erőszakhullámról — jelentet­ték Salisburyi kormánykörök­ből. A megbeszélések részleteit nem közölték. Tovább folytatódnak a harci cselekmények az iráni—iraki határ­térségben. Képünkön iráni mullahok fegyvergyakorlata O Ml A HELYZET AZ AME­RIKAI ELNÖKVÁLASZTÁSI VERSENY HAJRÁJÁBAN? Az elnökválasztás előtt az amerikaiak félszemmel Tehe­ránra tekintenek: a túsz-ügy kimenetele nagyban befolyá­solhatja a november 4-i sza­vazás eredményét. Az utolsó közvéleménykutatósi adatok egyébként Carter elnök haj­szálnyi fölényét mutatják. 100 megkérdezettből 40-nél vala­mivel többen az elnökre fog­nak szavazni, 39-en pedig Reaganra; azaz még mindig jelentős az utolsó pillanatig ingadozók aránya. A szakértők véleménye szerint Anderson, a harmadik elnökjelölt teljesen esélytelen. Carter és Reagan keddi té­vévitája a jelek szerint kevéssé volt hatással a nézőkre, akik­nek a számát egy forrás 60 millióra, a másik már 80 mil­lióra, a harmadik pedig nem kevesebb mint 100 millióra be­csülte. A két jelölt nyilatkoza­tai korántsem voltak olyan szenvedélyesek, mint amilyen személyeskedő fordulatokat a kampány korábbi szakaszai hoztak. E téren az utolsó ese­mények: Carter ellenségei új­ra fölmelegítették a „Billy- gate" históriáját, az elnök öcs- csének líbiai kapcsolatait, új adatokat közölve ezek anyagi hátteréről. Reagan ’számára pedig az lett kínos, hogy meg kellett válnia külpolitikai ta­nácsadójától. Richard Allenről kiderült, hogy szolgálatokat tett a japán autóiparnak, ami­kor még Nixon közeli környe­zetéhez tartozott. S természe­tesen nem ingyen. Kérdés, hogy az ilyen övön aluli ütések mennyiben rendít­hetik meg a jelöltek helyzetét az elnökválasztás előtt 48 órá­val. O miért hozott drákói INTÉZKEDÉSEKET A KÖ­ZÖS PIAC AZ ACÉLTER­MELÉS CSÖKKENTÉSÉRE? A tőkés világban az acél­ipar évek óta súlyos válsággal küszködik. Különösen nehéz a helyzet Nyugat-Európában: a Közös Piacon viszonylag elég sok a kisebb acélüzem, amely nem tudja felvenni a versenyt sem korszerűség dolgában, sem az árakban - mondjuk - a japán termékekkel. Az acél­ipar gondjai onnan erednek, hogy a nyugat-európai orszá­gokban általában visszaesett a beruházási tevékenység. Sú­lyos helyzetbe került a hajó­gyártás és az autóipar is, ez a pangás pedig visszahat a kohászatra. Az a nyugat-euró­pai acélipar, amely a hatvanas években szinte 100 százalékig ki tudta használni kapacitását, most már legjobb esetben is csak háromnegyed gőzzel ter­mel. Jellegzetesen tőkés megol­dással a Közös Piac azt a dön­tést hozta, hogy a jövő év közepéig 13—20 százalékkal csökkenteni kell a termelést. Az intézkedés több mint 300 kohót érint a kilenc ország­ban. Különösen a kisebb vál­lalatokat éri igen érzékeny veszteség: a szakértők azt jó­solják, hogy ha néhol korsze­rűbbé válik is a gyártás, a legtöbb helyen csak munkás­elbocsátásokhoz fog vezetni az európai gazdasági közösség döntése. Q HOGYAN ALAKUL A KÉT NÉMET ÁLLAM VISZO­NYA? A két német állam viszo­nyában most kétségtelenül fe­szültség tapasztalható, amely hivatalos nyilatkozatokban éppúgy megmutatkozik, mint a lapok hasábjain, vagy a tv, rádió kommentárjaiban. A problémák régi keletűek: az is, hogy az NDK márkájának vá­sárlóerejét odaát, nyugaton nem ismerik el, és árfolyamát tudatosan leszorítva az NSZK és Nyugat-Berlin bankjai tulaj­donképp spekulációra adnak lehetőséget. Az is, hogy a né­met állampolgárság nyugatné­met elmélete és gyakorlata sérti az NDK-t, mint szuverén államot, hiszen az NSZK nem ismeri el az NDK állampolgár­ságot. Az is, hogy a két német állam között fennáll ugyan diplomáciai kapcsolat, de nem nagykövetségi szinten. Az NDK azt sürgeti, hogy Berlin­ben, illetve Bonnban a meg­bízotti hivatalok helyett állít­sanak fel nagykövetségeket. A Berlinben megfogalmazott igényekre Bonn hevesen vála­szolt, de ahogyan telnek a napok, a vita hőfoka alább- szá 11 ni látszik. Persze nem szabad elfeled­kezni a pozitív tényekről sem. A párizsi Le Monde írta a na­pokban a két német állam vi­szonyát elemző cikkében, hogy körülbelül félmillió nyugat­német munkás él az NDK-ba irányuló szállításokból. Csak az utóbbi 3 évben 3,2 milliárd márkáért vásárolt az NDK gé­peket az NSZK-tól, s az NDK kivitele szintén állandó emel­kedést mutat. A bonni kor­mányszóvivő is azt mondta - igaz, vádak és kifogások sora után —, hogy „nem szabad el­vesznie az enyhülési politiká­nak". Pálfy József Az iráni- iraki háború a Biztonsági Tanács előtt A Biztonsági Tanács péntek este nem hivatalos megbeszé­lést tartott az iraki—iráni konf­liktusról és úgy döntött, hogy a harcoló felek elé ter­jeszti tanulmányozásra az el nem kötelezett országok hatá­rozattervezetét a békés rende­zésről. A BT soros elnöke, Oleg Trojanovszkij szovjet ENSZ-ncgykövet az egyórás tanácskozás után közölte, hogy hétfőre várják Bagdad és Te­herán válaszát és még aznap folytatják a vitát a dokumen­tumról. A hét végén a BT-tag- államok küldöttei szintén kon­zultálnak saját kormányukkal arról, hogy az iraki és iráni jóváhagyás esetén megszavaz­zák-e a határozattervezetet. A „munkairatnak" minősített — vagyis „nem hivatalos" — határozattervezet felkéri Wald­heim ENSZ-főtitkárt, hogy ve­gye fel a kapcsolatot a két közép-keleti országgal és te­remtse meg a béketárgyalások kereteit. A dokumentum egy­úttal felszólítja Irakot és Iránt a konfliktus békés rendezésé­re és megerősíti az ENSZ alap­okmányában lefektetett elve­ket az erő alkalmazásával tör­ténő területi hódítások tilal­máról és a belügyekbe való be nem avatkozásról. A világ- szervezet székhelyén úgy vélik, hogy az indítvány elfogadása esetén Waldheim különleges megbízottat küldene Bagdad­ba és Teheránba. Diplomáciai források szerint ez iraki küldöttség jelezte: Bagdad elfogadná a határo­zattervezetet, Irán ENSZ-kép- viselete viszont elutasította a dokumentumot, mert nem tar­talmaz közvetlen felhívást az ország területén harcoló iraki csapatok kivonására. LAPZÁRTA A vajdasági kormány jóvá­hagyta a vasúti személyszállí­tás díjának 12 százalékos emelését. Az új viteldíj a Vaj­daság területén 1980. novem­ber elsején lépett életbe. j. Eddig ismeretlen okokból tűz ütött ki november 1-re vir­radóra a Bydgoszczi Vajda­ságban fekvő Gurna—Grupa városka ideggyógyintézetében. A katasztrófa következtében 45 személy életét vesztette, 29- en könnyebb vagy súlyosabb égési sérüléseket szenvedtek. A lengyel miniszterelnök utasí­tására bizottságot alakítottak a tűzeset körülményeinek ki­vizsgálására. •?« November 1-től Romániában emelték a tudományos kuta­tásban, techndlógiai tervezés­ben, valamint az építőanyag­iparban dolgozó csaknem 280 ezer foglalkoztatott javadalma­zását — jelenti szombati szá­mában a Scinteia. A javadal­mazás emelése a tudományos kutatók, a technológiai terve­zők és más területeken dolgo­zó tervezők esetében átlag 11,5 százalékos, az épitőanyag-ipari dolgozóknál pedig 14,1 száza­lékos. Az észak-amerikai földrész eddigi legnagyobb lottónyere­ményét nyerte egy kanadai ál­lampolgár. Az olasz származá­sú, ontariói Frank Alvarónak pontosan 1 millió 907 ezer 452 dollár 70 centet fizettek ki. A nyeremény értékét növeli, hogy adómentes jövedelemnek szá­mít. A boldog nyertes állítólag négy napig nem akarta elhin­ni, hogy mekkora szerencse ér­te. A Kínában rakétakisérletet haj­tottak végre — jelentette ki a pekingi kormány szóvivője, de nem szolgált pontos adatokkal a rakéta hatótávolságáról, in­dítási helyéről és becsapódási pontjáról. Külföldi szakértők szerint egy interkontinentális ballisztikus rakétáról van szó. fl He« három kérdésé

Next

/
Thumbnails
Contents